Bhar.1640/2012/4 – Kúria

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú bíróság a lefoglalt bűnjeleket elkobozta. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A törvényszék ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett, míg a vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2012. november 6. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott Bf.III.354/2012/7. számú ítéletével az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntette kísérletében [Btk. 166.§

(1)bekezdés]. Ezért őt három év hat hónapi börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett a vádlott által

1. július
2. napjától
3. január
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, és kötelezte őt az eljárás során felmerült 208.455 forint bűnügyi költség megfizetésére. bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyebekben az elsőfokú A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott terhére a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség (Bf.485/2011/9-I. számon) jelentett be fellebbezést annak részbeni megalapozatlansága miatt, továbbá az élet elleni cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítése és súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, amelyet a Legfőbb Ügyészség BF.3052/2012/
5. számú írásbeli nyilatkozatában fenntartott. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által megállapított tényállás részben hiányos, részben helytelen ténybeli következtetést tartalmaz, ez azonban az iratok alapján kiküszöbölhető. Indokoltnak látta a tényállás kiegészítését azzal, hogy üres háztartási PB gázpalackba - a két eltérő nyomás tartalma, szerkezete és más különbségei miatt - házilag csak minimális mennyiségű, egy órai használatra sem elegendő földgáz tölthető. Ehhez egy olyan idom szükséges, amely kereskedelmi forgalomban nem kapható. Következésképpen a földgázcsonkról történő PB gázpalack utántöltése ugyan nem teljesen kivitelezhetetlen, de rendszeres használatra értelmetlen, és értelmezhetetlen művelet. A Legfőbb Ügyészség szerint a vádlott több esetben fenyegette megöléssel a sértettet, a
6. február 11-én elküldött üzenet pontosan olyan cselekménnyel fenyegetést tartalmaz, amelynek végrehajtását
7. július 8-án a vádlott megkezdte. Ebből következően a vádlott a sértett megölésének módját már hónapokkal korábban eldöntötte és átgondolta a megvalósítás körülményeit is. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a vádlott terhére rótt emberölés bűntettének kísérletét nem minősítette előre kitervelten elkövetettnek. Indítványozta, hogy a súlyosabb minősítéshez igazodóan a Kúria a kiszabott büntetést súlyosítsa, és állapítsa meg, hogy a kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett, a védő fellebbezését a Be. 367/A.§

(4)bekezdésében foglaltak ellenére írásban nem indokolta. Az ügyben a Kúria a Be. 391. §

(2)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. A vádlott védője felszólalásában kifejtette, hogy a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Álláspontja szerint a Legfőbb Ügyészség által indítványozott tényállás-kiegészítés nem lehetséges. A másodfokú bíróság által megállapítottak véleménye szerint nem életszerűek, ezért védence felmentését indítványozta. Az utolsó szó jogán a vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vádlottat az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék az ellene emelt vád alól felmentette, míg a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla bűnösségét - részben az ügyészi vádtól eltérően megállapítva vele szemben büntetést szabott ki. Ezért a Be. 386. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében a vádlott és a védő, de az ügyészség fellebbezési joga is megnyílt, fellebbezésük joghatályos, a harmadfokú eljárás lefolytatásának helye van. A Kúria a Be. 387. §

(1)bekezdés alapján, illetve a

(2)bekezdés szerinti terjedelemben felülbírálta a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást. Ennek során nem észlelt olyan - feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező - eljárási szabálysértést, amely az ügy érdemi elbírálását kizárja [Be. 399. §

(1)-

(4)bekezdés]. Megállapította, hogy az eljárási törvény rendelkezéseit mind az első-, mind a másodfokú bíróság megtartotta, indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett, mérlegelési tevékenységéről ellenőrizhető módon számot adott. A Be. 388. §

(1), illetve

(2)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott. Ha az a tényállás, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti. Ezért a Kúria a következőkben azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság által az iratok alapján és a fellebbezési tárgyaláson történt bizonyításfelvétel eredményeképpen kiegészített, illetve helyesbített tényállás a harmadfokú eljárásban irányadóként elfogadható-e, avagy a Be. 388. §

(2)bekezdése alapján - a tényállás kiegészítésével vagy helyesbítésével - irányadóvá tehetőe. A Kúria - bár részben eltérő indokok miatt - egyetértett a Legfőbb Ügyészséggel abban, hogy a másodfokú ítélet tényállása, annak hiányosságai miatt, részben megalapozatlan, amely azonban a harmadfokú eljárásban hivatalból is, az iratok alapján történő kiegészítéssel kiküszöbölhető. A másodfokú bíróság által felvett bizonyítás eredményeként és az iratok alapján kiegészített és helyesbített tényállás nem tartalmazza a vezetékes földgáz-csonk felállási helyét és műszaki állapotát, a vezetékes földgáz jellemzőit, és a jellemzőkből fakadó azon veszélyeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor a földgáz levegővel keveredik. Hiányzik továbbá a tényállásból a földgáz és a PB palackos gáz eltérő jellemzőinek bemutatása, a gázpalack vezetékes gázzal történő utántöltésének módja, az, hogy ez a művelet nem kivitelezhetetlen. Mindezek azonban az iratok részét képező igazságügyi műszaki szakértői alap- és kiegészítő véleményből, a helyszíni szemle jegyzőkönyvből, a helyszínrajzból és a fényképmellékletekből megállapíthatók. Ezért a Kúria a másodfokú bíróság ítélkezése alapjául szolgáló tényállást az alábbiakkal egészíti ki [Be. 351. §

(2)bekezdés b) pontja]: A vádlott és a sértett által közösen használt ingatlanon a háztól 1,46 méterre, a szomszéd telektől 4,7 méterre, a kapu jobb oldali oszlopa mögött 20 cm-re található az udvari gázfelállás, ami egy rozsdás 45 cm magas csőből, egy elzáró szelepből és a végelzáró kupak (menetes dugó) helyett egy menetes szűkítő egységből (tömlővégből) áll, melyet a szűkítő csonknál fekete szigetelőszalaggal tekertek körbe. A gázfelállás golyóscsapja eredetileg egy menetes dugóval volt ellátva, ami biztosította a tömör zárást abban az esetben is, ha a golyóscsapot kinyitják. A menetes zárdugó - a vádlott meg nem cáfolt előadása szerint - korábban leszerelésre került, ennek a helyére szerelt be a vádlott egy fél colos közcsavart, erre pedig a 6 mm furatú tömlővéges hollandi anyát. Ez tette lehetővé egy 6 mm külső és 4,5 mm belső átmérőjű műanyag cső illesztését oly módon, hogy azt 20 mm-re bedugják a hollandi anyába és ezen a ponton szigetelő szalaggal rögzítik. A kertben a gázfelálláson található csap kinyitásával a vádlott, a sértett által használt 34,8 köbméter térfogatú szobába vezette a földgázt. A házban az ajtók nyitott állapotban voltak, így a közös légtér térfogata 126,217 köbméter volt. A sértett telefonhívására kiérkező rendőrök a gázcsapot elzárt állapotban, a műanyagcsövet - több más, gázszerelésre is alkalmas szerszámmal együtt - a lakóépületen kívül a fészerben találták, a műanyagcső belsejében, valamint a lakásban a gázszag érezhető volt. A földgáz olyan több komponensű gázkeverék, amelyben az éghető gázkomponens döntő részét a telített szénhidrogének (metán, etán, propán, bután, pentán, oktán) alkotják, és ehhez kevernek éghetetlen ballasztanyagokat, mint a széndioxid és a nitrogén. A földgáz könnyebb a levegőnél, ha kijut a csőrendszerből, akkor felfelé áramlik. A földgázban lévő gázösszetevők szagtalanok, kellemetlen szaga mesterséges szagosítás eredménye. A földgáz felhasználása során gázrobbanás, tűzeset és ettől függetlenül az életfenntartáshoz szükséges oxigén kiszorulása miatt egészségkárosodás, végső soron fulladásos halál fordulhat elő az alábbiak szerint: A gázrobbanás magas hőmérséklettel és nagy nyomásemelkedéssel együtt járó rendkívül gyors égés, amely akkor következhet be, ha a légtérben a földgáz koncentráció a gyulladási koncentráció határai között van. A gyulladási koncentráció alsó határa 4,36, míg felső határa 15,53 térfogatszázalék. Az alsó értéket el nem érő, továbbá a felső értéket meghaladó térfogatszázalékú elegy nem gyújtható. A két határérték közötti koncentráció esetén a robbanás egy 532 Celsius foknál melegebb tárgytól (egy szikra, egy villanykapcsoló vagy csengő működtetése, égő cigaretta) azonnal bekövetkezik. Az egészségkárosodás nem földgázban lévő komponensek mérgező volta, hanem amiatt következhet be, hogy a földgáz a légtérben olyan nagy mennyiségben található meg, hogy a levegőben lévő életfenntartáshoz szükséges oxigént kiszorítja, ezáltal annak mennyisége kevesebb lesz a szükséges 16 térfogatszázaléknál. Az ügyben ezeket a fizikai paramétereket és a lakóingatlan egybe nyitott részének teljes légterét, amely 126,217 köbméter, alapul véve, a gázrobbanási veszély alsó határát jelentő 4,36 térfogatszázalék 5,5 köbméter földgáz beáramlásával érhető el. A robbanási veszély a beáramlás megkezdésétől számított 139 perc múlva múlt volna el, mert ennyi idő alatt a levegő földgáz koncentrációja túljutott volna a gyulladási koncentráció felső határán. Ha a helyiségben a gázkeverék a beáramlás kezdetétől számított 139 perc alatt nem robbant volna fel, akkor az oxigénkoncentráció a gáz bevezetésének megkezdése után 213,13 perc múlva olyan alacsonyra csökkent volna, amelyben a normális emberi élettevékenység megszűnik.(Igazságügyi műszaki szakértői vélemény, SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 158/2011.bü. számú nyomozati iratok 169-177. oldal.) A gázfelállásból a földgáz 3 bar nyomással távozik, ezzel a PB gázpalack feltölthető oly módon, hogy az átlátszó műanyag cső bekötése egy tömlővéges hollandi anyába történik. Mivel azonban a PB gázpalack menetes csonkja balmenetes, ezért - a feltöltéshez kereskedelmi forgalomban nem kapható, azonban fémesztergályos által elkészíthető - balmenetes tömlővéges hollandi anya szükséges. Ha ez az eszköz rendelkezésre áll, a földgáz egy teljesen üres háztartási PB palackba vezethető, a földgáz nyomása a palackban is 3 bar. A palackból a gázt PB reduktoron keresztül lehet felhasználni, amely a 3 bar nyomású földgázt 30 mbar nyomásúra csökkenti. Az ilyen nyomású földgázt fel lehet használni PB üzemű gáztűzhelyhez. Egy földgázzal töltött PB palackkal, a gáztűzhely mokka égője 41 percig, a főzőégője 25 percig, a maxi égője pedig 19 percig üzemképes, ennyi ideig lehet rajta főzni. (Igazságügyi műszaki szakértői vélemény kiegészítés, Nyíregyházi Törvényszék B.790/2011/12. számú irata.) Ugyanakkor a Kúria mellőzte a tényállásból a több esetbeli megöléssel fenyegetést, egyrészt mert tanú1 az SMS-ek tartalmáról nem tudott, másrészt azokban a vádlott rendszerint öngyilkossággal - és nem a sértett megölésével - fenyegetőzött (nyomozati iratok 233. oldal, 11. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 13. oldal). A Be. 351. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti megalapozatlanság esetében a kifogásolt ténymegállapítás hibája nem bizonyítási, hanem logikai, a bíróság a helyesen megállapított tényből további tényre helytelenül következtetett. A Kúria a fentiek szerint kiegészített tényállást megalapozottnak és a harmadfokú eljárásban irányadónak. tekintette A másodfellebbezések alaptalanok. Az elsőés másodfokú ítéletben kifejtetteket összevetve megállapítható, hogy a vádlott büntetőjogi felelőssége felőli eltérő álláspont alapja az önkéntes eredményelhárítás megítélése volt. A Kúria e körben a másodfokon eljárt ítélőtábla jogi álláspontjával értett egyet, amikor a vádlott bűnösségére okszerűen következtetett az emberölés bűntette kísérletében, és az élet elleni cselekmény minősítése során sem tévedett. Nem osztotta a harmadfokú bíróság az ügyészi másodfellebbezésben foglalt álláspontot abban a kérdésben, hogy a vádlott cselekménye a gázcsonk átalakítása, az ahhoz szükséges eszközök, szerszámok birtoklása, valamint az általa

1. február 11-én a tényállásban rögzített tartalmú üzenet sértett részére történt elküldése miatt az élet elleni cselekményt előre kitervelte. Az első fokú bírósági eljárásban beszerzett kiegészítő igazságügyi műszaki szakértői vélemény szerint a PB gázpalack földgázzal történő feltöltése - megfelelő műszaki berendezéssel - lehetséges. Annak megítélése, miszerint van-e energiafelhasználási szempontból gazdasági értelme, hogy e tevékenység eredményeként a szakértői véleményben rögzített időtartamig lehet az így feltöltött PB gázpalackkal főzni, nem szakértői kérdés. Megjegyzi a Kúria, hogy a kiegészítő szakértői véleményben ilyen megállapítás nem szerepel, ezt csupán a tárgyaláson - még a kiegészítő szakértői vélemény elkészítése előtt - nyilatkozta a szakértő (2.B.790/2011/
2. sorszámú jegyzőkönyv
3. oldal). Ugyanezen jegyzőkönyv
4. oldalán a vádlott egyértelműen állította - védekezésképpen - hogy a műanyagcsőben „a gázszag benne maradt még a korábbi használattól". Arra az eljárás során nem merült fel adat, hogy a vádlott korábban is meg kívánta ölni a sértettet, mégpedig a jelen ügyben megállapított módon. Az ítélőtábla mindezekből helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az udvari gázcsonk átalakítása, a különböző szerelvények és szerszámok beszerzésére sem azért került sor, mert a vádlott a feleségét így kívánta megölni, miként az sem, - ami nem képezte a jelen eljárás tárgyát -, hogy a gázfelállás átalakítása, a 21,6 méteres műanyagcső beszerzése és az átalakításhoz, felszereléshez szükséges eszközök beszerzése a PB gázpalack - akár rendszeres feltöltése érdekében történt meg. Nincs jelentősége annak, hogy a helyszíni szemle során nem került elő az a kereskedelmi forgalomban nem kapható balmenetes hollandi anya, - amely a PB gázpalack és a műanyag cső összekötéséhez szükséges - mivel egy ilyen eszköz meglétének relevanciája csupán az első fokú bírósági eljárás során merült fel (a vádlott pedig már az első fokú bírósági tárgyalás megkezdése előtt szabadlábra került). A Kúria által irányadónak tekintett tényállásból nem állapítható meg az sem, hogy a sértett által használt szoba ablakkeretének felső részébe fúrt lyuk milyen időpontban és milyen célból készült. Nem vonható megalapozott következtetés ezért arra sem, hogy ez a kétségkívül a gázvezetéshez használt gumicső átmérőjével egyező méretű - lyuk kifúrása azért történt, hogy a csövön a gázt e lyukon tudja bevezetni a vádlott. Mindezek alapján a másodfokú bíróság által a tényállás részévé tett,
5. február 11-én elküldött SMS szövege sem feltétlenül arra utal, hogy a vádlott a sértettet a halálának mikénti bekövetkezésével fenyegette. Összességében a Kúria osztotta azt az álláspontot, hogy kétséget kizáróan nem bizonyítható sem az, hogy a gázcsonk átalakítása és a műanyagcső beszerzése a sértett megölésének szándékával történt, sem az, hogy az ablakkeretbe fúrt lyuk azért készült el, mert a vádlott a sértett által használt szobába azon keresztül tervezte bevezetni a földgázt. Tény, hogy a vádlott és a sértett házassága megromlott, azonban ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható az, hogy a vádlott szóbeli megnyilvánulásai, korábban elküldött SMS üzenetei mennyiben tekinthetők komoly fenyegetésnek. A tényállásban csupán a
6. február 11-i - a cselekményt megelőzően öt hónappal elküldött - SMS tartalmát lehetett rögzíteni. Az első fokú bíróság jogi álláspontjával szemben okszerűen vont következtetést a másodfokú bíróság az önkéntes eredményelhárítás megállapíthatóságának hiányára: a még ébren lévő sértett észlelte a gáz beáramlását, ablakot nyitott, telefonon a rendőrségtől segítséget kért. A vádlott erre figyelemmel zárta el a gázt, bontotta meg a házilag elkészített vezetéket és tette a műanyag csövet a fészerbe. Ezen tények alapján pedig nyilvánvaló, hogy a vádlott külső körülmények hatására szüntette be a tényállásszerű tevékenységét. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság ítéletének okfejtésével, miszerint ezen körülmények ismeretében a vádlott részéről a kizárólag saját elhatározáson alapuló önkéntes eredményelhárítás nem állapítható meg. Mindemellett a másodfokú bíróság meggyőző indokát adta annak, miszerint a gázcsonk szabálytalan felállítása, a 21,6 méter hosszú műanyag cső beszerzése, amelyről a másodfokú bíróság megállapításával egyezően a Kúria szerint sem állítható egyértelműen, hogy nem tekinthető szokásos háztartási eszköznek az ismeretlen időpontban és célból a sértett által használt szoba ablakkeretébe fúrt lyuk, továbbá a
7. február 11-én elküldött SMS szövege miért nem tekinthető a végrehajtás körülményei előzetes átgondolásának. Az ítélőtábla helyesen - a Be. alapelvi szintű rendelkezésének alkalmazásával [Be.
8. §

(2)bek.] - jutott arra a következtetésre, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított ezen tények nem értékelhetőek a vádlott terhére. Az ügyészi fellebbezésben hivatkozott, a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntések (BH 1999/436., BH 1977/522.) a jelen ügyben nem tekinthetők mérvadónak. Az

1. évben közzétett eseti döntés - amelyben az irányadó tényállás rögzíti, hogy a fal megbontása azzal a céllal történt, hogy a vádlott a sértettek lakrészébe vezesse a PB gázpalack tartalmát, és a PB gázpalackról a reduktort is eltávolította - valóban az előre kiterveltségre utal. Az
2. évben közzétett eseti döntés pedig a jelen üggyel nem mutat hasonlóságot, mivel a jelen ügyben a vádlott nem várta meg, míg a sértett elalszik. Mindkét felhívott eseti döntésben a jelen ügytől eltérő az elkövetéshez használt eszköz, illetve módszer is: sem a kendővel történő megfojtás (BH 1999/436.), sem a reduktor nélküli PB gázpalack tartalmának csővel történő átvezetése (BH 1977/522.) nem hasonlítható össze a jelen ügyben használt módszerrel. A reduktor nélküli PB gázpalackban lévő gáz - mint ahogyan azt az eseti döntés is rögzíti - a levegőnél nehezebb, ezért az lefelé áramlik, és így az oxigénelégtelenség sokkal hamarabb bekövetkezik, mint a jelen ügyben használt vezetékes földgáz beáramoltatása esetén. A kendővel történő megfojtás pedig semmilyen hasonlóságot nem mutat a jelen ügyben alkalmazott elkövetési magatartással. Az előre kitervelt emberölés a bűncselekmény alanyi oldalával, vagyis a szándék tartalmi vonatkozásaival áll összefüggésben, és nem az elkövetési mód jellemzője, amely a tárgyi tényezők értékelését igényelné. Az előre kitervelten történő elkövetés szempontjából az ölési szándék kialakulása, kifejlődése, a cselekmény eltervezésének és a véghezvitel körülményeinek megítélése az az ismérv, amely egyrészt a cselekmény tárgyi súlyát, másrészt az elkövető személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességet jelenti. Az előre kitervelten elkövetett emberölés esetén az elkövető a végrehajtás helyét, idejét, módját előre átgondolja; a véghezvitelt segítő és akadályozó körülményeket felméri, a lényeges előkészületi cselekmények, az elkövetés során és az elkövetést követően jelentkező tényezőket számba veszi. Jelen ügyben az előre átgondolás - a tényállásban rögzített időtényezőket alapul véve - azt jelenti, hogy a vádlott a vélt sérelem bekövetkeztétől számított fél órán belül, még az autóbuszon történő utazás során megtervezi az elkövetés lényeges körülményeit, amelynek kivitelezésére reálisan csupán a 6 óra 48 perc és 7 óra 36 perc közötti időszakban van módja. Éppen az ölésre megválasztott eszköz, illetve mód viszonylagos bonyolultsága (a 21,6 méter hosszúságú műanyagcső gáz vezetésére alkalmas állapotba hozása, a tömlőhöz szigetelőszalaggal történő rögzítése, a sértett által használt szoba ablakán lévő redőny kívülről történő felhúzása, a cső bevezetése az ablakkeretbe fúrt lyukba, majd a gázcsap kinyitása) és e folyamat köztudomásúan időigényessége szól az ellen, hogy a vádlott az ölési cselekményt büntetőjogi értelemben előre kitervelte. Az eljárás egyéb adatai - így például az első fokú bírósági eljárás során beszerzett kiegészítő szakértői vélemény a földgáz PB palackba történő átfejtésére vonatkozó megállapításai valószínűsítik azt, hogy a jelen ügyben nem az előre kiterveltség, hanem a más célból, korábban végrehajtott illegális gázvételezés adta az ötletet az ölési cselekmény ilyen módon való végrehajtásához. A bűncselekmény előzményeként értékelhető kronológiai ismérvek tehát - ideértve a cselekmény előtt öt hónappal elküldött SMS üzenet tartalmát is - még akkor sem adnak alapot az előre kiterveltség megállapítására, ha az irányadó tényállás szerint a vádlott tudta, miszerint a felesége lefekvéshez készülődik az éjszakai műszakban végzett munkát követően. Mindezek alapján a Kúria az ügyészi másodfellebbezésben kifejtettekkel ellentétben az emberölés kísérletének előre kiterveltként történő minősítésére nem látott alapot. Nem foghatott helyt a védő nyilvános ülésen előterjesztett, a megállapított tényállás életszerűtlenségével összefüggő érvelése sem, miszerint a vádlott bűnössége nem állapítható meg. A Kúria álláspontja szerint egyértelmű, hogy az irányadó tényállás alapján a vádlott az ölési cselekményt megkezdte, azt azonban rajta kívül álló okok miatt nem fejezte be, ezért az emberölés bűntettének kísérletét elkövette, az ítélőtábla e körben adott jogi indokolása kifogástalan. Az általa alkalmazott büntetés a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekkel arányban álló az alábbi pontosításokkal: súlyosító körülmény a bűncselekmény közeli hozzátartozó sérelmére történő elkövetése és az, hogy a vádlott a cselekményt különösen veszélyes eszközzel és veszélyes módon hajtotta végre. Helyesen észlelte az ítélőtábla az enyhítő körülmények körében, hogy a kísérlet távoli szakaszban megrekedt, valamint azt is, hogy a vádlott büntetlen előéletű. A két kiskorú gyermek tartását, mint enyhítő körülményt azonban mellőzni kellett, mivel a vádlott lányai 1983-ban, illetve 1986-ban születtek, és mindketten önálló életet élnek. A Kúria összességében úgy ítélte meg, hogy a tényállás részleges megalapozatlanságának kiküszöbölése ellenére az ítélet büntetésre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatására, a Be.
3. §

(2)bekezdésének alkalmazására nincs kellő indok, ezért a másodfokú bíróság bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó ítéletét a Be. 396. §

(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 371. §

(1)bekezdésére, helybenhagyta. Budapest,

1. február
2. Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A Debreceni Ítélőtábla Bf.III.354/2012/
3. számú ítélete
4. február
5. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
6. február
7. Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné