A határozat elvi tartalma: A részarány földtulajdonosnak a földet sorsolással kell kiadni, ha kérelmük nincs, vagy érvénytelen. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.829/2012/4.szám A Kúria a dr. Földváry Lívia ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neveI.r., II.rendű felperes neveII.r., III.rendű felperes neve(III.rendű felperes címe) III.r. felperesnek a dr. Járdány Erzsébet jogtanácsos által képviselt alperes nevealperes ellen földkiadási határozat határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében Nyíregyházi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 6.K.22.486/2011/
- számon hozott ítélete ellen az I.III.r. felperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 6.K.22.486/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja azzal a módosítással, hogy az I. és III. r. felperes kereseti illetékfizetésre való kötelezését mellőzi. Kötelezi a Kúria az I-III. r. felperest, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 15 nap alatt az alperesnek 30.000.-(azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a II. r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000.-(azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I.r. felperesnek a ... termelőszövetkezeti különlapon nyilvántartva 0,52 AK értékű a II.r. felperes jogelődjének ugyanott a ...-es termelőszövetkezeti különlapon nyilvántartva 4,25 AK értékű, míg a III.r. felperesnek ugyanott a ...-es termelőszövetkezeti különlapon nyilvántartva 1,38 AK értékű részarány tulajdona volt feltüntetve. Nevezettek 1993-ban földkiadási kérelmet nyújtottak be, melyben az általuk kért ingatlan részeket természetben megjelölve telekjegyzőkönyvre hivatkoztak, a III.r. felperes jogelődje pedig csak azt a táblát jelölte meg, ahonnan a földkiadást kérte. Nevezettek nem csatolták a szövetkezeti igazolást sem arról, hogy részarány-tulajdonosként milyen jogcímen hány AK értékű föld illeti meg őket. A ... földalap elkülönítését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatal 1995-ben végezte el és a határozat jogerőre emelkedésétől számított szükséges határidő alatt földkiadási kérelmek benyújtására a felperesek részéről nem került sor, tehát szabályos földkiadási kérelmük nem volt. Végül hosszadalmas eljárásokat követően és megismételt eljárásban az alperes
- június 27-én kelt 04.3/1194-3/
- számú határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének döntését, mely azon alapult, hogy érvényes földkiadási kérelmet a felperesek nem nyújtottak be, ezért a volt termelőszövetkezet perbeli tábláját sorsolással kellett tulajdonba adni. A felperesek keresetükben a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy a hatóság indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Állították, hogy rendelkeznek érvényes földkiadási kérelemmel, ezért a részarány tulajdonukat ki kellett volna adni, végül hivatkoztak a hivatalok által elkövetett eljárási hibákra is. A Nyíregyházi Törvényszék a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperesek megfelelő módon nem terjesztettek elő földkiadási kérelmeket, ezért a sorsolás nem sérthetett jogszabályt. Volt az ügyben ugyan eljárási szabálysértés a törvényszék álláspontja szerint, az ügy elintézésének jelentős elhúzódása miatt, ez azonban az ügy érdemének megítélésére nem hatott ki. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet, egyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének megfelelően nem tett eleget. Hivatkoztak az időmúlás miatt szükségszerűen bekövetkezett jogsérelmükre. Jogszabálysértésként a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbtv.) 5.,
- és
- §-át, azok vonatkozó rendelkezéseit, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.)
- §-ának
(5)bekezdését, valamint a Pp. 2. §
(1)és
(4), 3. §
(3), 84. §
(1)bekezdés a) pontját, 164. §
(1), 206. §
(1), 221. §
(1)és 339. §
(1)bekezdéseit jelölték meg. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy jogszerű volt-e a bíróság ítélete annak megállapítása kapcsán, hogy az alperes sorsolási eljárásában kellett-e részt venni olyan személyeknek is, akiknek érvényes részarány földkiadási kérelmük nem volt. A Kúriának az ügyben a következő jogszabályokat kellett alkalmazni. Az Fkbtv. 5. §
(1)bekezdése szerint a földkiadási eljárás a részarány földtulajdonos kérelmére indul. A kérelmet a
(2)bekezdés szerint írásban kell benyújtani, melyhez a
(4)bekezdés szerint csatolni kell a szövetkezet igazolását arról, hogy a részarány földtulajdonost milyen jogcímen hány AK értékű föld illeti meg. Ha azonban a tulajdonos megfelelő határidőben nem kérte a részarány földtulajdonának kiadását, akkor az Fkbtv. 9. §
(1)bekezdése értelmében a Földkiadó Bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. Tekintettel arra, hogy a felpereseknek érvényes földkiadási kérelme a meghatározott időben nem volt, nem sértett jogszabályt - mint a bíróság helyesen megállapította - a sorsolással való földkiadás olyan személyek számára, akiknek nem volt kérelmük, illetőleg érvényes kérelmük, és akik kiadatlan részarány földtulajdonnal rendelkeztek. Ennélfogva a sorsolás útján való földkiadás a jogszabályokkal nem volt ellentétes. Mivel a sorsolás egyéb szabályait a felperesek nem kifogásolták, ezeket illetően a bíróság megállapításokat nem tett. A Kúria rámutat arra, hogy a hibásan beadott földkiadási kérelem elegendő alapot adott a sorsolási eljárásra. Az eljáró hatóságok átszervezései és az eleve nehezen értelmezhető jogszabály sűrű megváltoztatásai valóban okot adhattak az eljárás olyan súlyos mértékű elhúzódására, amit a felperesek kifogásolnak. Mindezekhez képest az eljárt bíróságnak jelen ügyben csak arra volt hatásköre, hogy a meghozott és felülvizsgált határozat jogszerűségéről döntsön. Sem a megelőző eljárás, sem a felülvizsgálati kérelemben említett más határozat tárgyában ennélfogva nem ítélkezhetett. A felperesek számos, az ügy érdemét nem érintő általános szabályt soroltak fel felülvizsgálati kérelmük alátámasztására. Tekintettel arra azonban, hogy ezek egyenkénti sérelmét nagyrészt csak állították, de megfelelően alá nem támasztották, másrészt mert az ügy érdemére ezek megsértése, ha fennállnának is, kihatással nem volna, ezeknek az eljárási szabályoknak az egyenkénti értékelésével a Kúria nem tartotta szükségesnek foglalkozni. Ismét megjegyzi a Kúria, hogy a felperesek az eljárás során a maguk által érvényesen előterjesztettnek tekintett, valójában azonban érvénytelenül beadott kérelmük teljesítéseinek elmaradását kifogásolták sérelmezve a sorsolási eljárás lefolytatását, ami azonban a Kúria álláspontja szerint jogszerűen történt. Ezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján az ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria az illeték viselésével kapcsolatos rendelkezését arra figyelemmel hozta, hogy egyes felperesek az ügyben költségmentességet kaptak, így illeték lerovására nem kötelezhetők. A költségmentesség ugyanakkor nem terjed ki az ellenfél javára megítélhető perköltség viselése alóli mentesülésre, így azokat a felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az alperesnek. Budapest, 2013. május 14. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Bauer Jánosné s.k. dr. bíró