A határozat elvi tartalma: A megállapítási kereset feltételeként a jogvédelem szükségességét konkrét fizetési kötelezettség hiányában egy, a jövőben várható követelés - indokolatlanul magasnak tartott - összege és ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogszabály eltérő értelmezése nem teszi megállapíthatóvá. Pfv.IV.20.626/2013/3.szám A Kúria a Berki Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Berki Dávid ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Kiss Andrea ügyvéd által képviselt alperes ellen közműfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapítása iránt a Salgótarjáni Városi Bíróság előtt 6.G.20.038/
- számon megindított és a Balassagyarmati Törvényszék 7.Gf.20.001/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes a
- szeptember 1-jén kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatától a .. szám alatti ingatlant, ahol a korábban általános iskolaként üzemeltetett épület átalakítását követően száz férőhelyes ápolási otthont kívánt kialakítani és működtetni. A felperes építési engedélyt kért az önkormányzattól, amelynek kiadásához az alperes a
- március 25én kelt levelében hozzájárult, ehhez azonban a felperes által igényelt teljes vízkapacitásnak megfelelő közműfejlesztési hozzájárulás, összesen 4.550.000 forint megfizetését írta elő. Az alperes a levelében azt is rögzítette, hogy az érintett ingatlan közüzemi ivóvízbekötéssel rendelkezik, az építtető (felperes) azonban az alperessel szerződéses jogviszonyban nem áll, fogyasztói nyilvántartásában nem szerepel. A felperes alpereshez címzett,
- március 25-ei keltű levelében vitatta az alperes által megjelölt vízközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét, amely álláspontja szerint kizárólag az általa igényelt vízmennyiség és a korábbi vízszolgáltatás különbözeteként állapítható meg. Az alperes a
- május 9-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy a korábbi tulajdonos az általa üzemeltetett iskola vonatkozásában jogszabályi rendelkezés alapján nem fizetett közműfejlesztési hozzájárulást, ezért a teljes igényelt vízmennyiség után kell azt a felperesnek megfizetni. A felperes keresetében a Pp.
- §-a alapján kérte annak megállapítását, hogy a tulajdonában álló perbeli ingatlan vízközművének fejlesztése kapcsán csak a korábbi tulajdonos önkormányzat által eredetileg igénybe vett, lekötött vízmennyiség után korábban megfizetett, vagy bármely okból megfizetni elmulasztott vízközmű-fejlesztési hozzájárulás és az általa igénybe venni kívánt vízmennyiség után számítandó hozzájárulás közötti különbözet megfizetésére köteles. A felperes keresetének jogalapjaként a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/
- (IV.5.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdését jelölte meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a megállapítási kereset feltételei nem állnak fenn. Érdemben kifejtett álláspontja szerint az ingatlan korábbi tulajdonosának, az önkormányzatnak, miután nem minősül gazdálkodó szervezetnek, közműfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem volt, ezért a felperes által igényelt használati víz mennyisége alapulvételével köteles a vízközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére „20.000 forint + áfa" perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a perben a megállapítási kereset Pp.
- §ában foglalt feltételei nem állnak fenn, mert nem állapítható meg, hogy a kért megállapítás a felperes milyen jogának megóvása érdekében szükséges az alperessel szemben. Az alperes ugyanis a felperessel szemben ez ideig vízközmű-fejlesztési hozzájárulás iránti igényt semmilyen módon, fizetési felszólítás vagy peres eljárás útján nem érvényesített. Ettől függetlenül rögzítette a másodfokú bíróság, hogy marasztalási kereset esetén sem kellene azt vizsgálni, hogy a korábbi tulajdonos, az önkormányzat vagy az iskola fizetett-e közműfejlesztési hozzájárulást. A 38/
- (IV.5.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése szerint ugyanis, miután az ingatlan közüzemi ivóvízbekötéssel rendelkezett, az igényelt szolgáltatás csupán a mennyiség növelése, amelyhez a hozzájárulás mértéke igazodik. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság is elfogadta azt az érvelését, hogy a már meglévő és az igényelt vízmennyiség különbözete után kötelezhető közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére, amelynek megállapítására a keresete irányult. Ahhoz azonban, hogy a hozzájárulás pontos mértéke is meghatározható legyen, szakértő kirendelése lett volna szükséges. Nem eshet ugyanis a terhére, hogy az alperes és az önkormányzat szerződéskötési kötelezettségének megszegése miatt az eddig lekötött vízmennyiség nem ismert. Jogainak megóvásához szükséges annak megállapítása tehát, hogy milyen mérték után köteles közműfejlesztési hozzájárulást fizetni. Az eljárt bíróságok a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltakat is megsértették, mert elmulasztották kioktatni a jogmegóvás konkrét bizonyítására. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Pp.
- §-ának második fordulata szerint megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. E rendelkezés értelmében a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének két konjunktív feltétele van: a jogvédelem szükségessége és a teljesítés követelésének kizártsága. A jogvédelem szükségességét azonban konkrét fizetési kötelezettség hiányában egy, a jövőben várható követelés - indokolatlanul magasnak tartott - összege és ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogszabály eltérő értelmezése nem teszi megállapíthatóvá. A felek között a pert megelőzően a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/
- (IV. 5.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a vízközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére vonatkozó rendelkezés alkalmazása körében alakult ki nézeteltérés. E rendelkezés értelmében a gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége javításához - meghatározott ingatlanok kivételével - a szolgáltató részére vízközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. Az alperes álláspontja szerint a felperes az általa igényelt teljes vízmennyiség alapulvételével köteles a hozzájárulás megfizetésére, miután az ingatlan korábbi üzemeltetője jogszabályi rendelkezés alapján vízközmű-fejlesztési hozzájárulást nem volt köteles fizetni. A felperes értelmezése szerint, melynek megállapítására a keresete is irányult, ő csupán az ingatlan korábbi tulajdonosa által igénybe vett és az általa igénybe venni kívánt vízmennyiség különbözete után köteles a hozzájárulást megfizetni. A felperes a fizetési kötelezettsége alapján a vízközmű-fejlesztési hozzájárulás alperes által megállapítandó mértékétől tartva terjesztette elő a megállapításra irányuló keresetét. Értelemszerűen teljesítést az alperestől nem követelhet. A Pp.
- §-a további konjunktív feltételének vizsgálata körében helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes megállapításra irányuló igénye az alperessel szemben a jogai megóvásához nem szükséges, miután fizetési kötelezettsége - felszólítás vagy egyéb igényérvényesítés útján - az alperessel szemben ez ideig nem keletkezett. Az alperes felpereshez címzett
- március 25-ei keltű levelében, amelyben az építési engedélyhez járult hozzá, csupán jelezte, hogy a létesítmény használatbavételi engedélyének kiadásához a hozzájárulásának feltétele lesz az igényelt víz mennyiségére - 4.550.000 forint közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésével - a vízhasználati jogosultság megváltása. Az alperes teljesítést ez ideig a felperes saját előadása szerint sem kért. Konkrét fizetési kötelezettség hiányában pedig önmagában az, hogy az alperes - a felperes álláspontja szerint - a jogszabályi előírásnál esetleg magasabb összegű közműfejlesztési hozzájárulás megfizetését fogja előírni, a jogvédelem szükségességét nem alapozza meg. A felperes megállapításra irányuló keresete valójában az alperessel fennálló jogviszonyában az alkalmazandó jogszabály értelmezésére irányul, amelyre a Pp.
- §-ának rendelkezése nem ad lehetőséget. Annak megállapítása pedig, hogy az alkalmazandó jogszabály alapján az alperes a jövőben milyen összegű pénzkövetelést támaszthat a felperessel szemben, a jogvédelem szükségességét nem teszi megállapíthatóvá. Tévesen kifogásolta a felperes a jogmegóvás szükségességének bizonyítására vonatkozó tájékoztatás elmulasztását a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. A felperes a jogai megóvása körében egyértelműen az alperes jövőben várható teljesítés iránti igényére hivatkozott, a bizonyításra szoruló ténnyel, azaz jogai alperessel szemben való megóvásának szükségességével tehát tisztában volt (6.G.20.038/2012/
- számú jegyzőkönyv
- old.). Miután a megállapítási kereset Pp.
- §-a szerinti egyik konjunktív feltétele, a felperes alperessel szembeni jogainak megóvása nem teljesült, jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. A felperes a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján terhére eső felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta. Budapest,
- október
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő