Bfv.263/2013/6 – Kúria

(3)bekezdése szerint

1. január
2. után a
3. évi CL. tv. 17.§-ával alkalmazott dekriminalizáció figyelmen kívül hagyása folytán a Btk.2.§ időbeli hatályra vonatkozó rendelkezéseit sérti. KÚRIA Bfv.II.263/2013/6.szám A Kúria Budapesten, a
4. év szeptember hó
5. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A számvitel rendje megsértésének vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.XX.966/2011/
6. számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet az ellene 3 rendbeli számvitel rendje megsértésének vétsége [
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a terhelt által bűnügyi költség címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.810 nyolcszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (hatezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a 2012. október 15. napján megtartott nyilvános tárgyaláson kihirdetett 11.B.XX.966/2011/6. számú ítéletében a terhelt bűnösségét 3 rb. könyvvezetési kötelezettség megszegésével elkövetett számvitel rendje megsértésének vétségében (1978. évi IV. tv. - a továbbiakban Btk. - 289.§

(1)bek. a) pont) állapította meg és ezért őt 1 év időtartamra próbára bocsátotta, valamint kötelezte 40.000 forint bűnügyi költség megfizetésére. A kerületi bíróság ítélete kihirdetése napján jogerőre emelkedett. A Be.259.§-a alapján rövidített indokolással készült ítélet tényállásában foglaltak szerint a terhelt 2007. november 1. napjától egy társasház közös képviseletét látta el. A terhelt 2007., 2008., és 2009. évre vonatkozóan nem tett eleget a számviteli törvény 162.§

(2)bekezdésében írt kötelezettségének, amely szerint az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzfogalomhoz kapcsolódó, pénzmozgással nem járó vagyont és eredményváltozásokat, az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. A terhelt a társasház tárgyi eszközeiről szóló analitikus nyilvántartásokat nem vezette és a 224/2000. (XII.19.) számú Korm. rendelet 6.§

(5)bekezdésében írt társasházi beszámolót nem készítette el, így a terhelt a 2007.,

1. és
2. években megsértette a számvitelről szóló
3. évi C törvény, illetve a 224/
4. (XII.19.) Kormányrendelet éves beszámolókészítésre vonatkozó rendelkezéseit, amellyel a társasház vagyoni helyzetének áttekintését megnehezítette. Fenti magatartásával a terhelt megvalósította a 3 rb., a Btk.289.§

(1)bekezdés a) pontjába ütköző könyvvezetési kötelezettség megszegésével elkövetett számvitel rendje megsértése vétségét. A kerületi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítélete ellen a Fővárosi Főügyész nyújtott be felülvizsgálati indítványt Bf.586/2013/1-I. számon a terhelt javára a Be.416.§

(1)bekezdés a) pontja alapján, mivel a terhelt bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A

1. évi CL. törvény 16.§-a ugyanis
2. január 1-jei hatállyal módosította a Btk.289.§-át és a módosított rendelkezések értelmében
3. január 1-jétől a terheltnek felrótt magatartás már nem büntetendő. A terhelt marasztalása ezért a Btk.2.§-ában foglaltak, a Btk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések megsértését jelenti. A Fővárosi Főügyész ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat megváltoztatásával a terhelt felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.261/
4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan formában fenntartotta. A Kúria nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta és az indítványában foglaltakhoz a terhelt védője is csatlakozott. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be.423.§

(4)és

(5)bekezdése által meghatározott körben a felülvizsgálati indítványban meghatározott okból, továbbá a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a megtámadott határozatot. Ennek során a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontja esetköreibe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, ugyanakkor megállapította, hogy a Be.416.§

(1)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány alapos. A Be.416.§

(1)bekezdés a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A fővárosi főügyész felülvizsgálati indítványában e körben kifejtettek maradéktalanul helytállóak. A kerületi bíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatát

1. október
2. napján hozta meg és a határozat ezen a napon jogerőre is emelkedett. Ezen időpontot megelőzően,
3. január 1-jei hatállyal azonban a
4. évi CL. tv. 17.§-a módosította a Btk.289.§-ának rendelkezéseit is, és - miként azt a törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás kifejezetten rögzíti is - a módosítás a Btk. korábbi 289.§

(3)bekezdése szerinti bűncselekményt dekriminalizálta, így a terhelt cselekménye a módosítás időpontjától nem bűncselekmény. A Btk. időbeli hatályáról rendelkező 2.§ értelmében a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. A kerületi bíróság ítélete ezért a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést sérti, ekként a terhelt elmarasztalására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Kúria a törvénysértést a Be.427.§

(1)bekezdés a) pontja alapján kiküszöbölte, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, amikor a terheltet az ellene emelt vád alól a Be.331.§

(1)bekezdése alapján felmentette. A jogerős határozat a terheltet bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte. A Kúria a Be.585.§

(1)bekezdése alapján rendelkezett e bűnügyi költség esetleges befizetése esetére, annak és kamatának visszatérítéséről, továbbá a Be.429.§

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költség állam általi viseléséről. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2013. szeptember 12. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné