A határozat elvi tartalma: Az ingatlan művelési ágának téves feltüntetése esetén a nyilvántartást ki kell javítani. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.535/2012/6.szám A Kúria a dr. Csaplár Terézia ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kurucz Mihály által képviselt Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- április
- napján kelt számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.K.26.503/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000.-(azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria továbbá a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 70.000.(azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes tulajdonában volt a külterület, a megosztásáig bányatelek, a megosztása után hrsz-ú, 9 ha területű „kivett halastó" megjelölésű ingatlan, mely korábban a ... hrsz-ú „kivett agyagbánya" megjelölésű ingatlan megosztásaként jött létre. A halastavat termőföldnek kell tekinteni. Ez a terület része volt a ... kavics védnevű bányateleknek. Az eredeti ingatlan területén ténylegesen egy 12 ha nagyságú talajvíztó van. A felpereshez a tulajdonában álló ingatlan részarány földkiadás eredményeként gyep (legelő) művelési ágú ingatlanként került. A területre bányabezárási terv jóváhagyása az illetékes hatóságtól nem volt meg. Ehhez képest utóbb az ingatlant halászati vízterületté nyilvánították és a felperes a tófelület használati jogát egy horgászegyesületnek haszonbérbe adta. Az ingatlan halastó művelési ágra átvezetésére vízügyi hatósági engedély nincs. Egy bejelentést követően
- október 15-én folytatott bejárás eredményeként az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a területet természetben horgásztóként hasznosítják és kivett halastóként van nyilvántartva. Ugyanakkor egy kivett terület nem lehet halastó, mert a halastó termőföldnek minősül, és mert ez az ingatlan korábban és a bejáráskor is bányatelek volt. Ezért a elsőfokú hatóság a tévesen feltüntetett ingatlannyilvántartási adatot kijavította. Az alperes
- február 22-i 10.183/
- számú határozatával - indokolása kiegészítésével - az elsőfokú döntést helybenhagyta. A kijavításnak a bejegyzett jogokra és tényekre vonatkozóan ugyanakkor hatása nem volt. E határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, melyben annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a hatóságok nem vezették le, miként lehet gyep (legelő) ingatlanra agyagbánya a kijavítás eredménye, kifogásolta, hogy az ingatlanra jóhiszeműen jogot szerzett, ettől a jóhiszemű jogszerzéstől számított 3 év már eltelt, utalt arra, hogy a területre mint halastóra más hatóságtól engedélyt szerzett, végül sérelmezte, hogy a területen folytatott tényleges művelési ágnak megfelelő ingatlannyilvántartási átvezetés nem történt meg. A Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a művelési ág valóban tévesen volt feltüntetve, ezért annak átvezetésére szükség volt, amire a kijavítási eljárás megfelelő eszközt jelentett. A kijavítás jóhiszeműen szerzett jogokat nem sérthetett. A tényállást az eljárt hatóságok megfelelően tisztázták. A tényleges használat átvezetéséhez szükséges engedélyeket, amennyiben a művelési ág változását kéri, a felperesnek kell beszerezni, ugyanis az általa folytatott művelés engedélyhez kötött. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet megváltoztatását és korábbi kérelmének megfelelő határozat hozatalát. Előadásában eddigi kérelmeit fenntartva jogszabálysértésként a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- és
- §-ára, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-ának
(4)bekezdése a) pontjára hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntenie, hogy jogosult volt-e a perbeli ingatlan adatainak kijavítására az ingatlanügyi hatóság a rendelkezésére álló okiratok alapján. A Kúria az ügy érdemében az Inytv. 54. §
(1)bekezdését alkalmazta, mely egyebek mellett kimondja, hogy az átvezetésben történt elírást az ingatlanügyi hatóság saját hatáskörében kijavítja. A perbeli ingatlant illetően egyértelműen megállapítható, hogy megosztása előtt az ingatlan-nyilvántartásban bányatelekként volt megjelölve. Az ingatlanügyi hatóság eljárása során feltárta, hogy az ingatlannak ez a tulajdonsága a megosztásakor változott meg, azonban a változás átvezetéséhez nem állt rendelkezésre semmiféle okirat. Az Inytv.
- §-a ilyen esetben lehetővé és az ingatlanügyi hatóság számára kötelezővé is teszi, a kijavítást. Erre az eljárásra az Inytv. speciális szabálya vonatkozik, mely nem ad határidőkorlátot annak megvalósítására, a hatóságot csak a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok időközbeni megszerzése korlátozza a határozat meghozatalánál. Mivel speciális szabályról van szó és a Ket.
- §-a
(1)bekezdésének második mondata kimondja, hogy a hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban e törvényt akkor kell alkalmazni, ha törvény, kormányrendelet vagy hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az alperesnek az Inytv. kijavításra vonatkozó szabályait kellett alkalmazni. A fent kifejtettek miatt nem alkalmazhatók az ügyben a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglalt szabályok sem. A Kúria megemlíti a fel nem hozott Inytv. 5. §-ának
(6)bekezdését is, aminek értelmében az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét valósággal egyezőségét vitatja. Ebben az ügyben ugyanakkor az adatok kijavítás folytán kerültek bejegyzésre, ezért a felperesnek a továbbiakban módja lesz annak bizonyítására, hogy ezek az adatok nem helyesek, és a valósággal nem egyeznek meg. Ennek a bizonyításnak a lefolytatására azonban a kijavítás tárgyában folytatott közigazgatási és bírósági eljárás nem alkalmas. Tagadhatatlan, hogy az Inytv. végrehajtásáról szóló 49/
- (XII.29.) IM rendelet
- §-a szerint az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást a természetbeni állapottal egyezően kell átvezetni, jelen ügyben azonban a művelési ág felperes által állított megváltozása nem volt bizonyított, ezért a jogszabály alkalmazására sem kerülhetett sor. Mindezekre tekintettel a Kúria a Budapest Környéki Törvényszék helytálló ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- § alapján köteles a felperes a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségei megfizetésére. Köteles továbbá a feljegyzett felülvizsgálati illeték megfizetésére is, figyelemmel a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésére. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény rendelkezésein alapszik. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő