A határozat elvi tartalma: Önmagában nem bizonyítja a teljesítés tényét a termék átadására és átvételére vonatkozó adatok hiányában a számla befogadása, az önmagában tartozáselismerésnek nem tekinthető. Pfv.V.21.347/2012/
- A Kúria a dr. Molnár Emőke ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Réka ügyvéd által képviselt alperes ellen 1.480.577 forint és járulékai megfizetése iránt a Bicskei Városi Bíróságon 1.G.20.625/
- szám alatt folyamatban volt, és a Székesfehérvári Törvényszék 1.Gf.20.145/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó alperes a tulajdonát képező gépjárművekkel a felperes tulajdonában álló ... benzinkútnál tankolt és vásárolt. A vásárolt áru ellenértékét a felperes havonta két alkalommal számlázta le az alperesnek az általa vezetett nyilvántartás alapján. A perbeli időszakban
- november 15-től
- január 31-ig, összesen 1.970.793 forint összegben állított ki a felperes számlákat. A számlák szerepelnek az alperes könyvelésében, azokat a felperesnél nem kifogásolta, azonban nem is egyenlítette ki. Az alperes a mezőgazdasági célra vásárolt gázolaj után jövedéki adó visszatérítést igényelt. A Vám- és Pénzügyőrség Fővámhivatala részére bemutatásra került
- november 15-én kiállított ... számú 213.486 forint összegű számla. A felperes módosított keresetében 1.757.307 forint és annak
- július
- napjától számított késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelme szerint kötelezte az alperest a felperes részére 1.757.307 forint és annak
- július
- napjától számított késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére. A határozat indokolása szerint az alperes képviselője elismerte, hogy a perbeli időszakban tankolt a felperes által üzemeltetett kútnál, azok a bizonylatok, amelyeken az alkalmazottai az általuk tankolt üzemanyag mennyiség átvételét aláírták nem kerültek elő, így az alperes nem bizonyította a ténylegesen átvett üzemanyag mennyiséget, ugyanakkor a per megindításáig a számlákat nem vitatta, ezért az elsőfokú bíróság a számlák alapján marasztalta az alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes marasztalását 409.874 forintra és késedelmi kamataira, az alperes által felperesnek fizetendő perköltség összegét 100.000 forintra leszállította. Ezt meghaladó részében a felperes keresetét elutasította, és határozott a perköltség viseléséről. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes követelésének alátámasztására csatolta az általa kiállított számlákat, azonban önmagukban e számlák nem alkalmasak sem a felperesi szolgáltatás tényének, sem pedig összegszerűségének bizonyítására. A felperes alperest kérte kötelezni a saját nyilvántartásának csatolására. Az a körülmény azonban, hogy az alperes a bíróság felhívására sem csatolta a tankolására vonatkozó saját nyilvántartását, nem fordítja meg a bizonyítási terhet, tehát alapvetően a jogalapot és az összegszerűséget a felperesnek kell bizonyítania. A felperes az üzemanyag átvételét igazoló bizonylatokat nem tudott csatolni. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a másodfokú bíróság az alperes fizetési kötelezettségét 409.874 forint összegben találta bizonyítottnak. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése mellett, az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(3)bekezdését, és a 206. §
(1)bekezdését. Érvelése értelmében a Fejér Megyei Bíróság ... számú végzésében „kiosztotta" a felek bizonyítási terhét, a megismételt eljárás során a végzés iránymutatása szerint járt el az elsőfokú bíróság amikor felhívta az alperest annak bizonyítására, hogy az általa számlázott üzemanyag mennyiségről milyen mennyiséget vett át. Az alperes a felhívásnak nem tett eleget. Szerinte a másodfokú bíróság a tényeket, a periratokhoz csatolt dokumentumokat, tanúnyilatkozatokat nem megfelelően értékelte. Előadta, hogy az alperes a számlákat befogadta, azokat csupán az eljárás megindulását követően kifogásolta, nem vitatta, hogy a számlákkal együtt a felperesi kimutatásokat is megkapta, a számlákat könyvelésében és mérlegében is szerepeltette, egy részét bemutatta a Vám- és Pénzügyőrség Fővámhivatalához is. A tanúk nyilatkoztak a gépjárművekről és arról, hogy azok a felperesi benzinkútnál tankoltak, a téli hónapokban is tartó munkavégzésről, az alperes két alkalommal is hajlandóságot mutatott egyezség kötésére. Arra hivatkozott, hogy az általa kiállított számlákkal, mint okiratokkal szemben az alperes az általa tankolt üzemanyag mennyiség tekintetében őt terhelő bizonyítási kötelezettségének felhívás és kioktatás ellenére sem tett eleget. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A felperes hivatkozásával szemben önmagában nem bizonyítja a teljesítés tényét a termék átadására és átvételére vonatkozó adatok hiányában a számla befogadása, és az sem szolgál elegendő bizonyítékul, hogy az alperes a számlát nem csak befogadta, hanem azt könyvelésében és mérlegében szerepeltette. A számla befogadása önmagában tartozáselismerésnek nem tekinthető. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy nem fordítja meg a bizonyítási terhet az a körülmény, hogy az alperes a bíróság felhívására sem csatolta a tankolásra vonatkozó saját nyilvántartását, a jogalapot és összegszerűséget a felperesnek kell bizonyítania. A másodfokú bíróság a szükséges mértékben eleget tett az indokolási kötelezettségének. Megjelölte azokat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, és utalt azokra az okokra is, amelyek miatt a felperes állítását az elutasított számlák tekintetében nem találta bizonyítottnak. Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok mérlegelését. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértése akkor következhet be, ha a bíróság a tényállást a lefolytatott bizonyítás anyagától eltérően (iratellenesen) állapítja meg, illetőleg, ha a bizonyítékok egybevetése és értékelése során okszerűtlen logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése során az említett hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, és hozta meg döntését. A rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése eredményeként jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes az állítását az elutasított számlák tekintetében nem bizonyította. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének, az ún. felülmérlegelésnek pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolható költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- szeptember
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Kostyákné Dr. Vass Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró