Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.26.318/2007/
- A Fővárosi Ítélőtábla az S.B.G. & K. Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Sasvári Gabriella ügyvéd) által képviselt, ... (...) kérelmezőnek, a DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. (...., ügyintéző: dr. Vida Sándor jogtanácsos) által képviselt alperes neve (...) ellenérdekű fél ellen, a Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi védjegy magyarországi lajstromozását elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt, 1.Pk.25.212/2006/
- számú végzése ellen a kérelmező részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg az ellenérdekű félnek 10.000 (Tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) nemzetközi védjegy magyarországi lajstromozását elutasító határozata ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmét. Megállapította, hogy a lajstromozni kért „GA" ábrás megjelölés a 3., 9., 14., 16., 18., 24.,
- és
- osztályba sorolt szolgáltatások tekintetében az összetéveszthetőség hasonló a korábbi elsőbbségű ... lajstromszámú „GG" nemzetközi és a ... lajstromszámú „GG" közösségi ábrás védjegyekhez, ezért a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI. törvény (Vt.)
- §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján kizárt a védjegyoltalomból. Egyetértett a Hivatal határozatában kifejtett indokolással. A megváltoztatási kérelem kapcsán kiemelte, hogy a tárgyi nemzetközi védjegy más országban történő lajstromozása a jelen eljárásban nem bír relevanciával, a kérelmező pedig nem bizonyította, hogy a lajstromozni kért megjelölés olyan mértékben jóhírű vagy közismert, amely kellőképpen ellensúlyozza a vizsgált védjegyek formai hasonlóságát. A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását és a nemzetközi védjegy magyarországi lajstromozásának elrendelését kérte. Azt hangsúlyozta, hogy a tárgyi megjelölés és az ellentartott védjegyek összetéveszthetőségét kizárja azok nagy mértékű eltérése. E körben látta értékelhetőnek a „GA" és „GG" betűkombináció második tagjának, a betűk vonalvastagságának eltérését, valamint azt, hogy míg a bejelentett megjelölés keret nélküli, az ellentartott védjegyek körívet alkotó kerettel jelennek meg. Ezért nem látta szükségesnek a formai hasonlóság ellensúlyozására a közismertség igazolását. Álláspontjának alátámasztására - megismételve az elsőfokú eljárásban előadottakat - hivatkozott arra, hogy a tárgyi megjelölést számos országban lajstromozták. Az ellenérdekű fél az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. Az elsőfokú bíróság érdemben megalapozott döntést hozott, amellyel a másodfokú bíróság is egyetért. Nem értett egyet a másodfokú bíróság a tárgyi megjelölés és az ütköző védjegyek összetéveszthetőséget kizáró eltérésére vonatkozó fellebbezési állásponttal. Amint azt a Hivatal határozatának indokolásában helyesen kifejtette, az összehasonlított megjelölések összbenyomását a középen függőlegesen osztott, kört formáló alakzat határozza meg, amely körívet mindkét esetben egy „G" betűt és annak tükrözött változatát felidéző ábra alkotja. Az ábrát alkotó betűk kevésbé felismerhetők, ezért azok, mint szóelemek nem dominánsak. Az összhatásban megnyilvánuló egyezőséget a fellebbezésben említett, kevésbé hangsúlyos eltérések nem változtatják meg. Nem tévedett az elsőfokú bíróság abban sem, hogy a jelen eljárásban nem értékelte a kérelmezői megjelölés más országokban történt lajstromozását, mert az az összetéveszthetőség megítélésénél nem figyelembe vehető szempont. Miután a kérelmezői megjelölés és az ellentartott védjegyek árujegyzékének árui és szolgáltatásai a kérelmező által sem vitatottan azonosak, helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az összetéveszthetőség miatt a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező kérelmező a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles az ellenérdekű fél másodfokú eljárási költségét megfizetni. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíjat a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §-ának
(3),
(4)és
(5)bekezdése szerint állapította meg. Budapest,
- január
- Tóth Lászlóné dr. s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna s.k.. Lesenyei Terézia s.k. előadó bíró A kiadmány hitelül: tisztviselő bíró