Bf.259/2007/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző 3 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért intézkedésként megrovásban részesíti. A Fejér Megyei Bíróságon Bj.224/

1. szám alatt nyilvántartott 1 db nejlontáska és 8 db 0,5 literes Arany Ászok sörre vagyonelkobzást rendel el. Kötelezi a vádlottat az eljárás során felmerült 22.200 (huszonkettőezer-kettőszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fejér Megyei Bíróság a
2. október
3. napján kihirdetett 7.B.297/2007/
4. számú ítéletével a vádlottat az ellene 3 rb. hivatali vesztegetés miatt emelt vád és következményei alól felmentette. A bűnjelként lefoglalt 8 db 0,5 literes bontalan Arany Ászok dobozos sör és az 1 db nejlontáska lefoglalását megszüntette és a vádlott részére kiadni rendelte. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 16.500 forint bűnügyi költséget az állam viseli. A kihirdetett ítélet ellen az ügyész a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentett be, míg a vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.697/
5. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a vádlott azzal a magatartásával, hogy a vele szemben intézkedő rendőröknek hivatali működésükkel kapcsolatban jogtalan előnyt, 8 doboz sört adott, megvalósította a 3 rb. a Btk.253.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatali visszaélés bűntettét, mivel az adott előny alkalmas volt az intézkedő rendőrök befolyásolására. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a fellebbviteli bíróság a Fejér Megyei Bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottat mondja ki bűnösnek 3 rb. hivatali vesztegetés bűntettében, ezért a Btk.87.§

(2)bekezdés e./ pontja alkalmazásával ítélje pénzbüntetésre. A fellebbviteli eljárás keretében a vádlott védője 4. sorszám alatti írásbeli beadványában tett észrevételt a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakra. Ebben azt az álláspontját fejtette ki, hogy védence a vele szembeni rendőri intézkedés szakszerű és emberséges volta miatt ajándéknak szánta a 8 doboz sört, olyan időpontban, amikor vele szemben az intézkedés befejeződött. Az ajándék csekély mértéke alkalmatlan volt az intézkedő rendőrök befolyásolására. Álláspontja szerint a megyei bíróság megalapozott döntést hozott az ügyben, ezért az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen az ügyész az átiratban foglalt indítványát változatlan tartalommal fenntartotta és a vádlott bűnösségének megállapítását, valamint pénzbüntetés alkalmazását indítványozta. A védő az írásbeli beadványában írtakat fenntartva az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott az utolsó szó jogán tett vallomásában csatlakozott a védője indítványához. A bejelentett ügyészi fellebbezésre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokon eljárt megyei bíróság a Be. XXIV. fejezetében rögzített bíróság elé állítás szabályainak megtartásával folytatta le az eljárást. A rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot megvizsgált és ezek mérlegelése alapján állapította meg a történeti tényállást. A vádlott a terhére rótt bűncselekményt ténybelileg beismerte, e vallomását az intézkedő rendőrök tanúvallomása, valamint a helyszíni szemle adatai mindenben alátámasztották. Ekként az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, amely mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Indokolási kötelezettségének is eleget tett. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból helytelen következtetést levonva állapította meg, hogy a vádlott a történeti tényállásban írt magatartásával nem valósította meg a 3 rb. hivatali vesztegetés bűntettét, mivel vele szemben a rendőri intézkedés már befejeződött, amikor a 8 doboz sört az intézkedés helyszínére vitte, másrészt olyan jelentéktelen értékű volt a juttatás, amely nem tekinthető tényállásszerű előnynek. A hivatali vesztegetés bűntettét a Btk.253.§

(1)bekezdése értelmében az követi el, aki a hivatalos személy működésével kapcsolatban neki, vagy reá tekintettel másnak, jogtalan előnyt ad vagy ígér. Az irányadó bírói gyakorlat szerint (BH2005/44.) a bűncselekmény a jogtalan előny ígéretével, illetőleg annak átadásával befejeződik, annak a hivatalos személy részéről történő visszautasítása nem érinti a bűncselekmény megvalósulását. az adott vagy ígért előnynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hivatalos személyben a lekötelezettség érzését, jóindulatának elnyerését kiváltsa, ezáltal működésével kapcsolatban kedvező irányba befolyásolja. Bűnhalmazat valósul meg, ha a hivatali vesztegetés céljára adott előnyt több rendőrnek (hivatalos személynek) ígérik vagy juttatják (BH1984/215). A fellebbviteli bíróság az irányadó tényállás alapján megállapította, hogy a vádlott a vele szemben közlekedési szabálysértés miatt intézkedő rendőröknek hivatali működésükkel kapcsolatban juttatott előnyt - 8 doboz Arany Ászok sört 1512 forint értékben - amely előny a viszonylagosan csekély értéke ellenére is alkalmas volt az intézkedő rendőrökben a lekötelezettség érzésének kiváltására, jóindulatuk elnyerésére. Tény az is, hogy az előny adásakor az intézkedő rendőrök eljárása még nem fejeződött be, mert a helyszíni intézkedést követően még hátra volt a feljelentés megtétele, a szabálysértési dokumentumok eljuttatása az elbírálásra jogosulthoz, továbbá, hogy az előnyként juttatott 8 doboz sörnek az intézkedés helyszínén történt elhelyezése után a rendőrök nyomban jelentették előjárójuknak, aki intézkedett a szükséges eljárás lefolytatására. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fellebbviteli bíróság - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - azt a következtetést vonta le, hogy a vádlottnak a történeti tényállásban rögzített magatartása mindenben kimerítette a hivatali vesztegetésnek a Btk.253.§

(1)bekezdésébe ütköző törvényi tényállási elemeit, ezért bűnösségét e bűncselekményben megállapította. Figyelemmel arra, hogy a jogtalan előnyt a vele szemben intézkedő három rendőrnek adta, cselekménye 3 rb. hivatali vesztegetés bűntettének minősül. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor az eset összes körülményeit figyelembe véve, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott cselekménye az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés is szükségtelen, ezért őt a Btk.71.§

(1)bekezdése szerinti megrovás intézkedésben részesítette. Ennek során figyelemmel volt arra is, hogy az intézkedő rendőröknek juttatott jogtalan előny ténylegesen nem befolyásolta a rendőri intézkedés kimenetelét. A megrovással - melyet a fellebbviteli bíróság a

1. évi
2. tvr. 81.§-a alapján az ítélet kihirdetésekor nyomban foganatosított - a bíróság rosszallását fejezte ki a vádlottal szemben és felhívta a figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. A Btk.77/B.§

(1)bekezdésének e./ pontja alapján a bíróság a bűnjelként lefoglalt nejlontáskára és a 8 db 0,5 literes Arany Ászok sörre, - ami a vagyoni előny tárgya volt - vagyonelkobzást rendelt el. A vádlott bűnösségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította, ezért a Be.338.§

(1)bekezdése alapján kötelezte az eljárás során felmerült 22.200 forint bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete a Be.370.§-ra figyelemmel a Be.372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. évi január hó
2. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Hildenbrand Róbert s.k. előadó bíró Dr. Lassó Gábor bíró s.k. A Fejér Megyei Bíróság 7.B.297/2007/
3. számú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.259/2007/
4. számú ítéletében foglalt változtatással
5. január
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Budapest,
7. évi január hó
8. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző