Gf.40342/2007/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.342/2007/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Sarkadi & Társai Ügyvédi Iroda (1023 Budapest, Rómer Flóris u.
2. szám, ügyintéző: dr. Balogh Ákos ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr. Lukovits Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Szt. István krt.
3. II/
4. szám, ügyintéző: dr. Lukovits Péter ügyvéd) által képviselt alperes ellen 7.393.200 forint kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
5. május 24-én kelt G.20.101/2006/
6. számú ítélete ellen a felperes részéről 49., az alperes részéről
7. és
8. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletétének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 84.000 (nyolcvannégyezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Heves Megyei Bíróság a
9. május
10. napján kelt 6.20.101/2006/
11. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.813.000 forintot, valamint annak
12. április
13. napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatát, amely a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege, valamint 419.460 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes
14. decemberében 8.991.250 Ft bruttó vételárért vásárolta meg a B. Kft.-től a BOBCAT S 175 típusú rakodógépet és annak tartozékait. A felperes és a munkagépek forgalmazásával és javításával foglalkozó alperes között
15. februárjában vállalkozási szerződés jött létre szóban, amely alapján az alperes vállalta a felperes ezen munkagépére hidraulikus bontókalapács felszerelését. A felperes a munkagépet
16. február 22-én adta át az alperes részére annak G. út szám alatti telephelyén. A szóban megállapított teljesítési határidő
17. február
18. napja volt, majd a felek ezt szóban módosították
19. március 1-re (az ítélet elírás folytán tartalmaz
20. évet). Az alperes dolgozói március 1-jén reggel 6 órai időben a korábbi sikertelen próbálkozásokat követően ismételten megkezdték a szerelési munkákat a munkagépen, de 8 órára egyértelművé vált, hogy a felperes által igényelt berendezést a perbeni munkagépre felszerelni nem lehet. Erről értesítették a felperes műszaki vezetőjét, aki ½ 9 óra körül átment az alperes telephelyére és közölte, hogy a munkagépet majd el fogja szállítani, de ehhez trélert kell szereznie, majd eltávozott. Az alperes a vállalkozási díjat március 2-án visszautalta a felperes részére. Az alperesi telephely két részből áll, az egyik a P. I. Kft.-vel kötött bérleti szerződés alapján bérelt 124 m2 nagyságú raktárrész (a peres irathoz csatolt vázrajzon A betűvel jelölt terület), a másik pedig a T. Kft.-vel kötött bérleti szerződés alapján bérelt 724 m2 területű bekerített szabad terület (a vázrajzon B betűvel jelölt terület). Mindkét telephely-rész a S. út … szám, illetve a G. út .. szám alatti jelentős kiterjedésű telephely ingatlanon található. A telephely a G. út felől 2-3 méter, változó magasságú, tömör téglakerítéssel van elhatárolva, és a G. út felől rácsos fémkapun keresztül közelíthető meg. A felperes irodái az A jelű területen vannak, a G. úti kapun belül bejutva attól jobb oldalra, a B jelű alperesi telephely-rész pedig a kapu bejárattól bal oldalra. A B jelű telephely-rész egy fémkerítéssel van elkerítve az ingatlan többi részétől, és egy kétszárnyú vaskapuval zárható le. A zárást az alperes lakattal biztosította, de a telephely S. úti oldalán szintén található egy kapu, amely általában folyamatosan nyitva van, és a telephely-komplexum területén kb. 20 cégnek van székhelye illetve telephelye. A telephely-komplexum közepén található a bejárati rácsos vaskaputól kb. 100-150 m-re egy őrszoba, amelyet a P. I. Kft.-vel kötött megbízási szerződés alapján a megbízott N. Kft. vagyonőrei használnak, de az alperesnek sem velük, sem más céggel a telephely-részek őrzésére vonatkozóan szerződése nem volt a perbeli időszakban. A sikertelen szerelés után az alperes dolgozói a BOBCAT munkagépet
21. március 2-án az A jelű telephely-részről átvitték a B jelű telephely-részre.
22. március 2-án a napi munka befejezését követő és a
23. március 3-i napi munkakezdés közötti időszakban a munkagép az alperesi telephelyről eltűnt. A felperes feljelentése alapján a Budapesti Rendőr-Főkapitányság IX. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást kezdett, melyet a
24. április 3án kelt határozatával felfüggesztett. A
25. március 3-i helyszíni szemle alapján a rendőrség megállapította, hogy az a terület (a B jelű telephely-rész), ahonnan a munkagépet eltulajdonították, fémkerítéssel van elkerítve a telephely többi részétől és egy kétszárnyú vaskapuval zárható le. A vaskaput lakattal zárják, de sem a lakaton, sem a kapun és a kerítésen rongálás, illetve behatolás nyoma nem volt látható, azonban a vaskapu a sarkáról könnyedén leemelhető volt. A telephelykomplexum biztonsági őrének az őrhelye a Soroksági úti kapu közelében volt, ahonnan ez az elkerített hely nem látható. A nyomozás során a rendőrkapitányság a munkagép tárgykörözését elrendelte, de a munkagép nem került elő. A felperes
26. november 14-én kötött vállalkozási szerződést a Budapest ... kerületi Önkormányzattal az .. kerület Sz. tér … épülete felőli oldalának kertépítési rekonstrukciójára. A felperes
27. március 1-jén egyszerűsített vállalkozási szolgáltatási szerződést kötött Sz. Cs.-val nettó 4.800 Ft/óra gépbérlés és 10.500 Ft gépszállításra vonatkozóan a
28. március
29. és december
30. közötti időszakra. A felperes a Heves Megyei Bírósághoz
31. április 20-án benyújtott keresetlevelében az alperes kötelezését kérte kártérítés címén az ellopott munkagép 6.000.000 forint ellenértékének és 1.393.200 Ft gépbérlési és szállítási díj (összesen: 7.393.200 forint) valamint késedelmi kamatai megfizetésére. A felperes az elsőfokú eljárásban módosította a keresetét (
32. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv), a munkagép értékét 4.813.000 forintban jelölte meg, így a kereseti követelését összesen 6.206.200 forint tőke összegben és járulékaiban, valamint perköltségben jelölte meg. Az alperes a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek közötti szerződéses kapcsolat megszűnt, a felperes nem szállította el a munkagépet, az alperes részéről szerződésszegő magatartás nem volt, a felperes kárát ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény okozta. Ezért az alperest kártérítési felelősség nem terheli, ugyanis az alperes úgy járt, ahogyan az általában elvárható, felróhatóság nála nem állapítható meg. Hangsúlyozta, hogy gondosan járt el, amikor a munkagépet a bérleményét képező zárt telephelyen helyezte el. Álláspontja szerint a felperes volt az, aki nem tanúsított gondos eljárást, mert a munkagépét fizikai biztonsági berendezésekkel nem látta el, arra riasztóeszközt nem szerelt fel, azt nem látta el indításgátlóval, és arra vagyonbiztosítási szerződést sem kötött. Véleménye szerint amennyiben az ismeretlen károkozó személye nem kerül felderítésre, úgy a kárt a felperesnek kell viselnie. A kereset összegszerűségét is vitatta, a perbeli munkagép forgalmi értékét 3.000.000 Ft + áfa összegben határozta meg. Az elsőfokú bíróság a felek között a munkagép átszerelésére vonatkozóan létrejött vállalkozási szerződés (mely letéti elemet is tartalmazott, hiszen az alperes a munkagép őrzésére, majd visszaadására köteles volt) alapján az alperest a munkagép visszaadási kötelezettségének nem teljesítése miatt a Ptk.
33. §,
34. §,
35. § és a
36. § felhívása mellett kötelezte kártérítés megfizetésére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a munkagépet nem őrizte meg, az őrzési időszak alatt a munkagép elhelyezése nem felelt meg az általában elvárható magatartás követelményének. Az alperes a birtokában lévő, a felperes által a vállalkozási szerződés teljesítéséhez részére átadott nagyértékű munkagép őrzése során nem az elvárható gondossággal járt el. A teljes egészében átlátható, drótkerítéssel ellátott telephely illetéktelen személyek számára lehetővé tette, hogy a telephelyen őrzött értékekről információt szerezzenek, valamint semmiképp sem tekinthető elegendőnek az egy darab egyszerű lakattal ellátott, sarkairól különösebb erőfeszítés nélkül leemelhető vaskapu. Egyébként az alperesi telephelyről úgy lopták el a gépet, hogy sem a kerítést, sem a kaput megrongálni nem kellett. Így a telephely-részre való bejutás különösebb fizikai erőfeszítést nem igényelt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes felelőssége szempontjából annak volt jelentősége, hogy az alperes a perbeli munkagép védelmét sem éjszakai gondnok, sem egyéb alkalmazott, sem szerződéses őrző-védő szolgálattal nem biztosította, hanem kizárólag csak egy lakattal ellátott kapuval, mely egy olyan telephely ingatlan részét képezi, amelyre idegeneknek a bejárás nincs akadályozva a G. útról napközben az esti órákig, illetve a telep-rész nagy valószínűséggel a S. úti bejáratról is megközelíthető. Az elsőfokú bíróság a kár mértékeként Gy. I. igazságügyi szakértő módosított szakvéleményét fogadta el 4.813.000 forint összegben, amelyre a felperes az eredetileg 6.000.000 forintra előterjesztett igényét módosította, míg az alperes azt nem fogadta el, hanem 3.000.000 forint + áfa értékben határozta meg. Az elsőfokú bíróság alaptalannak tekintette a felperesnek azt a hivatkozását, hogy az ellopott munkagép helyett kellett másik BOBCAT munkagépet bérelnie. A felperes képviselői ugyanis
37. március 3-án szereztek tudomást a munkagép ellopásáról, és a felperes már ezt megelőzően,
38. március 1-jén megkötötte a szerződést Székely Csabával. Így egyértelmű, hogy a felperes egy másik BOBCAT munkagép bérbevételére nem azért kényszerült, mert az alperes gondatlan őrzése miatt ellopták a saját munkagépét, hanem azért, mert
39. március 1-jén már tisztában volt azzal, hogy a saját BOBCAT munkagépe alkalmatlan a hidralikus bontókalapács felszerelésére, és saját munkagépével az elvállalt munkákat elvégezni nem tudja. Tehát a
40. március l-i gépbérleti szerződés létrejöttének valós oka az volt, hogy a felperes nem rendelkezett az általa elvállalt munkák elvégzésére alkalmas BOBCAT munkagéppel, így ezt a kárigényt, mint alaptalant, az elsőfokú bíróság elutasította. Az elsőfokú bíróság a kamat fizetésére a Ptk. 301/A. §-a alapján, a perköltség viselésére a Pp.
41. §-a alapján kötelezte az alperest. A felperes keresete eredetileg 7.393.200 Ft összegű volt, ebből 4.813.000 Ft erejéig lett pernyertes, így a felperes javára arányosan 111.640 forint ügyvédi munkadíj, valamint az általa előlegezett szakértői díj arányos részeként 19.040 forint, továbbá a lerótt illetékből 288.780 Ft, mindösszesen 419.460 forint összegű perköltséget határozott meg. Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezéssel élt. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az alperes további 1.393.200 forint összeg és kamatainak a megfizetésére kötelezését kérte. Véleménye szerint a BOBCAT munkagép bérlésével kapcsolatban felmerült kárösszeg is megilleti a felperest. Előadta, hogy
42. március 1-jén a felperes képviseletében F. I. megjelent, de az alperes a szerelést nem tudta elvégezni. A munkagép visszaszolgáltatásának időpontja bizonytalanná vált, így a felperesnek ahhoz, hogy az V. kerületi Önkormányzattal kötött vállalkozási szerződésének eleget tudjon tenni, másik munkagépet kellett bérelnie. Tény, hogy a felperes a munkagép ellopását megelőzően kötött bérleti szerződést, de az alperes a munkagépet nem tudta visszaszolgáltatni, ezért kellett a felperesnek a másik gépet továbbiakban is bérelnie. A másik munkagép bérlésére pedig
43. március 6-tól került sor. Az ebből eredő kárának mértékét számlával és szerződéssel igazolta. Ezek és a gépnapló alapján a Ptk.
44. §