Bfv.820/2012/6 – Kúria

(3)bekezdése] miatt emelt vád alól felmenti. vétsége Elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén befizetett összegnek a befizetésétől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A felülvizsgálat során felmerült 3000,-(háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a

1. július
2. napján kelt és
3. január
4. napján jogerőre emelkedett 13.Bk.VIVII.43.104/2011/
5. számú tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terhelttel szemben számviteli rendje megsértésének vétsége [Btk.
6. §. /3/ bekezdése] miatt 70 napi tétel, egy napi tétel összege 2.500.- forint, pénzbüntetést szabott ki. mindösszesen 175.000,- forint * A terhelt javára a Fővárosi Főügyész Bf.3533/2012/1-I. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
7. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy azon indok a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A főügyészség álláspontja az alábbiak szerint volt összefoglalható. A kerületi bíróság határozatának tényállása szerint a terhelt

1. november
2. napjától volt a Kft. tagja és önálló képviselettel rendelkező ügyvezetője. A Pest Megyei Bíróság a
3. augusztus
4. napján jogerőre emelkedett 11.Fpk.13-09-001177/
5. számú végzésében megállapította a gazdasági társaság fizetőképtelenségét, és elrendelte annak felszámolását, egyúttal felszámolóként a R P, G és Sz Kft.-t jelölte ki. A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja, egyben a felszámolás kezdő időpontja
6. november
7. napja volt. A felszámoló a
8. január
9. napján kelt levelében tájékoztatta a terheltet a jogszabályban előírt kötelezettségeiről és azok határidejéről, mely levél "cím elégtelen", illetve "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Ezt követően a felszámoló rövid úton vette fel a kapcsolatot a terhelttel, aki így tudomást szerzett a felszámolási eljárásról és az azzal kapcsolatos kötelezettségeiről. Mindezek ellenére nem tett eleget a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
10. évi XLIX. törvény {továbbiakban: Cstv.}
11. §-ában előírt - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezett vezetőjét terhelő beszámolási, leltárkészítési, iratátadási és egyéb tájékoztatási kötelezettségeinek, meghiúsítva ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását. A bejelentett hitelezői igények összege 10.847.524.- Ft volt. Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló
12. évi CL. törvény
13. §-a
14. január
15. napjától módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló
16. évi IV. törvény
17. §-át. A módosítás a számvitel rendjének megsértése Btk.
18. §

(1),

(2)és

(3)bekezdéseiben meghatározott vétségi alakzatainak dekriminalizációját valósította meg a minősített esetek megtartásával. A Cstv.

1. §-ában felsorolt kötelezettségek elmulasztása, késedelmes teljesítése, valótlan adatok közlése, a felszámolóval való együttműködési kötelezettség nem teljesítése esetén a bíróság a büntetőjogi büntetés helyett a
2. § alapján - a Cstv - a gazdálkodó szerv vezetőjét pénzbírsággal sújthatja. A jelen ügy tárgyát képező cselekmény elbírálására
3. július
4. napján került sor, azonban a végzés csak
5. január
6. napján emelkedett jogerőre. A jogerőre emelkedés napján a fenti törvény módosítás folytán a cselekmény már nem volt bűncselekmény, annak alapján csak a felszámolási eljárás keretében kiszabott pénzbírságnak van helye. Mindezekre figyelemmel - a főügyészség álláspontja szerint - a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt kerül sor, ezért a kerületi bíróság végzésének megváltoztatását és a terheltnek a terhére megállapított bűncselekmény vádja alóli felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.1597/
7. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. Azt indítványozta, hogy a Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Bk.VI-VII.43.104/2011/
8. számú végzését változtassa meg és a terheltet bűncselekmény hiányában mentse fel. * A Kúria a Be.
9. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a terhelt javára bejelentett felülvizsgálati indítványt az átiratukban foglaltakkal egyezően fenntartotta. A terhelt nyilvános ülésen főügyészségi indítványhoz. jelen lévő védője csatlakozott a * A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos. terhelt javára bejelentett A Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a büntető anyagi jog szabályának megsértése miatt törvénysértő módon került sor a terhelt bűnösségének a megállapítására. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdése által meghatározott körben, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okból, továbbá a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések szempontjából, hivatalból bírálta felül a megtámadott határozatot. Ennek során a Kúria a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontja esetköreibe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, ugyanakkor a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult, mert a terhelt bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. E körben a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványában kifejtettek maradéktalanul helytállóak. A megjelölt anyagi jogi szabálysértés annak ellenére megvalósult, hogy az eljárt hatóságok mindenkor a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően jártak el. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatát 2011. július 26. napján hozta meg. Az elbírált cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos Btk. 289. §-ának

(3)bekezdése által meghatározott bűncselekménynek a terhelt magatartása maradéktalanul megfelelt. Az első fokú határozat azonban csak

1. január
2. napján emelkedett jogerőre. A kerületi bíróság ítéletének meghozatala és jogerőre emelkedése közötti időpontban viszont az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló
3. évi CL. törvény
4. §-a,
5. január 1-jei hatállyal módosította a Btk.
6. §-ának rendelkezéseit és ennek során a Btk.
7. §

(3)bekezdését dekriminalizálta, aminek következtében a terhelt cselekménye ettől az időponttól bűncselekményként nem értékelhető. Az e körben irányadó bírói gyakorlat szerint a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál a cselekmény elbírálásának az ideje az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napja [BH2009.231]. Mindebből következően a terhelttel szemben 2012. január 12. napján törvénysértő határozat emelkedett jogerőre. A Kúria e törvénysértést a Be. 427. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján akként küszöbölte ki, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terheltet az ellene emelt vád alól a Be. 331. §-ának

(1)bekezdése alapján figyelemmel a Be. 6. §

(3)bekezdés a) pontjának I. fordulatára - felmentette. A jogerős határozat a terheltet pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, ezért a Kúria a Be. 585. §-ának

(1)bekezdése alapján rendelkezett e pénzbüntetés esetleges befizetése esetére annak és kamatának visszatérítéséről, továbbá a 429. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költség állam általi viseléséről. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Surdy Miklós s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM