A határozat elvi tartalma: Amíg a közhiteles cégnyilvántartásban a taggyűlési jegyzőkönyv dátumára visszamenőleg a tagváltozás nem kerül átvezetésre, addig a felperes a harmadik személlyel (adóhatóság) szemben arra nem hivatkozhat. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.396/2012/3.szám A Kúria a dr. Pálvölgyi László ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Drozdik Zsuzsa jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (fél címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Kecskeméti Törvényszék 14.K.20.037/2012/
- számú kiegészítő ítéletével kiegészített
- március 12-én kelt 14.K.20.037/2012/
- sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezi, elutasítja. 14.K.20.037/2012/
- számú és a felperes keresetét Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000 (százhuszonötezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 149.200 (száznegyvenkilencezer-kétszáz) forint kereseti és 248.600 (kétszáznegyvennyolcezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes
- december 11-étől
- november
- napjáig a ... Bt. (továbbiakban Bt.) beltagja volt. A felperes
- június
- napjával a tagsági jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntette. A cégnyilvántartásban történő átvezetés azonban elmaradt, arra csak
- november 28-ával került sor, ezzel a dátummal aláírt társasági szerződés módosítással. A Bt-t a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, mint cégbíróság
- május 4-ei hatállyal törölte a cégnyilvántartásból. A társaságnak
- november 28-áig felhalmozott kifizetetlen adótartozása 2.486.000 Ft volt. Az első fokú hatóság az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §
(2)bekezdés f) pontja alapján kötelezte a felperest a fenti összeg megfizetésére. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. CXLIV. törvény (régi Gt.) 101. §
(1)bekezdése, illetve a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (új Gt.)
- §
(1)bekezdése szerint a beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, és a régi Gt. 54. §
(1),
(2)bekezdése szerint a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság megszűnésétől számított 5 év alatt évülnek el, illetve megszűnő tagság esetén az elévülés kezdő időpontja a tagsági jogviszony megszűnésének időpontja. Azzal érvelt, hogy a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) 22. §
(1)és
(3)bekezdése alapján a cégnyilvántartás az, amely hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait és a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve cégnyilvántartásban szereplő, az adat igazolására szolgáló okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került. Mivel a cégbíróság
- november 28-ai hatállyal törölte a felperest, így a felperes tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjára ez a nap az irányadó. A felperes keresete folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ezen ítéletét
- számú kiegészítő ítéletével akként módosította, hogy az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére az első fokú határozatra kiterjedő hatállyal kerül sor. A bíróság az alperesi megállapítással ellentétben azt rögzítette, hogy a felperes jogviszonyának megszűnésére nem
- november 28-án került sor, hanem az arról szóló taggyűlési jegyzőkönyv alapján
- június 1jén. Álláspontja szerint a felperes a közhiteles cégnyilvántartással szemben bizonyította, hogy tagsági jogviszonyának megszüntetésére már
- június 1-jén sor került. A cégbírósághoz benyújtott és a felperes által csatolt okiratok közti ellentmondást pedig nem találta olyan súlyúnak, mely az okirat hiteltelenségét vonná maga után. Miután a felperes tagsági jogviszonya
- június
- napján megszűnt, az alperes az új Gt.
- §
(1)bekezdésében meghatározott elévülési jogvesztő határidőn túl érvényesítette követelését, ezért a határozat jogszabálysértő. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatala, a felperes keresetének elutasítása iránt. Álláspontja szerint a bíróság megsértette az Art. 35. §
(2)bekezdés f) pontját, a Ctv. 22. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseit, valamint az új Gt. 104. §
(1)bekezdésébe foglalt előírásokat, és a Pp. 206. §
(1)bekezdését. Vitatta azt a jogerős ítéleti álláspontot, hogy a felperes társasági jogviszonya
- június
- napján szűnt meg, mert a rendelkezésre álló iratok, jegyzőkönyvek között lényeges ellentmondás található. A felperes tagsági jogviszonyának megszűnését az adóhatósági eljárásban egy
- július 1-jei okirattal kívánta alátámasztani, míg a cégbíróságon
- június 1-jei okirat került benyújtásra. Az okiratok közötti ellentmondás a bíróság által nem került feloldásra. Nem elfogadható a jogerős ítéletnek az az érvelése, hogy a közhiteles nyilvántartással szemben bizonyításnak van helye és ennek alapján elfogadható a felperes által benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv. Egyrészről több bírósági határozat már kimondta, hogy az ellentétes tartalmú okiratok alapján cégbejegyzésnek, illetve adatváltozás bejegyzésének nem lehet helye, másrészről, ha a felperes már
- június 1-jén intézkedett volna a tagsági jogviszonyában bekövetkezett változás átvezetéséről, úgy a régi Ctv.
- §-a szerint a bejegyezni kért adat valóban a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel a változás napjával (taggyűlési jegyzőkönyv kelte) visszamenőlegesen hatályossá vált volna. A változásbejegyzési eljárás azonban az új Gt. alapján indult, így a felperes tagsági jogviszonyának
- június
- napjával történt megszűnésére - jogszabályi változás folytán - már nem volt lehetőség, az
- november
- napjával vált hatályossá. Kiemelte azt is, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő, az adat igazolására szolgáló okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat a cég, hogyha az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte. Ilyen bizonyítást azonban a felperes nem ajánlott fel. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A perbeli jogvitában az első fokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes tagsági jogviszonya mikor, mely okirat alapján szűnt meg, ehhez képest az adóhatóság jogszerűen kötelezte-e
- évben a
- november
- napjáig fennálló tartozás megfizetésére a volt beltagot. Annyiban helytállóan hivatkozott az alperes a Ctv.
- §-ára, hogy a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását és azok változásait, azonban alperesi nézőponttól eltérően a szabályozás lehetőséget ad az abban foglaltak megdöntésére. Ugyanakkor ennek bizonyítására nem elegendő a taggyűlési jegyzőkönyv benyújtása, hanem olyan cégnyilvántartási határozat, végzés szükséges, amely tanúsítja, hogy a tagsági jogviszony a taggyűlési jegyzőkönyvben foglalt időponttal szűnt meg. Mindaddig, amíg maga a cégbíróság nem ismeri el az adatváltozás időpontjának
- június 1-jét, addig jogszerűen arra a felperes nem hivatkozhat. A speciális cégbírósági közhiteles nyilvántartással szemben a közigazgatási eljárásban benyújtott okirat alapján történő változtatás jogbizonytalanságot okozna, ezért az ily módon nem vitatható és nem igazolható. Tévedett tehát az első fokú bíróság akkor, amikor a taggyűlési jegyzőkönyvet a közhiteles nyilvántartással szembeni bizonyítékként elfogadta és értékelte. Azért is helytelen az álláspontja, mert a
- november 28-ai hatállyal bejegyzett adatváltozás is a
- júniusi taggyűlési jegyzőkönyvön alapult, az már értékelésre került a közhiteles nyilvántartást vezető bíróság által, ennek ellenére a bejegyzés dátuma mégsem
- június 1-jével történt meg. Ugyancsak osztja a Kúria azt az alperesi érvelést, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvek közötti dátumkülönbségek az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés dátumai közötti eltérés joggal ébreszthetett kételyeket a felperesi állítás valóságtartalmát illetően. A tagsági jogviszony korábbi időpontban történő megszűnésének hitelt érdemlő igazolása híján a közhiteles nyilvántartásban szereplő adat az irányadó, ebből kifolyólag az új Gt.
- §
(1)bekezdésében meghatározott 5 éves jogvesztő határidőn belül került sor követelés érvényesítésére. A Ctv. 22. §
(3)bekezdéséből kifolyólag a felperes kizárólag a Bt-vel és annak tagjaival szemben hivatkozhat tagsági jogviszonyának előbb történő megszűnésére és kérheti az adótartozás áthárítását a többi tagra. Ez a lehetősége azonban nem hat ki az adóhatósági jogviszonyára, mivel a felperes nem bizonyította, hogy az adóhatóság (harmadik személy) erről már korábban tudomást szerzett. A fentiek alapján a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján eljárva az első fokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes első fokú és felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Az illeték megfizetésére vonatkozó kötelezés az Itv. 74. §
(3)bekezdése szerinti a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességi eljárásról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró