← Magyarország

G.20819/2009/78 – Balassagyarmati Törvényszék

...Törvényszék 10.K.20.819/2009/

  1. szám A ... Törvényszék a ...Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt ... (...) felperesnek - ...ügyvéd (....) által képviselt ... (....) alperes ellen szolgáltatási díjtartozás és egyéb iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 364.128.(Háromszázhatvannégyezer-egyszázhuszonnyolc) forintot és ezután az összeg után
  2. december
  3. napjától a kifizetés napjáig évi 7,75 % késedelmi kamatot, valamint 150.000.- (Egyszázötvenezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes kereseti és az alperes viszontkereseti kérelmét elutasítja. Az ítélet ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, fellebbezéssel lehet élni, amelyet, előterjesztése esetén, a ...Törvényszéknél kell benyújtani. A fellebbezés esetére tájékoztatja peres feleket arról, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető, illetve a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálása kérelmezhető akkor is, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás: A felperes jogelődje a ...Kft. (....) az autóval közlekedve K...-ról P...-ra vitt egy ... típusú személygépkocsit, amelyet ezt követően autómentővel az ...országi R...-be szállított, ahonnan pedig hazahozta az alperes közúti balesetben megsérült ...típusú személygépkocsiját, amely sérült gépjárművet a P...-ra történő megérkezést követően átszállított V...-ra. Ezért a
  4. július
  5. napján teljesített szolgáltatásért a díjkövetelése érdekében
  6. december
  7. napján kiállította azt a számlát, amelyben az alperest 426.528.- forint szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel 2007.- december 18-i fizetési határidővel. A számlában 12.000.- forint összeggel szerepelt a személygépkocsi K...-ról P...-ra történő vitele, 60.00.- Ft-al az ... személygépkocsi R...-be történő szállítása, 304.128.- forinttal az alperes sérült személygépkocsijának P...-ra történő szállítása és 50.400.- forinttal ennek a sérült személygépkocsinak P...-ról V...-ra történő átszállítása. A számlát az alperes nem egyenlítette ki, ezért a felperes jogelődje igényét fizetési meghagyás kibocsátása útján érvényesítette, amely eljárás az alperes ellentmondása következtében perré alakult. A perben a felperes, mint jogutód a számlakövetelést járulékaival együtt teljes egészében fenntartotta, az alperes pedig a kereseti kérelem teljes terjedelmű elutasítását kérelmezte. A per utolsó tárgyalásán azonban az alperes a felperesi követelésből 240.000.- forintot elismert. Az alperes azonban viszontkeresetet is előterjesztett azon hivatkozással, hogy a felperesi jogelőd nemcsak a sérült gépkocsija hazaszállítását vállalta, hanem az azon történő szükséges javítások elvégzését, elvégeztetését is, aminek nem tett eleget. Emiatt az alperesnek ... történő hazautazása miatt összesen 162.257.- forint + 168 euro kára keletkezett, amelynek megfizetésére kérte a felperes kötelezését. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. A bíróság a felperes kereseti követelését részben, az alábbiak szerint találta megalapozottnak. A peres felek a felperes jogelődje által kiállított számlában feltüntetett szolgáltatások teljesítésére írásbeli szerződést nem kötöttek. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján sem volt megállapítható, hogy a szóbeli tárgyalások eredményeként köztük milyen tartalmú szerződés jött létre. Nem volt azonban vitás, hogy az alperes kereste meg a felperesi jogelőd ügyvezetőjét a szolgáltatás nyújtása érdekében és ennek során került rögzítésre, hogy az alperesnek az ...országban megsérült ... személygépkocsija Magyarországra szállítandó és egyidejűleg az alperes részére egy csere gépkocsit K...-ról kell szállítani. Az azonban már nem volt megállapítható, hogy ezeket a szolgáltatásokat a felperes mekkora díjért vállalta, tehát létrejött-e a díj tekintetében is a peres felek között az egyező akaratnyilvánítás. Az alperes magyarországi casco biztosítója tájékoztatására hivatkozással 170.000.- forintban jelölte meg a szolgáltatás megrendelése során általa meghatározott díjösszeget, a felperesi ügyvezető azonban arról nyilatkozott, hogy a telefonon történő tárgyalás során 400.000 - 500.000.- forintban jelölte meg a szállítás költségét, mert a teljesítés során felmerülő egyedi körülmények (kilométer távolság, autópálya használat, stb.) ennél pontosabb díjmegjelölést nem tettek lehetővé. A peres felek állításuk alátámasztására és bizonyítására tanúkat jelölte meg. A felperes által megjelölt tanúk a felperes előadását, az alperes által megjelölt tanúk pedig az alperes előadását támasztották alá. Ebből következően megalapozott következtetés nem volt levonható arra vonatkozóan, hogy a peres felek milyen összegben állapodtak meg a szolgáltatás elvégzésére. Tény azonban, hogy a felperes jogelődje a ... típusú személygépkocsit az alperes lakóhelyéről, K...-ról először P...-ra vitte, majd onnan leszállította ...országba, ahonnan az alperes sérült gépjárművét először P...-ra, majd onnan V...-ra szállította át. Ezt a szolgáltatást az alperes a sérült személygépkocsinak P...-ról V...-ra történő átszállítása kivételével tudomásul vette és elfogadta. Így az alperes jogalap nélkül gazdagodna, ha az általa igénybevett és elfogadott szolgáltatás után a díjat a felperes részére nem fizetné meg. Ennek a díjnak a meghatározásához azonban a perben igazságügyi szakértő közreműködése volt szükséges, amely szakértői igénybevételre a felperes indítványa nyomán sor került. Az igazságügyi szakértő a csere személyautó P...-ról R...-be és a sérült autó R...-ből P...-ra történő szállításáért felszámított összesen 364.128.- forint díjat megalapozottnak találta annak ellenére, hogy a felperes jogelődje, illetve az általa megbízott alvállalkozó a menetlevélen a két település közötti távolságot oda-vissza 2112 km-ben jelölte meg, szemben az internetes útvonaltervező által kimutatott 1922 km-rel. Ezt az igazságügyi szakértői véleményt a bíróság az ítélkezés alapjául maradéktalanul elfogadta és a szakértő által is reálisnak tartott 364.128.- forintban határozta meg azt a szolgáltatási díjat, amelyet az alperesnek a felperes részére kiegyenlítenie kell. A menetlevél és az internetes útvonal tervező közötti kilométer különbség indokoltsága a menetlevélen vezetett adatok alapján nem volt ellenőrizhető, ezért a bíróság úgy foglalt állást, hogy erre a kilométer eltérésre tekintettel a csere személygépjárműnek a felperes lakóhelyéről P...-ra történő vitele szakértő által reálisnak tartott 364.128.- forint bruttó díjban benne foglaltatik. Semmilyen megállapodás nem volt megállapítható azonban a peres felek között arra vonatkozóan, hogy a felperes jogelődje a P...-ra szállított sérült gépjárművet miért szállította át V...-ra, így az ide történő átszállítás fuvardíja a felperes részéről megalapozatlan követelés. Az igazságügyi szakértői vélemény is rögzítette, hogy mind
  8. júliusában, a perbeli teljesítés időpontjában, mind pedig az azt követő időszakban a fuvardíjak jelentőst szóródást mutatnak, mert a szakértő által megkeresett vállalkozások ilyen tartalmú nyilatkozatot tettek. A szakértő pedig azért találta reálisnak a felperes jogelődje által a P...-R...-P... útvonalra a felperesi jogelőd számlázását, mert az a szélső értékek között reális mezőben helyezkedik el. Igaz tehát, hogy az alperes amennyiben keres, vagy a felperesi jogelőddel bizonyítható módon a szakértői véleményben reálisnak tartott összegnél kisebb összegben állapodik meg a gépjármű ki és hazaszállításáról, úgy ezt akár kedvezőbb fuvardíjjal is megtehette volna, mivel azonban az alperes a felperessel bizonyítható módon egyértelműen nem tisztázta a szolgáltatási díj összegét, ennek ellenére a felperesi jogelőd szolgáltatását igénybe vette, így a felperesi jogelőd reális árat tartalmazó számlájából a P…-R...-P...útvonalon történő szállításért felszámított szolgáltatási díjat a Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi IV. törvény ( Ptk.)
  10. §

(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni. Eszerint a törvényi rendelkezés szerint ugyanis, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Az alperes a felperesi jogelőd által biztosított szolgáltatást vett igénybe, amely szolgáltatás reális ára 364.128.- forint, így az alperes a felperesi jogelőd szolgáltatása nyomán ekkora vagyoni előnyhöz jutott, ezért ezt köteles megtéríteni a felperesnek. A felperesi jogelőd számlájában szereplő fizetési felszólítás utolsó napját követő naptól az alperes ezzel az összeggel késedelembe esett, ezért a Ptk. 301. §
(1)bekezdése alapján köteles késedelmi kamatot fizetni, amelynek mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mérték. A fentiek alapján a bíróság az alperes viszontkeresetét nem találta megalapozottnak, mert a tanúk nyilatkozataiból sem volt megállapítható, hogy a felperesi jogelőd az alperes sérült autója javítását, vagy a javítás megszervezését elvállalta volna. Így ebben a körben nem volt megállapítható a felperesi jogelőd szerződésszegése, amellyel összefüggésben az alperest kár érhette volna. A felperes a perben részben lett pernyertes, ezért az alperes rész-perköltség megfizetésére köteles a felperes javára a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §
(1)bekezdése alapján. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság biztosítása a Pp. 233. §
(1)bekezdésén, a fellebbezési tájékoztató a Pp. 220. §
(3)bekezdésén alapul. ...,
  1. június
  2. ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó ...Törvényszék 10.G.20.819/2009/
  3. szám Végzés: ... Kft. felperesnek - ... alperes ellen szolgáltatási díjtartozás és egyéb iránt indított perében a bíróság
  4. sorszámú ítéletén feltüntetett ügyszám betűjelét G betűjelre j a v í t j a ki, mert az ügyszámban a K betűjel elírás következtében szerepel. A végzés ellen fellebbezésnek nincsen helye. ...,
  5. szeptember
  6. ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.