Pfv.21326/2012/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a felek kifejezetten telki szolgalom alapításában állapodnak meg, és egyúttal rögzítik annak természetbeni terjedelmét, akkor a szerződés érvényességét nem érinti, ha az nem tartalmazza a telki szolgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Pfv.I.21.326/2012/

1. szám A Kúria a dr. Samu István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Belukács Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Karcagi Városi Bíróság előtt 1.Gp.20.337/
2. számon folyamatban volt és a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Gf.20.200/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szolnoki Törvényszék 4.Gf.20.200/2012/
5. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes jogelődje és az alperes
6. január 19-én adásvételi szerződést kötött, amellyel a felperes a perbeli „telep" megjelölésű ingatlanának a tulajdonjogát 19.800.000 forint vételár ellenében az alperesre ruházta át. A felek a szerződésben megállapodtak abban, hogy a vevő az adásvétel tárgyát képező ingatlanon a szerződés aláírását követően is biztosítja az eladó számára a korlátozásmentes bejárást, amellyel kapcsolatban rögzítették, hogy az ingatlannak a nagykapu szélességének megfelelő belső út - amelynek nagysága 26 x 10 méter, azaz 260 m² - részére, az eladónak a vevő átjárási szolgalmi jogot biztosít az ingatlanra történő földhivatali bejegyzés útján. A felek szintén rögzítették, hogy a szolgalmi jog tárgyát képező terület vonatkozásában 30 napon belül vázrajzot készíttetnek, amely a közös akaratukat tartalmazó fenti teleknagyság alapján kerül kialakításra és amellyel kapcsolatban vállalják, hogy együttműködnek, közösen eljárnak a földmérő kijelölése és megbízása érdekében és a vázrajzot annak elkészülte után együttesen aláírják. A felek rögzítették azt is, hogy a szolgalmi jog bejegyzésére azt követően fog sor kerülni, hogy az ingatlanra a vevő tulajdonjoga bejegyzést nyer. Az eladó vállalta, hogy a szolgalmi jog bejegyzése alapjául szolgáló változási vázrajzot megrendeli, a vevő pedig vállalta, hogy az elkészült vázrajz alapján az eladó javára a szolgalmi jog bejegyzéséhez külön okiratban hozzájárul. A felperes elkészítette a szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajzot, azonban az alperes az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges jognyilatkozat kiadása elől elzárkózott. A felperes keresetében a felek közötti megállapodás alapján kérte, hogy a bíróság az alperesnek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatát pótolja. Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a perbeli megállapodás szerint a feleknek harminc napon belül kellett volna elkészíteni a változási vázrajzot, ez azonban nem történt meg. Ezért a megállapodás szerződésszegés folytán okafogyottá vált. Hivatkozott arra is, hogy az alperes oldalán utóbb a körülmények megváltoztak, hiszen a megállapodás időpontjához viszonyítva megnőtt a jármű- és személyforgalma, így a perbeli terület zsúfolttá vált. Hivatkozott arra is, hogy a szolgalmi jog alapítása szükségtelen, mert a bejárás megoldható közvetlenül a felperes ingatlanán keresztül is. További érvelése szerint a felek nem állapodtak meg abban, hogy mennyi lesz a szolgalom folytán a használati díj, így tulajdonképpen maga a szolgalom alapítására szolgáló megállapodás sem jött létre. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes jognyilatkozatát akként pótolta, hogy az alperes nevében hozzájárult a tulajdonát képező perbeli ingatlanon átjárási szolgalom alapításához a felperes tulajdonát képező perbeli bejegyzett telek javára. Hozzájárult továbbá ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a
7. március 25-én záradékolt változási vázrajz alapján az átjárási szolgalmi jog - a felperes költségére - bejegyzésre kerüljön. Az elsőfokú bíróság az adásvételi szerződésben foglaltakra és a felek ügyvezetőinek személyes előadására figyelemmel tényként állapította meg, hogy a vételár megállapításánál a szolgalmi jogot is figyelembe vették. Ezért nem fogadta el az alperesnek azt az érvelését, hogy a felek között a szerződés nem jött létre, mivel az nem tartalmazza a szolgalmi jog ellenértékét. Rámutatott, hogy a szolgalom alapítását tartalmazó megállapodással a felek között tartós jogviszony jött létre. Nem helytálló az alperesnek a saját érdekkörén belül bekövetkezett változásra történő hivatkozása, hiszen ezekkel a körülményekkel az alperesnek a szerződés megkötésekor is számolnia kellett. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felek szerződése nem tartalmazza egyértelműen, hogy a felek szolgalom alapításában állapodtak meg. A felek megállapodása valójában használati jog alapítására irányult. A telki szolgalom alapvető tartalmi eleme, hogy e jog valamely ingatlan mindenkori birtokosát illesse más ingatlana vonatkozásában. A perbeli megállapodásban ilyen rendelkezés nincs, az alperes mint vevő a szerződésben az eladó részére biztosította a korlátozásmentes bejárást egy meghatározott területű ingatlanrészen. Az alperes arra nem vállalt kötelezettséget, hogy a szomszédos ingatlan mindenkori birtokosa számára biztosítja a korlátozásmentes bejárást. A másodfokú bíróság érvelése szerint a felperes jogelődje és az alperes által kötött szerződés tartalmát tekintve az átjárással kapcsolatos jogosultság tekintetében nem tekinthető telki szolgalmat alapító szerződésnek, mert a szolgalmi jog alapítására vonatkozó szerződés lényeges elemeit nem tartalmazza. Álláspontja szerint a szerződéssel kifejezetten az eladó számára biztosított használati jogot az alperes. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet iratellenes, a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló tényállásból okszerűtlen következtetéseket vont le. A perbeli szerződésből ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a felek szolgalom alapításában állapodtak meg, rögzítették a szolgalmi jog terjedelmét is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Ptk. 166.§