A határozat elvi tartalma: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. §
(1)bekezdésében és az Alaptörvény XXIV. cikke
(1)bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jog az ügyfeleket az elektronikus úton történő ügyintézés során is megilleti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.693/2012/
- szám A Kúria a
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve szám alatti lakos felperesnek, a dr. Dóczi-Székely Gábor meghatalmazott kormánytisztviselő által képviselt alperes neve alperes ellen felsőoktatási felvételi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt 22.K.30.407/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 22.K.30.407/2012/
- számú ítéletét, valamint az alperes 113991-497/
- számú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az első fokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy fizessen 10.000 (Tízezer) forint elsőfokú és 20.000 felülvizsgálati eljárási költséget. meg a felperesnek (Húszezer) forint A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes
- január
- napján elektronikus úton nyújtotta be felsőoktatási felvételi kérelmét. Az elektronikus nyomtatványban kitöltötte a középiskola
- és
- osztályában elért tanulmányi eredményekre vonatkozó részt, viszont ezeket a tanulmányi eredményeket igazoló dokumentumokat nem töltötte fel mellékletként hiánytalanul, csak a
- osztályban elért eredményét igazoló dokumentum került a rendszerben rögzítésre mellékletként. Az Oktatási Hivatal
- július
- napján kelt FE/393340-3/
- Számú határozatával a felperest a
- évi általános felsőoktatási eljárás során a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar nappali munkarendű, államilag támogatott gyógyszerész szakos egységes osztatlan képzésre besorolta. A felperes felvételi összpontszáma 416 pontban került megállapításra, az érettségi vizsgán szerzett pontjainak kétszerezésével, amelyhez a többlet pontszámok adódtak. A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, sérelmezve a pontszámítás módját. Előadta, hogy a középiskolai tanulmányi teljesítményét igazoló dokumentumokat a jelentkezéskor feltöltötte, a tanulmányi pontok alapján számított felvételi pontszáma 417 pont, ami alapján általános orvosi karra nyerhet felvételt. A másodfokon eljáró alperes
- szeptember
- napján kelt 113991-497/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában kifejtettek szerint az elsőfokú eljárásban jogszabálysértés nélkül állapították meg a felperes felvételi pontszámát. A felperes hiányos kérelmet nyújtott be, mert nem csatolta a középiskola
- osztályban elért eredményét igazoló okiratot mellékletként. Az Oktatási Hivatalnak a felperest hiánypótlásra nem kellett felhívnia, mert a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/
- (XI.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.)
- §-a tartalmazza azokat a hiányosságokat, amelyek miatt hiánypótlási felhívásnak van helye, a felperes kérelme nem ebbe a körbe tartozó hiányossággal rendelkezett. Az alperes határozata ellen a felperes bírósági felülvizsgálat iránti keresettel élt. Keresetében a felperes arra hivatkozott, hogy a tanulmányi eredményt igazoló dokumentumokat a jelentkezés során feltöltötte az elektronikus felvételi benyújtása során, csak az érdekkörén kívül álló informatikai rendszerhiba okozhatta a dokumentum eltűnését. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy az Oktatási Hivatalnak eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdése alapján tényállás megállapítási kötelezettsége is van, amelyet megszegett, megsértette továbbá a Ket. 4. §
(1)bekezdésében írott, felperesnek a tisztességes ügyintézéshez való jogát. Az Fkr. 14. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet vagy a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok és az érettségi eredmények alapján kapott pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével kell számítani. A két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felperes a jelentkezési lapon kitöltötte a középiskolai tanulmányi eredmények rögzítésére szolgáló részt (mind a 11., mind a
- osztály vonatkozásában). Ebből következően az Oktatási Hivatalnak az adatfeldolgozás során észlelnie kellett volna, hogy hiányzik a
- év eredményét igazoló dokumentum, a felperest fel kellett volna hívnia hiánypótlásra, a hiányzó dokumentum mellékelésére. A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes által
- február
- napján postára adott hitelesítő adatlap tartalma igazolta, hogy a felperes csak egy oldal középiskolai tanulmányra vonatkozó dokumentumot csatolt jelentkezéséhez mellékletként, nyilvánvaló, hogy csak egy középiskolai év eredményére vonatkozhatott a dokumentum. A bíróság álláspontja szerint az Fkr.
- §
(4)bekezdése szerint a jelentkező a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló, a felvételi kérelem elbírálásához benyújtandó dokumentumokat a kérelméhez mellékelni köteles. Az Fkr. 11. §
(2)bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyek a kérelem hiányos benyújtásának minősülnek és hiánypótlási felhívást váltanak, ki, az Fkr. 9. §
(4)bekezdése szerinti kötelezően csatolandó dokumentum elmaradása nem tekinthető ebbe a körbe tartozónak, így a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem jogszabálysértő. A felperes mulasztása miatt nem volt arra lehetőség a felvételi eljárásban, hogy az Fkr. 14. §-ában írottak szerinti két számítási mód közül választhasson az Oktatási Hivatal, a dokumentum csatolásának elmaradása miatt csak az Fkr. 14. §
(1)bekezdés a) pontjában szabályozott számítási módot alkalmazhatta. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, hivatkozása szerint a jogerős ítélet a Pp. 206. §-ában írottakat, a Ket. 4. §
(1)bekezdését és 50. §
(1)bekezdésében írottakat sérti. A bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást, a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte. Ezért a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabálynak megfelelő ítélet meghozatalát kérte a Kúriától. A felperes hangsúlyozta, hogy a középiskola
- és
- osztályában megszerzett év végi érdemjegyeit a felvételi dokumentum
- pontjába beírta, amellyel kérelmet terjesztett elő az iránt, hogy a hatóság a két tanév végén elért tanulmányi eredményének, valamint az érettségi eredményének alapján kapott pontok összeadásával számolja ki a felvételi pontszámát, a felperes kérelmének tartalma nyilvánvaló volt, hiszen a számára ez a számítási mód volt előnyösebb. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira figyelemmel. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a jogerős ítéletet hozó bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a felperes a felvételi dokumentum
- számú, középiskolai tárgyak eredményei elnevezésű részét kitöltetlenül hagyta. A közigazgatási eljárás iratai között található a felperes által aláírt, a felvételi hatóság részére
- február
- napján postára adott hitelesítő adatlap tartalmazza a felperes középiskolai eredményeinek mind az utolsó előtti (
- osztály), mind az utolsó évi (
- osztály) adatait, felsorolását. A felperes eljárása nem értékelhető tehát akként, hogy lemondott volna a középiskolai tanulmányi eredmények értékelésének lehetőségéről és a felvételi eljárásban csupán az érettségi vizsgaeredmények számításba vételét kérte volna. Az Fkr.
- §
(2)bekezdése értelmében a kérelmet
- a)az erre a célra rendszeresített, a hivatal által előállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy
- b)az .... Kft. által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt;
- ba)kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy
- bb)ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. A szükséges mellékleteket - a
(3)bekezdésben foglaltak kivételével - a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be. Az Fkr. 11. §
(1)bekezdése szerint az adatfeldolgozás során - a kérelem hiányos benyújtása esetén - a hivatal legkésőbb a jelentkezési határidőt követő
- napig a jelentkezőt a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint hiánypótlásra szólítja fel. A Ket.
- §
(1)bekezdése értelmében ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímét, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőségét. A Ket. 36. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. A Ket. 37. §
(2)bekezdése szerint az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi - egyebek mellett , hogy a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek. A Ket. 37. §
(3)bekezdése azt tartalmazza, hogy ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozottságának vizsgálata során döntő jelentőségű, hogy a felperest a Ket. 4. §
(1)bekezdésében írott tisztességes ügyintézéshez való jog mindenképpen megilleti, függetlenül attól, hogy felvételi kérelmét postai úton vagy elektronikus nyomtatvány kitöltésével nyújtotta-e be. Az Fkr. 11. §
(2)bekezdése felsorolást tartalmaz, mely szerint a kérelem hiányos benyújtásának minősül
- a)a természetes személyazonosító adatok, valamint az állampolgárság megjelölésének hiánya,
- b)2005-ben vagy azt követően érettségizett jelentkező esetében a tanulói azonosító hiánya,
- c)lakcím hiánya,
- d)alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, valamint felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány kibocsátásának évére és a kibocsátó középiskolára vonatkozó adat hiánya
- e)a jelentkezési szakok hiánya, illetve - a meghirdetett lehetőségektől eltérő, vagy annak nem minden adatát tartalmazó - helytelensége. A felperes által elektronikus úton benyújtott felvételi kérelem a rendelkezésre álló adatok szerint nem tartalmazta maradéktalanul az Fkr. 9. §
(4)bekezdése szerint felperesnek már rendelkezésre álló, az utolsó és az utolsó előtti középiskolai tanév eredményeit igazoló dokumentumokat, mert a felperes által aláírt és visszaküldött hitelesítő adatlap tartalmazza, hogy a csatolt dokumentumok közül egy oldal középiskolai bizonyítvány szerepelt. Az Fkr. 11. §
(1)bekezdése és 11. §
(2)bekezdése a Kúria álláspontja szerint együttesen akként értelmezendő, hogy a 11. §
(1)bekezdése tartalmaz általános szabályokat a Ket-re utalással a kérelem hiányos benyújtása esetére, míg a 11. §
(2)bekezdése tartalmazza azokat a hiányosságokat, amelyek a Ket. általános előírásain (Ket. 35. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a Ket. 36. §
(1)bekezdése) túl a kérelem hiányos benyújtásának minősülnek a felvételi eljárás során. Következésképpen az Oktatási Hivatalnak hiánypótlást kellett volna kibocsátania, észlelve, hogy a felperes nem csatolta be maradéktalanul a kérelem elbírálásához szükséges okiratokat, hiányzik az egyik középiskolai tanév év végi eredményeit igazoló melléklet, sem az Fkr., sem a Ket. rendelkezései nem mentesítik ezen kötelezettsége alól az Oktatási Hivatalt. Ebből következően a hiánypótlási felhívás kibocsátása olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kell, hogy eredményezze, szemben a jogerős ítéletet hozó bíróság illetve az alperes jogi álláspontjával. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet az alperes másodfokú határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban a felperes felvételi pontszámát a közigazgatási eljárás során már hiánytalanul rendelkezésre álló mellékletek tartalmára is figyelemmel kell a felperes számára előnyösebb módon megállapítani. A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra - kötelezte az alperest a felperes javára első- és másodfokú eljárási költség, ügyvédi munkadíj megfizetésére. Mivel az alperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. tv.
- §
(1)bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességet élvez, a
- § értelmében az eljárási illeték megfizetése alól mentesül, azt az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Ónodi Csaba István s.k. előadó bíró,. Kovács Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő