Bfv.1586/2012/14 – Kúria

(1)bekezdés] állapította meg, amiért őt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, kötelezte a terheltet bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. szeptember
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 28.Bf.10766/2011/
3. számú ítéletével a kerületi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terheltet - próbára bocsátás helyett - megrovásban részesítette. Helyesbítette az elkobzásra vonatkozó rendelkezést és a terheltet terhelő bűnügyi költség összegét. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A kerületi bíróság által megállapított és a Fővárosi Törvényszék által pontosított, kiegészített tényállás szerint a terhelt
4. április
5. napján 7 óra 20 perc körüli időben a társasház lépcsőházában számon kérte az ott a társasház közös képviselőjének megbízásából és lomtalanítás elvégzése céljából jogszerűen tartózkodó K M-t, illetve a szintén jelenlévő, azonban az eljárás során ismeretlenül maradt személyt, majd felszólította őket, hogy a lomokat - amelyek az ő saját tulajdonát képezik - hátrahagyva távozzanak az épületből. A terhelt indulatos és agresszív fellépése nyomán K M és az ismeretlenül maradt személy távoztak a képcsőházból, amikor a pincéből a lépcsőházba érkezett a szintén a lomtalanítás végrehajtásával megbízott Cs E. A terhelt Cs E-t is számon kérte indulatos hangnemben, majd a köztük kialakult szóváltás közben őt lökdösni kezdte, kettejük között kisebb dulakodás alakult ki, amelynek során a terhelt - pontosan meg nem határozható okból - a földre esett, fejét megütötte, aminek hatására rövid időre elvesztette az eszméletét. Ezt követően Cs E a kaput kinyitotta és az utcán tartózkodó K M-t és a eljárás során ismeretlenül maradt személyt behívta, hogy segítsék a terheltet a lakásához vinni. K M, illetve az ismeretlenül maradt személy megpróbálták a terheltet az udvarra bevinni, a hintaágyra fektetni, azonban a terhelt hirtelen visszanyerve az eszméletét felpattant, tovább folytatta a kiabálást és a szitkozódást, majd beszaladt a lakásba a gázfegyveréért, miközben azt kiabálta: „megöllek benneteket". Miután a terhelt magához vette a fenti gázpisztolyát „agyonlőlek" kiáltozással az udvarra szaladt a másik három személy felé, akik addigra már elmentek az épületből. A terhelt az üvöltözése során egy alkalommal a gázfegyvert használva a levegőbe lőtt. A terhelt azon cselekményét, hogy a zárt lépcsőház pincelejárójában Cs E-t indulatos hangnemben számon kérte, majd a köztük kialakult szóváltást követően lökdösni kezdte, a házban lakók közül Z T-né észlelte. A terhelt ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. A terhelt a cselekménye elkövetésének idején súlyos fokú személyiségzavarban szenvedett, amely közepes mértékben korlátozta a cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetőleg e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben az eljárt bíróságok részéről törvénysértéseket sérelmezett. Hivatkozott az eljárt bíróságok elfogultságára és a bizonyítékok értékelését támadva vitatta a terhén megállapítottak helyességét. Nem tartotta megfelelőnek a bizonyítékok felderítését, kifogásolta a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését, állította, hogy ő volt akit megtámadtak, és kizárólag védekezésként cselekedett. Riasztópisztolya elkobzását jogellenesnek tartotta. A Legfőbb Ügyészség BF.3251/
6. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát a törvényben kizártnak tartotta. Utalt arra, hogy az eljárás során a terhelt elfogultsági kifogását elbírálták, ekként a felülvizsgálati eljárásban elfogultságra nem hivatkozhat, ugyanakkor az irányadó tényállásban rögzítettek vitatása az elkobzás tényalapjának kétségbevonása a felülvizsgálati eljárásban tilalmazott körbe esik. A terhelt a legfőbb ügyészi átiratban foglaltakra tett észrevételében korábbi álláspontját fenntartotta. A Kúria nyilvános ülésén a terhelt védője felszólalásában a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Utalt arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő tényálláshoz kötöttség miatt a terhelt egyes felvetései ugyan nem értékelhetők, de az indítvány a Be.
7. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján eredményre vezethet, mivel terhelt cselekményének kihívó közösségellenessége és erőszakossága megkérdőjelezhető. Erre tekintettel a terhelt felmentését indítványozta. A legfőbb ügyész képviselője felszólásában az átiratukban foglaltakat fenntartva a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt teljes egészében a törvényben kizártnak tartotta, ugyanakkor utalt arra, hogy a védő által kiterjesztett indítvány érdemi felülvizsgálatot tesz szükségessé, e körben azonban az indítványt nem tartotta megalapozottnak. Az irányadó tényállásban foglaltak alapján a terhelt cselekményének kihívó közösségellenessége és erőszakossága is megállapítható, a garázdaság bűncselekményének valamennyi tényállási eleme így megvalósult, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt felszólalásában továbbra is a tényállás megállapításának a mikéntjét vitatta, és arra hivatkozott, hogy a meghallgatott tanúk hamis tartalmú vallomást tettek. A Kúria a terheltnek a védője által kiterjesztett felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, illetve a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt eljárásjogi okokból bírálta felül a támadott határozatot. A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy az említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt. A terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakat megvizsgálva a Kúria egyetlen kivétellel egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontjával abban, hogy a terhelt által megfogalmazottak érdemi felülvizsgálatot nem tesznek lehetővé, mivel az eljárási törvény ennek lehetőségét kizárja. Nem tartozik viszont e körbe az elkobzás törvénysértő voltára hivatkozás, mivel a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Ez utóbbi hivatkozás miatt került sor egyébként az ügyben nyilvános ülés kitűzésére. A terheltnek az elkobzás kérdéskörén kívül eső felülvizsgálati hivatkozásai érdemben valóban nem vizsgálhatók. A terhelt ugyanis e körben mindvégig az eljárt bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadta, és a tényállás megállapításának mikéntjét kifogásolta. A Be. 423. §

(1)bekezdésében foglaltak értelmében azonban a felülvizsgálati eljárásban erre törvényes lehetőség nincs, mivel az itt írtak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati jellegéből fakadó e szabályozás kizárja annak lehetőségét, hogy a Kúria a tényállást támadó érvelés értékelésébe bocsátkozzon, a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaiban megjelölt jogkérdések elbírálásakor kötelezően a jogerős határozatban rögzített tényállásból kell kiindulnia. Ezen alapulóan tehát a terheltnek az írásban benyújtott felülvizsgálati indítványában a tényállást támadó részekkel érdemben nem foglalkozhatott. A felülvizsgálati indítvány védő általi kiterjesztésére figyelemmel viszont a Kúriának a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel vizsgálnia kellett, hogy az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályaival egyezően állapították-e meg, vagyis, hogy a terhelt magatartása alkalmas-e a Btk. 271. §

(1)bekezdésében meghatározott garázdaság bűncselekménye megállapítására. E körben a Kúria - a védő felvetésével szemben - maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatban rögzítettekkel abban, hogy a terhelt magatartásának kihívó közösségellenessége és erőszakossága egyértelműen megállapítható, ezért a bűncselekmény megvalósult. A terhelt részéről a felelősségre vonás módja indulatos hangoskodása, a sértett lökdösése, a „megöllek benneteket" és „agyonlőlek" kifejezések használata, a gáz riasztó pisztolyának elsütése összességében a kihívó közösségellenesség megállapítását a jogerős határozatban írtak szerint megalapozza, és a terhelt magatartása egyben erőszakosnak is minősül az általa alkalmazott lökdösésre tekintettel, mivel e körben helyesen mutatott rá a legfőbb ügyész képviselője arra, hogy a garázdaság szempontjából más testének támadó jellegű megérintése erőszakos magatartásnak tekintendő. A terhelt magatartása ebből következően - és itt helyesbíteni szükséges a másodfokú bíróság által adott jogi indokolást - egységesen garázdaság bűncselekményeként értékelendő. A tényállásban leírtak egyetlen eseménysor részei a természetes egységen belüli részmozzanatok másodfokú ítélet szerinti felbontására a kihívó közösségellenesség és az erőszakosság szempontjából nem kerülhet sor. A két tényállási elem együttes fennállásának vizsgálatára a teljes tevékenységsor szempontjából végzendő el, és a kihívó közösségellenesség, valamint az erőszakosság megvalósulására figyelemmel a terhelt teljes tevékenysége a garázdaság vétsége körén belül értékelendő. E megállapításra tekintettel a terhelt tulajdonát képező gázriasztó pisztoly és tartozékai a bűncselekmény elkövetése eszközének tekintetendő, ekként elkobzásuk alapja a Btk. 77. §

(1)bekezdésének a) pontja az első fokú ítéletben rögzítettek szerint. [Itt szükséges rámutatni arra, hogy a másodfokú ítéletben megjelöltek az elkobzás alkalmazására nem is lett volna lehetőség, mivel a hivatkozott 2004. évi XXIV. törvény 3. §

(1)bekezdés

1. d)pontja szerinti szabályozás a cselekmény elkövetésekor vagyis 2008. áprilisában még nem volt hatályban, a
2. d)pontot a 2012. évi XIII. törvény 3 §

(3)bekezdésében eszközölt módosítás

1. május 1-jétől iktatta be.] A kifejtettek alapján a Kúria a terhelt által benyújtott és a védője által kiterjesztett felülvizsgálati indítványt törvényben ki nem zárt részében alaptalannak találta, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.
2. §-a alapján hatályában fenntartotta. A kirendelt védő felülvizsgálati eljárásbeli közreműködésével felmerült bűnügyi költséget a Be.
3. §

(1)bekezdése értelmében az állam viseli. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Lászlóné Dr. Verebélyi Edina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM