A határozat elvi tartalma: Az átmeneti nevelésbe vett 14 éven felüli kiskorú elhelyezéséről az egyetértésével kell dönteni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.762/2012/3.szám A Kúria a dr. Szilágyi János ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Pankotainé dr. Fazekas Andrea jogtanács által képviselt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala alperes ellen gyámhatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- június
- napján kelt 2.K.22.146/2011/
- számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - az alulírott napon meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 2.K.22.146/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Kiskorú .... született, szülei házasságát a ... Városi Bíróság 2002-ben hozott ítélettel bontotta fel. A szülők megállapodása alapján ... az édesapjánál, nővérét ... az édesanyánál helyezték el. ...-nak 13 éves korában gyermeke született, ő és kisgyermeke is állami gondozásba került. ... édesanyja Svédországban él, szülői felügyeleti joga szünetel. ... édesapja rövidesen újabb házasságot kötött, melyből két gyermek is született. ... a családi környezetben kiszolgáltatottnak érezte magát, édesapjával való kapcsolata megromlott, számára menekvést a felperes kiskorú fiával kialakult kapcsolata jelentett. A Kék-vonal segélyhívó útján érkezett bejelentés
- novemberében ... veszélyeztetettségéről. A segélyhívó szerint ...-át az édesapja rettegésben tartja, rendszeresen bántalmazza, amiatt a kiskorúnak volt már öngyilkossági kísérlete is. A családgondozó fordult. a kiskorú meghallgatása után a gyámhatósághoz A ... Városi Jegyző, mint elsőfokú gyámhatóság
- december 2-án kelt N/7941-4/
- számú határozattal kk. ... -t ideiglenes hatállyal a felperesnél, a kiskorú barátja édesanyjánál és annak élettársánál helyezte el. Egyben megállapította, hogy a kiskorú törvényes képviselőjének, az édesapjának a gondozási, nevelési joga szünetel. A határozathozatalt követően
- december 12-én készült pszichológus szakértői vélemény a kiskorú, az édesapja és a befogadó nevelőszülő, a felperes meghallgatása alapján. A szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a kislány ideiglenes gondozását biztosító családban a család összekötő erejét, melegét tapasztalhatja a gyermek és ez pozitív erőként hat rá. Szakértői véleményben foglaltak szerint valószínűsíthető a gyermek súlyos lelki és fizikai bántalmazása, ezért az ideiglenes hatályú elhelyezésének fenntartására okot adó súlyos veszélyeztetettség igazolható. Legfontosabb, hogy a gyermek nyugodt, elfogadó, támogató családban legyen elhelyezve. Ezért a gyermek addigi családjába történő visszahelyezését nem javasolta. Szuicid veszélyeztetettség miatt. A szakértői megállapítások között az is szerepelt, hogy tartós elhelyezése a felperes családjában kockázatosnak tekinthető, mert a kiskorú barátjával a túl korai együttélés konfliktusok forrása lehet. Az elsőfokú gyámhivatal a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálata eredményeként
- július 21-én kelt G/16429/
- számú határozatával Szabina átmeneti nevelésbevételét rendelte el. A határozat a kiskorú új gondozási helyéül a BácsKiskun Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata és Gyermekotthonai alkalmazásában álló ... nevelőszülő otthonát jelölte meg, amely ... -tól, ahol a gyermek korábban élt és ahol továbbra is középiskolába jár - 30 km-re található. A határozat a kiskorú részére hivatásos gyámul bajai lakost rendelt ki, aki a gyermek törvényes képviseletét és vagyonának kezelését is ellátja. A határozat megállapította, hogy a felperes szüleinek szülői felügyeleti joga szünetel az átmeneti nevelésbevétel tartama alatt, a gyermek gondozása, nevelése törvényes képviselete és vagyoni ügyeinek vitele tekintetében. A határozat a továbbiakban a gyermek és a szülők kapcsolattartását is szabályozta. A gyámhivatal határozata hozatala során figyelembe vette a korábban már kirendelt pszichológus szakértő szakvéleményének
- július 12-én kelt kiegészítését, amelyet az érintettek újabb meghallgatása nélkül készített. Eszerint a kiskorú az ideiglenes gondozását ellátó személyekkel harmonikus kapcsolatban volt, de annak ellenére, hogy ... sem kollégiumba, sem más nevelőszülőhöz nem kívánt menni, a szakértő a gyermek által választott felperesi családnál történő további elhelyezését azért nem javasolta, mert a túl korai együttélés hosszútávon megnehezíti a fiatalok párkapcsolatát, valamint függetlenedési megvalósítási törekvéseit. Ugyanakkor javasolta, hogy nevelőszülői családban való elhelyezés esetén is folyamatosan tartson kapcsolatot a felperes családjával a kiskorú. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot
- szeptember 21-én kelt K02/2085/3/
- számú határozatával helyben hagyta. A gyermek védelméről szóló
- évi XXXI. törvény (Gyvt.)
- §-ának
(1)bekezdésére és 2. §-ára hivatkozással. Az alperes határozata szerint a kiskorú által benyújtott fellebbezés nem tekinthető hatályosnak, mert a nyilatkozat érvényességéhez a Ptk. 12/A. §
(2)bekezdése alapján a törvényes képviselő beleegyezése, illetve utólagos jóváhagyása szükséges. Egyebekben a határozat megállapította, hogy bár az eddigi, a felperesnél történt ideiglenes elhelyezést a kiskorú továbbra is szerette volna fenntartani, és az valóban nem jelent közvetlen veszélyt számára, de hosszabb távon nem szolgálja az érdekeit. A másodfokú határozat kézhezvételét követően ... a gyámhivatalhoz küldött
- október 24-én kelt levelében közölte, hogy el fog szökni nevelőszüleitől, bár ...-nak és ...-nak köszön mindent.
- október 24-én a nevelőszülő tájékoztatta a felperest a gyermek ismeretlen helyre távozásáról és arról, hogy az iskolában sem tudják, hogy hol tartózkodik. A felperes
- október 27-én kelt keresetlevelében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság nála és élettársánál helyezze el ...-át. Kérte továbbá az alperes határozata végrehajtásának felfüggesztését is. Az alperes határozatának jogszabálysértéseként a Csjt.
- §-ára hivatkozott. Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt igazságügyi szakértői véleményre is alapozva a felperes keresetének helyt adott, és a Csjt.
- §-ának megsértése miatt az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú gyámhivatalt új eljárásra kötelezte. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az új eljárásra vonatkozóan iránymutatásként egyebek mellett előírta az ítélet, hogy az új eljárásban az időközben
- életévét betöltött kiskorú saját véleményének figyelembevételével kell dönteni. Az elhelyezést illetően nem hozható olyan döntés, mely ...-ból szökés vagy más antiszociális viselkedés tanúsítását eredményezné. Az ítélet indokolása szerint a kiskorú ...-i illetőségű nevelőszülőknél való elhelyezését abban az esetben lehet elrendelni, ha ahhoz a gyermek hozzájárul. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a Csjt.
- §-ában foglaltak téves értelmezésére hivatkozott, továbbá a Pp. 339/B. §-ának a mérlegelési jogkörben hozott határozatra vonatkozó rendelkezésének megsértését állította. Emellett hivatkozott arra is, hogy a Pp. 339/A. §-ában foglaltakat sértette a jogerős határozat, amikor nem a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat meghozatalakor fennálló tények alapján döntött, hanem az utóbb bekövetkezett eseményeket, emellett a kiskorú időközben betöltött
- életévét tartotta döntő jelentőségűnek. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Csjt.
- §-ának
- fordulata szerint ha a gyermek a
- életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a kiskorú kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy az ideiglenes elhelyezését biztosító felperesi családtól elszakadjon, és ...-tól távoli nevelőszülőkhöz kerüljön. Az alperes határozatának indokolása nem tartalmazott megfelelő indokot arra, hogy a Csjt.
- §
- fordulatában foglaltak ellenére miért nem a kiskorú által kívánt, a felperesi családnál történő elhelyezést választották az eljárás során. A közigazgatási eljárásban kirendelt K. K. M. igazságügyi pszichológus szakértő véleményét idézve az alperesi határozat elismeri, hogy a felperesnél történő elhelyezés nem jelent közvetlen veszélyt a gyermekre nézve, azonban hosszabb távon nem szolgálja az érdekét. A Kúria álláspontja szerint helyesen döntött az alperesi határozat hatályon kívül helyezése körében a Kecskeméti Törvényszék, amikor a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményét is figyelembe véve a gyermek számára a felperesi családnál történő elhelyezést tartotta megfelelőnek, figyelembe véve a kiskorú nyilatkozatát, mely szerint ha innen elhelyezik újra megszökik, vagy öngyilkos lesz, tehát antiszociális viselkedési módokkal fog reagálni. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Pp. 339/A. §-a valóban kimondja, hogy a bíróságnak a közigazgatási határozat jogszerűségét a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és a fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában. A jelen ügyben a határozat meghozatalakor fennálló tények vizsgálata szempontjából kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy helyesen döntött-e a törvényszék, amikor a határozat kézbesítését követő időszakban Szabina részéről tanúsított reakció - elszökés, eltűnés -, vont le olyan következtetéseket, hogy a határozat a kiskorú érdekét kellően nem szolgálta. Az ügyben eljárt bíróság a perben beszerzett szakértői véleményt és az egész folyamatot értékelve jutott arra a következtetésre, hogy a kiskorú szándékát, egyetértését az elhelyezésnél a szuicid hajlamára is tekintettel feltétlenül figyelembe kellett volna venni. Mindezen körülményekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint sem a Pp. 339/A. §-ában foglaltakat, sem pedig a mérlegeléssel hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozó Pp. 339/B. §-ában foglaltakat nem sértette a jogerős ítélet. Az alperes határozata ugyanis nem volt tekintettel a szakértői véleményben is megállapított, a kiskorú veszélyeztetettségét eredményező szuicid hajlamra, és annak ellenére, hogy a szakértő a felperes családjával való rendszeres kapcsolattartást szükségesnek tartotta, tőlük és az iskolájától is távollévő településen élő nevelőszülőhöz történő elhelyezés mellett döntött. A kiskorú számára az sem lehetett kedvező intézkedés, hogy a törvényes képviseletét ellátó gyám egy harmadik távollévő településen, ...-án élt, ily módon számára segítséget nem tudott nyújtani. Mindezekből következően a Kúria álláspontja szerint az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértések nem voltak megállapíthatóak, ezért a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a Kúria hatályában fenntartotta. A Pp.
- §ában foglaltaknak megfelelően helyesen értékelte a jogerős ítéletet hozó bíróság döntő jelentőségűnek a perben beszerzett szakértői véleményben foglaltakat, egybevetve a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő véleményével és a rendelkezésre álló tényekkel és körülményekkel. Az alperes pervesztes lett, ily módon a felülvizsgálati eljárásban is, de a felperes részéről perköltség igény nem merült fel, ezért annak viseléséről dönteni nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján rendelkezett. Budapest,
- május
- Bauer Jánosné dr. s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró