A határozat elvi tartalma: A jogegységi határozat a felvetett jogkérdést az adott időpontban hatályos jogszabályok rendelkezései alapján értelmezi. Ha egy jogvitát a jogegységi határozat meghozatalát követően módosított jogszabály alapján kell elbírálni, a jogegységi határozatban foglaltak a jogszabályi módosítás tartalmától függően lesznek irányadók. 1997. LXVI. Tv. 25. §
- c)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.21.163/2012/8.szám A Kúria a dr. Varjas Adrienn ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Károly Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen tartozás megfizetése iránt az Esztergomi Városi Bíróságon 11.P.20.369/2010. számon indult és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2011. február 1-jén kelt 2.Pf.21.717/2010/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a néhai alperes által benyújtott és jogutódjaként a felülvizsgálati eljárás során a perbe belépett Dr. Károly Ügyvédi Iroda I.r., II.r. és III.r. alperesek által fenntartott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 95.250 (kilencvenötezerkettőszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá az alpereseket egyetemlegesen, hogy felhívásra a Magyar Államnak fizessenek meg 170.000 (egyszázhetvenezer) Ft feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az R Betéti Társaságnak az alperesek jogelődje 1999. október 22étől 2005. március 10-ig, Gy I 2005. március 10-étől 2007. szeptember 7-éig volt a beltagja és önálló cégjegyzésre jogosult képviselője. A betéti társaságnak az alperesek jogelődje tagsági viszonyának megszűnését megelőzően összesen 7.283.642 Ft-os, az adóhatósággal szemben fennálló tartozása keletkezett. Az adóhatóság kérelmére a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2006. április 28-án jogerőre emelkedett 3.Fpk.11-06-07-0030/5. számú végzésével megállapította a betéti társaság fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolási eljárás megindítását. A felszámoló az adóhatóság 7.381.479 Ft-os hitelezői igényét nyilvántartásba vette, besorolta és visszaigazolta. Az adóhatóság e követelést a 2005. október 18-án kelt és a pénzügyminiszter által 2005. október 19-én jóváhagyott engedményezési szerződéssel a felperesre engedményezte. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2007. szeptember 7-én jogerőre emelkedett 3.Fpk.11-06-070030/14. számú végzésével egyszerűsített módon befejezte a betéti társaság elleni felszámolási eljárást. Megállapította, hogy a hitelezői igények és a felszámolói díj kifizetésére, felszámolási vagyon hiányában, nincs fedezet. A felperes 2007. szeptember 13-án, illetve 2008. január 23-án felszólította az alperesek jogelődjét az adóhatóság által engedményezett követelés megfizetésére. 2010. február 24-én a fizetési felszólítások eredménytelensége miatt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperesek jogelődjével és a betéti társaság másik volt beltagjával szemben. Ez utóbbi ellentmondást nem nyújtott be. Az ellene kibocsátott fizetési meghagyás 2010. március 18-án jogerőre emelkedett. Az alperesek jogelődjének ellentmondása folytán, az ellene indult fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás perré alakult. E perben a felperes engedményezett adótartozás címén 3.000.000 Ft megfizetése iránt érvényesített igényt az alperesek jogelődjével szemben. Az alperesek jogelődje a kereset elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2/2004. számú polgári jogegységi határozatában kifejtettek értelmében - őt kötelező adóhatósági határozat hiányában - az engedményezett adótartozás megfizetésére nem kötelezhető. Utalt továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 63. § /3/ bekezdésére is, miszerint a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehetett volna vele szemben, mint az adós betéti társaság vezetőjével szemben, a ki nem elégített követelés erejéig igényt érvényesíteni. Vitatta azt is, hogy a keresetlevélben megjelölt adótartozás a tagsági jogviszonyának megszűnését megelőzően keletkezett. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helytadott. Kötelezte az alperesek jogelődjét, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek, engedményezett tartozás címén, 3.000.000 Ft-ot, valamint 230.000 Ft részperköltséget. keresetét elutasította. A felperes ezt meghaladó Az alperesek jogelődjének fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy az alperesek jogelődje a betéti társaság egykori másik beltagjával egyetemlegesen felelős a felperes követelésének kielégítéséért. Határozatának indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a tényállást lényegében helyesen állapította meg, a levont jogkövetkeztetései helytállóak. Az alperesek jogelődjének fellebbezésében foglaltakra tekintettel azt tartotta vizsgálandónak, hogy a jogvita eldöntése során a Legfelsőbb Bíróság 2/2004. számú polgári jogegységi határozata, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § /3/ bekezdésének rendelkezései alkalmazandók-e. A másodfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a megelőzően említett polgári jogegységi határozat a 2005. július 10. napja előtt engedményezett adóhatósági követelésekre változatlanul irányadó. A perbeli igény azonban egy 2005. július 10-ét követő engedményezésen alapszik, ezért a jogegységi határozat meghozatalát követően módosított Art. 35. § /3/ bekezdése alapján a felperes megalapozottan tartott igényt a keresetlevélben megjelölt összegű adótartozás megfizetésére az alperesek jogelődjével szemben. Az alperesek jogelődje által benyújtott és a jogutódok által fenntartott jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és a felperes keresetének elutasítására irányult. Azt tartalmazza, hogy a támadott jogerős ítélet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 25. §
- c)pontját sérti. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai ugyanis a bíróságokra kötelezők. A hatályban lévő 2/2004. polgári jogegységi határozatot ezért az eljárt bíróságoknak a jogvita eldöntése során alkalmazniuk kellett volna. Annak értelmében pedig az alperesek jogelődje - megelőző, az adóhatóság által lefolytatott adóigazgatási eljárás hiányában - az adós betéti társaságot terhelő engedményezett adótartozás megfizetésére nem kötelezhető. Utalt a jogegységi határozatban kifejtett azon jogelv megsértésére is, miszerint az engedményező olyan követelést, amellyel maga sem rendelkezik, nem képes joghatályosan engedményezni. A 2010. július 7-én módosult Art. 35. § /3/ bekezdésének alkalmazását - amellett, hogy a 2/2004. polgári jogegységi határozatban kifejtettekkel ellentétes - azért is jogszabálysértőnek tartotta, mert az, az alperesek jogelődjének betéti társasági tagsági módosítást megelőzően 2005. március 10-én megszűnt. jogviszonya e A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban fenntartását. Előadta, hogy a 2/2004. polgári jogegységi határozat meghozatalát követően, 2005. június 25-én kihirdetett 2005. évi LVI. törvény módosította az Art. 35. § /3/ bekezdését. E módosítás akként rendelkezett, hogy az adóhatósági határozat hiánya nem zárja ki a mögöttes helytállásra kötelezettel szembeni igény peres, vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését. A felperes utalt arra is, hogy az említett Art. 35. § /3/ bekezdése olyan engedményezett követelések esetén alkalmazandó, amelyeknek a behajtására jogosult szervezet általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor. Figyelemmel arra, hogy a perbeli engedményezés ez után kelt nyilatkozattal történt, ezért az alperesi jogelőd marasztalását tartalmazó jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § /2/ bekezdése alapján. Megállapította, hogy az az alperesek jogelődje által megjelölt jogszabályokat az alábbiakra tekintettel nem sérti. Helytállóan utalt arra az alperesek jogelődje a felülvizsgálati kérelmében, hogy a Legfelsőbb Bíróság által hozott jogegységi határozatok a bíróságokra kötelezőek voltak, a jogerős ítélet meghozatalakor hatályban volt Bszi 25. §
- c)pontja értelmében. A jogegységi határozat a bírósági jogalkalmazás egységességének biztosítására szolgáló jogi eszköz, amint azt a Bszi. 27. § /1/ és /2/ bekezdése is tartalmazta. A jogegységi határozat a felvetett jogkérdést az adott időpontban hatályos jogszabályok rendelkezései alapján értelmezi. Ha egy ügy eldöntése során az alsóbb fokú bíróságoknak a jogegységi határozatban megjelölt és értelmezett jogszabályokat kell alkalmazniuk, az abban foglalt értelmezéstől nem térhetnek el. Ha azonban az adott kérdést a jogegységi tanács által vizsgált, és a határozatának meghozatalát követően módosított jogszabály alapján kell elbírálni, a jogegységi határozatban foglaltak a jogszabályi módosítás tartalmától függően lesznek csak irányadók. A Legfelsőbb Bíróság 2/2004. polgári jogegységi határozata a Magyar Közlöny 2004. április 28-i számában jelent meg. Az abban foglaltakat ezért a jogegységi tanács által vizsgált és akkor hatályos Art. szabályainak alkalmazása során kell figyelembe venni. A 2005. június 25-én kihirdetett 2005. évi LXVI. törvény 2. §-ával módosított, 2005. július 10-től hatályos Art. 35. § /3/ bekezdése kimondta: az Art. 35. § /2/ bekezdésében felsoroltakkal szemben az adózó helyett, az általa meg nem fizetett és tőle be nem hajtható adótartozást peres, vagy nemperes eljárásban akkor is lehet érvényesíteni, ha őket kötelező, a tartozás megfizetésére vonatkozó adóhatározat meghozatalára nem került sor. Az ismertetett jogszabály, a kormányzati szervezet alakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. december 14-én közzétett és 2007. január 1-ével hatályba lépett 2006. évi CIX. törvény 85. § /1/ bekezdése szerint akkor alkalmazandó, ha a követelésnek a behajtásra jogosult szervezet általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor. E változások tükrében az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperes által, a pénzügyminiszter 2005. október 19-i jóváhagyása mellett, 2005. október 18-án kelt nyilatkozattal engedményezett követelés érvényesítésére a felperes jogosult volt az alperesek jogelődjével szemben. A jogszabályi módosítás folytán, az alperesek jogelődjét kötelező adóhatósági határozat hiányában is, a felszámolással megszűnt adós betéti társaságra irányadó, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 101. § /1/, illetve /3/ bekezdésére tekintettel alkalmazandó 97. § /1/ bekezdése, 55. § /2/ bekezdése, továbbá 56. § /1/ bekezdése értelmében - a helytállni köteles alperesek jogelődjével szemben az adótartozás címén előterjesztett követelés megalapozott volt. A másodfokú bíróság helytállóan ítélte úgy, hogy a 2005. július 10e előtt engedményezett, behajthatatlan adókövetelések tekintetében a 2/2004. számú polgári jogegységi határozatban foglaltak változatlanul irányadók, míg az ezt követő engedményezésekre nézve az időközben módosult Art. 35. § /3/ bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kúria a kifejtett indokokkal a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelesek az alperesek az eredménytelen felülvizsgálati kérelem miatt a felperesi jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget megtéríteni. Ennek összegét a Kúria általános forgalmi adóval növelt összegben határozta meg. Az alperesek kötelesek továbbá az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felülvizsgálati kérelem 2011. április 18-i benyújtására tekintettel alkalmazandó, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § /1/ bekezdése, illetve 59. § /1/ bekezdése alapján, külön felhívásra megfizetni. A Kúria megállapította, hogy a 3.000.000 Ft-os pertárgy érték miatt lerovandó 180.000 Ft-ból már leróttak 10.000 Ft-ot, ezért csak a különbözet - 170.000 Ft megtérítésére kötelesek. Budapest, 2013. március 28. Dr.Bodor Mária sk.a tanács elnöke, Dr.Pethőné sk.előadó-bíró, Dr.Csőke Andrea sk.bíró dr.Kovács Ágnes