Bf.156/2012/15 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pontja szerinti befolyással üzérkedés bűntette, 3. rb. a Btk. 256. §

(1),

(2)bekezdés c) pontja szerinti befolyással üzérkedés bűntette, a Btk. 250. §

(1),

(3)bekezdése szerinti vesztegetés bűntette és a Btk.

1. § szerinti hivatali visszaélés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 4 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 51.000.- Ft vagyonelkobzást állapított meg, és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott felmentése végett, a védője elsődlegesen felmentés másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.462/2012/
2. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát. A vádlott védője a nyilvános ülésen fellebbezését fenntartva a vádlott tagadó vallomására hivatkozva indokolta a felmentésre irányuló indítványát, míg a büntetés enyhítését az időmúlásra, a parancsnoki vélemény tartalmára, a vádlottal szemben alkalmazott kényszerintézkedés hátrányaira és védence büntetlen előéletére alapította. A büntetés enyhítése mellett a végrehajtásának felfüggesztését is indítványozta. A vádlott az utolsó szó jogán megbánásának adott hangot. A fellebbezés részben alapos volt. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi perorvoslat alapján eljárva az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján teljes körben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban az ügyfelderítési kötelezettségét körültekintően teljesítette. Az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, az ítéletben felsorolta, majd értékelési és mérlegelési körébe vonta. Az ítélet tényállását a vádlott tagadó vallomásával szemben a tanúk vallomására, az okirati bizonyítékokra és a titkos információgyűjtés körében beszerzett mobil telefon lehallgatási anyagára alapította. A felderített bizonyítékokat egyenként és összhatásában is értékelte, összevetette és mindezek együttes értékelésével és mérlegelésével megcáfolta a vádlott nyomozati előadását. A lehallgatás körében figyelemmel volt a felhasználás kötött és szigorú szabályaira, ezekről és a felhasználás törvényességéről helyesen és iratszerűen adott számot az ítéletében. Mivel az elsőfokú bíróság tényállása megalapozott, a bizonyítékok törvényes, logikus az ésszerű gondolkodás szabályainak megfelelő értékelésének eredménye, a védelem felülmérlegelést célzó, felmentés iránti fellebbezése nem vezethetett eredményre a másodfokú eljárásban. Az elsőfokú ítélet tényállását csak az időközben bekövetkezett változások miatt, annak személyi részében kellett kiegészíteni a Btk. 352. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján a következőkkel: - A vádlott alkalmi munkavégzésből napi 5.000,- Ft. jövedelemre tesz szert. Barátnője gyermeket vár a vádlottól, és a barátnő korábbi kapcsolatából származó két gyermek eltartásáról is a vádlott gondoskodik. A jövőben közös vállalkozást kívánnak indítani. A fentiek szerint kiegészített tényállás hiánytalan, amely a másodfokú felülbírálat alapját képezte. Az irányadó tényállásból okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére és törvényes a bűncselekmények jogi minősítése is, ezért annak részletesen kifejtett indokait szükségtelen megismételni. A védelem okfejtésével szemben az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a vádon, amikor az üzletszerűséget megállapította és a befolyással üzérkedés esetében a bűncselekményt felminősítő, súlyosabb minősítést eredményező körülményként értékkelte. A vádirat történeti leírása tartalmazza az üzletszerűség tényállási elemeit, ezért az elsőfokú bíróság eljárása nem kifogásolható. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket feltárta és az ítéletében felsorolta. Ezek csak annyiban szorulnak korrekcióra, hogy nem enyhítő körülmény, és ezért nem írható a vádlott javára, hogy a bűncselekmény miatt megszűnt a szolgálati viszonya. (Csak megjegyzi az ítélőtábla, hogy annak közös megegyezéssel való megszűnése egyébként is inkább kedvező volt a vádlottra.) Nem osztotta a másodfokú bíróság a védelem álláspontját a vádlott büntetlen előéletének javára való értékelését illetően. A vádlott munkavégzésének, szolgálati viszonyának előfeltétele volt a büntetlen előélet, ezért külön nem értékelhető az enyhítő körülmények között. Hasonlóan nem értékelhető enyhítő körülményként a védelem által hivatkozott kényszerintézkedés hatálya alatt állás, mivel az szükséges volt, és a büntetés végrehajtását biztosította. Ellenben igen jelentős az időmúlás, amely egyrészt a bűncselekmény elkövetése óta, másrészt az elsőfokú ítélet kihirdetése óta eltelt. Erre az objektív büntetéscsökkentő tényezőre és a vádlott eltartási kötelezettségére tekintettel úgy ítélte meg az ítélőtábla, hogy a jogerős döntés meghozatala idején az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés már súlyos, indokolt annak mérséklése. Az ítélőtábla erre figyelemmel a vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés tartalmát a rendelkező rész szerint enyhítette, és arányosan, a főbüntetés mértékéhez igazítottan az alkalmazott közügyektől eltiltás mellékbüntetés idejét is csökkentette. A vádlott megváltozott személyi körülményei, az eltartására szorulók száma és a várhatóan születendő gyermek miatt továbbá a hozzátartozóival történő jobb kapcsolattartás érdekében a másodfokú bíróság lehetőséget látott arra, hogy különös méltányosságból a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadság kedvezményében részesülhessen, ezért erről rendelkezett. Az elsőfokú ítélet járulékos rendelkezései törvényesek. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a vádlott házi őrizet hatálya alatt állt, ezért ennek beszámításáról a Btk. 99. §

(1)és

(3)bekezdése szerint rendelkezett az ítélőtábla. Az ítélet ellen a fellebbezés további lehetőségét a Be.

1. §-a kizárja. ,
2. év szeptember hó
3. napján . Rédei Géza s.k.. Mató Ágnes s.k.. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Budapest Környéki Törvényszék 15.B.121/2010/
4. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.156/2012/
5. számú ítéletében foglalt változások mellett jogerős és végrehajtható. Budapest,
6. év szeptember hó
7. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Faragó Erika bírósági ügyintéző