← Magyarország

Gf.30268/2007/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.268/2007/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Havass Nikolett ügyvéd (1137 Budapest, Budai Nagy Antal utca
  2. I/3.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 3.G.40.086/2007/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adva a II. rendű alperest 5.992.577,- Ft megfizetésére kötelezte, az I. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Az I. rendű alperessel szembeni keresetet azért találta alaptalannak, mert a megbízási szerződés - mely alapján felvett megbízási díj visszafizetése volt a felperesi követelés tárgya - a felperes és a II. rendű alperes között jött létre, és az I. rendű alperes által aláírt,
  5. május 12-i úgynevezett kiegészítő megállapodás a megbízott személyében jogutódlást, változást nem jelentett. Kifejtette, hogy e kiegészítő megállapodással az I. rendű alperes azt vállalta, hogy a jellegénél fogva természetes személyhez fűződő jogok és kötelezettségek tekintetében a II. rendű alperessel együtt helytáll a felperes felé, a megbízási díj visszafizetése azonban nem személyhez kötődő jog vagy kötelezettség, így e tekintetben az I. rendű alperes a II. rendű alperessel egyetemleges kötelezettséget nem vállalt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az I. rendű alperessel szembeni keresete teljesítését is kérte. Álláspontja szerint a
  6. május 12-én kelt kiegészítő megállapodás I. rendű alperes részéről történő aláírásával a megbízási szerződés a felperes és az I. rendű alperes között is létrejött, annak aláírásával az I. rendű alperes a II. rendű alperes és a felperes közti megbízási szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el, ezért a megbízási szerződés alapján visszafizetendő, II. rendű alperes által felvett megbízási díjak visszafizetéséért az I. rendű alperes a II. rendű alperessel egyetemlegesen felel a felperes felé. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a helyes tényállásból érdemben helyes jogi következtetést is vont le az I. rendű alperessel szembeni kereset alaptalansága tekintetében, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp. 253.§

(2)bekezdése és a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján, helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. A felperesi fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság utal arra, hogy a felperes maga ismerte be az elsőfokú eljárás során
  1. sorszámú előkészítő iratában azt a tényt, hogy a megbízási szerződést a felperes nem az I. rendű, hanem a II. rendű alperessel kötötte meg. A
  2. sorszámú előkészítő iratában adta elő azt, hogy a felperes általában egyéni vállalkozókkal köt megbízási jogviszonyt, amennyiben a felperesnél tanácsadói teendőket ellátni kívánó személy nem rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, úgy arra van lehetősége, hogy cég keretében kössön megbízási szerződést kiegészítő megállapodás aláírásával egyidejűleg. A felperes által előadott tényekből és a becsatolt okiratokból helyesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes és az I. rendű alperes között olyan jogviszony, amely alapot adhatna az I. rendű alperes marasztalására nincs, és nem is volt. A megbízási szerződés a felperes és a II. rendű alperes között jött létre, a kiegészítő megállapodást pedig, melyre a felperes igényét alapítani kívánta, nem az I. rendű alperes, hanem a II. rendű alperes írta alá, az I. rendű alperes az aláírásnál mint a II. rendű alperes képviselőjeként járt el. Nem írta alá a kiegészítő megállapodást maga a felperes sem, így e megállapodásnak nevezett okirat sem hozott létre szerződéses jogviszonyt a felperes és az I. rendű alperes között, az I. rendű alperes megbízottként nem lépett be a kötelembe, úgynevezett tartozás elvállalás nem történt. Megjegyzi még a másodfokú bíróság, hogy e kiegészítő megállapodás egyébként sem tartalmaz olyan kötelezettségvállalást, mely alapján az I. rendű alperesnek a II. rendű alperes - a megbízási szerződés megszűnése folytán keletkező kötelezettségeiért helyt kellene állnia, erre a következtetésre a kiegészítő megállapodás
  3. pontjának értelmezésével sem lehet jutni. A kiegészítő megállapodás
  4. pontja rögzíti azt, hogy a bankbiztosítási tanácsadó (I. rendű alperes) a megbízási szerződésben és mellékleteiben foglaltakat jelen kiegészítő megállapodásban rögzített eltérésekkel ismeri el magára nézve kötelezőnek. Az eltéréseket a kiegészítő megállapodás
  5. pontja tartalmazza, mely szerint a megbízási szerződésből eredő, és jellegénél fogva természetes személyhez kötődő jogok és kötelezettségek illetik, valamint terhelik a magánszemély bankbiztosítási tanácsadót. Mint ahogy az elsőfokú bíróság is helyesen kifejtette, a megbízási díjak visszafizetése nem személyhez fűződő jog vagy kötelezettség, bárki, jogi személy is teljesítheti, ily módon az semmiképpen nem tartozna a kiegészítő megállapodás
  6. pontjának hatálya alá. Az I. rendű alperes felelőssége tehát a felperesi követelésért a II. rendű alperessel egyetemlegesen akkor sem állna fenn, ha és amennyiben a kiegészítő megállapodást mint magánszemély is aláírta volna. A felperes fellebbezése alaptalan volt, a Pp. 78.§
(1)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban felmerült költségeit maga viseli, az alperesek részére megtérítendő másodfokú perköltség nem merült fel. Pécs,
  1. január
  2. Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.