......Törvényszék
- Pf. 20.559/2011/
- szám A ... Törvényszék ... (....) ügyvéd által képviselt ...(....) felperesnek ... (....) ügyvéd által képviselt ...(...) alperes ellen vadkár megállapítása iránt indított perében a ...Városi Bíróság
- május
- napján meghozott ... számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a városi bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.301.937.- (Egymillió-háromszázegyezer-kilencszázharminchét) forintot, valamint ezen összeg után
- május
- napjától a kifizetés napjáig a minden késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatát. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek (Négyszázharmincötezer-hatszáznyolcvanhét) forint első- és másodfokú perköltséget. 435.687.- Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A városi bíróság ítéletével felperes kereseti kérelmét, mely 1.301.937.- forint és ennek
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatai megfizetésére irányult, elutasította. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 97.500.- forint perköltséget. A városi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonát képezi az ... ingatlannyilvántartásban ... hrsz. alatt felvett, szántó megnevezésű, kb. ...hektár nagyságú földterület. Felperes ennek egy részét lucernával ültette be, a többi részén pedig természetes gyep, illetve telepített gyep található, melyet felperes kaszálóként hasznosított. Az alperesi vadásztársaság területéről több alkalommal vadak váltottak ki felperes földjére, aki többször kérte az alperesi vadásztársaságot az okozott túrási károk helyreállítására, a talaj kiegyenlítésére. A felperes kb. ... hektáros kaszálóként hasznosított területén
- tavaszán jelentős vaddisznótúrások keletkeztek. A felperes kárigényét ismételten bejelentette alperesi vadásztársaságnak, aki azonban a helyreállításra csak ígéretet tett. Ezt követően kárbecslési eljárásra került sor, amikor is ...szakértő 37.045.- forint összegű kárt állapított meg, melyet felperes nem fogadott el, ezért előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kérte a ... Városi Bíróságon
- júniusában. Az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt ...igazságügyi szakértő megállapította, hogy a felperes ... hektárnyi területéből ... hektárnyi terület károsodott, elsősorban vaddisznók túrása miatt. A szakértő megállapította, hogy a gyepen lévő állati táplálkozásra alkalmas füvek gyökerét a vaddisznók kitúrták, a megmozgatott, fellazított talajban pedig a gyomnövényzet elszaporodott, a túrások helyén takarmányozásra alkalmatlan gyom növekedett. A szakértő szakvéleményében megállapította azt is, hogy amennyiben a vaddisznók az adott területet nem túrják fel, felperesnek 386.460.- forint jövedelme keletkezhetett volna a betakarított szénából, levonva belőle a termelési költségeket. A szakértő a gyep rekultivációs költségeként 984.000.- forintot állapított meg. Felperes kereseti kérelmében 1.301.937.- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest vadkár címén, továbbá ezen összeg után
- május
- napjától a kifizetés napjáig a Ptk.
- §-a szerint számított késedelmi kamat és perköltség megfizetését kérte. Az alperes érdemi ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint felperes igénye jogilag megalapozatlan, ugyanis a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló
- évi LV. törvény (Vtv.)
- §
(1)bekezdése, valamint a végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 82. §
(2)bekezdése alapján a felperes szántóföldjén bekövetkezett kár nem minősül vadkárnak, és ezért a törvény 75. §
(1)bekezdése alapján az alperesi vadásztársaság kártérítési felelősséggel nem tartozik. A városi bíróság felperes kereseti kérelmét elutasította, és ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az
- évi LV. törvény
- §-a általánosságban meghatározza a vadkár fogalmát, tehát, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokban, milyen állatok által okozott károkról van szó, míg a végrehajtási rendelet
- §
(2)bekezdése a vad által tanúsított tevékenységeket taglalja és kimondja, hogy nem minden mezőgazdaságban bekövetkezett kárra vonatkozik a vadkár fogalma, hanem csak az olyan károsításokra, amelyek a mezőgazdasági kultúra terméskiesését idézik elő. A városi bíróság álláspontja szerint a rendelet
(3)bekezdése felsorolja a konkrét mezőgazdasági kultúrákat is. Az elsőfokú bíróság állásfoglalása szerint, nyelvtani értelmezés alapján, vadkárnak nem minden mezőgazdaságban bekövetkezett, vadak általi károkozást kell tekinteni, hanem csak azokat a károkozásokat, amelyek a mezőgazdasági kultúra terméskiesését idézik elő, mégpedig az őszi gabona, tavaszi gabona, kukorica, burgonya, napraforgó, szója, borsó, szőlő és gyümölcsös terméskiesését. Az indokolás szerint a vadásztársaságnak jelen perben nem áll fenn a kártérítési felelőssége, mert a jogi szabályozás nem preferálja azon károk megtérítését, amelyeket a vadak mezőgazdaságban okoznak ugyan, de nem a törvényben is meghatározott mezőgazdasági kultúrnövények terméskiesését idézik elő. Így a gyepes, kaszálós területen vadak általi túrások, a gyep feltúrása, a gyepes növények elfogyasztása nem minősül az 1996. évi LV. törvény 75. §
(1)bekezdése szerinti vadkárnak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint továbbá alperes kártérítési felelőssége a Ptk.
- §-ában foglalt általános kártérítési felelősség alapján sem áll fenn, tekintettel arra, hogy „az aki fogalmába csak a személyek tartoznak bele, az állat pedig nem természetes, vagy jogi személy". Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a városi bíróság ítéletének megváltoztatását, keresetének helyt adó ítélet meghozatalát és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy súlyosan tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ítéleti megállapításait az általa hivatkozott jogszabályok ilyen értelmezésére alapította. A fellebbező felperes álláspontja szerint az FVM rendelet a felsorolt növényi kultúrákkal kizárólag az igényérvényesítés, a bejelentés időszakát kívánta szabályozni, mely az egyes terménycsoportok tenyészidejének megadásával történt. A jogszabályalkotó ezzel azonban nem zárta ki más, ott fel nem sorolt kultúrákban a kár megtérítését. Az alperes fellebbezési ellenkérelme a városi bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos: A törvényszéknek a másodfokú eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy vadkárnak minősül-e és ezáltal fennáll-e az alperes kártérítési kötelezettsége a felperes szántó művelési ágú, de ténylegesen kaszálóként hasznosított területén okozott vadak általi károsítás, ha igen, történt-e terménykiesés. Ekörben a törvényszék részbizonyítást folytatott le és személyesen meghallgatta az elsőfokú eljárásban is eljárt ... igazságügyi szakértőt. A szakértő meghallgatása során előadta, hogy szakértői szempontból a mezőgazdasági művelés körébe tartozik a gyep és legelő gazdálkodás is. Szántóföldi művelésnél arra un: vetésforgó elfogadott művelési módszer, mely szerint bizonyos időszakig adott területet - akár szántó területet is - gyepként hasznosítanak, ezzel biztosítva a talajerőutánpótlást. A perbeli területen helyileg pontosan nem határozható meg, nem lokalizálható a bekövetkezett vadkár, mivel az szétszórtan, különböző túrások formájában jelentkezik, ezáltal a területet kaszálni nem lehet, a terület legelőként nem hasznosítható, mivel a vaddisznóürülék miatt a többi állat az adott területet elkerüli és a túrások helyén a gyomnövények elszaporodtak. Mindezekre tekintettel a teljes területet, 100 %-ban vadkárral érintett területnek minősítette. A szakértő a bekövetkezett kár összegét illetően a 100 %-os érintettséget vette figyelembe, mind a terméskiesés, mind a rekultivációs költségek meghatározása kapcsán is. A szakértő előadta, hogy az adott terület viszonylag alacsony AK értékű, továbbá egyéb peradatokból ismert, hogy felperes lótenyésztéssel is foglalkozik, melyek megalapozzák azon tulajdonosi igényt, miszerint egyes földterületen takarmányozás céljából a szükséges szénamennyiség előállítása történjen. A törvényszék a szakértő aggálytalan és ellentmondásmentes szakvéleményét ítélkezésének alapjául elfogadta. A 79/
- (V.4.) FVM rendelet
- §
(2)bekezdése szerint a Vtv. 75. §
(1)bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. Az elsőfokú bíróság véleményével szemben a ... Törvényszék álláspontja szerint nem kizár, miszerint a szántóföld gyepként, vagy legelőként történő hasznosítása során az adott területen megjelenő vadak táplálkozásuk, taposásuk, túrásuk során a területen lévő mezőgazdasági kultúra terméskiesését idézzék elő, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági kultúra lehet adott esetben az állatok tartásához, tenyésztéséhez szükséges takarmány is. Az adott terület ökológiai szempontból történő pozitív hasznosításának minősülhet ugyanis annak időlegesen gyepként, kaszálóként való művelése, pl. a káros anyag kibocsátás hiánya, talajerőutánpótlás, az eltűnéssel fenyegetett természetes élőhelytípusok és a hozzájuk kapcsolódó fajok megőrzése miatt. Ezen természetkímélő gazdálkodási formák ösztönzése kiemelt jelentőségű a mezőgazdaságban, de a természetvédelemben is. A törvényszék egyebekben osztotta felperes azon álláspontját, miszerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezések példálózó jellegűek és nem teljes körűek, céljuk a hasonló tenyészidejű növények vonatkozásában a kárfelmérés szempontjából szükséges kárbejelentési időkorlát meghatározása. Alperes a felperes kárigényét összegszerűségében nem vitatta, ezért azt a törvényszék az aggálytalan szakértői számításokkal összhangban felperes kereseti kérelmének megfelelően állapította meg. A fentiekben írtak alapján ezért a törvényszék a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a városi bíróság ítéletét a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta. Az alperes pervesztes lett, ezért a törvényszék a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére, mely 91.662.- forint az előzetes bizonyítási eljárás során felmerült szakértői díj, 156.200.- forint felperes által lerótt első- és másodfokú eljárási illeték, 64.000.- forint szakértői meghallgatással kapcsolatos munkadíj, valamint 123.825.- forint első- és másodfokú ügyvédi munkadíj összege. Az ügyvédi munkadíj az ÁFA összegét is tartalmazza. ... 2012. január 24. napján ... sk. a tanács elnöke ... sk. előadó bíró ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő