Bfv.581/2012/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A sikkasztás bűntette miatti felmentés törvényes, ha az irányadó tényállás szerint nem állapítható meg, hogy a terhelt a rábízott pénzösszegeket eltualjdonította. KÚRIA Bfv.II.581/2012/9.szám A Kúria Budapesten, a

1. április
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló jogi képviselője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 34.B.2507/2009/
3. számú ítéletét, valamint a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.258/2011/12 számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a
4. március
5. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 34.B.2507/2009/
6. számú ítéletében a terheltet az ellene sikkasztás bűntette (Btk.
7. §. /1/ bekezdés, /5/ bekezdés a.) pont) miatt emelt vád alól felmentette. A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
8. január
9. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.258/2011/
10. számú végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. A városi bíróság ítélete tényállásában foglaltak szerint a V és Társa Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
11. március
12. napján alakult meg, mely társaság ügyvezetője magánvádló, a Kft. tagja M I volt. A pótmagánvádló ügyvezető testvére kérésére vállalta el a fenti gazdasági társaságban az ügyvezetői tisztséget, ténylegesen azonban a Kft. a pótmagánvádló testvére vállalkozása volt, aki a terheltet bízta meg a cég irányításával, figyelemmel a terhelt kereskedelmi kapcsolataira, illetve könyvviteli ismereteire. A terhelt
13. szeptember
14. napja óta dolgozott a V és Társa Kft. alkalmazásában, a Kft. által működtetett TÜZÉP telephelyen, mint gazdasági vezető, havi 50.000,- Ft-os bérezésért. A V és Társa Kft. gazdálkodása során kiadási-bevételi pénztárbizonylatok nem készültek, a számlák lekönyvelése nem történt meg, főkönyvi könyvelést sem a terhelt, sem pedig megbízott könyvelő nem vezetett, a társaság analitikus és egyéb számviteli nyilvántartásokkal nem rendelkezett, a kiadásokat, bevételeket és a készletnyilvántartást füzetekben vezették. A pótmagánvádló és testvére a Kft. tevékenységi köreként megjelölt fakereskedelem területén szakértelemmel, tapasztalatokkal nem rendelkeztek, ezért édesapjuk régi jó barátjában és az általa adott üzleti ígéretek reményében adtak szóbeli megbízást a terhelt részére. Ezen megbízás alapján a terhelt magát - sok esetben - a gazdasági társaság tulajdonosának kiadva, de a pótmagánvádló testvére tudtával és jóváhagyásával tárgyalt és üzleti partnerekkel, munkát vállalt, szervezte a munkálatokat, illetve az általa „kockás papíron" készített beszámolón számolt el az ügyvezető és tag felé. A gazdasági társaság nevében a terhelt a pótmagánvádló testvére tudtával felvállalta az Autószalon építési munkálatait, a nyíbártori Határőr Igazgatóság építési-felújítási munkálatait, valamint Z-T Cs családi házának építkezési munkálatait. Az Autószalon építési munkáinak elvégzésére a H-S és Fia Kft., mint megrendelő és a V és Társa Kft., mint vállalkozó között
15. május
16. napján jött létre szerződés, mely szerződéses összeget a megrendelő és vállalkozó által aláírt teljesítési igazolás alapján részletekben fizette volna ki a H-S és Fia Kft. Tekintettel a megrendelő által beszerzett igazságügyi műszaki szakértői véleményben foglaltakra, a jelentős mennyiségű és minőségi hibára, a megrendelő mindösszesen 761.250,- Ft-ot fizetett ki
17. március
18. napján a V és Társa Kft-nek. A fennmaradó szerződéses összeg, 4.135.600 Ft megfizetése miatt a V és Társa Kft. ügyvédi felszólítással élt a megrendelő felé, mely felszólításban foglaltakkal a megrendelő nem értett egyet, nem ismerte el tartozását a V és Társa Kft. felé. Ezen túlmenően polgári eljárás nem indult felek között. A pótmagánvádló testvére
19. évben felvállalta Z-T Cs családi házának építési munkálatait, mely építési feladatokat a későbbiekben a terhelt irányított. A munkák során
20. június
21. napján a V és Társa Kft. nevében 3.070.000 Ft bruttó összegű,
22. június
23. napján 1.620.000 Ft bruttó összegű, míg
24. augusztus
25. napján 1.200.000 Ft bruttó összegű számlát állított ki és vett át ezekkel egyező összegű készpénzt a terhelt a V és Társa Kft. nevében. Ezen túlmenően a megrendelő, Z-T Cs
26. április
27. napján kelt megállapodásuk alapján további 1.320.000,- Ft készpénzt adott át a terheltnek és egy alkalommal 200.000,- Ft-os összeget adott át a pótmagánvádló testvérének. Így összesen a vádlott 7.210.000,- Ft-ot vett át a V és Társa Kft. nevében Zöldi-Tóth Csaba magánszemélytől. A V és Társa Kft. által kibocsátott fent részletezett anyagköltséget és munkadíjat is magukban foglalták. számlák
28. január
29. napján előszerződés jött létre a F-I Kft., mint eladó és a V és Társa Kft., mint vevő között a F-I Kft. üzletrészére vonatkozóan, összesen 30.886.401,- Ft összegben. Az előszerződés alapján a felek végleges szerződést nem kötöttek, azonban alapanyag vásárlásra a vádlott átadott a F-I Kft. tulajdonosa részére 1.485.000,- Ft-ot. A pótmagánvádló ügyvezető és testvére, szülei
30. április
31. napján felhasználási célhoz nem kötött kölcsönszerződést kötöttek 8.800.000 Ft összegben a Ny Takarékszövetkezettel, majd ugyanezen nap az 1/2 tulajdoni illetőségükben lévő lakásra keretbiztosítéki jelzálogszerződést alapítottak. A fenti összegből a V és Társa Kft. által működtetett TÜZÉP telepre került ma már meg nem határozható időpontban 8.300.000,- Ft, mely összegből a terhelt meghatározhatatlan esedékességű és összegű szállítói tartozásokat fizetett ki. A V és Társa Kft. működtetésében lévő TÜZÉP telep forgalmára vonatkozóan semmilyen adat nem állt a bíróság rendelkezésére, így nem igazolható az, hogy a vádlott vádbeli időszakban a TÜZÉP telepen 5.449.334,- Ft, valamint 4.420.000,- Ft áru ellenértékével nem számolt volna el, továbbá az sem, hogy a H Igazgatóság építési, felújítási munkái mikor és milyen összegben történtek, és ezen gazdasági ügyletből mikor, milyen összegű pénz került terhelthez. A fenti - fékbetét gyár megvásárlása, az Autószalon építési munkái, Z-T Cs házának építése - gazdasági eseményekből befolyt bevételek nem kerültek bevezetésre a V és Társa Kft. könyveibe, ezekben az esetekben költség elszámolás sem történt, így kétséget kizáró módon nem bizonyítható az, hogy a vádlott ezen gazdasági események bevételeivel, esetleges nyereségeivel nem számolt volna el a V és Társa Kft. irányába. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság V P felperes és Cs J alperes között 8.800.000 Ft és járuléka iránt folyamatban lévő 6.P.21.705/
32. számú eljárásban a bíróság
33. október
34. napján kelt
35. sorszámú végzésével megállapította azt, hogy az eljárás
36. október
37. napján szüneteltetés folytán megszűnt. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen jogi képviselője az ügyvéd útján a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az indítványt a jogi képviselő Be.
38. §. /1/ bekezdés a) pontjára alapította és arra hivatkozott, hogy a terhelt felmentésére büntető anyagi jogszabályainak megsértése miatt került sor. Erre tekintettel a jogerős határozat megváltoztatását, a terhelt bűnösségének megállapítását indítványozta. Álláspontja szerint az eljárt bíróság a bizonyítás menetében a büntetőeljárási törvény több rendelkezését is megsértette, és ennek következtében téves tényállást állapított meg. A jogi képviselő részletesen megjelölte, hogy a tényállás mely megállapításaival ért egyet illetőleg melyeket vitat, a vitatott pontokkal kapcsolatban téves és életszerűtlen ténykövetkeztetésekre, a bizonyítékok nem megfelelő értékelésére utalt, iratellenességre hivatkozott. Álláspontja szerint az okszerű mérlegelés eredményeként rögzíthető tényállás alapján a terhelt bűnössége megállapítható. A felülvizsgálati indítványra a terhelt védője írásban észrevételt tett. Ebben a jogerős határozat hatályában fenntartását kérte. Az alapul szolgáló jogviszony részleteit és az eljárás történéseit is elemezve a terhelt ártatlansága mellett érvelt. A Kúria a nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője és a terhelt védője a felülvizsgálati indítványban, illetve az arra írásban tett észrevételekben foglaltakat változatlanul fenntartották, és részleteiben is indokolták. A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be.
39. §