Bf.20/2012/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 1 év börtönbüntetésre és 400.000.- Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 2.000.- forintonként kell 1 nap szabadságvesztésre átváltoztatni. Kötelezte vádlottat

1. magánfél részére 201.000.- Ft kár és ennek
2. november
3. napjától járó törvényes kamatai, valamint az állam javára 12.060.- Ft le nem rótt illeték megfizetésére. A sértett polgári jogi igényének további részének érvényesítését egy törvényes útra utasította. A Győr- Moson- Sopron Megyei Rendőr-Főkapitányság letéti számlájára befizetett 300.000.- Ft lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte
4. magánfél részére. A lefoglalt befizetési bizonylat és átutalásról szóló igazolás lefoglalását megszüntette, elrendelte az iratokhoz csatolását. Az ítélet ellen a fellebbezés bejelentésére nyitva álló határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést, egyrészt a minősítés mikénti megállapítása miatt, illetve védence felmentése érdekében. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.60/2012/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta. Indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlott terhére rótt cselekmény átminősítését 1 rb. a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b.) és c.) pontjai szerint minősülő, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntettére. A vádhatóság álláspontja szerint a rablás bűntettét súlyosabban minősítik azok a tényállási elemek, amelyekkel a tényállás részbeni kiegészítését indítványozta. A vádlott magát hatósági embernek állította be, így hivatalos minőség színlelésével követte el a bűncselekményt. Tisztában volt azzal, hogy a hűtőház bezáratása jelentős kárt tud okozni a sértett érdekeltségébe tartozó cégnek, ily módon „ajánlata" konkrét, a gazdasági társaság gazdálkodásának ellehetetlenítésével járó, súlyos fenyegetést tartalmazott. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást túlnyomó részben megalapozottnak tartva, a tényállás teljes körű megalapozottsága érdekében indítványozta a tulajdonviszonyok rögzítését a tényállásban, azt a tényt, hogy a vádlott hatósági embernek állította be magát, a hűtőház bezárása jelentős kárt okozott volna a H. család érdekeltségébe tartozó cégnek. A kár összeg mértékének kivételével az ítélet

1. oldal első bekezdés második mondatának mellőzését, mivel az nem ténymegállapítás. A kiegészítéseket
2. tanú és
3. tanú,
4. tanú, valamint
5. tanú tanúk vallomásai alapján tartotta indokoltnak. A tényállásból a vádlott bűnösségére levont következtetést helytállónak tartotta. A büntetés kiszabásánál a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát további súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni és annak az álláspontjának adott hangot, hogy a vádlottal szemben kiszabott fő- és mellékbüntetés méltányos, következésképp az enyhítése nem indokolt. A vádlott védője az ítélőtábla nyilvános ülésén fenntartotta a fellebbezést. Perbeszédében kifejtette, hogy milyen okból nem lehet a tényállást vitatni, melyből a Btk.
6. §

(1)bekezdésében meghatározott, befolyással üzérkedés törvényi tényállása állapítható csak meg, ha ezt elfogadja az ítélőtábla. A védői álláspont szerint védence cselekménye a tényállásban rögzítettek alapján a zsarolás bűntettének első fokon megállapított alapesetét, sem a fellebbviteli főügyészség által indítványozott minősített esetét nem meríti ki. A zsarolás bűntettének megvalósulását azért vitatta, mert nem lehet fenyegetésként értékelni, hogy védence hatósági ellenőrzést vizionált, ilyen ellenőrzés bármikor bekövetkezhet, amelynek során a hatóság jogsértéseket tárhat fel. Ha ténylegesen lett volna hatósági ellenőrzés, amelynek következménye a hűtőház bezárása, a kár akkor a hatósági ellenőrzéssel feltárt jogsértéshez kötődne. Védence enyhébben megítélendő cselekményére figyelemmel másodlagosan indítványozta a büntetésének enyhítését. A védő álláspontja szerint a sértett a hatósági ellenőrzés következményeitől és nem a vádlott cselekményétől érezte magát fenyegetve. A Győri Fellebbviteli Főügyészség képviselője a nyilvános ülésen fenntartotta az átiratban írt indítványt, amely a tényállás kiegészítése, illetve korrekciója után a minősítés változtatásra, egyebekben - a bűnösségi körülmények kiegészítésével - az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A jogi minősítés vonatkozásában rámutatott, hogy a vádlotti tevékenység tárgyi ismérvei alapján az adott bizonyítási eszközök a súlyosabb minősítés megállapítását megalapozzák, jelentős gazdasági kárral a súlyosabb fenyegetés, illetve a vádlott hivatalos személyként tárgyalt, így a hivatalos minőség színlelésével követte el a cselekményt. A fenyegetés a kár bekövetkezésének ígéretét hordozta magában, a sértettre a gazdasági társaság gazdálkodásának ellehetetlenítésével járó következményként hatott. A minősített zsarolás megemelt büntetési tételkerete miatt, csak enyhítő szakasszal látta kiszabhatónak a vádlottal szemben alkalmazott szabadságvesztés büntetést, amelyet rendkívül méltányos joghátránynak tartott. A vádlott felszólalásában csatlakozott védőjéhez. Személyi körülményeiben bekövetkezett változásokról elmondta, hogy gyermeke megszületett, jelenleg munkanélküli, a házastársa GYED-en van. A lízingelt autójuk már nincs meg, vagyonnal sem rendelkeznek. A felesége családja segíti és a gyermekek után kapott ellátásból élnek. Az ítélőtábla a bejelentett védelmi fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdés alapján teljes körűen felülbírálta. Elsődlegesen azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem vétett. A rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket a tárgyalás részévé tette, az ügy érdemi megítélése szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékok értékelését elvégezte. A törvényesen lefolytatott bizonyítás eredményeként rendelkezésre álló terhelő bizonyítékokból az elsőfokú bíróság által levont ténymegállapítások minden lényeges ponton alátámasztottak. Az ítélet indokolásában tárgyszerűen valamennyi bizonyítékot szerepeltette, ezen belül a személyi bizonyítékok értékelésével az ítéletében részletesen foglalkozott. Annak indokolása tárgyszerűen tartalmazza, hogy a vádlott,

1. és
2. tanú,
3. tanú tanúk az eljárás során milyen nyilatkozatokat tettek, a vádlott részéről milyen védekezés hangzott el. A rendelkezésre álló személyi bizonyítékok mérlegelését az indokolásban rögzítette, bemutatta mennyiben egyezett a tanúk vallomása, ezekből milyen tényekre következtetett, a vádlott védekezését miért nem fogadta el. A vádlott és
4. magánfél sértett előadásaiból tényként állapította meg, hogy amikor találkoztak, közöttük a hűtőházról volt szó, illetve a sértett pénzt adott át a vádlottnak. Abban a kérdésben, hogy miért és milyen körülmények között történt meg a sértett részéről a nem vitatott találkozás során a pénz átadása, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a vádlott védekezése a bizonyítékok logikai láncolatába nem illeszthető, a terhelő bizonyítékok megcáfolják.
5. tanú, és a x. települési Polgármesteri Hivatal jegyzőjének tanúvallomása, valamint a csatolt okirati bizonyítékok alapján igazolható, hogy
6. tanú birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a szomszédban lévő hűtőház zajszintje miatt, ekkor merült fel, hogy van-e egyáltalán működési engedélyük erre a tevékenységre. A működési engedélyt eleinte nem találták, mert azt nem a x. települési Önkormányzat adta ki. Vádlottnak, mivel ismerte a birtokvédelmi ügyben szereplő személyek túlnyomó többségét, lehetősége volt a
7. június végén indult birtokvédelmi eljárás kapcsán annak a körülménynek a megismerésére, hogy az önkormányzatnál eleinte a működési engedély nem fellehető. A bíróság megkeresésére egyébként a Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal közölte, hogy a hűtőházi tárolásra
8. tanú rendelkezett érvényes működési engedéllyel, a kiadása napjától visszavonásig. Tisztázta az elsőfokú bíróság azt is a híváslisták adatai és a tanúvallomások alapján, hogy S.Z. telefonjáról kezdeményezett kapcsolatfelvételt a vádlott. S.Z.-né
9. tanút felhívta azért, hogy hívja fel I.rendű vádlottat, mert probléma van a raktárral, majd megadta a vádlott telefonszámát. S. Cs., és a híváslisták adatai alapján igazolt
10. tanú tanúvallomása, hogy S.Z.-né tanú által telefonban elmondottakra tekintettel hívta fel a vádlottat.
11. tanú tanúvallomását nem gyengíti, hogy a nyomozás során még nem beszélt erről, csak a tárgyaláson, miután ellenőrizte a híváslistáját és S.Z.-né telefonhívása eszébe jutott. A vádlott az eljárás során mindvégig azzal védekezett, hogy
12. tanú kért tőle segítséget, és a hűtőház fennmaradásához szükséges papírok, engedélyek beszerzése érdekében kezdeményezett találkozót vele
13. magánfél. Nem fenyegette meg a sértettet a hűtőház bezáratásával, ugyanakkor nem tudott egyértelműen nyilatkozni arról, hogy milyen eljárás volt az, amelynek az elintézésre a megbízást vállalta. Védője kérdésére a B.309/2010/
14. számú jegyzőkönyv
15. oldalán rögzített nyilatkozata szerint senkit befolyásolni nem tud. Kérdezte a H. Úrtól, hogy miért nem járják végig az utat, erre mondta, hogy nincs idejük a szakhatósági engedélyek megkérésére. Nem mondott olyat, hogy bárkit befolyásolt volna és nem ismer senkit, aki által előnyt tud szerezni a hatóságnál. A terhelő bizonyítékokból védekezésével szemben az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett arra, hogy amennyiben valóban az engedélyek elintézése érdekében kapott pénzt, akkor a sértettnek dokumentumokat is kellett volna átadni, hisz a vádlott részletes információkkal nem rendelkezett az ügyintézéshez. Az érintett üzem működési engedélyéhez a vádlott közreműködésére ténylegesen azonban nem volt szükség, hisz az visszavonásig érvényes működési engedéllyel üzemelt. Ezek a körülmények megerősítik
16. magánfél tanú vallomását, miszerint azért adott pénzt a vádlottnak mert a hatósági ellenőrzéstől tartott. / Adott esetben egy hatósági ellenőrzés a hűtőház folyamatos működését akadályozhatta volna, amennyiben szabálytalanságot tárnak fel. / Mindezekből következően az elsőfokú bíróság lényegi ténymegállapításai nem tévesen értékelt bizonyítékokon alapul. A vádlott azt a helyzetet használta ki, hogy ismerve
17. tanú által kezdeményezett birtokvédelmi eljárást, feltételezte a hűtőház működésével kapcsolatban, amennyiben a működési engedélyt nem tudják bemutatni, akár be is lehet záratni. Egy esetleges hatósági vizsgálat elrendelése, amely azzal az eredménnyel zárul, hogy a hűtőházat bezárják, komoly fenyegetést jelentett. A gyümölcsszedési szezonban a vállalkozás működését ellehetetlenítette volna. Ezek alapján kétségtelen tény, hogy a vádlott
18. tanú hívására személyes találkozót kért, és a névtelen bejelentésre hivatkozva, - mely szerint engedély nélkül hűtik és csomagolják a ...i Termelőszövetkezet által termelt gyümölcsöket a x. települési hűtőházban - hatósági ellenőrzéssel és bezárással történt fenyegetéssel arra kényszerítette
19. magánfélet, hogy a zavartalan működés érdekében 2.000.000.- Ft adjon át neki. Az ítélőtábla a tényállást a Be.
20. §

(2)bekezdés c.) pontja szerinti kisebb hiányossága miatt részben megalapozatlannak találta, ezért az elfogadott bizonyítékok adatai alapján kiegészítette illetve helyesbítette a nyilvános ülésen, mert magából az ítélet indokolásában rögzített személyi bizonyítékok elfogadott részeiből lehetett kiegészíteni, illetve helyesbíteni az alábbiak szerint:

1. tanú vallomása alapján az ítélet
2. oldal 3 bekezdésének első mondatát azzal, hogy I.rendű vádlott
3. július
4. napján S.Z.-né segítségével lépett kapcsolatba
5. tanúval, akit S.Z.né a férje telefonjáról azzal az üzenettel hívott fel, hogy a vádlott szeretne vele beszélni, mert a raktárral probléma van és megadta a vádlott telefonszámát. Ezt követően
6. tanú felhívta a vádlottat, majd személyesen találkoztak. Az ítélet
7. oldal 4 bekezdését azzal egészítette ki a tanú vallomása alapján, hogy a vádlott azt mondta a tanúnak, hogy x. településen ellenőrzést hajtott végre, nagy a probléma, a mai napon indulnak x. településra és a megyeháza ellenőrző szerve bezárja a hűtőházat. Ezt követően
8. tanú a történtekről tájékoztatta az édesapját.
9. tanú tanúvallomása alapján az ítélőtábla az ítélet
10. oldal utolsó bekezdését
11. magánfél tanúvallomása alapján azzal pontosítja, hogy a telefonos egyeztetést követően, amikor a vádlott és a sértett találkoztak, a vádlott azt mondta a sértettnek, hogy névtelen bejelentés érkezett, amely szerint nincs engedélyük, szabálytalan tevékenységet folytatnak, így a holnapi napon bezáratja a hűtőket, de ha most azonnal kap 2.000.000.- Ft-ot akkor hagyhatja az ügyet a hónap végéig. Jövő hónapban meg úgy is szabadságon lesznek és addig lemegy a tevékenység, szeptemberben 500.000.Ft-ért elintézi, hogy szabályos legyen a tevékenység. Ha nem fizet a vádlott, akkor jönnek az emberei és bezárják az üzemet. Amikor a sértett azt mondta a vádlottnak, hogy van engedélyük, a vádlott azt válaszolta, hogy kell lenni a sértettnek annyi tapasztalatának, hogyha az összes hatóság kijön, biztos talál egy kicsi hibát, rákerül a lakat a hűtőházra és ami bent van az bent is fog rohadni.
12. tanú tanúvallomása alapján kiegészítette azzal, hogy a sértett a vádlott által elmondottakról tájékoztatta a leányát, majd a rendőrséggel felvették a kapcsolatot és az ő tanácsukra a bankjegyek sorszámát, ami átadásra került felírták. Az ítélőtábla a tényállásból az ítélet
13. oldal 2 bekezdését - az okozott kár összegének kivételével - mellőzte arra figyelemmel, hogy „ a jogtalan haszonszerzés végett fenyegetéssel kényszerítette
14. magánfélet, hogy a cége zavartalan működéséért cserébe pénzt adjon" megfogalmazás jogi értékelés. A tényállás további kiegészítése szükséges
15. magánfél,
16. tanú,
17. tanú tanúk vallomásai és a bírósági iratokhoz csatolt működési engedély alapján azzal, hogy „ a x. település, ...szám alatti üzem zöldségfélék, gyümölcsfélék felvásárlására és hűtőházi tárolására alkalmas, az üzemben tartója
18. tanú. A hűtőházat a vádbeli időszakban a ravaszdi termelőszövetkezet bérelte. / Az ügyben a
19. sorszámú jegyzőkönyvhöz II. szám alatt mellékelt dokumentáció és ingatlanhasználati szerződés adatai alapján / A ...i Mezőgazdasági Szolgáltató Kereskedelmi és Földbérlő Szövetkezet tagja a sértett és családja. Az üzemeltetési időszak általában június közepétől július végéig tart, de maximum 2 hónapig, a hűtés ezen időszak alatt folyamatos. A Be.
20. §

(1)bekezdés a.) pontjának megfelelő fenti kiegészítéssel együtt az elsőfokú ítéleti tényállás megalapozott, határozatát a Be. 352. §

(2)bekezdés szerint az ítélőtábla a felülbírálat során erre alapította. Az irányadó tényállás alapján nem adott helyt a vádlott felmentésére irányuló fellebbezésének, mert arra csak a bizonyítékok felülmérlegelése útján kerülhetett volna sor, ami a másodfokú eljárásban tilalmazott. A tényállásból az ítélőtábla okszerűnek találta a vádlott bűnösségére levont következtetést és az anyagi jogszabályok szerint helytállónak a cselekmény jogi minősítését. A cselekmény minősítése kapcsán a védő arra hivatkozott, hogy az adott tényállás mellett hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősülne. Az ítélőtábla álláspontja szerint nem minden alap nélküli ez a hivatkozás, de még a valószínűség szintjén sem volt rögzíthető a tényállásban, hogy a vádlott

1. magánfélnek személyes találkozásukkor olyan nyilatkozatot tett, hogy az elfogadott előnyért hivatalos személyt fog az érdekében befolyásolni. A vádlott cselekményének minősítése kapcsán jelentőséggel az a körülmény bír, hogy a vádlott bizonyítottan nem arra tett ígéretet a sértettnek, hogy a szükséges hatósági engedélyek elintézése érdekében közben jár valamely hivatalos személynél, hanem azzal fenyegetőzött, hogy hatósági ellenőrzést követő üzembezárást el tudja intézni, vagyis nem a sértett érdekében, hanem a hátrányára fog intézkedni. A vádlott azt állította, a hűtőház működésével kapcsolatban eljárás van folyamatban és ennek megszüntetése attól függ, hogy a sértett megfizeti-e a kért 2.000.000.- Ft-ot vagy sem. A sértett a vádlott követelésének megfelelően, tartva a vádlott fenyegetőzésétől, fizetett. H. és a családja komolyan vették a fenyegetést, ezért jelentették a rendőrhatóságnak. A Btk.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott zsarolás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz. A zsarolás kényszerítésben megnyilvánuló elkövetési magatartása olyan pszichikai ráhatás, amely alkalmas arra, hogy a sértett az elkövető által megkívánt magatartást tanúsítsa. Míg a Btk.

1. § - a szerint meghatározott fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A vádlottnak az a fenyegetőzése, hogy el tudja intézni a gyümölcsszedési szezonban a hűtőház bezárását, kimeríti a fenyegetés fenti fogalmát. A vádlott magatartása valójában csalási elemeket is mutat, hisz a sértettet és fiát azzal tévesztette meg, hogy a hűtőház működésével kapcsolatban névtelen bejelentés érkezett és tartania kell a hatóságok ellenőrzésétől, ennek eredményeként bezárják a hűtőházat. Itt jut jelentőséghez az a körülmény, hogy a vádlott hangsúlyozta a jól értesültségét és a bennfentességét a megyei önkormányzatnál. Ez a fellépése a sértettben komoly félelem kiváltására volt alkalmas, hisz tartott a hatósági ellenőrzésétől. A jogszerű vagy jogszerűtlen hatósági eljárással való vádlotti fenyegetés a célját elérte, annak a sértett hitelt adott. Ezt a fenyegetés elérte azt a mértéket, hogy a sértett akaratát hajlítsa, ennek megfelelően a vádlottal a pénz átadásában megállapodjon. Minderre figyelemmel a zsarolás tényállási elemei, vagyis a fenyegetésen kívül a jogtalan haszonszerzésre irányuló célzat, valamint a pénz elfogadásával a kár bekövetkezése is megvalósultak. Az ítélőtábla nem osztotta a Fellebbviteli Főügyészség álláspontját, hogy a vádlott hivatalos minőség színlelésében járt el, illetve a súlyos fenyegetés megvalósult, ezáltal a Btk.
2. §

(2)bekezdésének b.) és c.) pontjában írtak szerint kell a zsarolás bűntettét minősíteni. A többlet tényállási elemekre az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást, ezt a vádirati tényállás sem tartalmazta, pótolni a másodfokú eljárásban nem lehetett. A bizonyítási anyagból, amelyet az elsőfokú bíróság elfogadott, a másodfokon történt kiegészítésen és korrekción kívül, nem lehetett rögzíteni azt a konkrét hátrányt, ami a sértettet érte volna. A súlyos hátrány kilátásba helyezése, vagyis a gazdasági működés ellehetetlenítésével fenyegető kár kapcsán a bizonyítékokból tényszerűen azt a következtetést lehet levonni, hogy a hűtőház bezárása kárt okozott volna, hogy ez milyen nagyságrendet jelent, az több tényezőtől függ és erre bizonyítást kellett volna lefolytatni. Vagyis a vádbeli időpontban milyen mennyiségben tároltak gyümölcsöt a hűtőházban, a termelőszövetkezet milyen volumenben szállított volna be mezőgazdasági terméket, és a fenyegetés súlya eléri-e azt a szintet amely a teljes ellehetetlenüléshez vezet a társaság működésében, hisz csak az ilyen gazdasági hátrány lehet hasonló, mint az élet vagy testi épség elleni fenyegetés. Kétségtelen az is, hogy a vádlott többször utalt a hatósági eljárásban lévő potenciájára, erre

1. magánfél,
2. tanú és
3. tanú tanúvallomásai alapján adatok merültek fel, mindez - hogy kint volt ellenőrzésen és be fogja záratni a hűtőházat, a Győri Önkormányzati Hatóságok jönnek ki ellenőrizni - arra szolgált, hogy a fellépésének adjon súlyt és a kért 2.000.000.- Ft-ot megkapja. Az elsőfokú eljárásban szintén nem képezte bizonyítás tárgyát, hogy a vádlott konkrétan milyen hatósági minőséget színlelt, a másodfokú eljárásban a tényállás kiegészítésére e vonatkozásában nem kerülhetett sor. Ténybeli alap hiányában pedig a cselekmény súlyosabb minősítése sem állapítható meg. Kétségtelen, hogy a vádlott részinformációk birtokában azt az érzést keltette a sértettben, hogy a hűtőház működésének hatósági ellenőrzésébe be tud avatkozni, ezáltal a hűtőház zavartalan működése csak a pénz átadás függvényében folytatódhat. Ennek során indirekt módon utalt a Megyei Önkormányzatra, a saját kapcsolatára az ott dolgozó hatósági emberekkel, a sértettben ezzel azt az érzést keltve, hogy ki van szolgáltatva egy hatósági eljárásnak. Azonban
4. tanú sértett elfogadott vallomásából sem állapítható meg - hisz a vádlott nem mutatott fel igazolványt, konkrét kapcsolatra nem hivatkozott -, hogy milyen hivatalos minőségben, mely hatóság tagjaként, annak jogosítványait maga mögött tudva képes a hatósági eljárást befolyásolni. A főidényben valóban hatása van egy hatósági ellenőrzésnek a cég működésére, amennyiben a gyümölcsök betárolását szüneteltetni kell, azonban jogszabály biztosítja, hogy a kárt a hatóság fellépésével nem okozhat. A konkrét fenyegetés a lehetséges hátrányt helyezte kilátásba, ami az alapeseti minősítést alapozza meg. A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság a büntetést súlyosító és enyhítő tényezőket helyesen vette számba és súlyuk szerint értékelte. Az enyhítő körülmények körét az ítélőtábla a vádlott nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján azzal egészítette ki, hogy immár négy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. A cselekmény tárgyi súlyára, a vádlott terhére értékelt bűnösségi körülményekre figyelemmel törvényesen került sor vele szemben a szabadságvesztés büntetés kiszabására. A vádlott javára értékelt enyhítő körülmények a büntetési tételkeret minimumában kiszabott büntetésben és a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésében értékelést nyertek, ezért további enyhítésre az ítélőtábla törvényes okot nem látott. Erre figyelemmel az enyhítést célzó fellebbezésnek nem adott helyt. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a befolyással üzérkedés bűntette megállapítása esetén sem lenne lehetőség a büntetés enyhítésére, mivel a zsaroláséval azonos büntetési tételkeretből kiindulva kellene akkor is a büntetést kiszabni. Tekintettel arra, hogy a vádlott a bűncselekményt vagyoni haszonszerzés céljából követte el, vele szemben kötelező törvényi rendelkezés folytán került sor a pénzmellékbüntetés kiszabására. Ennek mértéke is helytálló, igazodik a vádlott jövedelmi vagyoni viszonyaihoz. Az ítélőtábla a vádlott vagyoni körülményeinek romlását ezt leigazoló tényadatok hiányában az elsőfokú bíróság által rögzítettekhez képest nem látta megállapíthatónak, csak azt a közlését fogadta el, hogy nem lízingel havi 170.
5. Ftért személygépkocsit. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla, hogy a vádlott születési dátuma az elsőfokú ítélet rendelkező részben tévesen lett feltüntetve, ezt a személyi adatot végzésében helyesbítette. Győr,

1. szeptember
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. Dr. Miklós Mária sk. Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
3. évi december
4. napján kelt B.309/2010/
5. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és a felfüggesztett rész kivételével végrehajtható. G y ő r ,
6. szeptember
7. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó