Pfv.20429/2013/4 – Kúria

(1),

1. V. Tv.
2. §

(1),

1. V. Tv.
2. §

(1),

1. V. Tv.
2. §

(4),

1. V. Tv.
2. §

(2),

1. V. Tv.
2. §

(2),

1. V. Tv.
2. §

(1), 14/

1. IM rend.
2. §

(1)Pfv.IV.20.429/2013/4.szám A Kúria a dr. Koczkás János Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Koczkás János ügyvéd) által képviselt felperesnek az OBH Elnöki Titkárság Jogi Képviseleti Osztály (1055 Budapest, Szalay u. 16., ügyintéző: dr. Sári Péterné bíró) által képviselt Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27.) alperes ellen bírói jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Balassagyarmati Törvényszéken 22.P.20.209/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla által 6.Pf.20.498/2012/
2. szám alatt befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az AMIT 2 Informatikai Kft. tagjai a felperes, .. ügyvezető és .., aki egyúttal a felperes ügyvezetője is. A felperes a
4. november 7én kelt adásvételi szerződéssel eladta az AMIT 2 Kft. 750.000 forint névértékű üzletrészét 75.000.000 forintos vételárért. A szerződő felek a szerződés hatálybalépésének feltételeként határozták meg az elővásárlásra jogosultak lemondását az elővásárlási joguk gyakorlásáról. .. az AMIT 2 Kft. székhelyén, .. pedig a cég székhelye előtt, az utcán tartott a
5. december 11- ére összehívott taggyűlés határozatképtelensége miatt megismételt taggyűlést
6. december 15-én. A .. által megtartott taggyűlés az 1/
7. számú határozatával kimondta, hogy a taggyűlés nem egyezik bele, hogy a felperes eladja az üzletrészét, a 3/
8. számú határozatával pedig .. ügyvezetői jogviszonyát visszahívással megszüntette. Ezzel szemben a .. által tartott taggyűlés az 1/
9. számú határozatával hozzájárult a felperes üzletrészének értékesítéséhez, a 2/
10. számú határozatával pedig úgy döntött, hogy a társaság az elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni és az elővásárlásra jogosult személy kijelölésének a jogával sem kíván élni. A ..tól kapott meghatalmazás alapján dr. Szécsényi Péter ügyvéd
11. december 30-án, a ..tól kapott meghatalmazás alapján pedig .. ügyvéd
12. január 9-én nyújtott be változás bejegyzés iránti kérelmet az alperes cégbíróságához. A cégbíróság a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálta el. A korábban beérkezett kérelem alapján törölte .., mint ügyvezetőt a cégnyilvántartásból. A később érkezett kérelem folytán indult eljárásban a cégnyilvántartásba bejegyzett szervezeti képviselőtől származó meghatalmazás csatolására hívta fel hiánypótlás keretében .. ügyvédet. Miután a hiánypótlásra megszabott határidő eredménytelenül telt el, a cégbíróság a kérelmet - a tagváltozás bejegyzésére is kiterjedően elutasította. Ezen végzés ellen .. ügyvéd fellebbezést terjesztett elő. A másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a cégbíróság végzését, majd a .. ügyvéd felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartotta. A felperes a .. által tartott taggyűlés (
13. december 15.) határozatainak hatályon kívül helyezése iránt külön peres eljárást indított. Ebben az eljárásban a bíróság jogerős ítéletével a ..t az ügyvezetői tisztségből visszahívó taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, mert a taggyűlésre szóló meghívón az ügyvezető visszahívása nem szerepelt napirendi pontként, külön napirendi pontként pedig a visszahívás nem volt napirendre vehető. A .. által az őt, mint ügyvezetőt a cégnyilvántartásból törlő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránt indított másik perben a bíróság elutasította a keresetet. Az üzletrész vevője
14. március 11-én kelt nyilatkozatával elállt a felperessel kötött adásvételi szerződéstől. A felperes pontosított keresetében 74.250.000 tőkére és törvényes mértékű késedelmi kamatának, valamint a perrel felmerülő költségeinek megtérítésére kérte kötelezni az alperest. A keresetben a felperes kifejtette: a cégbíróság jogellenesen járt el akkor, amikor .. ügyvezető képviseleti jogosultságát törölte a cégnyilvántartásból és nem teljesítette a .. ügyvéd által előterjesztett változásbejegyzési kérelmet, azaz a tagváltozást nem jegyezte be a cégnyilvántartásba. A felperes álláspontja szerit a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a .. által tartott taggyűlésen az ügyvezető visszahívásáról szóló 3/
15. (XII. 15.) számú határozat törvénysértő, mert az eredeti napirendi pontok között nem szerepelt a vezető visszahívása, ezért erről nem is lehetett volna határozatot hozni. A felperes a keresetében hivatkozott arra is: a cégnyilvántartásról szóló törvény a cégbíróság számára nem állapít meg sorrendet a kérelmek elintézésére, ráadásul a cégbíróság a különböző időpontban érkezett kérelmekről azonos időpontban határozott. Miután a kérelmek a cégnyilvántartás két eltérő rovatát érintették, álláspontja szerint a .. ügyvezető képviseleti jogának törlése mellett is a tagváltozás bejegyzése iránti kérelem teljesíthető lett volna. A felperes álláspontja szerint a cégbíróság .. képviseleti jogát nem volt jogosult vizsgálni, így nem volt jogosult elvitatni .. meghatalmazásának érvényességét, az eljáró ügyvéd képviseleti jogosultságát. Hangsúlyozta azt is: .. a társaság cégnyilvántartásba bejegyzett képviselője volt, amikor meghatalmazást adott a képviseletre. A cég szervezeti képviselőinek személyében beállott változás miatt a korábbi képviselő által adott ügyvédi meghatalmazás nem válik hatálytalanná. Ebben a körben a felperes keresete utalt a BH
16. évi
17. számú jogesetére. Kifejtette azt is: a cégbíróság a társaság szempontjából olyan harmadik személynek minősül, akivel szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
18. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
19. §-a értelmében a Cégközlönyben való közzététellel válnak hatályossá a cégnyilvántartásba bejegyzett változások. Miután pedig .. nyilvántartásból való törlésének közzétételére nem került sor a később érkezett kérelem elbírálásáig, a cégbíróságnak ..t a cég szervezeti képviselőjének, a tőle származó meghatalmazást pedig szabályszerűnek kellett volna elismernie. Előadta: mivel .. meghatalmazása szabályszerű volt, valamint a kérelem megfelelt a törvény előírásainak is, ezért a kérelem elutasítására jogszerűtlenül került sor. Hangsúlyozta: az üzletrészének a vevője azért állt el az adásvételi szerződéstől, mert elmaradt a tagságának a bejegyzése a cégnyilvántartásba. Álláspontja szerint a vevő elállásának következtében elesett az adásvételi szerződésben kikötött vételártól, ezért elmaradt haszonként kára keletkezett, amely az alperes cégbíróságának magatartására vezethető vissza. Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a bírói jogkörben okozott kárért való felelősség egyetlen elemét sem tudta bizonyítani a felperes. Az alperes előadta: a cégbíróság nem jogellenesen utasította el a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet. Utalt arra, hogy sem a másodfokú bíróság, sem pedig a Legfelsőbb Bíróság nem helyezte hatályon kívül az elutasító végzést. Az ellenkérelem azt is tartalmazta, hogy az adásvételi szerződés megszűnése és a tagváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítása között nem áll fenn okozati összefüggés. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, az alperes utazási költségét perköltségként megállapította és annak megfizetésére kötelezte a felperest, valamint arra, hogy fizessen meg 900.000 forint le nem rótt illetéket. Az elsőfokú bíróság megállapította: a felperes igénybe vette a kára elhárítására rendelkezésére álló rendes jogorvoslatot, ezért a Ptk.
20. §

(1)és

(3)bekezdésében rögzített különös feltétel megvalósult. Az első fokú ítélet kifejtette: a cégnyilvántartásról szóló törvény rendelkezése értelmében a cégbíróságnak a változásbejegyzés iránti eljárásban azt kellett csupán vizsgálnia, hogy a kérelem és annak a Ctv.

1. és
2. számú mellékletében felsorolt, kötelezően, illetve szükségszerűen csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ennek alapján a taggyűlési meghívót nem kellett benyújtania a cégbírósághoz, ezért attól nem volt elvárható annak észlelése, hogy .. visszahívása nem volt a meghívón feltüntetett napirendi pont. Kifejtette: a Ctv.
3. §-ában foglaltak a társaság és a vele kapcsolatba kerülő harmadik személy, nem pedig a cégbíróság vonatkozásában tartalmaznak rendelkezéseket, valamint a közzétételhez fűződő jogkövetkezményeket. Rámutatott: az ügyvezetőt a bíróságnak visszamenőleges hatállyal kellett törölnie a cégnyilvántartásból. Ezen törlésről a cégbíróság tudomást szerzett és ennek figyelembevételével kellett eljárnia. Összességében arra az álláspontra helyezkedett: a cégbíróság jogszerűen utasította el a tagváltozás bejegyzése iránti kérelmet, terhére jogellenes magatartás nem állapítható meg, így kártérítési felelőssége sem áll fenn. A jogalap elutasítására figyelemmel az elsőfokú bíróság mellőzte a kár összegszerűsége tekintetében a bizonyítást. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet kifejtette: a bírói jogkörben okozott kár megállapításának konjunktív feltételei vannak. A jogerős ítélet is megállapította: a rendes jogorvoslati lehetőségeket a felperes kimerítette, ezért a kártérítés megítélésének ezen különös feltétele bekövetkezett. A jogerős ítélet kifejtette: az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a .. megbízásából eljáró .. által benyújtott és ..nak, mint ügyvezetőnek a cégnyilvántartásból való törlése iránti változásbejegyzési kérelme megfelelt a törvényes követelményeknek. Azt is helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság a változásbejegyzés iránti eljárásban nem volt sem köteles, sem jogosult az ügyvezető visszahívásáról rendelkező taggyűlési határozat törvényességének vizsgálatára. Ebből következően nem róható a cégbíróság terhére jogellenes és felróható magatartásként a taggyűlési határozat szabályszerűsége vizsgálatának elmulasztása. Nem volt tehát feladata a cégbíróságnak, hogy vizsgálja a taggyűlési határozat szabályszerűségét és észlelje azt, hogy az ügyvezető visszahívásáról rendelkező taggyűlési határozat nem felel meg a törvényi előírásoknak. Fontos körülmény, hogy a végzés hatályon kívül helyezése iránti, .. által előterjesztett kereseti kérelmet a Fővárosi Bíróság 11.G.40.248/2009/
4. számú ítéletével elutasította, vagyis a cégbíróság eljárását nem találta törvénysértőnek. A jogerős ítélet értékelése értelmében ennek nem mond ellent a Fővárosi Bíróság 26.G.40.249/2009/
5. számú ítélete, amely a .. által tartott taggyűlésen született 3/
6. (XII. 15.) számú határozatot hatályon kívül helyezte, mert abban az eljárásban már vizsgálhatók voltak a felperes által felhozott körülmények, szemben a változásbejegyzés iránti eljárással. A jogerős ítélet kifejtette: a bírósági jogkörben okozott kárt csak jogerős határozat okozhat, a károkért csak a jogerős határozatot hozó bíróság felelőssége állapítható meg. A tagváltozás bejegyzése iránti kérelmet elutasító jogerős végzést a Fővárosi Ítélőtábla hozta, ezért a követelést ténylegesen a Fővárosi Ítélőtáblával szemben lehetne csak érvényesíteni. Ebből következően a jogerős ítélet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes az igényét nem megfelelő bírósággal szemben érvényesítette. A jogerős ítélet ezen álláspontja mellett is érdemben foglalkozott a felperes fellebbezésével. Megállapította: a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/
7. (VIII. 1.) IM rendelet
8. §

(1)bekezdése alapján ügyet - a soron kívüli ügy kivételével - érkezési sorrendben, lehetőleg 8 napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni. Ehhez képest a jogerős ítélet megállapítása szerint az alperes jogszerűen járt el, amikor a .. ügyvéd

1. december 30-án bírósághoz érkezett kérelmét a .. ügyvéd
2. január 9-én érkezett kérelmét megelőzően intézte el. Ebben a tekintetben jogellenesség nem valósult meg. A jogerős ítélet a cégnyilvántartásról szóló
3. évi V. törvény
4. §

(1)bekezdés elemzésével meghatározta a cégbíróság alapvető feladatait. E körben kifejtette: a cégbíróságnak a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokról, jogokról, tényekről, azok változásáról hivatalból van tudomása. Ezekről a változásokról a cégbíróság nyomban, azok időpontjában tudomást szerez. A változásokról való tudomásszerzéséhez a cégbíróságnak nincs szüksége a változások cégnyilvántartásba történő bejegyzésére. Ehhez képest a jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a cégbíróság nem minősül a Ctv.

1. §-a szerint olyan harmadik személynek, akivel szemben a cégnyilvántartás változásai a Cégközlönyben való közzététellel hatályosulnának. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy .. ügyvezető cégnyilvántartásból való törlésének a jogi következményeit az alperes a törlést követően nyomban levonhatta. A jogerős ítélet az elsőfokú bírósággal egyezően kiemelte: .. ügyvezető cégnyilvántartásból való törlése ugyanazon a napon vált hatályossá, mint amikor a nyilvántartásból törölt ügyvezető meghatalmazást adott .. ügyvédnek (Ctv.
2. §

(1)bekezdése és 30. §

(4)bekezdése). Mindebből azt a következtetést vonta le a másodfokú bíróság, hogy .. a cégnyilvántartás adatai szerint már a meghatalmazás aláírásának időpontjában (

1. december 15.) sem volt a változással érintett cég szervezeti képviselője, így az alperes nem járt el jogellenesen azzal, hogy a .. ügyvédnek adott meghatalmazást nem fogadta el az ügyvéd képviseleti jogosultságának igazolásaként és ezért hiánypótlást rendelt el. Miután hiánypótlásra nem került sor, jogszerűen alkalmazta a mulasztás jogkövetkezményét a Ctv.
2. §

(6)bekezdése alapján. Utalt a jogerős ítélet arra, hogy a felülvizsgálati eljárásra is kiterjedően eljárt bíróságok az elutasító végzést jogszerűnek találták. A jogerős ítélet kitért arra, hogy a felperes által megjelölt eseti bírósági döntés (BH

1. évi
2. jogeset) miért nem alkalmazhatók a jelen esetben. Kifejtette: nem arról van szó, hogy a szervezeti képviselő a jogi képviselő részére meghatalmazást adott, hanem arról, hogy a meghatalmazó már a meghatalmazás aláírásakor sem volt szervezeti képviselő. A jogerős ítélet összességében megállapította: az alperes terhére nem volt megállapítható jogellenes és felróható magatartás, ennek hiányában nem volt jogi lehetőség az alperes kártérítési felelősségének megállapítására. A jogerős ítélet kifejtette azt is, hogy egyébként okozati összefüggés hiányában sem lehet kártérítési felelősséget megállapítani. Álláspontját arra alapozta, hogy az üzletrész átruházására vonatkozó szerződésben a hatályosulás feltételeként kötötték ki az elővásárlásra jogosult személyek lemondását az elővásárlási jog gyakorlásáról, ezt pedig a felperes nem bizonyította. A .. által tartott taggyűlésen hozott 2/
3. (XII. 15.) számú határozatban a taggyűlés az elővásárlási jog kérdésében nem határozott, az erre vonatkozó határozatot a későbbi eljárásában a bíróság nem helyezte hatályon kívül. A jogerős ítélet azt a következtetést vonta le, hogy az adásvételi szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltétel nem valósult meg, ehhez képest a szerződés nem lépett hatályba, a szerződésből ezért nem származott kötelezettség a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére, sem pedig jogosultság a szolgáltatások követelésére. Ebből pedig a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a felperes akkor sem követelhette volna a vételár teljesítését, ha a vevőt az alperes bejegyzi tagként a cégnyilvántartásba. Emiatt a tagváltozás bejegyzésének elutasítása és a vételár megfizetésének az elmaradása között nem áll fenn okozati összefüggés. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát kérte, másodlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását igényelte. A felperes előadta: a jogerős ítélet ellentétes a Ptk. 339., illetve
4. §-ában foglalt szabályozással. Előadta azt is, hogy a jogerős ítélet iratellenes megállapítást tartalmaz az adásvételi szerződéssel kapcsolatos elővásárlási jogok gyakorlásával kapcsolatban. Kifogásolta a jogerős ítélet kapcsán azt is, hogy egy perorvoslati eljárás eredményeit miért vette alapul a jogerős ítélet. Álláspontja szerint ugyanis a jogerős ítélet a jogorvoslati eljárásokban született döntésekre épít, akkor ez kiüresíti az államigazgatási jogkörben okozott kártérítés szabályait. Fenntartotta azon álláspontját, hogy az alperes cégbírósága a felek által előterjesztett változásbejegyzési kérelem vonatkozásában kétségtelenül harmadik személynek minősül, hiszen a társaság szervezetében és működésében nem vesz részt, képviseletét nem látja el, a változások átvezetésének alapjául szolgáló határozatának meghozatalában nem vett részt. Fenntartotta azon álláspontját is, hogy a cégbíróság a Pp., a gazdasági társaságokról szóló törvény, és a cégnyilvánosságról szóló törvény alapján köteles lett volna a változásbejegyzési kérelem szerinti tagváltozás átvezetésére. Előadta: az alperes a változásbejegyzési kérelem elbírálásakor kizárólag a közhiteles nyilvántartás (cégnyilvántartás) adatai alapján járhatott volna el. A felülvizsgálati kérelem az alperes jogellenes magatartását abban összegezte, hogy a határidőben és szabályszerűen benyújtott változásbejegyzési kérelmet a jogi képviselő részére adott meghatalmazás figyelmen kívül hagyásával, annak kiüresítésével és elvitatásával bírálta el. Fenntartotta azon álláspontját is, hogy önmagában a szervezeti képviselet megszűnése a korábban adott ügyvédi meghatalmazás hatályosságát nem érinti. Álláspontja szerint ezzel kapcsolatos indokolást a jogerős ítélet jogsértő módon nem tartalmazott. A kérelem ellentmondásosnak írta le azt, hogy a jogerős ítéletben is kifejtett bírósági álláspont szerint a cégbíróság a Ctv. 1-
5. számú mellékleteiben felsorolt iratok csatolására vonatkozóan végez vizsgálatot, azt tartalmai szempontból nem ellenőrzi, viszont akkor a felperes által előterjesztett változásbejegyzési kérelem esetében is ilyen módon kellett volna eljárnia. A kérelem szerint a bíróság ebben a körben nem tett eleget indokolási kötelezettségének sem. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokaira utalással. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. A Ptk.
6. §

(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 349. §

(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A

(3)bekezdés értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A jelen esetben nem volt vitatott az, hogy a felperes a rendelkezésére álló rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette, ezért ezen jogintézmény alkalmazásának különös feltétele ebben a tekintetben fennáll. Nem helytálló a felperes azon felülvizsgálati álláspontja, hogy a rendes felülvizsgálat során hozott bírósági határozatok ne tartoznának a bizonyítás körébe. Azt ugyanis a bíróságnak mindenképpen vizsgálnia szükséges, hogy az alperes magatartása felróható, jogellenes magatartás volt-e vagy sem. Ennek körében pedig nyilvánvalóan azt kell vizsgálnia a jelen per bíróságainak is, hogy az alperesre vonatkozó speciális szabályok az alperes részéről megtartásra kerültek-e vagy sem. Ha ugyanis az alperes cégbírósága a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően járt el az adott ügyben, akkor a kárfelelősség lényegi eleme, vagyis a jogellenes magatartás nyilvánvalóan nem állapítható meg. A Pp. 3. §

(5)bekezdése értelmében, ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. Mindezek alapján a jogorvoslati eljárásban hozott bírósági döntések a Legfelsőbb Bíróság döntésére is kiterjedően, a jelen ügyben is bizonyítékként figyelembe vehetőek. A Ctv. 1. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében a cégbíróság feladata a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése. A Ctv. 50. §

(1)bekezdésének utaló szabálya alapján a változásbejegyzési eljárásra - az e törvényben foglalt kivételekkel - a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadók. A Ctv. 46. §

(1)bekezdése alapján a cégbíróság az ott megadott határidő alatt megvizsgálja, hogy a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-

1. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükségszerűen csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
2. §

(2)bekezdése és

(4)bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le, az eljárásban a jogi képviselet kötelező. A 33. §

(2)bekezdése kimondja, hogy a változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A 46. §

(3)bekezdése értelmében, ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az

(1)bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. Mindezek alapján megállapítható, hogy a cégbíróságnak nem volt feladata annak vizsgálata, hogy a .. által tartott taggyűlésen hozott határozatok tartalmilag mennyiben voltak törvényesek, miként viszonyultak a meghozott határozatok a taggyűlés napirendjéhez. Az ott hozott határozatok törvényességi felülvizsgálatára külön eljárásban volt lehetőség, amely meg is történt, a határozat megsemmisítésére azonban csak 2010-ben került sor. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy létezik jogszabályi rendelkezés a kérelmek sorrendiségben történő vizsgálatára, ezt a bírósági ügyviteli szabályzat (BÜSZ) 78. §

(1)bekezdése írja elő. Jogszabálysértés nélkül, helytállóan állapította meg ennek alapján a másodfokú bíróság azt, hogy az alperes jogszerűen járt el, amikor a

1. december 30-án beérkezett korábbi kérelmet a .. ügyvéd által
2. január 9-én érkezett kérelmet megelőzően bírálta el. A korábban beadott kérelem alapján jogszerű volt .. ügyvezető képviseleti jogosultságának törlése
3. január 14-én kelt
4. sorszámú végzéssel, amely határozat a Ctv.
5. §

(1)bekezdése alapján a meghozatala napján jogerőssé vált. Ennek okszerű következménye volt az, hogy .. által

1. december 15-én adott azon meghatalmazás, amely alapján eljáró jogi képviselő
2. január 9-én a tagváltozás bejegyzés iránti kérelmet előterjesztette, hatálytalanná vált. Ebből okszerűen következik, hogy .. jogi képviselő cégeljárási jogosultsága is megszűnt. Megállapítható ugyanis, hogy ..
3. december 15-én megszűnt az AMIT 2 Kft. szervezeti képviselője lenni, ezért ezen a napon érvényes meghatalmazást ..nak nem adhatott. Ezen megalapozott álláspontját a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a jogerős ítélet a
4. oldal

(3)bekezdésében részletesen megindokolta. Helytállóan állapította meg, hogy a Ctv. 46. §

(6)bekezdése alapján jogszerűen alkalmazott jogkövetkezmény volt a tagváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítása a

1. januári érkezésű kérelem kapcsán. Miután .. a cégnyilvántartás adatai szerint már a meghatalmazás aláírásának időpontjában sem volt szervezeti képviselő, az alperes nem járt el jogellenesen azzal, hogy a .. ügyvédnek adott meghatalmazást nem fogadta el az ügyvéd képviseleti jogosultságának igazolásaként és emiatt hiánypótlást rendelt el. Annak is indokát adta megfelelően a jogerős ítélet, hogy ehhez képest a Pp.
2. §-a, az ügyvédségről szóló
3. évi XIX. törvény
4. §

(2)bekezdése, illetve a BH 2011 évi

1. számú jogesete az adott esetben miért nem volt alkalmazható. Ezek a hivatkozások ugyanis arra az esetre vonatkoznak, mikor a szervezeti képviselő még jogszerűen adott meghatalmazást valaki részére és utóbb a szervezeti képviseleti joga megszűnt. A jelen esetben azonban az volt megállapítható, hogy már
2. december 15-én sem adhatott jogszerű meghatalmazást .. .. részére, mert ügyvezetői minősége ezen a napon megszűnt. Azt is jogszabálysértés nélkül, helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes cégbírósága a Ctv.
3. §-a tekintetében nem minősül kívülálló „harmadik személynek". A Ctv. a cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, jogok és tények bejegyzését, valamint törlését a korábbiak szerint a cégbíróság hatáskörébe utalja. Ezeket a tevékenységeket a cégbíróság maga hajtja végre, nyilvánvalóan hivatalos tudomása van a cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, jogok és tények változásáról, vagy törléséről. Ezekről a változásokról a cégbíróság nem a saját nyilvántartásából vagy az ott történő átvezetés nyomán, hanem nyomban, azok időpontjával tudomást szerez, a változásokról való tudomásszerzéséhez nincs szükség közzétételre. Ezek a változások tehát a bejegyzés, illetve a törlés időpontjában nyomban hatályosulnak, a bíróság tehát valóban nem minősül olyan harmadik személynek, akivel szemben a cégnyilvántartás változásai a cégközlönyben való közzététellel hatályosulnának. Jogszerűen állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy ebből következően .. ügyvezető cégnyilvántartásból való törlésének a jogi következményeit az alperes a törlést követően nyomban levonhatta. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét, az alperesi cégbíróság a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte a tevékenységét, jogellenes magatartást nem tanúsított, így bírói jogkörben okozott kárért való felelősség sem állapítható meg jogalap hiányában. Erre figyelemmel a Kúria szükségtelennek tartotta a jogerős ítéletnek azon megállapításait, amely kárigény alapjául szolgáló szerződés tekintetében az elővásárlási jog gyakorlásáról vagy annak elmaradásáról szóló érvelést tartalmazta. A jogalap hiányára figyelemmel ugyanis a kárigény vizsgálata okafogyottá vált. Mindezekre figyelemmel a Kúria Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes köteles a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a perköltség viselésére, miután az alperesi képviselő oldalán perköltség nem merült fel, perköltségként a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték merült fel, amelynek nagyságát az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése alapján állapította meg a bíróság. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő s.k.