A határozat elvi tartalma: Jogvesztő határidő eltelte után a közigazgatási bírság nem szabható ki. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.427/2012/5.szám A Kúria a dr. Borsos József ügyvéd által képviselt felperes nevefelperesnek a dr. Fábián Éva jogi ügyvivő által képviselt Budapest Rendőr-főkapitánya alperes ellen közigazgatási bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 19.K.32.761/2011/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 19.K.32.761/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 30.000.-(azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes az általa használatba vett ...frsz-ú gépjárművel
- augusztus 26-án 10:40 kor a Budapest ... szám előtt parkolt, ezért a gépjármű üzemben tartóját a hatóság 50.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Az üzemben tartó
- október 8-án igazolta, hogy a járművet másnak használatba adta, így az elsőfokú hatóság
- november 3-i határozatával a használat kötelezte közigazgatási bírság megfizetésére. Ezt a határozatot az alperes
- március 16-i 21000/54122/22/2010.alt határozatával megváltoztatta és a felperest 30.000 forint közigazgatási bírsággal sújtotta. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet kérve a határozat hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a bírság kiszabására a hatóság számára a jogszabályok szerint nyitva álló határidő vele szemben eltelt. A törvényszék ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a határozat meghozatalára nyitva álló jogvesztő határidő miatt nem volt lehetőség a bírság kiszabására, mert a jogszabály nem rendelkezik külön az üzemben tartóra és a használóra vonatkozó határidőről 60 nap eltelte után már nem volt joga a hatóságnak a bírság kiszabására a felperessel szemben. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21.§
(4)bekezdése szerint, ugyan a bírságot a hatóság a szabályszegést követő 60 napon belül szabhatja ki és ez a határidő a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzéshez történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007.(XII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rend.) 9.§
(4)bekezdése alapján jogvesztő, ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a járművet nem az üzemben tartó, hanem a használatban levő vezette. Jogszabálysértésként a Kkt. a Korm.rend. vonatkozó szabályait és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 15.§-a
(1)bekezdésének a) pontját jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a jogvesztő határidő után kiszabott bírság a jogszabályoknak megfelelő volt-e. A Kúria az ügyben alkalmazta a Kkt. 21.§
(4)bekezdését, mely kimondja, hogy a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a kormány által a rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az
(1)bekezdésben meghatározott előírása megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A Korm.rend. 2010. november 3-án hatályos 9.§
(4)bekezdése értelmében a Kkt. 21.§
(4)bekezdésében meghatározott határidő jogvesztő. A határidő számítása során a bírság akkor tekinthető kiszabottnak, ha a határozatot az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítették. A Kúria az ügy irataiból megállapíthatta, hogy az ügyfélnek a határozatot 2010. november 12-én kézbesítették, ebből következően a jogvesztő határidő elmulasztása megvalósult. Az ügy elbírálásánál azt a jogot kellett alkalmazni, ami akkor volt hatályban, amikor az alperes a határozatát meghozta. A Pp. 339/A.§ értelmében ugyanis a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Az alperes felülvizsgálati kérelmében maga sem vitatta, hogy azok a jogszabályok voltak hatályban, amelyek szerint a jogvesztő határidő vonatkozott rá határozata meghozatalánál. Egyéb rendelkezés hiányában ugyanakkor megállapítható, hogy e jogvesztő határidőt nem csak az üzemben tartóra, hanem a használóra is alkalmazni kell. Miután megállapítható, hogy az alperes határozatát a jogvesztő határidő elteltét követően hozta, ezért az jogszabálysértő volt. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a törvényszék ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 78.§-a alapján kötelezte az alperest a felperes Pp. 79.§-a értelmében felszámítható felülvizsgálati költségei megtérítésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékmentessége folytán az állam viseli. illetéket az alperes Budapest, 2013. május 21. Bauer Jánosné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró