← Magyarország

Gf.40310/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.310/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Császár Katalinügyvéd (....) által képviselt .. (....) I. r., a ...(...) II. r. felpereseknek a dr. Joó Évaügyvéd (....) ...(...) alperes ellen kártérítés iránt indított perében az Egri Törvényszék
  2. február 18-án kelt 16.G.20.012/2012/
  3. számú ítélete ellen a felperesek részérõl benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következõ ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
  4. évben a Heves Megyei Önkormányzat ...(a továbbiakban:...) nyílt közbeszerzési eljárást írt ki az intézeti gyógyszertárának működtetésére. A nyertesek az .... és a ... voltak, melyek létrehozták a .....a továbbiakban: ..
  5. október 2-án a kórház mint megrendelő és a ...mint közreműködő, továbbá az ... és a ...
  6. november 1-jétől kezdődő tíz éves határozott időtartamra közreműködői szerződést kötöttek a Kórház intézeti gyógyszertárának működtetésére, illetve gyógyszerellátásának biztosítására. A szerződés 3.
  7. pontja szerint 311 m² alapterületû intézeti gyógyszertár, 317 m² alapterületû raktár és 69 m² alapterületû vényforgalmat lebonyolító két részleg került bérbeadásra. Ezen a napon az .. mint bérlő és a Kórház mint bérbeadó bérleti szerződést kötöttek a közreműködői szerződésben rögzített feladatok ellátásának biztosítására, mely szerint a bérlő havi 697.000 forint + áfa bérleti díjat fizet, s vállalta, hogy a szerződés hatályba lépését követően 60 havi bérleti díjat 30 napon belül megfizet. A bérleti szerződés a bérleti időszak lejárta előtt kizárólag a közreműködői szerződés megszűnésével szűnhetett meg. A ...
  8. november 1-jén működését megkezdte, s
  9. december
  10. napján 60 hónapra nettó 41.820.000 forint bérleti díjat fizetett meg. A Heves Megyei Önkormányzat nem saját költségvetési intézménye útján kívánta működtetni a kórházat, ezért
  11. március 27-én a ..mint vagyonkezelõ szolgáltatóval és a Kórházzal vagyonkezelõi, használati és hasznosítási egészségügyi ellátási, valamint tartozásátvállalási és engedményezési szerzõdést kötött, mely 20 évre jött létre és a ... 100.000.000 forint + áfa megfizetését vállalta. A szerződés IX.
  12. pontja szerint a ...az átadás napján a Kórház valamennyi, könyvvizsgálattal alátámasztott, számviteli törvény szerint összeállított közbenső mérlege alapján fennálló és teljességi nyilatkozatban szereplő kötelezettségét átvállalta, ideértve az egészségügyi ellátásból adódó, s pályázatokhoz, fejlesztésekhez kötődő szerződéses kötelezettségeket, kártérítési igényeket, a folyamatban lévő perekből adódó kötelezettségeket, illetve a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottakkal szembeni munkáltatói kötelezettségeket. A Kórház valamennyi, közbenső mérlege alapján fennálló követelését a ... engedményezte. A ... vállalta, hogy a tartozásátvállalásokhoz a jogosultak hozzájárulását kéri, illetve ha az nem történik meg, az önkormányzatot olyan helyzetbe hozza, hogy lejáratkor teljesíthessen. Rögzítették, a ... a Kórháznak nem jogutódja. A Kórház által a működéséhez szükséges termékek, szolgáltatások beszerzésére kötött, a Kórház vagy az önkormányzat által az ingó- vagy ingatlan vagyon fenntartásával, működtetésével, felújításával, karbantartásával kapcsolatos szerződések az átadást követően a ... nem kötik, azokat ő jogosult felülvizsgálni, azonban törekednie kell a fennálló szerződések szerinti szolgáltatókkal új szerződések kötésére. A ... az új szerzõdések kötésére vonatkozó kötelezettsége értelmében
  13. szeptember 15-én a ... a gyógyszertár mûködtetésére és a gyógyszer ellátás biztosítására közremûködõi szerzõdést kötött, utalva a
  14. március 27-i szerzõdésre, rögzítve, bérleti szerzõdést is fognak kötni. (Annak megkötésére nem került sor.) A ... és a ... később a szeptember 15-ei szerződést módosította, a ...vállalta az orvos szakmai fogyóanyag és kis értékű orvos technikai eszközök biztosítását is, ezért részére átadásra került egy 86,2 m² anyagraktár és egy 161,4 m²-es vegyes anyag raktár, mely helyiségek használatáért havi nettó 100.000 forint bérleti díjat vállalt fizetni.
  15. október 31-i hatállyal a Heves Megyei Önkormányzat a Kórházat mint költségvetési intézményt jogutód nélkül megszüntette, erről valamennyi szerződéses partnerének, köztük a ... is levelet írt, közölve a
  16. március 27-i, a ... kötött szerződés tényét. A Kórház kérte a szerződéses partnereket, nyolc napon belül közöljék fennálló követelésüket, annak részletes adatait, s a követelések egyeztetését ígérte, valamint, hogy a ...a pontos összegről a partnereket értesíteni fogja, s kéri hozzájárulásukat a tartozás átvállalásához. A
  17. október 31-ei jogutód nélküli megszûnésre utalással a levél tartalmazta, a beszállítókkal kötött szerzõdés is megszûnik
  18. október 31-ével, s az üzleti kapcsolat további folytatásához szükséges szerzõdéseket a ...kell megkötni. A ...küldött levélben a Kft. tartozásaként 493.320.351 forint, követeléseként 627.279.267 forint, egyenlegként 133.958.916 forint szerepelt. Válaszlevelében a ...követelését 137.315.230 forintban jelölte meg a
  19. október 31-ei állapot szerint. A ...
  20. november 1-jétől átvette a Kórház feladatait, de azt csak
  21. július 31ig, kilenc hónapon keresztül működtette. A ... szemben felszámolás indult, ezért a Heves Megyei Önkormányzat
  22. július 17-én megalapította a ... (a továbbiakban: ....). A ...
  23. július 24-én jogerős felszámolása miatt a Heves Megyei Önkormányzat
  24. július 31-én a közreműködői szerződést azonnali hatállyal felmondta. A gyógyszertár működésének biztosítása érdekében
  25. július 29-én a ... a ... és az ...szerződést kötött. A ...megrendelő vállalta a gyógyszertár működtetéséhez szükséges helyiségek térítésmentes átadását, a szerződést csak egy hónapra kötötték
  26. augusztus 1-től augusztus 31-ig, azzal, a ...az ..fog beolvadni, aki később a működtető lesz. A beolvadás megtörtént, a ...és a ....
  27. szeptember
  28. napján beolvadt az .. A ...és az ...a
  29. július 29-ei szerződést meghosszabbították
  30. december 31ig, a
  31. december 17-ei módosítás szerint a leendő közbeszerzési eljárás során kötött szerződés hatálybalépéséig marad a szerződés hatályban. Az ...új neve
  32. november
  33. napjától ...a továbbiakban: .. A ...
  34. március 14-én elállt a
  35. december 17-én módosított szerződéstől, a ..az elállást nem fogadta el, később a felek az Egri Törvényszéken 4.G.20.139/
  36. szám alatt indult perben egyezséget kötöttek, a ...179.000.000 forint megfizetését vállalta. A .. részére a Kórház gyógyszertár működtetésére kiadott engedély
  37. július
  38. napján visszavonásra került. Az ... a határozatát azzal indokolta, ... a ....ügyvezetője,
  39. július 4-én benyújtott beadványában kérelmezte a működési engedély visszavonását, mivel a ...megállapodást kötött a ... ennek értelmében a gyógyszertár működtetését a ...látja el
  40. július 4-től, csatolta a perbeli egyezséget. A ...tulajdonosa
  41. július 17-től
  42. január 1-ig a ..., ezt követően a .... A ...kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a ... I. r. alperes jogutódja a
  43. október 31-én megszüntetett Kórháznak mint költségvetési intézménynek, s kérte kötelezni összesen 637.377.645 forint és kamatainak a megfizetésére, másodlagosan a Heves Megyei Önkormányzatot, mint II. r. alperest kérte kötelezni 621.419.456 forint és kamatai megfizetésére. A Heves Megyei Bíróság
  44. december 1-jén kelt 1.G.20.029/2010/
  45. számú részítéletével megállapította, a ...nem jogutódja a Kórháznak a
  46. október 2-i közreműködői bérleti- és beruházási szerződés tekintetében. Az Egri Törvényszék a 16.G.20.012/2012/
  47. számú kiegészítő részítéletével a ...szemben előterjesztett keresetet elutasította, mely kiegészítő részítélet jogerőre emelkedése után a Heves Megyei Önkormányzat szerepelt a perben alperesként. A
  48. évi CLIV. törvény 2.§

(4)bekezdése alapján a Heves Megyei Önkormányzat alperes jogutódja a ...Az elsőfokú bíróság az
  1. sorszámú végzésével megállapította a jogutódlást, s a Heves Megyei Önkormányzatot a perből elbocsátotta. A ...felperes engedményezte a per tárgyát képező, időközben leszállított követelését 160.396.125 forint, illetve 25.092.000 forint tőke és járulékai összegben a ... A ... nem járult hozzá a ... perből történő elbocsátásához, az elsőfokú bíróság
  2. sorszámú végzésével megállapította, hogy a ...jogutódja a ..., mely perben II. r. felperesként szerepel. A II. r. felperes végleges keresetében 185.488.125 forint tőkeösszegű követelést tartott fenn a II. r. alperessel szemben. Elmaradt haszonként 160.396.125 forint tőkét jelölt meg, utalva arra,
  3. november 1-jétől
  4. október 31-ig árbevétele 1.480.579.615 forint volt, az átlagos havi árbevétele így 61.690.817 forint, melynek 5%-a 3.084.541 forint és ezt az összeget 52 hónapra érvényesítve jelölte meg a 160.396.125 forint összeget, illetve kérte
  5. július 4-től a kifizetés napjáig a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamatot. Utalt a
  1. november 1-jétől 10 évre megkötött szerződésre, s arra, az I. r. felperes csak
  2. július 5-ig volt birtokban, ezt követően a gyógyszertár működtetését már nem végezte, az eredeti 120 hónapból még 52 hónap maradt. Jogalap tekintetében hivatkozott a közreműködői szerződés 15.7., 16.2 pontjára, a Ptk. 318.§
(1)bekezdésére és 355.§-ára, valamint az 1992. évi XXXVIII. törvény 90.§
(3)bekezdésére, a II. r. alperes jogelődje helytállására. Érvényesítette továbbá a 25.092.000 forint összegben az előre megfizetett bérleti díjat, s ennek
  1. november 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamatait. Utalt arra, ... által 60 hónapra előre kifizetett bérleti díjból csupán 24 hónap telt el,
  2. november 1-től a felperesi jogelődnek nem kellett bérleti díjat fizetni sem a ...sem a ...részére, ők viszont nem számították be a túlfizetett bérleti díjat. A ... fennálló jogviszonyuk során egyik szerződés sem tartalmazott erre való utalást, amennyiben a felek szándéka kiterjedt volna az előre kifizetett bérleti díj beszámítására, úgy azt rögzítették volna. A bérleti díj visszakövetelésére vonatkozóan a Ptk. 319.§
(2)bekezdésére és 361.§
(1)bekezdését jelölte meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Fenntartva a jogelőd által előterjesztett védekezést, az elmaradt haszonra vonatkozóan utalt arra, azt is átvállalta a ...a II. r. felperesnek nem lehet elmaradt haszon iránti igénye sem, mivel azt csak rendkívüli felmondás esetén érvényesíthetne, a szerződés azonban nem így szűnt meg, hanem a Kórház mint költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésével. A bérleti díjat sem követelheti vissza a II. r. felperes, ezt figyelembe vették a később megkötött két közreműködői szerződésben, ezért nem volt a ... és a ... bérleti díj követelése a ... szemben. Az Egri Törvényszék a 2013. február 18-án kelt 16.G.20.012/2012/63. számú ítéletével a keresetet elutasította, egyetemlegesen kötelezte a felpereseket a II. r. alperes javára 500.000 forint perköltség megfizetésére, elutasítva a II. r. felperes másodlagosan előterjesztett kártérítési igényét is a Ptk. 318.§
(1)bekezdésére és 355.§-ára hivatkozva. A határozat indokolása szerint az elmaradt haszon iránti felperesi követeléssel kapcsolatban az alperesi védekezés a felperesi követelés ... általi átvállalására vonatkozott, így elsődlegesen arról kellett dönteni, a felperesi követelést is átvállalta-e a .. Ennek körében az elsőfokú bíróság a
  1. október 31-i levélre utalva megállapította, a ...a levélről már tudomást szerzett. A ...tartozásátvállalása azonban nem volt teljes körű. Utalt ebben a körben a szerződés IX.
  2. pontjában, illetve a
  3. október 31-ei levélben írtakra, s arra, nem is szerepelhetett a teljességi nyilatkozatban a követelés, hiszen azzal a felperes először csak
  4. évben lépett fel először. Utalt a .... igazgatója, ...tanúvallomására. Az elmaradt haszon iránti követelést érdemben vizsgálta. A közreműködői szerződés 14.2, 15.
  5. és 15.
  6. valamint 16.1.,2.,3.,
  7. pontjai összehasonlításával és elemzésével arra a következtetésre jutott, téves a felperesi szerződésértelmezés, a 16.
  8. pont szerinti „előzőekben írtak" kifejezés alapján nem lehet alkalmazni a teljesen más fejezetben lévő 15.
  9. pontot, melyre felperes az elmaradt haszon iránti igényét alapítja. A szerződés nem a megrendelő hibájából szűnt meg, hanem azért, mert a megrendelő jogutód nélkül megszűnt. A jogutód nélküli megszűnés esetére pedig nem rendelték alkalmazni a felek a megrendelő hibájából történő rendkívüli felmondásra alkalmazandó szankciót. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 312.§
(1)bekezdése felhívása mellett hangsúlyozta, a Kórház jogutód nélkül szűnt meg, a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. A ...a jogutód nélküli megszűnés napját megelőzően erről a tényről tudomást szerzett, hiszen
  1. szeptember 15-én új közreműködői szerződést kötött, biztosítva maga számára a folyamatos működést és a gyógyszertár működtetését, majd a ... kötött
  2. július 29-ei szerződés útján is ezt biztosította.
  3. július 4-én az I. r. felperes maga kérte a működési engedélye visszavonását, az meg is történt, erre a ... kötött szerződés ideje alatt került sor, mely tekintetében viszont egyezség útján a kiadásai megtérültek. Sem a Kórház, sem annak alapítója az önkormányzat szerződésszegő magatartást nem tanúsított, így ebből eredő kárfelelőssége sem áll fenn. I. r. felperes nem alperesi jogellenes magatartás miatt nem üzemelteti a gyógyszertárat, ezért kártérítés jogcímén is alaptalan a keresetet. Az elsőfokú bíróság a 25.092.000 forint előre megfizetett bérleti díjra vonatkozó keresetet részletes tanúbizonyítás után utasította el. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 361.§
(1)bekezdésére alapított keresetet is elutasította, azzal, a túlfizetett bérleti díjat a felek szerződéses kapcsolataikban rendezték, az nem a ... felperesi jogelőd rovására következett be, ezért valamennyi kereset elutasításának volt helye, a további bizonyítás szükségtelen. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 83.§
(3)bekezdése felhívása mellett kötelezte a pervesztes felpereseket a perköltség megfizetésére, mely mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(6)bekezdése alapján mérsékléssel állapította meg. Figyelemmel volt arra, hogy a korábbi II. r. alperesnek perköltségigénye nem volt, s az alperes perbelépése óta csak két hónap és egy tárgyalás telt el. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Az elsődleges, 160.396.125 forint összegű elmaradt haszon és járulékai megfizetése iránti kereseti kérelem vonatkozásában kérték az ítélet megváltoztatását, az alperes marasztalását a kereseti kérelem szerint. Hivatkoztak arra, a szerződést, mint egészet kell értelmezni, kiemelték a közreműködői szerződés kötése során mindkét felperes törvényes képviseletében eljáró ...tanúvallomását, aki a ...törvényes képviselője is volt, a szerződés tartalmára így az ő nyilatkozatát kell figyelembe venni. Utaltak a közreműködői szerződés felépítésére, s arra, a 16.
  1. pontban írt „fenti rendelkezések" fordulat az azt megelőző szerződéses pontokra vonatkozik, a megelőző fejezet tartalmaz rendelkezéseket a rendkívüli felmondás esetére a felek kötelezettségeiről. A szerződést mint egészet tekintve, annak megszűnésével kapcsolatos rendelkezések a
  2. és
  3. fejezetben találhatók, ezek tartalmazzák a szerződés megszűnésének eseteit és az alkalmazandó jogkövetkezményeket is. Állították, az első fokú ítélet szerint az „előzőekben írtak" kifejezés kizárólag a készletek átadás-átvételére vonatkozik, de ez egy önkényes kiválasztás volt az elsőfokú bíróság részéről. A szerződéses pontok elemzését követően rámutattak arra, az „előzőekben írtak" kifejezés nem a 15.
  4. pontra, hanem a szerződés megszűnését szabályozó rendelkezések egészére vonatkozik. A Ptk. 207.§-ára utalás mellett utaltak a nyilatkozati, illetve az akarati elv különbségére. A szerződést kötő felek valódi akarata arra irányult, hogy amennyiben a szerződés a határozott idő letelte előtt szűnik meg, úgy az egyes szerződő felek a pozíciójuknak megfelelően kaphassanak végkielégítést, maga a szerződés is tartalmazta, a közreműködőt az elmaradt haszon jogcímén illette meg az érvényesíteni kívánt összeg. Amennyiben a szerződés megszűnése a közreműködő érdekkörében bekövetkező ok lett volna, úgy a megrendelőt illette volna meg az elvégzett beruházások tulajdonjoga. A ... nem volt jogutódja a költségvetési szervnek, a szerződése a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. A feleket a Ptk., illetve a közreműködői szerződés szerint elszámolási kötelezettség terhelte volna, de erre nem került sor, a költségvetési szerv szerződést szegett, erre figyelemmel az őket ért kárt meg kell téríteni. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helybenhagyását. Korábbi nyilatkozatai fenntartásával az elmaradt haszon körében előadta, amennyiben a felperes helytelen értelmezése szerint az „előzőekben írtak" utalás minden, a szerződésben azt megelőző rendelkezésre vonatkozna, a felperesek tartoznának további elszámolással, a 15.
  5. és 15.
  6. pontokat is figyelembe kellene venni. Utalva ... magatartására a perben, állította, nem az elsőfokú bíróság, hanem a felperes választott ki önkényesen egy pontot, a 15.
  7. pontot, nyilvánvalóan a felperesi akarat nem irányult arra, hogy utóbb a lehetetlenüléshez a rendkívüli felmondás alperesi hibából történő kimondása és szankcionálása fűződjön. Ő az alapeljárásban a felperesi állításokkal szemben levélben és írásban is értesítette a felperest a költségvetési szerv megszűnéséről, ezt a tényt felperes korábban tagadta. A rendkívüli felmondásra vonatkozó rendelkezések nem relevánsak, a szerződés a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésével szűnt meg. Hivatkozott az előzményi tényállásra, a
  8. szeptember 15-i és a
  9. július 29-i szerződésekre, a felek közti egyezségre, illetve arra,
  10. július 4-én a felperes maga kérte működési engedélye visszavonását, így neki nincs kártérítési kötelezettsége. A bérleti díjjal kapcsolatban ugyancsak helytálló az első fokú ítélet, illetve a ... rosszhiszemű magatartására vonatkozó megállapítás is. A jogalap nélküli gazdagodás szabályai nem alkalmazhatók. A Fővárosi Ítélőtábla az
  11. évi III. törvény (Pp.) 253.§
(3)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A II. r. felperes - az elsőfokú bíróság helytálló megállapítása szerint - 160.396.125 forint összeget elmaradt haszon címén érvényesített, elsődlegesen a 2006. október 2-án létrejött közreműködői szerződés 16.2. és 15.7. pontjára alapítva. A felperes 2010. január 26-án benyújtott kereseti kérelmében a közreműködői szerződés jogellenes megszüntetésére hivatkozott, a Ptk. 339.§
(1)bekezdése alapján kérte az alperesek marasztalását, kifejezetten a közreműködői szerződés 15.
  1. pontjára utalva. Követelése összegszerűségét e pont alapján határozta meg. A közreműködői szerződés 15.
  2. pontja a rendkívüli felmondásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, ugyanakkor a XVI. fejezet a szerződés egyéb okból történő megszűnését szabályozta. Az
  3. évi IV. törvény (Ptk.) 312.§
(1)bekezdése szerint, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, a szerzõdés megszûnik. A 318.§
(1)bekezdése értelmében a szerzõdésszegésért való felelõsségre, valamint a kártérítés mértékére a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye. A 339.§
(1)bekezdése alapján aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az a körülmény, hogy a közreműködői szerződésben megrendelőként szereplő ...a ...mint költségvetési szervet megszüntette, nem minősül a közreműködői szerződés 15.
  1. pontjában írt rendkívüli felmondásnak, az ezen pontban írt feltételek ilyen kiterjesztő értelmezése nem lehetséges. A XVI.
  2. és a XVI.
  3. pont tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, a Heves Megyei Bíróság 1.G.20.029/2010/
  4. számú részítélete megállapította, a
  5. október 2-i közreműködői szerződés tekintetében a ... nem jogutódja a .... (A
  6. március 27-i szerződés szerint a ... sem.) Összességében a szerződés teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, melyért egyik fél sem tehető felelőssé. Ugyanakkor a ...- a Kórház, mint költségvetési intézmény jogutód nélküli megszûnését megelõzõen -
  7. szeptember 15-én új közremûködõi szerzõdést kötött, így biztosította a folyamatos mûködést, a gyógyszertár mûködtetését, így folyamatosan biztosította azt is, hogy haszonhoz jusson. Ezt követõen a ... kötött
  8. július 29-ei szerzõdés is ezt a célt szolgálta.
  9. július 4-én pedig az I. r. felperes maga kérte mûködési engedélye visszavonását, így a Kórház, illetve az önkormányzat szerzõdésszegõ magatartása, kártérítési felelõssége nem állapítható meg. A felperes a ...kötött szerzõdése megszûnte miatt pert indított a ...szemben és abban a perben egyezséget kötött, 179.000.000 forint összeghez hozzájutott. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsõfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegben megállapított másodfokú perköltséget. Budapest,
  1. október
  2. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. elõadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.