Pfv.21413/2012/4 – Kúria

(1)bekezdés és az

1. évi
2. tvr.
3. § rendelkezéseibe ütközött, a kikötés semmis.
4. IV. Tv.
5. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

2. Tvr.
3. § Pfv.V.21.413/2012/
4. A Kúria a dr. Zettwitz Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Szentkirályi József ügyvéd által képviselt alperes ellen biztosítási szolgáltatás megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 24.P.26.914/
5. szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.481/2012/
6. számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és felesége
7. augusztus 01-én az ... lakóingatlan vásárlására kölcsönszerződést kötött 14.430.000 forint értékben. A kölcsönszerződés értelmében a kölcsön folyósításának feltétele volt, hogy a felperes az alperessel Jelzálogkölcsön életbiztosítási szerződést kössön. A felperesnek az életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően orvosi vizsgálaton kellett részt vennie. Az orvosi vizsgálatot az alperessel megbízási szerződést kötött ... Kft.
8. június
9. napján elvégezte. A felperes labor és mellkasi röntgen vizsgálatára a ... került sor. Az orvosi vizsgálat eredményei megfelelőek voltak. A felperes és az ... között
10. június
11. napján a ...jelű ... Halasztott Jelzálogkölcsön Életbiztosítás a biztosítási kötvényben foglaltaknak megfelelően
12. június
13. napjától
14. június
15. napjáig terjedő időtartamra 14.430.000 forint biztosítási összegre jött létre. A felperesnél
16. július
17. napján agyvérzést (ún. stroke), illetve agyi infarktust diagnosztizáltak,
18. július
19. napjától
20. szeptember 01-ig kórházi ápolásra szorult. A felperes igénybejelentését a biztosító alperes elutasította arra hivatkozva, hogy az Általános feltételek
21. §
22. pontja szerint a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi várakozási időt kötött ki, a várakozási idő alatt bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a szerződő részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt. A
23. § 3 pontja értelmében, ha a biztosított a saját költségén végezteti el az előírt orvosi vizsgálatokat, a biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától. A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte 14.430.000 forint biztosítási összeg, annak
24. szeptember
25. napjától kezdődő késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 14.430.000 forint és járulékai megfizetésére. A határozat indokolása szerint az alperes a szerződés megkötését megelőzően nem tett eleget a Polgári Törvénykönyvről szóló
26. évi IV. törvény (Ptk.) 205/B. §

(1)és

(2)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének, az életbiztosítási szerződés feltételéül meghatározott orvosi vizsgálat elvégzését megelőzően nem kapott a felperes tájékoztatást az életbiztosítási szerződés általános és különös feltételeiről, így a felperes joggal volt abban a feltevésben, hogy az orvosi vizsgálat költségei a társadalombiztosítási ellátása terhére kerültek elszámolásra. Az Általános feltételek 7. §

(2)bekezdésében foglaltak csak akkor váltak volna a szerződés részévé, ha azt a felperes kifejezetten elfogadja. Ez pedig nem történt meg. Így az alperes nem mentesülhet fizetési kötelezettsége alól. A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet értelmében a Ptk. 567. §

(1)bekezdése kimondja, hogy a biztosításra vonatkozó fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni. A per tárgyát képező életbiztosítási szerződés Általános feltételek

1. §
2. pontja a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában hat havi várakozási időt kötött ki azzal, hogy amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a szerződő részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt. A Ptk-nak a biztosításokra vonatkozó közös szabályai, valamint az életbiztosításra vonatkozó speciális szabályai között sem került szabályozásra a biztosítási szerződés hatályba lépését követő várakozási idő. A törvényi szabályozás értelmében a szerződés hatályba lépésétől a kockázatviselés kezdetétől bekövetkező biztosítási események után a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll. Ez a szerződési feltétel a biztosított hátrányára történő eltérést jelent az általános törvényi szabályozástól, az eltérés a Ptk. kifejezett engedély hiányában a Ptk.
3. §

(1)bekezdésében ütközik, a Ptk. 200. §

(2)bekezdése értelmében semmis. A jogerős ítélet értelmében így annak nem volt ügydöntő jelentősége, hogy az alperes tájékoztatta-e a felperest a szerződési feltételekről, hogy ki fizette az előzetes orvosi vizsgálat költségét, és hogy a biztosítási esemény mikor következett be. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, és költségei megfizetésére kötelezését. Jogszabálysértésként a Polgári törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló

1. évi
2. törvényerejű rendelet (Ptké.)
3. § törvénysértő alkalmazására hivatkozott. Előadta, hogy a Ptké.
4. § alapján ha a biztosítási esemény a szabályzatban meghatározott okból és az ott megállapított időn belül következik be, a biztosítási szerződésben kiköthető, hogy a biztosító csak a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részét köteles kifizetni. A szabályzat hat hónapnál hosszabb időt nem állapíthat meg. A szerződéses kikötés így jogszabályi felhatalmazáson alapul. Szerinte az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárásnak a jogerős ítélet indokolása szerint a jogvita eldöntésében ügydöntő jelentősége nem volt, a jogerős ítélet pedig nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes vagylagos indokkal előterjesztett kereseti kérelme megalapozott volt-e vagy sem. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az életbiztosítási szerződés Általános feltételek
5. §
6. pontjában kikötött hat havi várakozási idő a Ptk.
7. §

(1)bekezdésébe ütközött. A kikötés semmisségére tekintettel a felperes kereseti kérelmében előadott további körülmények vizsgálata a másodfokú eljárásban szükségtelen volt. Alaptalanul hivatkozott az alperes a Ptké.

1. § megsértésére. A Ptké.
2. §-ában a helytállási kötelezettség alól való mentesüléshez két feltételt ír elő, nevezetesen, hogy a biztosítási eseménynek a szabályzatban meghatározott okból, az ott meghatározott időben kell bekövetkeznie. Az alperes szabályzatában alkalmazott kikötés csak egy feltételt teljesít, a meghatározott, egyébként hat hónapban is maximált időtartamot, de a másik elsődleges és lényeges feltételt a biztosítási esemény bekövetkezésének okát nem határozza meg. Így a szabályzat kikötése nem felel meg a Ptké.
3. §-ban írt rendelkezésnek. A jogerős ítélet, ezért helyesen állapította meg, hogy az alperes fizetési kötelezettsége fennáll. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Kostyákné Dr. Vass Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró