Mfv.10706/2012/4 – Kúria

(2),

1. XLIII. Tv. 34/C. § Mfv.II.10.706/2012/4.szám A Kúria a ... jogtanácsos által képviselt Független Rendőr Szakszervezet felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen szolgálatteljesítési időkedvezmény megállapítása iránt a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon 1.M.130/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék 4.Mf.20.703/2012/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 4.Mf.20.703/2012/
4. számú Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes munkáltató
5. január 3-án kelt átiratában - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
6. évi XLIII. törvény (Hszt.)
7. január 1től hatályos módosítására figyelemmel - felhívta a szakszervezeti szervek elnökeit, titkárait, hogy a szolgálatteljesítési idő kedvezményt érintően a védelemre jelölt, választott tisztségviselő személy nevét és elérhetőségét közöljék. A felperes szakszervezet dr. J.Z. és dr. B.I. tekintetében kérte az alperesnél a szolgálatteljesítési idő kedvezmény biztosítását. Az alperes a kedvezményt dr. J.Z. vonatkozásában biztosította, míg B.I. tekintetében nem. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy B.I. is jogosult a munkajogi védelemre, illetve munkaidő kedvezményre. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 1.M.130/2012/
8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Levont jogkövetkeztetése szerint a Hszt. 34/C. §-a értelmében a 34/B. §

(2)bekezdés szerinti védelemre jelölt tagot illeti meg a kedvezmény. A Hszt. 34/B. §

(2)bekezdése alapján az

(1)bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni. Ebből következik a kettős feltétel, hogy állományilletékes parancsnok által vezetett szervről legyen szó, azonban ez a szerv önálló állománytáblával is rendelkezzen. A Hszt. 34/C. §

(2)bekezdés

1. és
2. pontjában, valamint

(7)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 65/2011.(XII.30.) BM rendelet

1. § c) pontja írja elő, hogy önálló szervezési állománytáblázattal rendelkeznek a megyei rendőrfőkapitányságok, amelyek magába foglalják a rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek szervezési rész-állománytáblázatait. Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság azért találta megalapozatlannak a felperes keresetét, mert a rendőrkapitányságok és a határrendészeti kirendeltségek nem rendelkeznek önálló állománytáblával. A felperes fellebbezése folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék 4.Mf.20.703/2012/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva a Pp.
3. §

(3)bekezdése és 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti döntés hozatalát kérte. Hivatkozása szerint az eljárt bíróságok a jogvitában alkalmazandó jogszabályok körét helyesen állapították meg, azonban azokból téves jogkövetkeztetést vontak le. A jogerős ítélet nem adta kellő indokát annak, hogy az állományilletékes parancsnok fogalmát miként kell értelmezni a tisztségviselői védelemmel, munkaidőkedvezménnyel összefüggően, leronthatja-e a törvény rendelkezéseit alacsonyabb szintű jogszabály, mást jelent-e az állományilletékes parancsnok a szakszervezeti jogokkal szemben, mint minden egyéb munkáltatói intézkedés kapcsán. A felperes azzal is érvelt, hogy a Hszt. 2. § b) pontja szerinti fogalommeghatározás alapján csak az az elöljáró minősül állományilletékes parancsnoknak, aki önálló állománytáblával rendelkezik, ez az állományilletékes parancsnoki fogalom szerves része, azaz nincs állományilletékes parancsnok önálló állománytábla nélkül, mert ennek hiányában nem állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáró. A Hszt. 247. §

(1)bekezdés szerint is állományilletékes parancsnok a rendőrségnél a városi rendőrkapitány, határrendészeti kirendeltségvezető. Ezért a Hszt. általános része, a fogalommeghatározás és a Hszt. különös részi szabályaiból következően állományilletékes parancsnoknak minősül a városi rendőrkapitány és határrendészeti kirendeltségvezető is, akik önálló állománytáblával rendelkeznek. Felperesi érvelés szerint az alperes által hivatkozott 65/2011.(XII.30.) BM rendelet 3. §-a a Hszt. 2. § b) szabályokat állapít meg. pontjával és 247. §-ával ellentétes Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Hszt. 34/B. §

(1)bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha a felmentés az 56. §

(2)bekezdése alapján kötelező. Az 56. §

(2)bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A

(2)bekezdés alapján az

(1)bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként a hivatásos állomány legfeljebb 1 tagját jogosult megjelölni. Ennek megfelelően helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a 34/B. §

(2)bekezdése együttes feltételt állapít meg, amikor állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervet említ. Az állományilletékes parancsnok fogalmát a Hszt.

1. § b) pontja úgy határozza meg, hogy az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltató jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok vezető részére. A Hszt.
2. §

(1)bekezdés h) pontja a városi(kerületi) rendőrkapitányt is az állományilletékes parancsnokok között sorolja fel. E két jogszabályi rendelkezésből azonban nem következik, hogy a városi rendőrkapitány „önálló állománytáblával rendelkező állományilletékes parancsnoknak minősül". A Hszt.

1. §-a ugyanis egy általános fogalommeghatározás és ehhez képest a Hszt.
2. §-a speciális, csak bizonyos fegyveres szervekre (köztük a rendőrségre) vonatkozó szabályt rögzít. Ennek megfelelően a városi rendőrkapitány ugyan állományilletékes parancsnoknak minősül, ez azonban nem jelenti azt, hogy a városi rendőrkapitányság önálló állománytáblával rendelkező szerv lenne. Ezek körét ugyanis a 65/2011.(XII.30.) BM rendelet
3. §-a egyértelműen meghatározza és ebben a felsorolásban a városi rendőrkapitányság nem szerepel, illetve úgy szerepel, mint szervezési rész-állománytáblázattal rendelkező szerv. A Hszt. és a BM rendelet szóhasználata ugyan eltér, az önálló szervezési állománytáblázat, illetve az önálló állománytábla nyilvánvalóan ugyanazt a fogalmat takarja, mivel a BM rendeleten kívül nincs egyéb olyan jogszabály, amely az önálló állománytáblával rendelkező szerveket sorolná fel. Tekintettel arra, hogy csak a megyei rendőr-főkapitányság rendelkezik önálló állománytáblával, ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes megyei rendőrfőkapitányságonként csak egy főt jelölhetett meg olyan szakszervezeti tisztségviselőként, aki a Hszt. 34/B. §

(1)bekezdése szerinti védelemre, illetve szolgálatteljesítési időkedvezményre jogosult. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §

(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. július
3. dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő