← Magyarország

Mfv.10585/2012/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A perbeli időszakban a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési alosztályán szolgálatot teljesítő hivatásos állományút a különleges bevetési pótlék a jogszabály alapján - további bizonyítás nélkül - megillette. 1996. XLIII. Tv. 254. §

(2), 140/
  1. Korm. rend.
  2. §
(1), 140/
  1. Korm. rend.
  2. §
(2), 20/
  1. BM rend.
  2. mell. Mfv.II.10.585/2012/5.szám A Kúria a Rendőr Szakszervezetek Védegylete (ügyintéző: ... jogi előadó) által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek - a dr. Király László ügyvéd (Király Ügyvédi Iroda) által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen különleges bevetési pótlék megfizetése iránt a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.807/
  3. szám alatt megindított és másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék 4.Mf.20.519/2012/
  4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 4.Mf.20.519/2012/
  5. számú Kötelezi az alperest, hogy 15 nap felpereseknek személyenként 10.000,felülvizsgálati eljárási költséget. alatt fizessen Ft (Tízezer meg a forint) A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperesi rendőr-főkapitányság ... Igazgatóság Bevetési Szolgálat Bevetési Osztály Bevetési Alosztályánál álltak hivatásos szolgálati jogviszonyban szolgálatparancsnokként. A felperesek a szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben - figyelemmel az elévülésre -
  6. július 21-től és
  7. július 25-től
  8. június
  9. napjáig különleges bevetési pótlék és ezen összeg kamatainak megfizetésére kérték kötelezni az alperest. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság az 1.M.807/2011/
  10. számú ítéletével kötelezte az alperest az I. rendű felperes részére 436.745,- Ft, a másodrendű felperes részére 434.432,- Ft és ezen összeg kamatainak különleges bevetési pótlék jogcímén történő megfizetésére. A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  11. évi XLIII. törvény (Hszt.)
  12. §
(1)bekezdés c) pontja, továbbá a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet (Korm. rendelet) 50. §
(1)és
(2)bekezdése és a 20/1997.(III.19.) BM rendelet (R.)
  1. számú mellékletének I/1/c. pontja alapján megállapította, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok tekintetében a bevetési alosztály tevékenységéhez és az itt betöltött beosztásokhoz kötődik a különleges bevetési pótlékra jogosultság, ezért a perben nem lehetett vizsgálni, hogy az alperes bevetési alosztályán ténylegesen szolgálatot teljesítő felperesek a beosztásuk, munkaköri leírásuk, a rendészeti igazgatóság ügyrendje és a bevetési alosztály feladatai alapján ténylegesen milyen tevékenységet láttak el. A felperesek ténylegesen a megyei rendőrfőkapitányság bevetési alosztályán teljesítettek szolgálatot, ezért az R-ben foglaltakra tekintettel a bevetési pótlékra jogosultak. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a 4.Mf.20.519/2012/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését, a felperesek keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a különleges bevetési pótlék a különösen veszélyes feladatok ellentételezésre, a folyamatos, intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére, ezért a pótlékra való jogosultság feltételeként bizonyítani kell, hogy az ellátandó feladatok meghaladják az általános rendőri feladatok veszélyességét. Álláspontja szerint a következetes ítélkezési gyakorlattal összhangban a jogosultság megítélésénél a felperesek által ténylegesen végzett tevékenységnek van jelentősége, amelynek alapján a különleges bevetési pótlékra járőri feladataik alapján nem jogosultak. Az alperes érvelése szerint a Hszt.
  3. §
(2)és
(3)bekezdése, a Kormányrendelet 28. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése, továbbá az R.
  1. számú mellékletének szabályai csak együttesen és összességükben értelmezhetőek. Az R-ben foglaltak kizárólag a törvény és a Kormányrendelet rendelkezéseibe foglalt feltételek teljesülése esetén vizsgálhatóak és a hivatásos állomány tagja a különleges bevetési pótlékra kizárólag valamennyi feltétel együttes teljesülése esetén jogosult. Érvelése szerint az ettől eltérő álláspont a hivatásos állomány azonos feladatot ellátó tagjai között diszkriminációt eredményez és egyben sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét is. A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes jogtanácsosi munkadíjban történő marasztalását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a Hszt. 254. §
(2)bekezdésében szabályozott illetménypótlékok tekintetében, így - az illetményalap 100-150 %-ában meghatározott - különleges bevetési pótlékot illetően a Hszt. 342. §
(2)bekezdésének e) pontjában a fegyveres szervet irányító miniszter kapott felhatalmazást, hogy a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza az illetménypótlékra jogosultak körét. Az irányadó Korm. rendelet 50. §
(2)bekezdése szerint is a különleges bevetési pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. Az R. 49. §
(1)bekezdése szerint a különleges bevetési pótlékra vonatkozó szabályokat a rendelet
  1. számú melléklete határozza meg. Ezen mellékletnek az adott perben irányadó
  2. július 1-jéig hatályos I/1/c. pontja értelmében pedig a rendőrségen ilyen pótlékra jogosultak „100 %-os mértékben" - többek között - a „megyei rendőr-főkapitányságok bevetési alosztályai". Ezért a különleges bevetési pótlékra a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományának az a tagja jogosult, aki a tevékenységét az R.
  3. számú mellékletének I. pontjában felsorolt szolgálati helyen fejti ki, kivéve azokat a munkaköröket, illetve beosztásokat, amelyeket az R.
  4. számú melléklete külön nevesít. Abból a tényből, hogy a jogalkotó az R.
  5. számú mellékletét módosító 24/2009.(VI.22.) IRM rendeletben
  6. július 1-jétől kezdődően szükségesnek találta a rendelet
  7. számú mellékletének módosítását és akként történő kiegészítését, hogy abban csak a különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellátó személyek részesülhetnek, az a következtetés vonható le, hogy a jogszabály korábbi szövege alapján a megyei rendőrfőkapitányságok bevetési egységeinél szolgálatot teljesítőket a pótlékra való jogosultság minden korlátozás nélkül megillette. Minthogy az adott ügyben alkalmazandó jogszabály szerint a megyei rendőr-főkapitányságok tekintetében egymagában a bevetési alosztály tevékenységéhez és az itt betöltött beosztásokhoz kötődött a különleges bevetési pótlékra való jogosultság, a perben nem volt vizsgálható, hogy a megyei rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatóság bevetési szolgálat bevetési osztály bevetési alosztályánál szolgálatot teljesítő felperesek a beosztásuk, munkaköri leírásuk, a rendészeti igazgatóság ügyrendje és a bevetési alosztály feladatai alapján ténylegesen milyen feladatot láttak el. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elvének megsértésére,mert a munka díjazásának meghatározása során nem jelent indokolatlan megkülönböztetést, ha egyébként az azonos jellegű munkavégzés esetén a nem azonos szervezeti egységhez tartozó személyek a jogszabály rendelkezése alapján eltérő díjazásban részesülnek. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  8. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperest megillető személyes illetékmentességre figyelemmel [Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pont], a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. május
  3. dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.