A határozat elvi tartalma: Ha a képviselő-testületnek a jegyző közszolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntető döntését jegyzőkönyvi kivonatként az érdekelt jegyzőnek átadták, a felmentés hatályosult. Annak vizsgálata, hogy az okirat tartalmában megfelelt-e a felmentési intézkedés jogszabályi követelményének, nem a döntés írásbafoglalásának kérdéskörét, hanem az írásban már közölt intézkedés jogszerűségét érinti. Mfv.I.10.327/2012/
- A Kúria a dr. Molnár Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Halmos Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.208/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pécsi Törvényszék 1.Mf.21.260/2011/4.számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- június
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.21.260/2011/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Pécsi Munkaügyi Bíróság 1.M.208/2011/
- számú ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 400.000 (négyszázezer) forint és 108.000 (egyszáznyolcezer) forint áfa együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 445.000 (négyszáznegyvenötezer) forint elsőfokú, 445.000 (négyszáznegyvenötezer) forint másodfokú és 741.600 (hétszáznegyvenegyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperes az alperesnél
- június 1-jétől jegyzőként fennálló közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt nyújtotta be a keresetét. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 1.M.208/2011/
- számú ítéletében megállapította, hogy az alperes
- január 25-ei keltezésű, a felperes közszolgálati jogviszonyát megszüntető intézkedése jogellenes. Közszolgálati jogviszonya az alperesnél
- szeptember 12-én szűnik meg. Kötelezte az alperest a felperes javára elmaradt illetmény és 4 havi átlagkeresetnek megfelelő átalánykártérítés megfizetésére. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Marasztalta az alperest a felperes részperköltségében, és megállapította, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint K. Város Önkormányzat Képviselő-testülete
- január 17-én tartott ülésén ÖK. határozatot hozott. Ebben úgy döntött, hogy a felperest „jegyzői tiszte alól indokolás nélkül felmenti, és a közszolgálati jogviszonyát megszünteti". A felperes
- január 18-ától keresőképtelen állományba került, amelyet
- január 25-én megszakított. Ezen a napon reggel megjelent a munkahelyén, ekkor kézbesítették a részére a ÖK. határozat szövegét tartalmazó jegyzőkönyv-kivonatot. A felperesnek azonban nem tudták átadni a „közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése" elnevezésű nyomtatványt egyrészt a végkielégítéshez szükséges közszolgálati jogviszony tartamának tisztázatlansága, másrészt az alperesnél használt ún. KIR számítógépes rendszer működőképtelensége miatt. A nyomtatvány ezen a napon nem készült el. A felperes a munkahelyét elhagyta egy korábbi közszolgálati jogviszonyra vonatkozó igazolás megkeresése céljából, majd oda délután 4 óra körül érkezett vissza.
- január 26-án a felperes írásban bejelentette, hogy ismételten keresőképtelen, mely állománya
- március 20-áig fennállt. A munkáltató
- február 2-án tértivevényes küldeményként adta postára a „közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése" elnevezésű kitöltött nyomtatványt, amelyet a felperes
- február 7-én vett át. Ezen intézkedésben a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjaként az alperes
- március 26-át, a felmentési idő kezdeteként
- január 26-át jelölte meg. A felperest e naptól mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól. Az intézkedés jogorvoslati kioktatást is tartalmazott. Indokolása szerint a képviselő-testület a ÖK határozattal a felperest a jegyzői tiszte alól felmentette. Hivatkozott továbbá az
- évi XXIII. törvény (Ktv.)
- §
(1)bekezdésére, amely szerint a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel, indokolás nélkül megszüntetheti. A munkaügyi bíróság nem találta alaposnak a felperes keresetét, miszerint az alperes intézkedése az Európai Unió Alapjogi Chartájának
- cikkébe ütközne, valamint nem tartotta szükségesnek vizsgálni, hogy a képviselő-testületi határozat az önkormányzati törvény és az alperes SzMSz-ének előírásait megsértette-e. Álláspontja szerint a felperes részére a jogviszony megszüntetést tartalmazó intézkedést
- január 25-én kézbesítették. A határozatot tartalmazó jegyzőkönyv-kivonat azonban nem felel meg a megszüntető intézkedés jogszabályi követelményeinek. A jogviszonyt megszüntető szándék közlésén kívül ugyanis nem tartalmazza annak időpontját és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást sem. E követelményeknek csak a
- január 26-án készített és
- február 7-én kézbesített formanyomtatvány felel meg. Ennek közlésekor azonban a felperes az
- évi XXII. törvény (régi Mt.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt felmentési tilalom alatt állt, ezért az intézkedés jogellenes volt. Nem találta bizonyítottnak, hogy a felperes
- január 25-én megtagadta, vagy szándékosan megakadályozta volna a nyomtatvány részére történő átadását. P.Z.I. és M.ZS. tanúvallomásából ugyanis az tűnt ki, hogy a nyomtatvány e napon még el sem készült, ezért nem tudták azt a felperesnek átadni. A munkaügyi bíróság a Ktv.
- §
(3)bekezdés alapján állapította meg a felperes kérelmére a jogviszonya megszűnése időpontját és a kért 12 havi átlagkereset helyett 4 havi átalánykártérítés valamint a
(2)bekezdés alapján az elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte az alperest. A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék 1.Mf.21.260/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében - részben megváltoztatta és az alperest átalánykártérítés címén terhelő marasztalást 8 havi átlagkeresetnek megfelelő összegre felemelte. Az ítéletet az ezen felüli fellebbezett részében helybenhagyta. Marasztalta az alperest a felperes másodfokú perköltségében is. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a felperes közszolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntető munkáltatói intézkedésnek kizárólag a „közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése" elnevezésű irat minősül, mert ez tartalmazza mindazokat a lényeges adatokat, amelyek miatt a felperes közszolgálati jogviszonyát érintő alperesi jognyilatkozat a Ktv.
- §
(1)bekezdés második mondata értelmében írásba foglaltnak minősül: a felmentési idő kezdetét, időtartamát, a jogviszony megszűnésének idejét, a munkavégzés alóli felmentés kezdetét és időtartamát, a végkielégítésre irányadó beszámítandó jogviszony kezdetét, a végkielégítés mértékét és a jogorvoslati tájékoztatást a jogviszony megszüntetés jogcímén kívül. Ez az okirat - az alperes érvelésével szemben - nem tekinthető csupán technikai iratnak, mert az abban szereplő tények és adatok a jogviszony megszűnése szempontjából lényegesek, akár önállóan is jogvita tárgyát képezhetik. Egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával, miszerint nem állapítható meg, hogy a felperes 2011. január 25-én meghiúsította volna a formanyomtatvány részére történő átadását, ezzel az Mt. 3. §
(1)bekezdésbe ütközően járt volna el. A felperes 25 éves közszolgálati jogviszonyára, ezen belül az alperesnél eltöltött több mint 10 év jogviszonyra tekintettel az átalánykártérítést a megítélt 4 havi átlagkeresetről 8 havi átlagkeresetnek megfelelő összegre emelte fel. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a felperes mint jegyző felett a munkáltatói jogokat testület gyakorolta, mely jogkörét a Ktv. 6. §
(2)bekezdés alapján nem ruházhatta át. Jelen esetben a felmentésről a képviselő-testület határozott, döntését a ÖK határozata tartalmazza. A munkáltatói jogkör gyakorlójának nem kell olyan részletkérdésekről döntenie, hogy a köztisztviselő mikortól tölti a munkavégzés alóli felmentési idejét, illetőleg mennyi végkielégítés illeti meg. Elégséges, ha erről az erre rendszeresített formanyomtatványban rendelkeznek. Ezt támasztja alá a BH.1990.
- számú eseti döntés. A képviselő-testületi határozat tartalmazta a jogviszony indokolás nélküli megszüntetésére irányuló munkáltatói szándékot. A felmentési idő csakis a kézbesítést követő naptól indulhatott, ennek a munkáltató eleget tett. A következetes bírói gyakorlat szerint a jogorvoslati lehetőségről történő kioktatás hiánya nem alapozza meg a felmentés jogellenességét (BH.1998.507., BH.1995.496.). A felmentési tilalom a felmentés közlésére vonatkozik. A képviselőtestület a döntését az Önkormányzati törvény szerinti határozati formában meghozta, ennek közlése
- január 25-én a felperes részére megtörtént, mely időpontban nem volt keresőképtelen, így nem állt felmentési tilalom alatt. Az nem róható az alperes terhére, hogy a testületi határozat végrehajtásáért felelős polgármester részéről a döntést részletező „technikai irat" átadása a felperes Mt.
- §
(1)bekezdésébe ütköző magatartása miatt meghiúsult. Azzal ugyanis, hogy
- január 25-én a munkahelyéről eltávozott, megakadályozta a formanyomtatvány részére történő átadását. Ezért az Mt.
- §
(4)bekezdés alapján - függetlenül a postai kézbesítéstől - ennek közlése is megtörtént
- január 25én. Az alperes az átalánykártérítés mértékét is eltúlzottnak találta. Nem értékelte a másodfokú bíróság, hogy a felperes a betegállományát megelőzően átvette a testület megszüntető határozatát, továbbá a felmentést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított együttműködés hiányára utaló felperesi magatartást, mely a munkáltatói jogsértés súlyát enyhíti. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Pp.
- §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Erre tekintettel a Kúria csak arról dönthetett, hogy a felperes közszolgálati jogviszonyát a munkáltató mely intézkedéssel, a
- január 25-én, vagy a
- február 7-én kézbesített okirattal szüntette meg, és a felperes a felmentés közlésekor felmentési tilalom alatt állt-e. Az Ötv. felmentés kiadásakor hatályos
- §
(1)bekezdése szerint a jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki. Erre tekintettel a Ktv. 6. §
(2)bekezdés alapján a felmentés joga is a képviselőtestületet illeti, mely jogát nem ruházhatja át. A felperes jegyzőként fennálló közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetéséről az arra jogosult képviselőtestület
- január 17-én döntött. Az erről szóló képviselőtestületi határozatot - jegyzőkönyvi kivonat formájában -
- január 25-én a felperesnek átadták. A közölt határozat tartalmazta a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről hozott döntését és a megszüntetés jogcímét. Az önkormányzati határozatot a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének kivonataként, az erre előírt formában elkészített okiratként adták át a felperes részére. Az írásbeli okirat közlése tehát
- január 25-én hatályosan megtörtént, azt az arra jogosult és érdekelt felperesnek átadták [Mt.
- §
(4)bekezdés]. Annak vizsgálata, hogy az okirat tartalmában megfelelt-e a felmentési intézkedés jogszabályi követelményének, illetve tartalmazta-e a jogorvoslati tájékoztatást, nem a döntés írásba foglalásának kérdéskörét, hanem az írásban már közölt intézkedés jogszerűségét érinti. A jegyzőkönyvkivonatban közölt képviselő testületi határozat tartalmazta a közszolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó lényeges feltételeket: szövegszerűen rendelkezett arról, hogy a munkáltatói jogkörgyakorló e határozattal és felmentés jogcímével, indokolás nélkül szünteti azt meg. Helyesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogorvoslati kioktatás hiánya a közölt intézkedés jogszerűségét nem érinti. Ugyanez állapítható meg arra az esetre is, ha a munkáltató a felmentési időt nem közli vagy azt nem jogszerűen állapítja meg (Mfv.I.10.220/1993.). A bírói gyakorlat szerint ugyanis a felmentési idő csak az intézkedés közlését követő naptól kezdődhet. A jogviszony felmentéssel való megszüntetése érvényességét pedig nem érinti, ha azt nem a szokásos forma- nyomtatványon, de a jogszabálynak megfelelő tartalommal közölték (BH.2008/133.). A felmentés a képviselő testületi határozat közlésével, 2011. január 25-én hatályosult, ennek időpontjában a felperes nem volt keresőképtelen állományban, így nem esett az Mt. 90. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt felmentési tilalom alá, ezért az alperes intézkedése nem volt jogellenes. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján köteles a pervesztes felperes a le nem rótt első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
- június
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő