Mfv.III.10.216/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Andrási László ügyvéd által képviselt alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 23.M.4665/
- szám alatt indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság
- december
- napján kelt 23.M.4665/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23.M.4665/2008/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint együttes elsőfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget, amely magában foglalja az áfát is. Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes hivatásos állományú tagként - a Legfelsőbb Bíróság 4/
- KPJE számú jogegységi határozata (a továbbiakban: KPJE határozat) és az 1019/1976.(VI.24.) Mt. határozat (a továbbiakban: Mt.h.)
- e) pontja alapján - kezdeményezte az
- június
- és
- június
- közötti szakközépiskolai tanulmányai idejének a szolgálati nyugdíjra jogosító szolgálati időbe történő beszámítását. A kérelmet az alperes határozatával elutasította, hivatkozva a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
- évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)
- §
(2)bekezdésére, amely az
- szeptember
- után létesített szolgálati viszony esetén határozza mag a szolgálati viszonyban eltöltött időbe beszámítható időket. A határozat szerint a kérelmező hivatásos állományba vétele
- december 1-jén történt, ezért „a szakközépiskolai tanulmányai szolgálati időként való beszámításának megalapozottsága nem vizsgálható". Az elsőfokú határozatot a felperes fellebbezése folytán eljárt Miniszter határozatával helybenhagyta. Határozatában hivatkozott a Hjt.
- §
(1)és
(3)bekezdéseire, 203. §
(1)bekezdésére,
- §-ára, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
- §
(4)bekezdésére, a társadalombiztosításról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: T.)
- §-ára és
- §-ára, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(1)bekezdésére és más jogszabály-helyekre, amelyek a szakközépiskolai tanulói jogviszony szolgálati időbe való beszámítására nem adnak lehetőséget. Kiemelte, hogy az Mt.h. 12.
- c)pontja a miniszterek számára adott jogalkotási felhatalmazást, egyéb alpontjai a rendelet megalkotása során érvényre juttatandó elveket sorolják fel. Az Mt.h. ezért nem értelmezhető úgy, hogy a T.-ben taxatíve meghatározott kört terjesztené ki a szakközépiskolák tanulóira. A felperes tanulmányait 1973-ban kezdte meg, az Mt.h. 1977. január 1jei hatályba lépését megelőző tanulmányi ideje egyébként sem lenne beszámítható. A határozat utalt továbbá a KPJE határozatban foglaltakra is azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen a Hszt. hatálya alá tartozók szolgálati viszonyáról és társadalombiztosítási ellátásáról rendelkezett, ezért az a Hjt. hatálya alá tartozókra nem alkalmazható. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében az elsőés másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy a szakközépiskolai tanulmányai 1973. szeptember 1-től 1977. október 13-ig terjedő időtartama szolgálati időnek minősül. A felperes igényét az Mt.h. 12.
- e)pontjában és a KPJE határozatban foglaltakra alapította. Az alperes a kereset elutasítását kérte a támadott határozatok indokolásában megfogalmazott okok alapján. Kifejtette továbbá, hogy az Mt.h. miniszteri jogalkotásra való felhatalmazást tartalmazott, a felperes beszámítási igényét megalapozó jogalkotásra azonban a felhatalmazás alapján nem került sor; az Mt.h.-ban foglaltakra jogot alapítani annak hatályon kívül helyezése miatt sem lehet. Álláspontja alátámasztására utalt a Legfelsőbb Bíróság MK 131. számú, a KK 17. számú, a KK 27. számú és a KK 35. számú állásfoglalásaiban kifejtettekre, valamint kérte, hogy a munkaügyi bíróság kezdeményezze a KPJE határozat alkotmányossági felülvizsgálatát. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a KPJE határozat - a Hszt. 1. §
(1)bekezdésére és a Hjt. 1. §
(1)bekezdésére figyelemmel - a hivatásos állományú szolgálati viszonyban állókra, így a felperesre sem alkalmazható. A szakközépiskolai tanulói jogviszonyban töltött idő a másodfokú határozatban hivatkozott jogszabály-helyek, továbbá a Tny. 2. §
(1)és
(3)bekezdésében, 4. §
(1)bekezdés
- h)pontjában, valamint a 3/1975.(VI.14.) SZOT szabályzat 234. §-ában foglaltak összevetése alapján nem számítható be a felperes szolgálati idejébe, tekintettel arra is, hogy erre az időre a társadalombiztosítási nyugdíj fedezetéül szolgáló járulékfizetés nem történt. Végül az alperes utalt arra, hogy a felperes szakközépiskolai tanulmányait az Mt.h. hatályba lépése előtt, 1973-ban kezdte meg, ezért esetében a KPJE határozat nem alkalmazható. A KPJE határozat kizárólag az Mt.h. határozat, illetve a felhatalmazása alapján kiadott, a szakközépiskolában folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976.(XII.1.) MüM-OM együttes rendelet alapján engedi beszámítani a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi időt, e rendelet mellékletében azonban a felperes által megszerzett, gyártás-technológiai munkakör betöltésére képesítő végzettség nem szerepel. A munkaügyi bíróság a 23.M.4665/2008/3. számú ítéletével a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes 1973. szeptember 1-től 1977. október 13-ig terjedő szakközépiskolai tanulmányi ideje szolgálati időnek minősül és az alperest ennek megfelelő új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte. A munkaügyi bíróság ítéletében - idézve a KPJE határozat indokolásában foglaltakat - arra hivatkozott, hogy a KPJE határozat értelmében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő teljes időtartamát - az Mt.h. 12.
- e)pontja alapján - szolgálati időként kell beszámítani. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Kifogásolta, hogy a munkaügyi bíróság téves jogszabályi hivatkozás és értelmezés alapján állapította meg a tényállást, ezért téves jogi következtetést levonva, megalapozatlanul támaszkodott a KPJE határozatban foglaltakra. A felülvizsgálati kérelem érvelése megegyezett a munkaügyi bíróságon benyújtott alperesi ellenkérelemben foglaltakkal. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Elsődlegesen utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a jelen per elbírálása, társadalombiztosítási/közigazgatási jogviszonyt érintő jogkérdés, ezért abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes szolgálati nyugdíjra való jogosultságának tárgyában a munkaügyi bíróság által hozott jogerős ítélet megfelel-e a törvényi rendelkezéseknek. A felperes a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányok idejének szolgálati idejébe való beszámítására irányuló igényét a KPJE határozatban foglaltak alapján kérte, s erre alapította a munkaügyi bíróság is a keresetnek helyt adó döntését. A KPJE határozat a tanulmányi idő beszámításáról számos, a Hjt. hatálya alá tartozó személyekre is irányadó, illetve a szolgálati idő számítását tekintve a Hjt.-ben foglaltakkal azonos jogszabályi rendelkezés figyelembe vételével, ám végső soron az Mt.h. 12.
- e)pontja értelmezése alapján döntött. Az Alkotmánybíróság 23/2009.(III.6.) AB határozatában megállapította, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányellenes, ezért azt a határozat kihirdetése napjával 2009. március 6. - megsemmisítette azzal, hogy a megsemmisített jogegységi határozat az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napján veszti hatályát, de a folyamatban lévő eljárásokban az abban foglaltak az eljáró bírót már nem kötik. Döntése indokolásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a KPJE határozat olyan normatartalmat alakított ki, amely az egyébként normatartalmat nem hordozó Mt.h. 12.
- e)pontban sem közvetlenül, sem értelmezés révén nem ragadható meg. Az Mt.h. nyomán nem fogadtak el egyetlen olyan jogszabályt sem, amely a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött időt akár munkajogi, akár társadalombiztosítási (ezen belül nyugellátási) szempontból jogszerző időnek ismerte volna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, kizárólag a jogalkotó jogosult arra - a nemzetközi kötelezettségeket is figyelembe véve -, hogy bizonyos időtartamokat jogszerző időnek elismerjen. Ezt a jogkört, illetőleg az ebből fakadó jogosítványok gyakorlását nem helyettesítheti sem a bírósági jogalkalmazás, sem a Legfelsőbb Bíróság jogértelmező tevékenysége. Mindezen indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező rész értelmében határozott a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás során felmerült költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket - a per tárgyi illeték és költségmentessége folytán - a Tny.
- §-a alapján a magyar állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő