Kfv.37276/2012/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bíróság ítélete a megismételni rendelt eljárás során a közigazgatási hatóságot a rendelkező rész és az indokolás tekintetében is köti. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.276/2012/13.szám A Kúria a dr.Czirmes György ügyvéd ... által képviselt ... I.r., ... II.r., ... III.r., ... IV.r. és ... V.r. felpereseknek a ... Somogy Megyei Kormányhivatal (7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.) I.r. és a dr.Szilágyi János ügyvéd ... által képviselt II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Kaposvári Törvényszék

1. január
2. napján kelt 20.K.21.404/2011/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Kúria a Kaposvári Törvényszék 20.K.21.404/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen 15 nap alatt fizessenek meg az I.r. alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy fizessenek meg államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a szóládi ... helyrajzi számú szántó művelési ingatlan korábbi tulajdonosa. Az I.r. alperes a 2-35-18/
6. számú határozatával az ingatlant kisajátította és a felperes részére kártalanítást állapított meg. A felperes keresettel támadta a határozatot, a Somogy Megyei Bíróság 20.K.21.844/2010/
7. számú ítéletével kiegészített
8. alszámú ítéletével az I.r. alperest új eljárásra kötelezte. A megyei bíróság ítéletének indokolásában a perben kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő ellentmondásmentes és aggálytalan szakvéleményére figyelemmel megállapította, hogy az ingatlan kisajátításkori forgalmi értéke 800.- Ft/m
9. A megismételt eljárásban az I.r. alperes a megyei bíróság iránymutatásának megfelelően a kijavított 2-4-26/2011.I. számú határozatával a felperes részére járó kártalanítás összegét 800.- Ft/m2 alapulvételével állapította meg. A felperesek keresetükben ezen határozat felülvizsgálatát kérték jogszabálysértésre hivatkozással. Állították, hogy az ingatlan forgalmi értéke 1100.- Ft/m2 és ilyen mértékű többletkártalanítás megállapítását kérte. Keresetükhöz közjegyzői eljárásban készült ingatlanforgalmi igazságügyi szakvéleményt csatoltak, amellyel az általuk megjelölt forgalmi értéket kívánták alátámasztani. A korábbi perben eljárt igazságügyi szakértővel szemben elfogultsági kifogást jelentettek be, arra figyelemmel, hogy a felperesek által annak idején csatolt bizonyítékokat nem vette figyelembe és Somogy megye területén hasonló ingatlanok esetében az itt megállapítotthoz képest, lényegesen magasabb értékeket vett alapul. Indítványozták a felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is abban a kérdésben, hogy a hatályon kívül helyezés az új eljárást elrendelő bírósági határozat megfelelt-e a tisztességes eljárás elveinek, mivel a kártalanítás tekintetében a kártalanítás összeg megjelölésével tartalmilag kizárja a jogorvoslati lehetőséget, a határozat így a diszkrimináció tilalma elvét is sérti. A törvényszék a felperesek keresetét megalapozatlannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Ket.
10. §-ában írt tényállás felderítési kötelezettségének az I.r. alperes maradéktalanul eleget tett. Jogszerűen hivatkozott az ingatlanok forgalmi értéke tekintetében a Ket.
11. § /3/ bekezdésében írt eljárási szabályra, mely alapján lehetősége és módja sem volt a jogerős bírói ítéletben meghatározott, a rendelkező részben megjelölt 800.Ft/m2-es ingatlanforgalmi értéktől való eltérésre. Az elsőfokú bíróság az ügy tárgyalásán a felperesek döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló elutasította és ezen döntését meg is indokolta. előzetes kérelmét A Ket.
12. § /3/ bekezdésének Alaptörvénybe, más közösségi vagy tagállami normába történő ütközését nem észlelte, így ebben a körben semmilyen intézkedést nem kezdeményezett. A felperesek további bizonyítási indítványát arra tekintettel utasította el, hogy korábban a bíróság által kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a szakvéleményét előterjesztette, azon eljárásban a szakvéleményre figyelemmel a rendelkező részben megállapított forgalmi értéket a felperesek a továbbiakban vitássá nem tették felülvizsgálati eljárást azon ítélet ellen nem kezdeményeztek. Leszögezte a törvényszék, hogy a korábbi eljárásban eljárt szakértő kizárására, elfogultságára tett indítvány ebben az eljárás nem értelmezhető, hiszen azon eljárás már jogerősen befejeződött. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Másodlagosan kérték a kereseti kérelmüknek megfelelő döntés meghozatalát. Arra hivatkoztak, hogy a bíróság megsértette a Pp.
13. § /2/ bekezdését, a Pp.
14. §-át,
15. §-át,
16. §-át, és az EU Csatlakozási Szerződés
17. § cikkelyét. Továbbra is fenntartották álláspontjukat, hogy a kisajátítási kártalanítási összeg mértéke törvénysértően kevés, mert egyrészt maga a hivatal korábbi határozataiban már 2000 forint/m2 körüli összegeket fizetett ki környékbeli ingatlanok kisajátításakor, másrészt éppen abban a községben, maga az eljáró bíróság hozott
18. környékén a perbelitől gyengébb értékű ingatlanok esetén 2000 forint/m2-es kártalanítási határozatokat. Hangsúlyozták a felperesek, hogy a hatályon kívül helyezett elsőfokú határozat kapcsán a kirendelt szakértő személyét érintően elfogultsági kifogást jelentették be, mert más ingatlanoknál indokolatlanul kiemelkedően magasabb értéket állapított meg. A bíróság az elfogultság kérdésében nem hozott döntést, ezért az ezzel kapcsolatos határozata semmis, és ez a körülmény az egyéb okból történt hatályon kívül helyezést megelőzi. Kifogásolták, hogy a szakértő a Legfelsőbb Bíróság 16/2010.(XI.8.) KK vélemény
19. pontjával ellentétben a kisajátítási határozatot követően beállt és a gazdasági válság miatti ingatlan értékcsökkenést is figyelembe vette. Előadták, hogy a bírósági eljárásban szakvéleményeket csatoltak be és indítványozták az ellentétek feloldását, szakértő tanuk meghallgatását és újabb szakértő kirendelését. A bíróság ezeket nem vette figyelembe, ezért a Pp.
20. § /3/ bekezdését megsértette, ugyanúgy a Pp.
21. § szerinti okszerűség elvét is. A felperesek véleménye szerint az I.r. alperes az ítélet indokolásával ellentétben nem tett meg mindent a tényállás felderítése érdekében. Nem vette figyelembe a Ket.
22. § /4/ bekezdésében felsorolt bizonyítékokat, és bekezdésében foglaltakat is megsértette a hatóság. az
23. § /3/ A törvényszék azzal, hogy előírta a közigazgatási hivatal részére a bírósági szakban beszerzett szakértői vélemény kötelező figyelembevételét, elvonta az I.r. alperes hatáskörét. Az új eljárás esetében a bíróság által törvénysértőnek talált határozat kapcsán a bírósági szakvélemény csak egy bizonyíték, és nem kizárólagos bizonyíték a forgalmi érték meghatározása tekintetében. A közigazgatási eljárásban nem a bíróságnak kell dönteni, hanem a hatóságnak. A Ket.
24. § /3/ bekezdésében foglaltakat is megsértette a bírósági döntés, mert nem írhatta volna elő, hogy az új határozat hozatalánál csak a bírósági szakban felvett szakvélemény vehető figyelembe. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
25. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint a megyei törvényszék megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Mindenekelőtt hangsúlyozza a Kúria, hogy a Pp.
26. § /2/ bekezdése és
27. § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
28. § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. Azt is kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a Kaposvári Törvényszék 20.K.21.404/2011/
29. számú ítéletének jogszerűségét vizsgálhatta, a Somogy Megyei Bíróság korábbi, az akkor felülvizsgált határozatokat hatályon kívül helyező döntése már nem képezhette a jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát. Annak felülvizsgálatát a felperes a Pp.
30. § /1/ bekezdésének megfelelően a határozat közlésétől számított 60 napon belül kérhette volna. A felperesek a megyei bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, a Kúria pedig azon korábbi határozat jogszerűségét már nem vizsgálhatja. A jelen felülvizsgálati eljárás során tényállási elemként volt figyelembe veendő, hogy a Somogy Megyei Bíróság a 20.K.21.844/2010/
31. számú ítéletével hatályon kívül helyezte a keresettel támadott határozatot és az I.r. alperest új eljárásra kötelezte. Az ezen megismételt eljárás során hozott határozat felülvizsgálata volt jelen közigazgatási per tárgya, ennek jogszerűségét illetően döntött a megyei törvényszék a felperes által most felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével. Rámutat a Kúria arra, ezen ítélet minden tekintetben megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
32. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
33. § /3/ bekezdése értelmében a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része, indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. Nem volt tehát jogszabálysértő, hogy az I.r. alperes a korábbi bírósági ítéletben foglalt iránymutatás és az ott megállapított forgalmi érték alapulvételével hozta meg döntését. A bíróság iránymutatása - szemben a felperesek álláspontjával - akkor sem valósít meg hatáskörelvonást, ha a megismételt eljárásban hozandó döntés érdemére tartalmaz előírást. A Kúria egyetértett a törvényszék azon érvelésével, amellyel a felperesek további bizonyítási indítványainak teljesítését mellőzte. A felperesek által hivatkozott szakértői vélemény, illetve más ügyben hozott döntések nem bírnak kötelező erővel a perbeli ügyre vonatkozóan, nem alkalmasak arra, hogy a jogerős ítéletben foglalt iránymutatással ellentétes döntést hozhasson a hatóság. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán utal arra is a Kúria, hogy a Ket. szabályait a megyei törvényszék nem alkalmazta, így meg sem sérthette, lévén a bírósági eljárásra a Pp. előírásai voltak az irányadók. Az elsőfokú bíróság a felperesek által megjelölt Pp. előírásokat sem sértette meg, a Csatlakozási Szerződésre való felperesi hivatkozás pedig a perbeli ügyre vonatkoztatva értelmezhetetlen. Minderre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Kúria azt a Pp.
34. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült I.r. alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felpereseket a Pp.
35. § /1/ bekezdés folytán alkalmazandó Pp.
36. § /1/ bekezdés és
37. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperesek a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
38. § /2/ bekezdése értelmében kötelesek. Budapest,
39. március
40. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Fekete Ildikó sk. előadó