Kfv.II.39.201/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Volford Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen kisajátítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkoztak dr. Megyeri Szilvia ügyvéd által képviselt I.r. , a személyesen eljáró II.r., III.r. beavatkozók, a Csongrád Megyei Bíróság
- március 26-án kelt 5.K.21.802/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.802/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- november 2-án kisajátítási kérelmet terjesztett elő többek között a szegedi, II.r. beavatkozó tulajdonát képező hrsz-ú, a III.r. beavatkozó tulajdonát képező hrsz-ú és az I.r. beavatkozó tulajdonát képező hrsz-ú ingatlanok meghatározott részeinek kisajátítása iránt. A kérelem szerint a felperes utcanyitást tervezett, ezért közlekedési célból kérte a kisajátítást azzal, hogy az utcanyitást a városrendezési terv végrehajtása és ezzel együtt a szennyvízcsatornázás megoldása indokolja. A II. és a III.r. beavatkozó ingatlana a K. utcáról és a zsákutcának minősülő A. utcáról közelíthető meg. Az utcanyitás az A. utcát a K. utca felé átjárhatóvá tenné. A kisajátítási kérelmet az alperes a
- augusztus 30-án kelt 231-40/
- számú határozatával közérdek hiányában elutasította. Beszerezte H.L. eseti szakértő szakvéleményét és a vízügyi szakhatóság állásfoglalását és megállapította, hogy a perbeli ingatlanok részkisajátítását sem közlekedési igény, sem a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem indokolja. A felperes keresetet felülvizsgálata iránt, nyújtott be az alperes határozatának melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy a kisajátítás a kisajátításról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet (Ktvr.) 4.§
(1)bekezdés f) pontjában foglalt közlekedési közérdekű célból nem indokolt. Az alperes szakvélemény beszerzésével tisztázta, hogy az adott kertvárosias lakózónában az utcanyitás elkerülhetetlenül nem szükséges, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséhez műszakilag szintén nem indokolt és nem is szükséges a területrészek kisajátítása. A perben a felperes új kisajátítási célként hivatkozott az ún. B. városrész forgalmi viszonyainak megváltozására, a közlekedési helyzet továbbfejlesztésére. Az alperes a kisajátítási kérelemnek a közigazgatási eljárásban megjelölt okait vizsgálta, vizsgálhatta, azoknak az okoknak fennállását sem a szakvélemény, sem a szakhatósági állásfoglalás nem támasztotta alá. A közlekedési koncepció és a forgalmi viszonyok megváltozása a kisajátítási eljárásban nem volt a vizsgálat tárgya, ez az új indok ezért a perben sem vizsgálható. A felperes az új tények alapján újabb kisajátítási eljárást kezdeményezhet. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálat kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ktvr. 18.§
(3)bekezdését. Az elsőfokú bíróság a tényállást nem tisztázta, a kért bizonyítást nem folytatta le. Szükséges lett volna a közútfejlesztés közérdekűségét vizsgáló szakértői bizonyítás lefolytatása. A városrendezési terv is utca nyitását jelzi, főépítésze is erre vonatkozóan adott ki - a perben csatolt állásfoglalást. A szennyvízcsatornázás a közlekedési közérdekű célhoz kapcsolódott, a közlekedési cél szükségessége nem került vizsgálatra. A II. és a III.r. alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték, utaltak arra, hogy a csatornázás kisajátítás nélkül megvalósult. Az alperes és az I.r. alperesi ellenkérelmet nem terjesztettek elő. beavatkozó felülvizsgálati A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében a kérelem tartalma szerint a bizonyítékok felülmérlegelését kérte, amelyre nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, a bizonyítékok mérlegeléséből jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes megalapozott határozott hozott, a kisajátítás közérdekűsége nem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok felülmérlegelésére indokot nem talált. Az alperes eseti szakértővel vizsgálta, hogy az utcanyitásnak van-e közlekedési közérdekű célja, a csatornázáshoz kapcsolódó indoka. A közlekedési szakértői vélemény beszerzésén túl beszerezte az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a szennyvíz-csatornázás megvalósíthatóságára. Az alperes ezekből a bizonyítékokból helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy közlekedési, csatornázási célból az utcanyitás nem indokolt, ezért kisajátításnak nincs helye. A keresetet benyújtó felperesnek kellett volna bizonyítania a perben, hogy a közérdekűség fennáll. A felperes bizonyítási indítványt (6. számú irat) szükség esetére terjesztett elő és a közérdekűség bizonyítására indítványozott szakértői bizonyítást. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy az alperes a közérdekűség fennállását megfelelően vizsgálta és helytálló döntést hozott a kisajátítási kérelem elutasításáról. A felperes a kisajátítási kérelme indokát a perben megváltoztatva már közlekedési koncepció megváltozására hivatkozott kérelme alapjaként. A perben megváltoztatott indokkal előterjesztett kérelem vizsgálatára nem kerülhet sor, a megváltozott tények, körülmények alapján újabb kisajátítási eljárás kezdeményezhető. A felperes kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság főépítésze véleményét figyelmen kívül hagyta. Ez a vélemény arra hivatkozott, hogy utcanyitást a helyi városrendezési terv előírja, így a városfejlesztési cél igazolt. Ezt a tényt az elsőfokú bíróság nem vonta kétségbe, azonban azt felülbírálva az utcanyitás közlekedési okból való indokoltságát a közlekedési szakvélemény alapján nem látta bizonyítottnak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek, és a beavatkozóknak költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. A felperes személyes illetékmentessége folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró