Pf.20782/2013/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(5),

(6)bekezdéseit, 28. §

(1)bekezdését, 31. §

(1),

(7)bekezdéseit. Megállapítása szerint, a felperes eleget tudott tenni a rá háruló bizonyítási tehernek, mert igazolta, hogy az alperest megfelelő adatigényléssel megkereste, és az alperes az adatszolgáltatás körében nem nyújtott teljes körű tájékoztatást a számára. Megfelelően valószínűsítette továbbá, hogy a kért adatok közérdekűek, a pályázat és a nyertessel kötött szerződés tárgya mindenképpen a közérdekű adat fogalma alá tartozik. A közérdekűséget támasztotta alá az is, hogy az alperes a per folyamán a pályázati kiírás elérhetőségéről nyilatkozott, és a pályázat nyertesével kötött szerződést, annak általános szerződési feltételeit és a projekt adatlapot átadta a felperesnek. Ilyen körülmények között adatkezelői minőségét elismerte a felperes keresetében foglaltakkal összefüggésben. Az alperesi védekezéssel kapcsolatban megállapította, hogy az alperes a pert megelőző válaszlevélben a pályázati kiírás elérhetőségét nem rögzítette, a nyertessel kötött szerződés és annak részletei elektronikus elérésére utalt, de a keresés alapján csak azt lehetett megismerni, hogy az adott pályázati konstrukcióban ki lett a nyertes és milyen mértékű az elnyert összeg. Az alperes csak a per során nyilatkozott a részletes szerződéses adatokról, és adta át a projekt adatlapot, és a pályázati anyag konkrét elérhetőségét is csak a tárgyalás során jelölte meg. Az elsőfokú bíróság közérdekű adatnak minősítette az átadott szerződés kilenc mellékletét, mert azok csak a szerződés részeként értelmezhetőek, tartalmuk és címük alapján. Az alperes nem fejtette ki részletesen azt, hogy a szerződéses mellékletek mennyiben minősülnek döntés-előkészítő adatoknak, és az ilyen tartalomra az iratok megnevezése sem utalt. Tekintettel arra, hogy a szerződést már megkötötték, a döntés mindenképpen megszületett. Amennyiben az iratok döntést megalapozó adatokat tartalmaznak, azok megismerése nem akadályozott, mivel a döntést megalapozó adatok nyilvánossága elől a döntés megszületésére tekintettel elhárult az akadály. Az alperes bírósági felhívás ellenére nem igazolta azt, hogy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a felperes adatigénylését a pert megelőzően nem tagadta meg, mert külön tájékoztatta az általa kiadni kért adatok elektronikus eléréséről. Kifogásolta, hogy a felperes a pert megelőzően a szerződés mellékleteinek megismerését külön nem kívánta. Arra az esetre, ha ez a felperes számára nehézséget okozott, rendelkezésére állt az újabb kapcsolatfelvétel lehetősége, figyelemmel arra, hogy a pert megelőző tájékoztatás kellően alapos volt. Mivel érdemi választ adott a megkeresésre, a közérdekű adatigénylést nem tagadta meg, és az adatkiadásra rendelkezésre álló határidő sem telt el eredménytelenül. Az elsőfokú bíróság által kiadni kért mellékletekben szereplő adatok körére vonatkozóan előzetes vizsgálatot végzett, és ennek alapján azt állapította meg, hogy abban jelentős részben olyan adatok vannak, melyek jellegüket tekintve a döntés-előkészítés körében bírnak jelentőséggel. Azt nem vitatta, hogy a döntés meghozatalára és annak alapján a támogatási szerződés megkötésére az adatigénylést megelőzően sor került. Elismerte, hogy az eljárás során nem utalt arra, hogy a döntés-előkészítő iratok a saját döntését készítik elő, ez azonban szükségtelen az Infotv. rendelkezéseire tekintettel. A mellékletekben foglalt adatok részben a döntés megalapozásához, a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített és rögzített adatok, melyek a pályázatok bírálati folyamatáról, az értékelés során az egyes adatok figyelembevételének módjáról, súlyozásáról olyan információkat tartalmaznak, illetve abból olyan következtetések vonhatók le, melyek a pályázatértékelés olyan technikáit tennék megismerhetővé, melyek veszélyeztetnék az alperes alapfeladatának külső befolyástól mentes ellátását. A projekt költségvetés összetétele, részletes tartalma (1-

1. sz. melléklete), valamint a közbeszerzési terv (
2. sz. melléklet) adatainak együttes megismerése a felperes számára lehetőséget nyújtana arra, hogy az egyes tervezett közbeszerzési eljárások meghirdetése előtt azokról olyan információk kerüljenek a birtokába (pl. tervezett meghirdetési időpont, rendelkezésre álló keret), melyek akár üzleti titok sérelmét is felvethetik, indokolatlan, versenykorlátozó előnyhöz juttathatják az ezzel az információval nem rendelkezőkkel szemben. Az eltérések listáját tartalmazó
3. sz. melléklet alapján következtetések levonása lehetséges a döntés-előkészítés belső folyamatára, pl. arra is, hogy az értékelők mely tételeket tartanak túlárazottnak. Ezen információk nyilvánosságra kerülése a jövőben összeállítandó pályázatok esetében lehetővé tenné az itt elfogadott értékekhez való igazodást, ami akár azt is eredményezheti, hogy az egyébként alacsonyabb összegből is megvalósítható tevékenységek árát mesterségesen magasabb szintre emelik. A projekt számszerűsíthető eredményeit tartalmazó táblázat (
4. sz. melléklet), valamint a likviditási terv (
5. sz. melléklet) olyan adatokat tartalmaz, amelyek az alperes szempontjából a döntés-előkészítés során bírnak jelentőséggel annak megállapítására, hogy a projekt eredményei mennyiben szolgálják a pályázati kiírás célját, illetőleg a megvalósítás pénzügyi háttere mennyiben biztosított. Ezeknek az adatoknak a támogatási szerződésben való rögzítése elsősorban a projekt megvalósítás támogató általi nyomon követhetőségét szolgálja, az ettől való eltérés esetén a támogató által hozható döntések alapját is képezi. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az alperes alaptalanul vitatja, hogy nem tett eleget válaszadási kötelezettségének. Alaptalanul állítja továbbá, hogy a pert megelőző, majd a per során adott tájékoztatásaival okafogyottá tette a perindítást. Nem alkalmas a megtagadási okok bizonyítására az az alperesi nyilatkozat, mely szerint az adatok nyilvánosságára vonatkozó mérlegelést elvégezte, tényleges bizonyítást azonban nem végzett. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alperes saját nyilatkozata szerint sem minősül minden mellékletben rögzített információ döntés-előkészítő adatnak. Az üzleti titokra való utalás csak akkor lehetne érdemben vizsgálható, ha a dokumentáció teljes egészében rendelkezésre állna. Maga az alperes is elismerte, hogy a megkötött szerződés is döntésnek minősül, ezért nem készíti elő a kedvezményezett által a projekt megvalósítása során hozott döntéseket, hanem meghatározza azokat. Kifejtette, hogy az egyes mellékletek nyilvánosság általi megismerése kifejezetten elősegíti az alperes működését, mert így a pénzügyi követelmények megtartására nagyobb az esély. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletével teljes egészében egyetértett, ezért határozatát a Pp.
6. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az alperesi fellebbezésben foglalt azon kifogással kapcsolatosan, hogy a felperes eredeti kérelme nem tartalmazta a mellékletek kiadását, a másodfokú bíróság az alábbiakra hívja fel a figyelmet. Az alperes által az elsőfokú eljárás során 5/A/

1. alatt csatolt Támogatási Szerződés 7.
2. pontja úgy rendelkezik, hogy a szerződéshez csatolt 9 db melléklet, valamint az ÁSZF-ben hivatkozott mellékletek, továbbá a projektadatlap és nyilatkozatok a szerződés elválaszthatatlan részei, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen csatolásra kerültek-e. Ennek alapján megállapítható, hogy a szerződésben kifejezetten felsorolt dokumentumok és a Támogatási Szerződés egységet képeznek, mivel a felperes által kiadni kért szerződés tartalma megelőzően nem volt ismeretes. A felperesi kérelem a felperesi ismeretektől függetlenül is kiterjedt a mellékletek kiadására, függetlenül attól, hogy ezeket nem jelölte meg, illetőleg nem tüntette fel. Kitér továbbá a másodfokú bíróság arra is, hogy a felperes kérelme eredetileg is vonatkozott a nyertessel kötött szerződésre (1/F/
3. sorszámú, közérdekű adat kiadására vonatkozó kérelem). A perben az is megállapítást nyert, hogy a kért szerződés teljes terjedelmében az alperes által megjelölt oldalról nem volt letölthető. Az alperes kizárólag arra hivatkozott az ellenkérelmében, hogy a szerződés egyes főbb adatai voltak megtekinthetők az internetes oldalon. Az alperesnek a fellebbezésben foglalt hivatkozásai közül csak és kizárólag azzal kellett foglalkozni, amelyek a mellékletek kiadásának megtagadására vonatkoztak, figyelemmel arra, hogy az alperes a per során a szerződést már kiadta. Az Infotv.
4. §

(1)bekezdése szerint, az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 31. §

(2)bekezdése alapján, az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a mellékletek kiadását jogszerűen tagadta meg. A Támogatási Szerződés a szerződés végén, a

1. oldalon a mellékletek felsorolása alatt jelzi, hogy pontosan hányas számú mellékletnek mi a tartalma, illetőleg elnevezése. Az alperes a per során nem élt a számára lehetséges, a Pp.
2. §

(2)bekezdése és a 192. §

(3)és

(4)bekezdései által szabályozott zárt bizonyítás lehetőségével. Ilyen körülmények között kizárólag a mellékletek elnevezéséből, illetőleg a pályázat és az az alapján megkötött szerződésből logikai úton lehetett következtetni arra, hogy alappal tagadta-e meg az alperes a kért dokumentumok kiadását, illetve nem. A Támogatási Szerződés általános sajátossága a jelentős közpénz felhasználás ténye, mellyel az alperes közfeladat ellátását támogatja. A mellékletek elnevezése és az alperes fellebbezésében foglalt hivatkozásai alapján sem lehetett egyszerű logikai úton arra a megállapításra jutni, hogy üzleti titok, vagy az adatok döntés-előkészítő jellege miatt az alperes alappal tagadhatta meg a megismerés lehetőségét. A megismert szerződés terjedelme és az ismertté nem vállt mellékletek elnevezései önmagukban nem támasztották alá kétséget kizáró módon az alperesnek a fellebbezésben az egyes mellékletekkel kapcsolatban kifejtett álláspontját. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. § utaló szabálya és a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles viselni a felperes másodfokú perköltségét. A másodfokú perköltség a felperesi jogi képviselő, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a) pontja,

(5)bekezdése, 4/A. §

(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíja. A per tárgyi illetékmentes jellegére tekintettel a feleknek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Budapest,

1. június
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő