Kbf.41/2013/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége és a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt halmazati büntetésül 100 napi tétel, napi tételenként 2.500 Ft pénzbüntetésre és a közúti járművezetéstől 1 (egy) év eltiltásra ítélte. Rendelkezett a 250.000 Ft meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben a vádlottal szemben szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. A vádlottat kötelezte 29.837 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítés, a járművezetéstől eltiltás mellőzése érdekében fellebbezést jelentettek be. A védő előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását is, melyben kifejtette, hogy védence közlekedési előélete, illetve az elkövetett cselekmény tárgyi súlya figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 38/

1. Bk. véleményre is - nem indokolja a járművezetéstől eltiltás kiszabását. Kifejtette, hogy a vádlott előző napon elfogyasztott alkohol mennyiség hatása alatt vezetett személygépkocsit, nem tudatosult benne, hogy szervezetéből az alkohol még nem örült ki. A személyautót csak rövid távon vezette szeszes italtól befolyásolt állapotában, gyér fogalom mellett, ezért magatartása nem jelentett olyan mérvű veszélyt a közúti forgalom biztonságára, mintha ezt más napszakban és hosszabb távon tette volna. Álláspontja szerint ezért nem indokolt vele szemben a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása, kérte annak mellőzését. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.463/2013/
2. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított ítéleti tényállása alkalmas a felülbírálatra. Az eljáró katonai tanács törvényesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, helyesen rendelkezett, amikor a próbára bocsátást kimondó ítéltet hatályon kívül helyezte, illetve, amikor szolgálati vétség miatt a büntetőeljárást megszüntette. Egyetértett a vádlott cselekménye jogi minősítésével és a vele szemben kiszabott büntetésekkel. Álláspontja szerint a szándékos közlekedési bűncselekményt megvalósító vádlottal szemben törvényesen alkalmazott járművezetéstől eltiltást is, amelynek mértéke igazodik a bűncselekmény súlyához. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.360.§

(4)bekezdése alapján tartott tanácsülésen az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)és

(2)bekezdése alapján bírálta felül. Felülbírálata nem terjedt ki az ítélet eljárást megszüntető részére, mivel azt jogorvoslat nem támadta. Az eljárási szabályok betartásával kapcsolatban a másodfokú bíróság a következőket állapította meg. Az elsőfokú bíróság helyesen észlelte, hogy a vádlottal szemben korábban alkalmazott próbára bocsátás hatálya alatt megvalósított bűncselekmény miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Ezért az ügyviteli szabályoknak megfelelően a korábban próbára bocsátással befejezett ügyet a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa új ügyszámra, Kbk.II.55/2012. számon iktatta. Az elsőfokú bíróság azonban elmulasztotta a Be.265.§

(2)bekezdése alapján az ügyek kötelező egyesítését. Az ügyek egyesítése hiányában ugyanakkor ügydöntő határozatában határozott az 1 év próbára bocsátást kiszabó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács akkor járt volna el helyesen, ha tárgyalás előkészítése során, vagy tárgyaláson egyesíti az ügyeket. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez az eljárási szabálysértés nem jelentett olyan, a Be.375.§

(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértést, ami miatt az első fokú határozatot hatályon kívül kellett volna helyezni, és lehetőséget látott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megvalósított eljárási szabálysértést orvosolja és a tanácsülésen pervezető végzésével egyesítette a büntető ügyeket. Az elsőfokú bíróság egyebekben az eljárási szabályokat betartotta, a releváns bizonyítékokat számba vette, azokat mérlegelési jogkörébe vonta, indokolási kötelezettségének eleget tett. A vádlott vitatta az ittas járművezetés elkövetését. Az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését megvizsgálta és mérlegelési jogkörében azt nem fogadta el. Ítélete

1. oldal utolsó előtti bekezdésétől a
2. oldal utolsó bekezdéséig meggyőző indokát adta, hogy a közvetett bizonyítékok alapján miért állapította meg a vádlott bűnösségét e bűncselekmény elkövetésében. Indokolása a logika szabályainak megfelel, azzal a másodfokú bíróság is egyetértett. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen állapította meg bűnösségét a Btk.188.§

(1)bekezdésében írt ittas járművezetés vétségében. A vádlott vérében a vezetés időpontjában 0,87 gramm/liter volt a véralkohol koncentráció, gépjárművét közúton vezette, maradéktalanul megvalósította ezért a közlekedési bűncselekmény törvényi tényállási elemét. Az elsőfokú bíróság törvényesen helyezte hatályon kívül a próbára bocsátással érintett ítéletet, és szabott ki a vádlottal szemben szolgáltban kötelességszegés vétsége miatt is büntetést. A vádlott büntetésének enyhítése, a járművezetéstől eltiltás mellőzése érdekében előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság helyesen, a bírói gyakorlattal egyezően szabott ki a vádlottal szemben közúti járművezetéstől eltiltást. A vádlottal szemben e büntetés alkalmas arra, hogy mind őt, mind mást visszatartson hasonló bűncselekmény elkövetésétől. Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor a vádlott eshetőleges szándékára és enyhe fokú alkoholos befolyásoltságára figyelemmel a törvényi minimumban határozta meg az eltiltás mértékét. Helyesen alkalmazott a vádlottal szemben pénzbüntetést is, és figyelemmel arra, hogy az halmazati büntetésként került kiszabásra, annak mértéke is méltányos, ezért annak enyhítésére a másodfokú bíróság szintén nem látott lehetőséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(3)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. június
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. Budapest,
3. június
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Karácsonyi Gabriella tisztviselő