A határozat elvi tartalma: Kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő. KÚRIA Bfv.III.1.562/2012/13.szám A Kúria Budapesten, a
- év június nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott í t é l e t e t: Az embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt G.M. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 2.B.544/2011/
- számú, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.169/2012/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy G.M. I. rendű, S.D. II. rendű és P.D. III. rendű terhelt tekintetében a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja. A II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasítja. Elrendeli a G.M. I. rendű terhelt által pénzbüntetés címén eddig befizetett 142.505 (egyszáznegyvenkettőezer-ötszázöt) forint összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 51.823 (ötvenegyezernyolcszázhuszonhárom) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Törvényszék a
- január 17-én kihirdetett 2.B.544/2011/
- számú ítéletével G.M. I. rendű terheltet társtettesként folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
- §
(1)bek. b) pont,
(3)bek. c) pont], valamint 2 rb. hivatali vesztegetés bűntette [Btk. 253. §
(1)és
(2)bek.] miatt halmazati büntetésül - mint bűnszervezetben elkövetőt - 8 évi fegyházbüntetésre, a közügyektől 8 évi eltiltásra, Magyarország területéről 10 évi kiutasításra és 150 napi tétel, napi tételenként 3.500 forint, összesen 525.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. S.D. II. rendű terheltet társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk. 218. §
(1),
(2)bek.
- a)és
- b)pont] miatt - mint bűnszervezetben elkövetőt - 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre, a közügyektől 3 évi eltiltásra, Magyarország területéről 5 évi kiutasításra és 100 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. P.D. III. rendű terheltet társtettesként folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [Btk. 218. §
(1)bek. b) pont,
(3)bek. c) pont] miatt - mint bűnszervezetben elkövetőt - 6 év 6 hónapi fegyházbüntetésre, a közügyektől 6 évi eltiltásra, Magyarország területéről 10 évi kiutasításra és 300 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 750.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a vagyonelkobzásról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla a 2012. június 26-án meghozott Bf.I.169/2012/24. számú ítéletével az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta. Pontosította, hogy a II. rendű terhelt cselekménye a Btk. 218. §
(1)bekezdés b) pontjába ütközik és a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint minősül; mindhárom terhelt közügyektől eltiltását mellőzte, és eltérően rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntető törvényt alkalmazta. Jogi értékelése szerint a bűnszervezetben elkövetés valamennyi eleme megállapítható. A másodfokú bíróság a terheltek bűnösségére vont következtetéssel és a jogi minősítéssel egyetértett. Az elsőfokú bíróság által a bűnszervezet kapcsán hivatkozott 4/2005. számú büntető jogegységi határozaton túl utalt még eseti döntésekre, amelyek az embercsempészés minősített esetének megállapításához iránymutatásul szolgálnak. A közügyektől eltiltás mellőzésének okaként kifejtette, hogy a hazájukban élő szlovák állampolgár terheltek nem rendelkeznek Magyarországon olyan jogosultságokkal, amelyek kapcsán a közügyek gyakorlásától eltilthatók volnának. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terheltek javára a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással. Indokai szerint kiutasítás mellett pénzbüntetés alkalmazása a Btk. 38. §
(6)bekezdés b) pontja alapján törvényben kizárt, annak mellőzése indokolt. A Legfőbb Ügyészség BF.2936/
- számú átiratában felülvizsgálati indítványt maradéktalanul fenntartotta. a A Be.
- §
(4)bekezdése szerint neki megküldött iratokra S.D. II. rendű terhelt észrevételt tett, melyben sérelmezte a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, a feltételes szabadságból való kizárását, valamint enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását kérte. A Kúria az ügyben a Be. 420. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. Azon a Legfőbb Ügyészség képviselője az írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel, melyhez a terheltek védői csatlakoztak. Az I. rendű terhelt a védőjével egyetértett; ugyanakkor a kiszabott büntetést eltúlzottnak tartotta és - azok pontosabb megjelölése nélkül - a nyomozási és a bírói szakban megvalósított számtalan eljárási szabálysértésre hivatkozott. A II. rendű terhelt kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a beadványát önálló felülvizsgálati indítványnak kéri tekinteni. Ő is eljárási szabálysértésekre hivatkozott, így arra, hogy a tolmácsolás sokszor nem volt megfelelő. Egyebekben - valamint a III. rendű terhelt is csatlakozott a védőjéhez. Az ügyészi felülvizsgálati indítvány alapos, a II. rendű terhelt indítványában foglaltak alapján azonban felülvizsgálatnak nincs helye. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 423. §
(4)bek.], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bek.] és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bek.] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bek., 388. §
(2)bek.]. A jogkövetkeztetések így a bűnösség és jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. Ekként a II. rendű terheltnek a büntetés súlyosságára, a bűnszervezetben való elkövetés téves megállapítására való hivatkozása nem foghat helyt. Az elsőfokú ítélet tényállása ugyanis az
- oldal utolsó és a
- oldal első két bekezdésében egyértelműen rögzíti, hogy a három terhelt az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben követte el, s az ennek alapjául szolgáló tényadatokat is feltünteti. Ekként a II. rendű terheltnek az ezzel ellentétes körülményekre hivatkozó - konkrétabban egyébként meg sem jelölt - kifogásai kapcsán a felülvizsgálat törvényben kizárt. A terheltek eljárási szabálysértésekre - így a II. rendű terhelt a tolmácsolás nem megfelelő voltára - is hivatkoztak. A Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja konkrétan és kimerítően meghatározza azoknak az eljárási szabálysértéseknek a körét, melyek kapcsán felülvizsgálatnak van helye. A terheltek azonban ilyenre - azaz a Be. 373. §
(1)bekezdés I. pontjának b)-c) alpontjaira, valamint a II-IV. pontjaiban meghatározott valamely eljárási szabálysértésre - nem hivatkoztak; ezért felülvizsgálat alapjául az előadottak ugyancsak nem szolgálhatnak. Ugyanakkor a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A jelen esetben pedig ez történt. A Btk. 38. §
(6)bekezdésének b) pontja szerint kiutasítás mellett pénzbüntetés nem szabható ki. Tekintve, hogy az eljárt bíróság a terheltekkel szemben kiutasítást - is - alkalmazott, a jogerős ügydöntő határozat a pénzbüntetést kiszabó részében törvénysértő. Ezért a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése szerint hivatalból köteles - az ügyészi felülvizsgálati indítványnak helyt adva a támadott döntést a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mindhárom terhelt tekintetében mellőzte. Egyebekben a megtámadott határozatokat a Be.
- § szerint hatályukban fenntartotta; míg a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát, mint törvényben kizártat a Be.
- §
(2)bekezdése alapján elutasította. A rendelkezésre álló adatok szerint G.M. I. rendű terhelt már befizetett 142.505 forintot pénzbüntetés címén. A Kúria rendelkezett ennek az összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítéséről a Be. 585. §
(1)és
(3)bekezdésének megfelelően. A bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezés a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulatán alapul. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV