← Magyarország

P.20228/2011/26 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék a F................ K................, Sz................ és Ü................ Kft. meghatalmazás alapján E................ Z................ (................) által képviselt E................ Bt. „f.a.” (................) felperesnek,- Sz................ S................ (................) alperes ellen 7.000.000,- Ft vételár előleg és járulékainak megfizetése iránti perében nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi ítéletet: A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.000.000,- (Hétmillió) Ft-ot, és ezen összegnek

  1. szeptember
  2. napjától a kifizetés napjáig terjedő késedelmi kamatát. Kötelezi az alperest, hogy az állam külön felhívására fizessen meg 420.000,- (Négyszázhúszezer) Ft le nem rótt illetéket. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, a Balassagyarmati Törvényszéknél (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 4.) írásban 3 példányban illetékköteles fellebbezést lehet benyújtani. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy -a Pp. 73/A. §-a alapján- a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező. Indokolás Az alperes tulajdonát képezi a ................-ni belterület 15605 helyrajzi számon nyilvántartott lakóház, udvar megjelölésű ................, ................ út ......szám alatti ingatlan. Erre az ingatlanra bérleti szerződést kötött az alperessel
  3. szeptember 5-én. A bérleti szerződés 2./ pontja szerint az ingatlant székhely és kenyérgyártás céljára határozatlan időre adta bérbe 50.000,-Ft bérleti díj ellenében. A felperesi betéti társaság az ingatlanban folytatta a pék tevékenységét. A felperes és az alperes
  4. március 25-én ingatlan adás-vételi előszerződést kötött, mely szerint a felperesi Bt. megvásárolja az alperes kizárólagos tulajdonát képező 822 m2 lakóház, udvar megjelölésű belterületi ingatlanát 25.000.000,-Ft-ért. A vevő az előszerződés megkötésekor a szerződés 4./ pontja szerint 7.000.000,-Ft-ot megfizetett, melynek hiánytalan átvételét az eladó az előszerződés aláírásával elismerte és nyugtázta. A 4./ pont tartalmazza azt is, hogy a fennmaradó 18.000.000,-Ft-ot a vevő a végleges adásvételi szerződés aláírását követő 60 napon belül fizeti meg az eladónak banki hitel igénybevételével oly módon, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet ezen összeget átutalja az eladó számlájára. A szerződést B................né dr. ................ ügyvéd készítette és ellenjegyezte. Az alperes
  5. május 14-én a bérleti szerződést 90 napos felmondási idővel
  6. augusztus 14-re, felmondta. A felmondás tartalmazza azt is, hogy az ingatlant nem kívánja eladni, így a bérlő a kikötött elővásárlási jogát sem érvényesítheti. A bérleti szerződés felmondását tartalmazó iratot a bérlő átvette, aláírta, majd
  8. 25-én visszaadta a bérleményt az alperesnek. Felperes
  9. augusztus 25-én felszólító levelet küldött az alperesnek azzal, hogy a szerződés 4./ pontjában rögzített és az eladónak átadott 7.000.000,-Ft-ot legkésőbb a levél kézhezvételét követő 8 napon belül fizesse vissza. Az alperes nem tett eleget a felperesi felszólításnak, így a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő. Kérte, a bíróság kötelezze az alperest 7.000.000,- Ft tőke és ezen összeg után
  10. szeptember
  11. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamat megfizetésére. Egyben illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte, mivel a kereseti illetéket nem tudja megfizetni. A bíróság 2.sorszámú végzésével a felperes részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett. Felperes
  12. április 18-tól felszámolás alá került. A felszámoló a F................ K................, Sz................ Ü................ Kft., melynek felszámolóbiztosa F................ Gy................. A felszámoló a felperes képviseletével a volt ügyvezetőt E................ Z................-t bízta meg. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy korábban ő is pék-mester volt, és amikor abbahagyta a tevékenységet a felperesnek bérbe adta a pékséget. A felperesi képviselő E................ Z................ hitegette őt, hogy megveszi az üzletet, abban egyeztek meg, hogy 15.000.000,-Ft-ot fizet érte. Alperes nyitott is egy folyószámlát, ahová utalni kérte az összeget. A lakására hozta el a felperes a kész előszerződést, amiben már 25.000.000,-Ft volt írva, 7.000.000,-Ft-ot nem vett át. A felperes azt mondta, hogy az azért kell, hogy az előszerződésben a 7 millió Ft benne legyen, hogy a bank saját erőnek elfogadja. Hiszékenységből aláírta az előszerződést, de a pénzt nem kapta meg, nem az ügyvédnő előtt írták alá a szerződést. Azért mondta fel a bérleti szerződést, mert a felperes a megadott időre nem fizetett. Azóta az alperesnek a fia váltotta ki az ipart és ő üzemelteti a pékséget. A bíróság felhívta a feleket a bizonyítási kötelezettségükre. A felperest arra, hogy igazolja, hogy a szerződéskötéskor volt 7 millió Ft-ja, az alperest arra, hogy bizonyítsa azt, hogy a magánokiratnak minősülő előszerződést aláírta, de nem vette át az abban megjelölt összeget. A bíróság az ügyben széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le. Felperes arra hivatkozott, hogy a 2008-as évet 9.000.000,-Ft nyereséggel zárta és ez biztosított neki lehetőséget arra, hogy a 7.000.000,-Ft-ot kifizesse az alperesnek. Az ingatlan vásárlását az alperes sürgette, mivel Sz................ nevű fia hazaköltözött és neki akart vásárolni házat. Az alperes a felesége nevére vásárolta meg azt a házat, amiben a fia és családja lakik. Az alperes csak akkor tudta megvenni az ingatlant, amikor tőle megkapta a 7.000.000,-Ft-ot. A felperes amikor
  13. augusztus 25-én a bérleményt elhagyta egy másik üzemet bérelt, ................, ................ úton. Hivatkozott arra, hogy ha nem lett volna pénze, nem tudta volna üzemeltetni az új bérleményt. A törvényszék beszerezte a felperesnek a 2008 évről az egyszerűsített éves eredménykimutatását, valamint megkereste a NAV Nógrád Megyei Adóigazgatóságát annak közlésére, hogy a felperes 2008., 2009-es évekre milyen adózás előtti, és adózás utáni eredménnyel rendelkezett. Az adóbevallás szerint a felperesi Bt.
  14. évi adózás előtti eredménye 9.522.000,-Ft volt, a társasági adókötelezettsége pedig 1.364.000,-Ft, így a tiszta nyeresége 8.158.000,-Ft, 2009ben pedig az adózás előtti eredmény 1.145.000,-Ft az adózás utáni eredmény pedig 956.000,Ft volt. A bíróság tanúként hallgatta meg az ingatlan adás-vételi előszerződését készítő B................né dr. ................ ügyvédet, aki nem emlékezett arra, hogy a pénz az irodában lette átadva, de úgy nyilatkozott, „hogy inkább nem”. Az ügyvédnő állította, hogy a bérleti szerződést és az előszerződést is az irodájában írták alá a peres felek. Az alperes, illetve az eljáró ügyvéd becsatolta azt ingatlan adás-vételi szerződést, mely szerint az alperes felesége nevére lett megvásárolva a S................, ................ 12.szám alatti ingatlan 3.000.000,-Ft-ért, az adás-vételi szerződés szerint
  15. április 9-én. A vételárról az alperes úgy nyilatkozott, az első tárgyaláson, hogy ténylegesen vettek a fiának házat, de kölcsön kért a vejétől. A
  16. június 11-i tárgyaláson az ingatlan vásárlást úgy indokolta, hogy azért vette a felesége és nem fia nevére, mert öt gyermeke van, és nem teheti meg, hogy csak az egyiknek vesz ingatlant. Az ingatlan vásárlására a pénze onnan volt, hogy 1996-ban H................-son eladtak egy ingatlant 14.000.000,-Ft-ért, 1997 decemberében pedig 850.000,-Ft-ért vették meg a ................ 1.szám alatti ingatlant, tehát volt tartalék pénze, amin megvehette az ingatlant. Alperes hivatkozott arra, hogy a felperes úgy hagyta ott a bérleményt, hogy tartozásai voltak az ÉMÁSZ és a VÍZMŰ felé is, továbbá dolgozókat feketén foglalkoztatott, így a munkaügyi felügyelőség pénzbírsággal is sújtotta. A felperes az ÉMÁSZ tartozást azzal indokolta, hogy úgy voltak megegyezve, hogy a felperesnek közvetlenül fizeti az ÉMÁSZ díját, mivel ez az ingatlan lakásként szerepel, így a lakossági fogyasztás szerint fizette a villanyszámlát. Amikor az alperes bemutatta az ÉMÁSZ-nál a bérleti szerződést, akkor mint közüzem kötelezték az elhasznált villanymennyiség, áramdíj megfizetésére. A havi bérleti díj nem 50.000,-Ft, hanem 130.000,-Ft volt. Az alperes elismerte és bizonyította, hogy az ÉMÁSZ felé ő fizette meg a 788.000,-Ft-ot, a fizetési meghagyást ellene adták ki, mivel az ő nevén volt a villanyóra. A munkaügyi felügyelőség igazolta, hogy a felperesnél kétszer volt ellenőrzés,
  17. áprilisában 400.000,-Ft, 2011-ben pedig 310.000,-Ft pénzbírsággal sújtották, mivel a munkaügyi jogszabályokat megsértve, foglalkoztatott embereket. Felperes azzal indokolta, hogy a bérlet megszüntetésekor nem követelte közvetlenül a pénzt, mivel az alperes és a fia is ígérték, hogy megfizetik neki részletben. Tudatában volt, hogy nála van az előszerződés, amelyen az alperes elismerte a 7.000.000,-Ft-nak az átvételét. Hivatkozott arra is, hogy azért voltak „megcsúszásai” és tartozásai a TB., illetve az adóhatóság felé, mert az alperesnek nagy összeget fizetett ki és emiatt nem tudta teljesíteni a kifizetéseket. Alperes arra alapította védekezését, hogy a felperesnek nem is volt 7.000.000,-Ft-ja, így azt nem is adhatta át az alperesnek. Alperes számításai szerint a felperesnek azért sem lehetett 7.000.000,-Ft összegű készpénze, mert a dolgozók foglalkoztatása, illetve a gép beszerzések és vásárlások ezt nem tették lehetővé. Hivatkozott arra is, hogy a felperes képviselője E................ Z................ szerencse-játékot folytat, így ha volt is pénze arra költötte. Ezen állítását igazolni nem tudta. A polgári perrendtartásról szóló
  18. évi III. tv. (Pp.)
  19. §.

(1)bekezdése kimondja, a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy ezeket a bíróság valónak fogadja el. A 196. §.
(1)bekezdés e./ pontja szerint a magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 208. §.
(1)bekezdése kimondja, a felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. A
(2)bekezdés szerint az előszerződésre az egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A 210. §.
(1)bekezdése szerint aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette. A
(4)bekezdés szerint akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. A törvényszék megállapította, hogy a S................-ban
  1. március 25-én B................né dr. ................ ügyvéd által készített ingatlan adás-vételi előszerződés a hivatkozott jogszabály szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Az alperesnek kellett bizonyítania azt, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, nem ügyvéd előtt írták alá és a felperes nem adta át az alperesnek a 7.000.000,-Ft előleget. Az alperesnek nem sikerült igazolnia, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat ellenére a 7.000.000,-Ft-ot nem vette át. Az ügyben tanúként meghallgatott ügyvédnő B................né dr. ................ egyértelműen állította, hogy a bérleti szerződést és az előszerződést is az irodájában írták alá a szerződő felek. Az alperes az első tárgyaláson azt mondta, hogy ketten voltak csak az előszerződés aláírásakor a lakásán,
  2. november 22-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, „hogy amikor elhozta a szerződést a fiam volt ott, a feleségem pedig a konyhában ténykedett, és amikor aláírtam, akkor mondta azt a felperes, hogy legjobb lenne az ingatlant átíratni az ő nevére, s amikor elment akkor mondta a fiam, mit akart ez?” Az alperes fia Sz................ Sz................ a tanúkénti meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a szerződés megkötésénél nem volt jelen. Azok a körülmények, amelyre az alperes hivatkozott, üres állapotban adta át a pékséget a felperesnek, tehát annak a működtetéséhez szükséges költségeket is meg kellett előlegezni, illetve folyamatosan fizetni a dolgozókat, így nem jöhetett össze neki 7.000.000,-Ft, ez nem bizonyítja azt, hogy a felperesnek ténylegesen nem volt ennyi pénze. A felperes bizonyította, hogy a 2008-as évet jelentős eredménnyel zárta, mely biztosította az előleg megfizetését, a főkönyvi karton tartalmazza beruházási előlegként a kifizetett 7.000.000,-Ft-ot. Igazolódott, hogy az alperes az előszerződés megkötése után vett ingatlant a felesége nevére, amit a fia és családja használ. A felperes magyarázatot adott az ÉMÁSZ és a VÍZMŰ tartozásokra is. Összességében a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján alperes nem tudta igazolni, hogy a magánokiratban foglalt előszerződés szerinti összeget nem vette át. Azon nyilatkozatai, hogy a felperesnek nem lehetett ennyi pénzösszege, illetve az alperes számításai szerint mikor, milyen összegek kellettek és ezek nem tették lehetővé az előleg kifizetését nem bizonyítják, hogy az előleget nem vette át. A szerződés aláírását elismerte, még a szerződés megkötése előtt megkötötte a folyószámla-szerződést, mivel a szerződés 5./ pontja úgy szólt, hogy az előlegen felüli részt a bank átutalja az eladó számlájára. A törvényszék megállapította, hogy a felek között érvényes előszerződés jött létre, melyet egyik fél sem támadott meg. A felperes elfogadta az alperes felmondó nyilatkozatát és nem követelte a végleges szerződés megkötését. Mindezek alapján a törvényszék kötelezte az alperest, hogy fizesse vissza a felperesnek az előszerződés megkötésekor felvett 7.000.000,-Ft-ot és ezen összegnek
  3. szeptember
  4. napjától a kifizetés napjáig terjedő késedelmi kamatát. Az alperes pervesztes lett, így köteles megfizetni a felperes által le nem rótt kereseti illetéket az Illetékekről szóló
  5. évi XCIII. tv.
  6. §.
(2)bekezdése alapján. Az ítélet ellen a Pp. 233. §.
(1)bekezdése alapján van helye fellebbezésnek. Balassagyarmat,
  1. március
  2. Dr. Percze Ágnes s.k., bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.