← Magyarország

Bf.239/2012/26 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.318/2010/

  1. szám 2.Bf.318/2010/82., 2.Bf.239/2012/
  2. és
  3. számú ítéleteket tartalmazza A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  4. év április hó 12., május hó
  5. és június hó
  6. napjain megtartott tárgyalás alapján meghozta és
  7. év június hó
  8. napján kihirdette a következő ítéletet: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság
  9. június
  10. napján kelt 17.B.16/2008/
  11. számú ítéletét megváltoztatja. A távollévő az I.r. vádlott tekintetében a 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettét, melyből 1 rb. kísérlet (Btk.318.§

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a./ és c./ pontok,
(7)bekezdés b./ pont) és 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét (Btk.317.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c./ pont,
(6)bekezdés b./ pont) egységesen 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntetteként - egy esetben kísérletként - (Btk.318.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a./ és c./ pontok,
(7)bekezdés b./ pont) értékeli. A IV.r. vádlott terhére rótt 6 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetténél (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) a cselekmények közül 2 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítését nem érintve 4 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét a Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pontja szerint értékeli. A VIII.r. és a távollévő a IX.r. vádlottnál 1-1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás kísérletének (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) megnevezése helyesen társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete. A halmazati büntetés mértékét a X.r. vádlottal szemben 2 (kettő) év börtönbüntetésre és 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra enyhíti. Az V.r. vádlott börtönbüntetése végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi, egyben mellékbüntetésként 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra is ítéli. A kiszabott szabadságvesztésbe az általa 2006. március 1. napjától március 3. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A VII.r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk.318.§
(1)bekezdés,
(6)bekezdés a./ pont) és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) miatt emelt vád alól felmenti. A X. vádlott előzetes fogvatartásának kezdő időpontja helyesen
  1. július
  2. napja. Az I.r. vádlott tartózkodási helyeként megjelölt lakcíme megszűnt. A IV.r. vádlott lakóhelye megjelölve. A VIII.r. vádlott névviselése változott, lakcíme megjelölve. Az elsőfokú eljárásban a vádlottak terhére megállapított bűnügyi költségből dr. a VII.r. vádlott esetében a 26.840 (Huszonhatezer-nyolcszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A 3 H Invest Befektető és Kereskedelmi Kft. magánfelet polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I.r., a IV.r., az V.r., a VII.r., a VIII.r., a IX.r. és a X.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült összesen 138.690,- (százharmincnyolcezerhatszázkilencven) forint bűnügyi költségből az V.r. vádlott 52.480.- (ötvenkettőezernégyszáznyolcvan) forintot, a IX.r. vádlott 47.560,- (negyvenhétezer-ötszázhatvan) forintot köteles az államnak megfizetni. Az ítélet ellen a VII.r. vádlott tekintetében fellebbezésnek van helye, a további vádlottak esetében fellebbezéssel nem lehet élni. Indokolás: A Fővárosi Bíróság a
  3. június
  4. napján kelt 17.B.16/2008/
  5. számú ítéletével Az I.r. vádlott bűnösségét - 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében melyből 1 rb. kísérlet - (Btk.318.§
(1),
(2)bekezdés a./ c./,
(7)bekezdés b./ pont), 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében - melyből 1 rb. kísérlet (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont), és 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében (Btk.317.§
(1),
(2)bekezdés c./ pont,
(6)bekezdés b./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IV.r. vádlott bűnösségét 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont), és 6 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az V.r. vádlott bűnösségét 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A VII.r. vádlott bűnösségét 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 4 év ügyvédi foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte. A VIII.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont), 2 rb. közokirathamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IX.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont), 2 rb. közokirathamistás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A X.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) és 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Döntött a bíróság a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnjelekről.
  1. sz. magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Határozott továbbá az I.r. vádlottal szemben a zár alá vétel feloldása körében és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a III.r., a IV.r., az V.r., a VI.r. és a VIII.r vádlottak terhére büntetésük súlyosításáért, az V.r. vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáért, továbbá a VI.r. vádlott részbeni felmentése miatt, bűnösségének a közokirat-hamisítás bűntettében való megállapításáért is, az I.r. vádlott és védője felmentésért, a II.r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt és enyhítésért, a III.r. vádlott és védője téves minősítés miatt és enyhítésért, a IV.r. vádlott és védője felmentésért, az V.r. vádlott védője 3 napon belül elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, a VI.r. vádlott és védője megalapozatlanság miatt és felmentésért, a VII.r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, a VIII.r. vádlott és védője enyhítésért, a IX.r. vádlott védője az ok megjelölése nélkül, a X.r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A másodfokú eljárás tartama alatt
  2. május
  3. napján a VI.r. vádlott védője bejelentette, hogy a IV.r. vádlott elhalálozott. Az ítélőtábla beszerezte a bejelentést igazoló közokiratot. A Budapest, XV. Kerület Anyakönyvi Hivatal ME sorozat 0101039 számú, 126/
  4. anyakönyvi szám alatti halotti anyakönyvi kivonat tanúsága szerint a IV.r. vádlott
  5. április
  6. napján Budapest, XV. Kerületben elhalálozott. Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a
  7. május
  8. napján meghozott 2.Bf.318/2010/
  9. sorszámú végzésével a VI.r. vádlottal szemben az elsőfokú ítéletet a bűnjelekre vonatkozó rendelkezések kivételével hatályon kívül helyezte és az ellene indult büntetőeljárást megszüntette. Egyben megállapította, hogy az őt érintően felmerült 59.360 Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az I.r. vádlott védője a felmentésért bejelentett fellebbezés írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a tényállás iratellenes ténymegállapításokat tartalmaz, lényeges körben nem tesz eleget indokolási kötelezettségének, ezáltal megalapozatlan. Ellentmondó ugyanis a II.r. vádlott előadása abban, hogy az I.r. vádlott eleve „lepapírozott" ingatlanokat kért, a II.r. vádlott mégsem tudott arról, hogy a Trencséni utcai ingatlan is ilyen. Emellett a III.r. vádlott is tett olyan nyilatkozatot, hogy az I.r. és II.r. vádlottak becsapták. Ezen túlmenően a III.r. vádlott következetlen előadására utalva a szavahihetőségét, ezáltal az I.r. vádlottra terhelő nyilatkozatainak hiteltérdemlőségét is kétségbe vonta. Nem oldja fel a bíróság a a II.r. és a III.r. vádlott közötti lényeges ellentéteket az I.r. vádlottal való kapcsolatuk természetéről, az ajánlott üzletek mibenlétéről sem. Hiányolta az indokolást az Irtás utcai ingatlan adásvétele kapcsán is. Kérdéses ugyanis, hogy ha az I.r. vádlott tudott annak csalárd voltáról, mi szükség volt a sorozatos megbeszélésekre, az áleladók parókában történő szereplésére. A sikkasztás elkövetésénél nem fogadható el, hogy a bíróság eltekintett annak értékelésétől, hogy a cégvezetés tudtával történt a vételár 55+12 millió Ft szerinti megbontása, ahogyan dr. Gy. is elmondta. Hiányolta a minősítésben szereplő bűnszövetségre vonatkozóan az I-II. és III.r. vádlottak előzetes megbeszélésére vonatkozó tényállást és annak indokolását is. Az üzletszerűség felrovása is alaptalan, mert az I.r. vádlott nem részesült a jogtalan haszonból, amely szintén kizárja, hogy tudott a csalárd ügyletekről. Álláspontja szerint az ügy sértettje a 3 H Invest Kft., amely cég polgári jogi igényét a bíróság nem bírálta el, miközben nem utasította el
  10. sz. tanú polgári jogi igényét. Végső soron az ítéletet oly mértékben megalapozatlannak tartotta, amely miatt az felülbírálatra alkalmatlan, ezért annak hatályon kívül helyezését indítványozta. A II.r. vádlott védője írásban is megindokolta a tényállás részben téves megállapítása miatt, a sikkasztás bűntette alóli felmentés érdekében bejelentett fellebbezést, másodlagosan a büntetés enyhítését is kérte. Támadta azt az ítéleti megállapítást, miszerint a X.r. vádlottól az ő 150 ezer Ft-os közreműködői díján és az ügyvéd 50 ezer Ft munkadíján felül a fennmaradt összeg II.r. vádlotthoz került és ezen osztozott az III.r. vádlottal. Valójában ugyanis a II.r. vádlott számla ellenében az I.r. vádlottól kapta meg a 4 millió Ft közvetítői jutalékot, amelyről a finn többségi tulajdonos is tudott. A II.r. vádlott tehát sikkasztáshoz nem nyújtott segítséget I.r. vádlottnak. Itt tényleges munkavégzés történt, egyszer kapott 4 millió Ft-ot, kétszeres kifizetés nem történt. A tényállás helyesbítésével bizonyítékok hiányában a bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentést kért. Tévesnek tartotta azt a megállapítást is, hogy II.r. vádlott vette rá Sz. Sz-t az eladó szerepének eljátszására, ez a III.r. vádlotthoz kötődik, ahogyan a III.r. vádlottnak az ítélet
  11. oldal utolsó előtti bekezdésében hivatkozott vallomásában szerepel. Ebből következően a II.r. vádlott elkövetői minőségét nem felbujtóként, hanem bűnsegédként indítványozta megállapítani. A
  12. tényállási pontnál a szerződéskötés évének elírását kérte helyesbíteni. A vádlottak helyszíni elfogásánál a Fellebbviteli Főügyészségi indítvány szerint felhívta a figyelmet a II.r. vádlott tevékeny közreműködésére, ennyiben szükségesnek ítélte a tényállás módosítását. Rögzíteni kérte azt is, hogy a II.r. vádlott a neki átadott 1,5 millió Ft felét az V.r. vádlottnak adta át. A büntetés kiszabása körében védence tényfeltáró beismerésére, a hatóságot segítő magatartására, bűnsegédi szerepére utalt. Nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni továbbá, hogy önhibájából nincs állandó munkahelye, egyedül neveli 9 éves gyermekét, büntetlen előéletű volt. Indítványozta a kétszeres enyhítés lehetőségének igénybevételével a szabadságvesztés 2 évre történő enyhítését és egyben annak felfüggesztését. Ennek elvetése esetére a büntetés 3 évre csökkentését kérte azzal, hogy a szabadságvesztés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A VII.r. vádlott védelmét az elsőfokú eljárás befejezését követően új védő látta el. Fellebbezése írásbeli indokolásában a VII.r. vádlott és korábbi védője által a tényállás téves megállapítása miatt bejelentett fellebbezéseket felmentés iránt tartotta fenn. Beadványa logikai sorrendjében kifogásait abban a három kérdésben elemezte, amelyekre az elsőfokú bíróság a védence bűnösségét alapította. Elsődlegesen a VII.r. vádlott és a III.r. vádlott korábbi ismeretségét terhelő adatként kizárta, mert ezen az alapon az ügyvéd minden korábbi ügyfelénél bűnsegédként szerepelhet. Az elsőfokú bíróság következő indokaként a VII.r. vádlott ellen folyamatban lévő másik eljárás bizonyítékkénti figyelembevételét is alapvetően tévesnek tartotta. Egy másik gyanúsítás terhelő értékelése sérti az ártatlanság vélelmét. Emellett időközben a felrótt büntetőeljárás befejeződött, s az ítélet a VII.r. vádlottat jogerősen felmentette. A védő csatolta a vonatkozó ítélet kiadmányát. Az elsőfokú bíróságnak a
  13. sz. tanú terhelő előadására vonatkozó okfejtését a védő szintén nem tartotta elfogadhatónak. Az ügyben az adásvételi szerződéseket szerkesztő és ellenjegyző
  14. sz. tanú ügyvéd cselekvőségét és vallomásait összesen 35 pontban igen részletesen elemezte. A védő álláspontja szerint
  15. sz. tanúként számos kérdésben ellentmondó, saját eljárásának jogszerűségét igazoló és elfogulatlannak semmiképpen nem tekinthető vallomásokat tett. Az ingatlanok nyomott értéke, az igazolványok ellenőrzésének, lemásolásának hiánya, a nagy összegű vételár készpénzes fizetése, a Bacskai féle két szerződés ugyanarra az ingatlanra, a 12 millió Ft általa is tudottan zsebbe fizetése és más körülmények mind
  16. sz. tanú előadásának hiteltelenségét támasztják alá. Abban a kérdésben, hogy a VII.r. vádlott telefonon igazolta
  17. sz. tanú, valójában X.r. vádlott személyét, a védő kiemelte, hogy erre 4 hónappal később került sor, a beszélgetés tartalmára pedig VII.r. vádlott ésszerű magyarázatot adott. Ez az utóbbi felvilágosítás kérés semmiben nem menti az okiratszerkesztő ügyvédet, hogy a szerződéskötés idejében tegyen eleget a személyazonosításnak. A védő érvelése szerint a kérdéses igazoló telefonnál VII.r. vádlott már tudott az Irtás utcai ingatlan körüli problémáról és mintegy magát később igazolandó hívta fel a korábbi jogi képviselőt. Ebből adódóan kétségbe vonta, hogy ez a telefonhívás terhelő bizonyítékként szóba jöhet. Hangsúlyozta a védő, hogy VII.r. vádlott a jogi képviseletért mindenki által állítottan 100.000 Ft munkadíjat kapott, semmi magyarázat nem merül fel, hogy ezért kockára tette volna egy ilyen ügyben az egész egzisztenciáját. Végső soron a védő az eltérő vallomások részletes mérlegelésének hiánya mellett felrótta az elsőfokú bíróságnak, hogy a bizonyítékokat egyoldalúan értékelte, következtetései nem logikusak, a felhozott bizonyítékok nem bizonyítják a VII.r. vádlott bűnösségét. Erre figyelemmel a felmentésére tett indítványt. A X.r. vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezése írásbeli indokolásában ügyfele részletes, bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását emelte ki. Utalt arra, hogy olyan információkat szolgáltatott, amelyek a nyomozást és a tényállás tisztázását pótolhatatlan módon segítették. Hivatkozott az eljárás okozta megromlott egészségi állapotára, az időmúlásra és büntetlen előéletére. A büntetés enyhítése keretében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.724/2010/
  18. számú átiratában az ügyészi fellebbezést a III.r., a IV.r., az V.r. és a VIII.r. vádlottak vonatkozásában fenntartotta, míg a VI.r. vádlott tekintetében visszavonta. A Fellebbviteli Főügyészség észrevételezte, miszerint egyes perrendi szabályok sérültek, de a tényállás is részben megalapozatlan, mert felderítetlen, hiányos és iratellenes. Az eljárási szabályok sérelme körében kifogásolta, hogy az ügyész a Fővárosi Bíróság a X.r. vádlott ügyének egyesítését követően az NF.12.329/2006/28-I. számú vádiratot nem ismertette, csupán az alapügyben emelt NF.4947/2006/135-I. számú vádirat ismertetését rögzíti a
  19. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv. A vád tartalmi előadása azonban valójában megtörtént, mert mindkét vádirat tényállási része azonos. Ennek alapján a relatív eljárási szabálysértés ugyan megvalósult, de az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolta. Hiányolta az átirat a 3 H Invest Kft. jogi képviselője útján benyújtott polgári jogi igényének elbírálását, amellyel a Be.335.§
(2)bekezdésében írt rendelkezés sérült. Emellett a Be.335.§
(1)bekezdése sem érvényesült, miután Bacskai Imre sértettnek a bűncselekmény elkövetéséből közvetlenül eredő kára teljes egészében megtérült, további igényét nem egyéb útra kellett volna terelni, hanem elutasításának lett volna helye. Észrevételezte továbbá, hogy Bobai István igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő meghallgatásánál a figyelmeztetés nem felelt meg a hatályos szabálynak, ez az eljárási szabálysértés azonban a másodfokú eljárásban felveendő bizonyítás útján kiküszöbölhető. Az ítélet megalapozatlanságát a IX.r. vádlott személyi körülményeinek hiányával, a felhasznált és lefoglalt 6 közokiratnál az okmányszakértői vélemény szerinti hamisítás pontosabb megjelölésének elmaradásával és a lefoglalt lőfegyvernek a vonatkozó törvény feltüntetése helyett a végrehajtási rendeletre utalással indokolta. Iratellenességet kifogásolt az ítélet
  1. oldalán a
  2. tényállási pontban. A II.r. vádlott és a rendőri jelentés alapján ugyanis tényszerűen az állapítható meg, hogy nem az elfogott vádlottak közlése, hanem a II.r. vádlott tevékeny közreműködése vezetett a III., IV. és VI.r. rendű vádlottak elfogásához. Megalapozatlannak tartotta az ügyészség a
  3. oldal
  4. bekezdésében tett megállapítást, amely szerint az I.r. vádlott a 4 millió Ft megbízási díjból csak 2 millió Ft-ot fizetett ki, a fennmaradó 2 millió Ft-ot saját céljaira fordította. A jutalék teljes fedezetével a banki kimutatások szerint az I.r. vádlott rendelkezett, ahogyan a Kft. könyvelője
  5. sz. tanúként előadta. Így elvileg lehetséges, hogy az I.r. vádlott a Trencséni utcai ingatlanra a jutalékkal együtt kifizetett összesen 44 millió Ft-ot. A Fellebbviteli Főügyészség tárgyalás tartását indítványozta, amelyen a 3 H Invest Kft. polgári jogi igényének és Bobai István igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményének felolvasását tartotta szükségesnek. A másodfokú tárgyaláson a Fellebbviteli Főügyészség képviselője felszólalásában elsődlegesen annak adott hangot, hogy a másodfokú bíróság a felvett bizonyítással a perrendi szabálysértéseket kiküszöbölte. Álláspontja szerint az átiratban írt megalapozatlansági hibák a tényállás pontosításával korrigálhatók, a helyesbített tényállás megalapozottá válik, így irányadónak kell tekinteni. A vádlottak közül a II. és III.r. vádlottak feltáró beismerő vallomást tettek. A többi vádlott ugyan tagadta a bűnösségét, de egyes tények összeillenek, egybehangzóak. A Fellebbviteli Főügyészség véleménye szerint valamennyi vádlott bűnösségére okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság, cselekményeik minősítése is törvényes. A büntetés kiszabása körében kiemelte, hogy a III.r. vádlott kezdeményezte mindkét ingatlan adásvételét, a hamis okiratok beszerzésében vezető szerepet játszott, aktív magatartásával kiemelkedik társai közül. A IV.r. vádlottnál azt emelte ki, hogy ő vette rá az eladókat a közreműködésre, szervezői szerepe is volt, többszörös halmazat róható a terhére. Az V.r. vádlott esetében nem látott a szabadságvesztés felfüggesztését megalapozó különös méltánylást érdemlő okot. Cselekményeinek minősítése megegyezik a VII.r vádlottéval, az V.r. vádlott büntetése mégis eltúlzottan enyhe. A VIII.r. vádlottnál utalt arra, hogy három büntetőeljárás hatálya alatt is állt, vagyon elleni bűncselekmények útján biztosította létfenntartását. Az időmúlás enyhítő hatásának nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, mert ahhoz a vádlottak is hozzájárultak, a második cselekménynél pedig a kísérleti szakban rekedés csak a rendőrség közbelépésének köszönhető. Indítványozta a tényállás átirat szerinti kiegészítését, a III., IV., V. és VIII.r. vádlottak büntetéseinek súlyosítását, a polgári jogi igények tekintetében a törvénynek megfelelő döntés hozatalát, egyebekben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Az I.r. vádlott védője felszólalásában az írásban benyújtott perorvoslati indítványát fenntartotta. Okfejtése szerint az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, ezért a hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Másodlagos kérelemként az I.r. vádlott felmentését indítványozta arra hivatkozással, hogy védencét és így a 3 H Invest Kft-t egyaránt tévedésbe ejtették. A II.r. vádlott védője perbeszédében az ügyészség által felvetett helyesbítésekkel a tényállást megalapozottnak találta. A fennálló érdekellentéteket természetesnek ítélte, amely az egyes vádlottak érdekéből adódik. Utalt védence teljes őszinte beismerésére, megbánására. A minősítés körében felbujtás helyett a bűnsegédi közreműködés elfogadását, a büntetés enyhítését és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését kérte. A III.r. vádlott védője felszólalásában a csalás bűntetteinél a bűnszövetség és az üzletszerűség minősítő körülmények megállapítását támadta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül fogadta el, hogy az I-II. és III.r. vádlott megállapodtak a szóba jöhető ingatlanok felkutatásáról. Az ítélet a
  6. oldal
  7. bekezdésében helyesen rögzíti, hogy először csak az I. és II.r. vádlottak megbeszélésére került sor és a III.r. vádlott csak később kapcsolódott az ügyletekbe. Először csak egy ingatlanról volt szó, így a több bűncselekményben történt megállapodás is alaptalan. Amikor az első adásvételt lezárták, csupán utána merült fel az Irtás utcai ingatlan, mely adásvételek időben is elkülönülnek, minimum 1 év eltelt közben. Ugyanez vonatkozik az üzletszerűség megállapítására is. Nem nyert bizonyítást védencénél, hogy bűncselekmények révén szerzett rendszeres haszonból biztosította életvitelét. Az sem bizonyított, hogy a III.r. vádlott milyen mértékben részesült, vagy részesült volna a haszonból. Erre figyelemmel cselekményeit a Btk.318.§
(1)bekezdés és
(6)bekezdés a./ pontja szerint kérte minősíteni. Enyhébb minősítés, de annak elvetése esetére is a büntetés mérséklését látta indokoltnak, mert kellő súllyal értékelni kell a feltáró beismerését. Emellett a jelentős időmúlás sem róható fel a védencének. A IV.r. vádlott védője felszólalásában elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért tartotta fenn perorvoslatát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves következtetés útján állapította meg, hogy a IV.r. vádlott tudott az előzményekről. Valójában őt az I.r. vádlott kérte meg, hogy testőrként legyen jelen a pénzfelvételnél. IX. r. vádlott azért tett terhelő vallomást, mert a rendőrök megígérték, hogy ennek fejében elengedik. A szembesítésnél is bizonytalan volt IX.r. vádlott, a védői meggyőződés szerint a terhelő vallomására nem lehet bűnösséget alapozni, pl. a találkozásukat is arra a szórakozóhelyre tette, ahonnan Takácsot előzőleg már kitiltották. A IV. r. védekezését a III. vádlott alátámasztotta abban, hogy a IV.r. vádlott a hamis papírokról nem tudott. Az a tény, hogy a telket közösen találta III.r. vádlottal, semmilyen eligazítást nem ad, mert nem ismert a szövegkörnyezet, ahogyan ez elhangzott. Az ítélet
  1. oldalán írt mérlegelés nem fogadható el a IV.r. vádlott terhére, mert a III.r. vádlott nem visszavonta a nyomozati előadását, hanem helyesbítette a valóságnak megfelelően. Testőrként nem tudott a cselekményről, abban ilyen módon nem működött közre, ezért a csalás alóli felmentése indokolt. A közokirat-hamisítás bűncselekménye vonatkozásában az ítélet nem tartalmaz indokolást, hogy azt a IV.r. vádlott milyen magatartással valósította meg. Azokat nem ő vette át, nem ő adta tovább. A hamis iratokról nem is tudott, a védő ebben a tekintetben is a felmentésére tett indítványt. Másodlatos kérelme szerint a közokirat-hamisítások alóli felmentéssel megszűnik a többszörös halmazat, büntetlen előéletű, enyhít a kísérlet és a bűnsegély, továbbá élettársával házasságot kötött, egy gyermeket nevelnek. A büntetés enyhítése körében a szabadságvesztés mérséklését és annak felfüggesztését kérte. Az V.r. vádlott védője perbeszédében a felmentésért, illetve enyhítésért bejelentett fellebbezését fenntartotta. Felszólalásában kiemelte, hogy az V.r. vádlott valóban a helyszínen volt II.r. vádlott kérésére, de ezzel csupán hétköznapi szívességet tett, pénzt nem kért és nem kapott. A bűncselekményről nem tudott, nem felel meg a valóságnak, hogy biztatta volna II.r. vádlottat. A II.r. vádlott a cselekmény központi figurája volt, nem volt szüksége megerősítésre, ennek állítása csak védekezési taktika. Az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét csak formálisan teljesítette, logikai hibát vétett. Az V.r. vádlott védekezésének elfogadását kérve felmentését indítványozta. Másodlagosan az ügyészi fellebbezés elutasításával a figyelembe vett enyhítő körülményekre tekintettel az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A VII.r. vádlott védője felmentés iránt tartotta fenn a fellebbezésüket, amelynek írásbeli indokolását fenntartotta. Azt kiegészítve védence ártatlansága mellett külön hangsúlyozta, miért lett volna szükségük dr. Gy. ügyvéd közreműködésére, ha már van egy korrupt ügyvédük VII.r. vádlott személyében. Másrészről honnan tudhatta a védence, hogy dr. Gy.M. ügyvéd a szakma szabályait felrúgva nem fogja ellenőrizni az eladót, az okmányokat. A védő logikája szerint a VII.r. vádlott közreműködésének csak akkor van értelme, ha a másik ügyvéd benne van a csalásban, de ezt csak az I.r. vádlott tudhatta. Ha viszont dr. Gy. ügyvéd jóhiszeműen járt el, úgy a VII.r. vádlott akkor is csak egy báb volt, őt nem terhelte személyellenőrzési kötelezettség. Hónapokkal később történt a két ügyvéd közötti telefonbeszélgetés, amelynek nem lehet visszaható jelentősége. Összefoglalóan véleménye szerint dr. Gy. M. ügyvéd három szerződést készített, amelynél a sikkasztás, adócsalás, magánokirat- hamisítás felmerülhet és annak iratanyagát sem tudja bemutatni. A védő meggyőződése szerint a VII. vádlott ártatlan, ezért bűncselekmény hiányában a felmentését indítványozta. A VIII.r. vádlott védője perbeszédében az enyhítésért bejelentett fellebbezését fenntartotta, az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást nem érintette. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság már értékelte azokat a körülményeket, amelyekre az ügyész a büntetés súlyosítását alapozta. A folyamatban volt eljárásoknál az elkövetési időpontokra és az időmúlásra hívta fel a figyelmet. Utalt még védence házasságának felbontására és kiskorú gyermekére, akit egyedül nevel. A büntetés mérséklésével annak akár a leghosszabb próbaidőre történő felfüggesztését kérte. A IX.r. vádlott védője az enyhítés iránti perorvoslatát fenntartva a szabadságvesztés tartamának mérséklését indítványozta. Véleménye szerint IX.r. vádlott sodródott az eseményekkel, megbánta, beismerő vallomást tett. Lehetőség szerint az enyhített büntetés felfüggesztésére is kérelmet terjesztett elő. A X.r. vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezése írásban benyújtott indokolását fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal vette figyelembe védence részletes beismerését, büntetlen előéletét és az időmúlást. A kiszabott büntetés enyhítését és annak felfüggesztését indítványozta. Az utolsó szó jogán a II.r. vádlott elismerte bűnösségét, nagyon sajnálta a részvételét. Hozzátette, hogy a számla alapján járó közvetítői díjjal ő rendelkezhet, abból bárkinek adhat, az nem bűncselekmény. a III.r. vádlott nem kívánt szólni. a IV.r. vádlott a védekezését elismételve tagadta a bűnösségét. Vitatta a rá terhelő vallomást tevő a IX.r. vádlott szavahihetőségét, saját szerepét kizárólag testőrként mutatta be. Az V.r. vádlott nem kívánt élni az utolsó szó jogával. A VII.r. vádlott az utolsó szó jogán korábbi szakmaszeretetéről beszélt, amely hivatását ez az ügy megtörte. Elvesztette 6 év munkáját, pszichés betegségek alakultak ki az eljárás miatt. Kijelentette, hogy nem bűnös, nem követett el bűncselekményt. A VIII.r. vádlott csatlakozott a védője által elmondottakhoz. A X.r. vádlott az utolsó szó jogán megbánását hangoztatta. A másodfokú eljárásban a
  2. június
  3. napjára kitűzött tárgyaláson a II.r. vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki. Ugyancsak nem jelent meg a III.r. vádlott, aki távolmaradását fekvő, lázas betegséget tanúsító orvosi igazolással kimentette. A Fővárosi Ítélőtálba a fentiekre figyelemmel a II.r. és a III.r. vádlottak ügyét véglegesen elkülönítette. A kétirányú fellebbezések a következők szerint bizonyultak alaposnak. A Fővárosi Ítélőtábla a fenti fellebbezések folytán - az elkülönített a II.r. és a III.r., valamint az elhalálozott a VI.r. vádlott kivételével - teljes terjedelmében felülbírálta a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek során - egyetértve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában foglaltakkal, - több eljárási szabálysértést észlelt. Ezen túlmenően az ítélet számos kérdésben részben megalapozatlan, hiányos, iratellenes és téves ténybeli következtetést is tartalmaz. Ezek a hibák és hiányosságok azonban sem különkülön, sem összességükben nem vezettek az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, mert azokat az ítélőtábla a másodfokú eljárásban orvosolhatónak találta. Ennek érdekében a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tűzött ki és azon a szükséges bizonyítási cselekményeket foganatosította. A felülbírálat során észlelt eljárási szabálysértések a következők voltak: Az ítélet
  4. és
  5. oldalán szerepel, miszerint az I-IX. r. vádlottak ellen a Fővárosi Főügyészség NF.4947/2006/135-I. szám alatt, míg a X.r. vádlott ellen külön az NF.12.329/2006/28-I. szám alatt nyújtott be vádiratot. Utóbbi vádirat számszerű megjelölésével nem került ismertetésre. Az elsőfokú bíróság a
  6. április
  7. napján megkezdett tárgyalásán az ügyész az NF.4947/2006/
  8. számú vádiratot ismertette, az egyesített ügyben külön benyújtott vádirat ismertetése a jegyzőkönyvből nem tűnik ki sem azon a napon, sem később a tárgyalás megismétlése -
  9. IV.
  10. napja - alkalmával. Ugyanakkor a két vádirat tartalmának összevetése alapján megállapítható, hogy az I-IX.r. vádlottak elleni vád történeti része teljes egyezést mutat a X.r. vádlott elleni váddal. Az NF.4947/2006/
  11. szám alatti és az NF.12329/2006/28-I. szám alatti vádban a X.r. vádlott társaival összefüggő és saját cselekvősége azonosan szerepel. A nyomozás során ismeretlen helyen tartózkodása miatt került sor ügyének elkülönítésére, majd külön vád benyújtásával az egyesítésre. Miután az igazoltan ismertetett vádirat a X.r. vádlott magatartását és annak bizonyítékait is teljes körűen tartalmazza, az NF.12329/2006/28-I. számú vádirat ismertetésének elmaradása olyan relatív eljárási szabálysértés, amely nem tekinthető a törvényes vád hiányának és amely az ügy érdemi elbírálására nem volt lényeges kihatással. Megjegyzendő, hogy a X.r. vádlott részére a Fővárosi Bíróság mindkét vádiratot és az ügyeket egyesítő végzést is kézbesítette, nevezett a
  12. sorszámú kézbesítési íven azok átvételét tanúsította. Emellett a
  13. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  14. oldalán nyilatkozott arról is, hogy a vádat megértette, büntetőjogi felelősségét elismeri. Az ítéletnek a vádiratok megjelölését tartalmazó részét azonban az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy a Fővárosi Bíróság a
  15. február
  16. napján kelt 17.B.163/2009/
  17. számú végzésével a X.r. vádlott ügyét jelen ügyhöz egyesítette. A nyomozás során Váradi László igazságügyi építési és ingatlan-értékbecslési szakértő terjesztett elő véleményt a vádban szereplő ingatlanok értékére, majd a bíróság Bobay István ingatlanforgalmi szakértőt is kirendelte
  18. sorszámú végzésével, mert több vádlott kifogásolta a korábbi ingatlan-forgalmi véleményt. Bobay István ingatlanforgalmi szakértő véleményét írásban benyújtotta, majd őt a bíróság a
  19. április
  20. napján tartott tárgyaláson meghallgatta. A
  21. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a szakértőt a véleményének szóbeli előterjesztése előtt a szakértői esküre figyelmeztette és annak tisztázása is elmaradt, hogy kizáró ok nem áll-e fenn. Ez a figyelmeztetetés tehát részben hiányos, részben nem felel meg a hatályos perrendi előírásnak, amely
  22. október
  23. napjától megváltozva a hamis szakvéleményadás következményeire való figyelmeztetést követeli meg. A bíróság Bobay István ingatlanforgalmi szakértő véleményét fogadta el, az a figyelmeztetés hibája miatt azonban bizonyítékként nem értékelhető. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a másodfokú tárgyaláson bizonyítás felvételével, a szakértők meghallgatásával küszöbölte ki a jelzett eljárási szabálysértést. Emellett a tárgyaláson felolvasta, illetve ismertette mindazon indítványokat, illetve okiratokat, amelyeket az elsőfokú bíróság relatív eljárási szabálysértést megvalósítva elmulasztott a bizonyítékok körébe vonni, másrészről azokat, amelyek a másodfokú eljárásban merültek fel. Ezek felsorolását az ítélőtábla a későbbiekben, a tényállás kiegészítése körében jelöli meg. A Fővárosi Ítélőtábla további perrendi szabálysértést nem észlelt. A Fővárosi Bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek során az eljárás résztvevőinek jogai nem sérültek, kérdezési, észrevételezési jogaikat gyakorolhatták, indítványaikat a bíróság elbírálta. A Fővárosi Bíróság ügyfelderítési kötelezettségét nagyrészt teljesítette. Az ügyben szereplő 10 vádlott kapcsolatát, magatartásuk lényeges mozzanatait, az egyes ingatlanügyletek előzményeit és lefolyását feltárta. Az általa megállapított tényállás azonban az ügyész és a védők által is kifogásolt több részletében hiányos, de nem felel meg teljes egészében a felvett bizonyítás anyagának sem. A Fővárosi Ítélőtábla a Be.363.§
(2)bekezdés b./ pontja alapján tartott tárgyaláson felvett bizonyítás, továbbá a Be.352.§
(1)bekezdés a./ pontja szerint az iratok tartalma és ténybeli következtetetés útján az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát a tényállás kiegészítésével és helyesbítésével kiküszöbölte. A másodfokú tárgyalásra idézte és a Be.110.§-ában írt figyelmeztetésüket követően meghallgatta az ügyben véleményt adó mindkét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt. Váradi László és Bobay István szakértők egybehangzó nyilatkozata szerint a korábban véleményt adó Váradi László ingatlanforgalmi szakértő kevesebb összehasonlító adat birtokában volt, míg Bobay István ingatlanforgalmi szakértőnek később már nagyobb adathalmaz állt a rendelkezésére. A közöttük lévő értékbecslési különbség ebből adódott. Váradi László megismerve a Bobay István által felhasznált adatokat, egyetértett a véleményével is, ezáltal megszűnt a közöttük lévő ellentét, egyszersmind szabályos meghallgatásukkal a tényállás vonatkozó része és annak az ítélet 42-
  1. oldalán szereplő indokolása is megalapozottá vált. Az ítélet tényállásának kiegészítése a személyi rész körében a következők szerint volt szükséges: - az I.r. vádlott az elsőfokú ítélet meghozatalát követően ismeretlen helyre távozott. Ellene a Fővárosi Ítélőtábla
  2. október
  3. napján elfogatóparancsot bocsátott ki, majd a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség
  4. november
  5. napján indítványozta az eljárás távollétében történő lefolytatását. - a IV.r. vádlott lakóhelye megjelölve.
  6. június
  7. napján házasságot kötött. (Budapest, VI. Kerületi Anyakönyvi Hivatal 180/2011/B. számú házassági anyakönyvi kivonat) Büntetlen előéletére utalást mellőzve, őt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 4.B.IV.1219/1987/
  8. számú, illetve a Fővárosi Bíróság
  9. február
  10. napján jogerős 23.Bf.IV.7560/1988/
  11. számú ítéletével 2 rb. lopás bűntette és lopás vétsége miatt 1 év 3 hónapi, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, majd ugyanezen kerületi bíróság
  12. február
  13. napján jogerős 3.B.IV.1486/1993/
  14. számú ítéletével orgazdaság bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. (Erkölcsi bizonyítvány elsőfokú iratok
  15. sorszám.) - a V.r vádlott magyar anyanyelvű ukrán állampolgár, Magyarországon büntetlen előéletű. (nyomozati iratok
  16. oldal) - a VII.r. vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  17. március
  18. napján kelt és jogerős 28.B.37.451/2008/
  19. számú ítéletével az ellene a Btk.298/D.§-ába ütköző, bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette, 2 rb. a Btk.318.§
(1)bekezdésbe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, 2 rb. a Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pontjába ütköző, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és a Btk.276.§-ába ütköző felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. (Jogerős ítéletkiadmány, csatolva a másodfokú eljárásban. - a VIII.r. vádlott névviselése Muhr Szilviára változott, lakóhelye 1112 Budapest, Felső Határ út 2/c. G. épület fszt. 7/a. A vádbeli cselekményeket megelőzően büntetlen előéletű volt.
  1. szeptember 10-től a Komplex Info szlovák cégnél dolgozik Komarnoban, havi jövedelme 1542 Euro. (15.P.105747/2008/
  2. számú ítélet és munkáltatói igazolás.) - a IX.r. vádlott nőtlen, szakmunkásképzőt végzett, munkahellyel nem rendelkezik, büntetlen előéletű. (Gyanúsítotti jegyzőkönyv, nyomozati iratok
  3. oldal, erkölcsi bizonyítván elsőfokú iratok
  4. sorszám.) Jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, ellene a Fővárosi Bíróság
  5. február
  6. napján bocsátott ki elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség
  7. június 27-én indítványozta az eljárás távollétében történő lefolytatását. (Elsőfokú bírósági iratok 8-I. sorszám.) - a X.r. vádlott büntetlen előéletére utalást mellőzi és megállapítja, hogy büntetve egy alkalommal volt: a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
  8. március
  9. napján jogerős 7.B.II.21/2005/
  10. számú ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt 108.000 Ft pénzbüntetésre és 1 év 3 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. (Erkölcsi bizonyítvány elsőfokú iratok
  11. sorszám.) A történeti tényállás bevezető részében az ítélet
  12. oldal
  13. bekezdését követően rögzíti a következőket. 1./ Az I.r. vádlott kifejezetten megkérte a II.r. vádlottat, hogy maradjon háttérben, mert attól tart, ha kiderül az ő közvetítői szerepe, akkor az ügyvéd alaposabban utánanéz az ingatlannak. Korábban ugyanis egy jogellenes adásvételben a II.r. vádlott szerepe is felmerült, amiért dr. GY. M. ügyvéd felhívta az I.r. vádlott figyelmét, hogy a II.r. vádlott segítségét ne vegye igénybe. Az I.r. vádlott ennek tudatában elhallgatta az ügyvéd előtt a II.r. vádlott személyét és az előzetes megbeszéléseket. (a II.r. vádlott nyomozati vallomása
  14. oldal, az I.r. vádlott, nyomozati iratok
  15. oldal.) Az ítélet
  16. oldal
  17. bekezdését kirekeszti, mert az a későbbiekben helyesbítendő iratellenes megállapításon is alapuló téves ténybeli következtetés eredménye, ezen túlmenően hiányos. Kirekeszti továbbá a
  18. bekezdést is, mert az 1./ pont I. bekezdésében részletezi a tényállás a X.r. vádlottnak az ügybe történt bevonását. Ehelyütt kiegészíti a tényállást a következőkkel: 2./ A III.r. vádlott évekkel korábban VII.r. vádlott ügyvéd ügyfele volt. Ezt az ismeretséget felhasználva kereste fel a III.r. vádlott a X.r. vádlottal együtt a VII.r. vádlottat az ügyvédi irodájában. A III.r. vádlott ötlete volt, hogy
  19. sz. tanú személyazonosságát az ügyvéd által stabilizálják, így hihetőbb, ha eladóként ügyvéddel megy a megbeszélésre. A VII.r. vádlottat a X.r. vádlott magát
  20. sz. tanúnak kiadva bízta meg a jogi képviselettel, az ügylet hátteréről és szerepéről nem tájékoztatták, arról a VII.r. vádlott mástól sem értesült. (a III.r. vádlott gyanúsítotti vallomás, nyomozati iratok
  21. oldal,
  22. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  23. és
  24. oldal.) A tényállás 1./ pontjának kiegészítése: 3./ A
  25. oldalon a
  26. pont első mondatát követően rögzíti: A X.r. vádlott a felkérést elvállalta, róla kisminkelve és parókában fénykép készült, majd ezzel a fényképpel a III.r. vádlott ismeretlen személlyel hamis személyi igazolványt készíttetett a tulajdoni lapon szereplő adatok alapján. A tulajdoni lapon
  27. sz. tanú születési éve szerepelt csupán
  28. évként, a hónap és nap a valóságos május
  29. napja helyett május
  30. napjaként, személyi száma 0717 helyett 3186 számú végződéssel, adóazonosító jele pedig ugyancsak a ténylegestől eltérően került az igazolványokba. Amikor a X.r. vádlott a III.r. vádlottal megjelent a VII.r. vádlott ügyvédi irodájában és őt a jogi képviseletre felkérték, a hamis személyi igazolványt és szintén hamis adókártyát átadták aVII.r. vádlott részére, aki azokat lemásolta. (a X. vádlott
  31. sorszámú jegyzőkönyv
  32. oldal, a III.r. vádlott
  33. sorszámú jegyzőkönyv
  34. oldal, adásvételi szerződés, nyomozati iratok
  35. oldal, tulajdoni lap, nyomozati iratok
  36. oldal,
  37. sz. tanú tanúvallomása, 151-2297/
  38. számú nyomozati iratok
  39. oldal.) 4./ Az
  40. pont első bekezdés utolsó mondatából téves ténybeli következtetés miatt a „személyi adatok további ellenőrzésének elkerülésére" szövegrészt kirekeszti, helyette „az adásvételi szerződés előkészítése érdekében" szöveget rögzíti. A személyi adatok ellenőrzése a szerződés megkötésének helyén és idején a szerződést készítő ügyvéd részéről ugyanis kötelező, ezzel a kötelezettséggel mindkét ügyvédnek tisztában kellett lennie. Így a VII.r. vádlott nem feltételezhette sem akkor ha tudta volna az ügylet célját, sem akkor, ha jóhiszeműen járt el, hogy dr. Gy. M. ügyvéd ennek az ellenőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Téves ezért a VII.r. vádlott tekintetében az ellenőrzés elkerülésének szándékára vont következtetés. Ezzel szemben szokásos gyakorlat, hogy a személyi adatok korábbi beszerzésével a szerződés tervezetét előzetesen már írásba foglalják. 5./ Az ítélet
  41. oldal első sorában elírás szerepel, a X.r. vádlott nem a VIII.r. vádlottnak, hanem a VII.r. vádlottnak adott át 50 ezer Ft munkadíjat. 6./ A tényállás
  42. pontjának zárásaként az ítélet
  43. oldal
  44. bekezdését követően az alábbi kiegészítés indokolt: A
  45. sz. sértett részére a Földhivatal a tulajdonos változásról szóló határozatot nem kézbesítette.
  46. március 9-én szerzett tudomást a történtekről, amely napon ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett, illetve a földhivatali bejegyzés törlése iránt polgári pert indított a 3 H Invest Ingatlan Befektető és Kereskedelmi Kft. alperes ellen. A perben a Fővárosi Bíróság a
  47. február
  48. napján jogerős PP.V.17/21246/2006/
  49. számú ítéletével megállapította az adásvételi szerződés érvénytelenségét, elrendelte az alperes tulajdonjogának törlését, egyben a felperes
  50. sz. tanú tulajdonjogának bejegyzését. A jogerős ítélettel az eredeti állapot helyreállt, ezáltal
  51. sz. sértett kára teljes egészében megtérült. (Nyomozati iratok
  52. oldal, feljelentés, polgári perben hozott ítélet kiadmánya, másodfokú iratok
  53. sorszám alatt.) A tényállás
  54. pontjánál a következő kiegészítések és helyesbítések indokoltak: 7./ A
  55. pont első bekezdésében több helyen megjelölt vádlott nem II.r., hanem helyesen I.r. vádlott. 8./ Az ítélet
  56. oldal utolsó bekezdéséhez: A
  57. február 10-én elkészített adásvételi szerződésbe foglalt 55 millió Ft vételár ütemezését úgy határozták meg, hogy ezen a napon 4 millió Ft, majd
  58. február 18-ig további 4 millió Ft előleg átadására kerül sor, a fennmaradó 47 millió Ft-ot pedig
  59. március
  60. napján kell a vevőnek megfizetnie. A második 4 millió Ft-ot az előzővel azonosan készpénzben
  61. február 14-én
  62. sz. tanú kiegyenlítette, erről dr. Gy. M. ügyvéd irodájában az adásvételi szerződés
  63. számú kiegészítés megnevezésű okirat készült. (Nyomozati iratok
  64. és
  65. szám.) 9./ A Trencséni utcai ingatlan hátralékának kifizetését az ítélet
  66. oldal
  67. bekezdése tartalmazza, amely kiegészítendő azzal, hogy az I.r. vádlott a
  68. sz. tanútól készpénzben átvett 43 millió Ft-ból 31 millió Ft-ot ezen a napon a 3 H Invest Kft CIB Banknál vezetett számlájára befizetett. Így az I.r. vádlotthoz a korábban átvett 4+4 millió Ft előleg és a
  69. március
  70. napján kifizetett hátralékból megtartott 12 millió Ft, összesen 20 millió Ft került.
  71. sz. tanú vevőként ragaszkodott ahhoz, hogy írásbafoglalást nyerjen a teljes, 67 millió Ft vételárat tartalmazó okirat is, amely kérésére
  72. március
  73. napi dátummal elkészült és az ügyvédi irodában maradt az adásvételi szerződés
  74. számú kiegészítése megnevezéssel. (Nyomozati iratok 185 oldal, számlakivonatok, nyomozati iratok 346,
  75. oldal.) 10./ Az ítélet
  76. oldal első bekezdésétől az Irtás utcai ingatlan adásvételének körülményeire vonatkozik a tényállás. IX.r. vádlott helyesen IX.r. vádlott 1976ban született, míg M. Gy. 1961-ben, a VIII.r. vádlott 1970-ben,
  77. sz. tanú másik tulajdonos pedig 1957-ben. A jelentős korkülönbség ellensúlyozására vásároltak és viseltek parókát mind a személyi igazolványba szánt fényképek elkészítésekor, mind a későbbi személyes megjelenéseik alkalmával. Az I.r. vádlott tudott arról, hogy a valódi tulajdonosokat un. játszóemberek helyettesítik. Az ingatlan természetbeni bemutatása azért történt, hogy az ügyvéd előtti esetleges kérdésekre válaszolni tudjanak. (Nyomozati iratok
  78. és
  79. oldal, tulajdoni lap születési évvel, a II.r. vádlott vallomása, nyomozati iratok
  80. oldal, a III.r. vádlott vallomása, nyomozati iratok
  81. oldal.) 11./ Az ítélet
  82. oldal
  83. bekezdésében írt hamis, illetve hamisított közokiratok között a M.Gy. nevére szóló adóigazolvány száma helyesen
  84. (Nyomozati iratok
  85. oldal.) 12./ Az ítélet
  86. oldal
  87. bekezdésében az adásvételi szerződés megkötésének dátuma helyesen
  88. február
  89. napja. 13./ Az ítélet
  90. oldal
  91. bekezdésében iratellenes, hogy a VI.r. vádlott a szerződés megkötésének napján is a III. és IV.r. vádlott társaságában volt és egy gépkocsival mentek a helyszínre. Ilyen állítás senkinek a részéről nem hangzott el, a VI.r. vádlott szerepére és közreműködésére kizárólag a
  92. március
  93. nap banki ügylet kapcsán merültek fel adatok. A jelzett ítéleti megállapításból ezért ehelyütt a VI.r. vádlott közreműködését az ítélőtábla kirekesztette. 14./ Az ítélet
  94. oldal
  95. bekezdését követően rögzíti a következőket: Az ingatlan valódi tulajdonosait a Földhivatal a széljegy feljegyzéséről értesítette. M. Gy. a Földhivatali közlésről tudomást szerezve
  96. február
  97. napján csalás bűntette miatt ismeretlen személy ellen büntető feljelentést tett. A rendőrség a nyomozás során felvette a kapcsolatot az adásvételi szerződést ellenjegyző dr. Gy. M. ügyvéddel, tőle szereztek tudomást a
  98. március
  99. napján 14 órára tervezett banki pénzátadásról. Az ezt megelőzően a 13 órára tervezett Trencséni utcai ingatlan vételárának kifizetéséről nem esett szó. (M.Gy. feljelentése, nyomozati iratok
  100. oldal, dr. Gy. M. tanú vallomása, nyomozati iratok
  101. oldal) 15./ Továbbmenően kiegészíti a tényállást azzal, hogy dr. GY. M. ügyvéd amikor
  102. február 28-án tudomást szerzett az Irtás utcai ingatlannal kapcsolatos feljelentésről, a Trencséni utcai ingatlan adásvételében közreműködő dr. a VII.r. vádlottat felhívta telefonon és az eladó személye iránt érdeklődött. A VII.r. vádlott ekkor a a III.r. vádlottól szerzett információk alapján megnyugtatta kollégáját, hogy
  103. sz. tanút és családját régóta ismeri, az eladó valós személy volt. (Dr. Gy. M. tanú
  104. március
  105. napi vallomása, nyomozati iratok
  106. oldal,
  107. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  108. oldal, a III.r. vádlott
  109. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  110. oldal.) Az ítélet következő,
  111. oldal
  112. bekezdésére vonatkozó kiegészítéseket az ítélőtábla előzőleg
  113. sorszám alatt jelezte. 16./ A tényállás
  114. oldal
  115. bekezdését azzal egészíti ki, hogy mindannyian tudták, az áltulajdonosok nagy pénzzel fognak kijönni a bankból, vigyázni kell a részesedés megszerzése érdekében. (aó III.r. vádlott nyomozati iratok
  116. oldal.) 17./ Az ítélet
  117. oldal
  118. bekezdésében iratellenes az a megállapítás, hogy az elfogott vádlottak közlése alapján került sor a szintén a közelben tartózkodó III., IV. és VI.r. vádlottak elfogására. Ehelyett azt rögzíti, hogy erre a II.r. vádlott tevékeny közreműködésével került sor. (a II.r. vádlott nyomozati iratok
  119. oldal és rendőri jelentés, nyomozati iratok
  120. oldal.) 18./ A tényállás
  121. pontjában írtak zárásaként kiegészíti még a tényállást a következőkkel:
  122. sz. tanú további 8.561.596 Ft összegű polgári jogi igényt terjesztett elő, amely az elmaradt kamat, kiesett bérleti díj és nem vagyoni kár részekből tevődik össze. (Elsőfokú iratok 63.sorszám alatti beadvány) Az elsőfokú bíróság rendelkezett erről a polgári jogi igényről, de sem a tényállás, sem az indokolás azt nem tünteti fel. ári jogi igényt terjesztett elő a 3 H Invest Befektető és Kereskedelmi Kft is dr. Gy. M. ügyvéd jogi képviselő útján 45.400.000 Ft erejéig. Részletezve az igény 40 millió Ft telekre kifizetett vételár, 4 millió Ft kifizetett üzletszerzői jutalék és 1.400.000 Ft eredeti állapot visszaállítása iránti perköltség összegeket takar. (Elsőfokú eljárás
  123. sorszám alatti beadvány.) Az elsőfokú bíróság a polgári jogi igényt tényállásában nem tüntette fel és arról nem is rendelkezett. A fentiekben rögzített kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást már minden tekintetben megalapozottnak találta. A Fővárosi Bíróság ítélete indokolásában a rendelkezésre állt bizonyítékokat megjelölte. Részletesen ismertette a vádlottaknak az eljárás egyes szakaszaiban tett nyilatkozatait, a tanúk előadásait és mindazokat az okirati bizonyítékokat, amelyeket a tényállás megállapítása során felhasznált. A bizonyítékok egyenkénti és egymással is egybevetett vizsgálatát a Fővárosi Bíróság elvégezte, erről ítélete indokolásának
  124. oldalától kezdődően számot is adott. A Fővárosi Bíróság ítélete
  125. oldalán hivatkozik az igazságügyi okmányszakértői vélemény elfogadására, amely vélemény aggálytalan megállapításain alapul a tényállásban a hamis közokiratok felhasználásának ténye. A vonatkozó indokolás azzal egészítendő ki, miszerint a lakcímkártyák teljes hamisítványok, míg a többi 4 okirat hamisítvány. A hamis okmányok előállítása általános papírra, színes nyomtatóval történt. A hamisított személyi igazolványok és adóigazolványok csak a kitöltés kivitelezésében térnek el az eredeti, a hatóság által kiadott igazolványoktól. A tényállás rögzítése során egyes tényeket egyértelmű adatok alapján meg lehetett állapítani. Ilyenek voltak például a 3 H Invest Kft. cégadatai, a meghatalmazások iránya, tartalma, bizonyos pénzforgalmi banki kimutatások, az adásvétel tárgyát képező ingatlanok adatai, az adásvételi szerződések tartalma, a lefoglalt hamis közokiratok megítélése, a lefoglalt pisztoly minősége stb. Ugyanakkor lényeges eltérések voltak a cselekményeket beismerő, illetve azokat tagadó vádlottak előadása között, de kisebb ellentmondásokat az egyébként beismerésben lévő vádlottak vallomásai is tartalmaztak. A Fővárosi Bíróság a bizonyítékok mérlegelése során kétségtelenül nem mindenre kiterjedően, de követhető módon és elfogadható mértékig számot adott arról, hogy mely bizonyítéknak tulajdonított valóságtartalmat. A vádlotti védekezések elemzésénél megindokolta, hogy a tényállás bizonyos részeit kinek az előadására alapította és ennek logikus magyarázatát adta. Kétségtelen, hogy ebben a folyamatban szükség volt bizonyos ténybeli következtetések levonására is, amelyeknél a kivételével nem tévedett. Fővárosi Bíróság a VII.r. vádlott Alapvető jelentősége volt annak megállapítása, hogy a vádlottak honnan, mióta ismerték egymást, mit tudtak egymás személyéről. Ennek ismeretében vizsgálható kapcsolatuk, megállapodásaik tartalma, mélysége, végső soron magatartásuk egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő láncolata. A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli ennek kapcsán, hogy több vádlott együttműködésénél nem szükséges, hogy valamennyien az ügyletek minden egyes részletét ismerjék, magatartásaik és tudattartalmuk megítélését az átfogó ismereteik hiánya nem befolyásolja. A hasonló cselekményeknél egyes résztvevők kifejezetten háttérben kívánnak maradni, jóllehet ők az események mozgatói. Mások szerepüknél fogva az előtérben cselekszenek és a rájuk bízott feladatot végzik el, jóllehet tudják a megbízás célját, nem szükségképpen kerülnek minden szervezővel kapcsolatba. Az adott ügyben kétségtelenül megállapítható volt, hogy a II.r. vádlott és a III.r. vádlott egyaránt ingatlanközvetítéssel foglalkoztak. Az a tény is egybehangzó nyilatkozatokon alapszik, hogy az I.r. vádlott először a II.r. vádlottal ismerkedett meg, aki később a III.r. vádlottat is bemutatta a I.r. vádlottnak. A III.r. vádlott állította, hogy a I.r. vádlott un. lepapírozott ingatlanokat keresett, ezt a II.r. vádlottól tudja és ennek ismeretében vállalkozott a hamis okmányok beszerzésére. A II.r. vádlott abban következetes volt, hogy a I.r. vádlott arra kérte, maradjon a háttérben, mert az ügyvédje nem bízik benne. Ilyen irányú kérés, illetve a II.r. vádlott közreműködésének eltagadása csak úgy értelmezhető, ha azI.r. vádlottnak valami eltitkolni való oka volt erre. Emellett a II.r. vádlott kifejezetten megkérdezte I.r. vádlottat, ha tudja, hogy nem az igazi tulajdonostól veszi, miért kockáztat. Erre azt a választ kapta, hogy nem a saját pénzét kockáztatja, rövid időn belül busás haszonnal tovább adja, ha nem jön össze, csak az állását veszíti el, a finn pedig kivonul Magyarországról. (II.r. vallomás, nyomozati iratok
  126. oldal.) Ezeket a körülményeket a II.r. vádlott magától nem találhatta ki, ismerete mástól sem származhatott. Ténykérdés az is, hogy a II.r. vádlott mindkét ingatlan adásvételénél - jóllehet a helyszín közelében volt - a háttérben maradt, ahogyan erre az I.r. vádlott megkérte. A későbbiekben a Trencséni utcai ingatlan nyomott vételára, amit a finn tulajdonos felé közöltek, ugyanennek az ingatlannak a jelentős haszonnal, részben az I.r. vádlott zsebébe jutóan való értékesítése, majd az újabb ingatlan szintén áron aluli, immár az I.r. vádlott saját nevére megvásárlása azt az eseménysort mutatja, amely célt azdre I.r. vádlott a II.r. vádlottnak korábban felvázolt. Mind a Trencséni utcai, mind az Irtás utcai ingatlan tehermentes volt, semmi nem támasztja alá, hogy azoktól a tulajdonosaik miért akartak volna féláron megválni. Senki, köztük az I.r. vádlott sem hivatkozott arra, hogy a rendkívül alacsony vételárak okát firtatta volna, vagy ezzel kapcsolatban bármi elhangzott az adásvételnél szerepelt tulajdonosoktól. Az I.r. vádlott ezt megelőzően is vásárolt ingatlant, a környék áraival nagyjában tisztában kellett lennie. Ebből következően a II.r. vádlott vallomása szerint tudta, hogy nem a tényleges tulajdonosokkal kötik meg az adásvételi szerződéseket. Továbbmenően az is nyilvánvaló, hogy a finn tulajdonos számára a vétel az alacsony vételár esetében annyira kedvező, hogy minden további nélkül a hozzájárulását adja a vételár átutalásához, az I.r. vádlott eseti pénzfelvételéhez. Annak a körülménynek pedig nincs különösebb jelentősége, hogy az I.r. vádlotthoz a
  127. sz. tanúnak átadott vételárból került-e vissza pénz, vagy sem. Az ingatlan ugyanis a 3 H Invest Kft. tulajdonába került, amely ily módon a további ügylet tárgya, ezáltal továbbértékesítésnél a haszon biztosítéka volt. Ezt igazolja a
  128. sz. tanú részére történt értékesítés, amelyre azért csak mintegy 4 hónappal később került sor, mert a meghirdetett ingatlanra akkor jelentkezett olyan vevő, aki a kialkudott vételárból zsebbe is hajlandó volt fizetni. Mindezekre tekintettel nem volt elfogadható az I.r. vádlott védőjének az az álláspontja, miszerint az I.r. vádlottat valójában a II. és III.r. vádlottak becsapták, vagy tévedésbe ejtették. A II.r. és a III.r. vádlottak helyesen mérlegelt előadása és a tényszerű későbbi események tükrében az állapítható meg, hogy az I.r. vádlott tudta mindkét ingatlan adásvételénél az áleladók közreműködését. A IV.r. vádlott a III.r. vádlott ismerőse volt. A IV.r. vádlott bűnösségének tagadása mellett azt elismerte, hogy a III.r. vádlottnak korábban már 1-2 alkalommal segített az ingatlanügyeinél, ez alkalommal is a segítségét kérte. Konkrétan annyit tudott, hogy ingatlanra fognak pénzt felvenni, ha a tulajdonosokat atrocitás éri, lépjen fel, mert a III.r. vádlottnak jár a sikerdíj. A III.r. vádlott ezzel egyezően vallotta, hogy a IV.r. vádlottat megkérte, jöjjön vigyázni a pénzre. A IV.r. vádlott tehát bizonyosan tudta, hogy ingatlan ügyből befolyó pénzzel kapcsolatban kérik a segítségét. A IV.r. vádlott a felkérésre két esetben volt jelen gépkocsival. A II.r. vádlott határozott előadása alátámasztotta, hogy a III.r. vádlott kérte a IV.r. vádlott segítségét, míg aIX.r. vádlott vallomása szerint „az egész történetet az A., L., Cs. szervezte", azaz a IV., III. és II.r. vádlottak (a IX.r. vádlott gyanúsítotti előadása, nyomozati iratok
  129. oldal.) A III.r. és a IV.r. vádlott megállapítható módon ilyen ügyleteknél kapcsolatban álltak egymással. A IV.r. vádlott testőri szerepére korlátozódó védekezése nem fogadható el. A megállapított tényállás szerint a III.r. a IV.r. vádlott jelenlétében vette IX.r. vádlottat az áleladó szerepének betöltésére. A IX.r. vádlott gyanúsítotti előadása szerint L. és A. folyamatosan kioktatták, elvitték a telekhez is, amit a vevőnek meg kellett mutatnia (nyomozati iratok
  130. oldal) a IV.r. vádlott tehát tudott arról, hogy milyen ingatlanügyletből származó pénz biztosításában működik közre, amikor társait gépkocsijával az egyes helyszínekre szállította. Az V.r. vádlott a II.r. vádlott ismerőse volt, maga is elismerte, hogy tudta, Cs. ingatlannal foglalkozik. A Fővárosi Bíróság alappal vetette el azt a védekezését, hogy mintegy szívességből szállította II.r. vádlottat. Erre ugyanis több alkalommal került sor, V.r. vádlott erről a nyomozati vallomásában - nyomozati iratok
  131. oldalán - és a tárgyaláson -
  132. sorszámú jegyzőkönyv
  133. oldalán - is úgy nyilatkozott, hogy tudott a befektetőről, a telket is megnézték. A II.r. és az V.r. vádlott egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy jó kapcsolatban álltak, V.r. vádlott szívességre utaló védekezése is erre utal. Ebben az esetben viszont a II.r. vádlottnak semmi oka nem volt arra, hogy az V.r. vádlott bátorító magatartását állítva, rá alaptalanul tegyen terhelő vallomást. Jogszerű ügylet esetében ilyen bátorításra, biztatásra nincs szükség, ennek igénye és megtétele akkor merül fel, ha mindketten tisztában vannak az ügylet csalárd voltával. Ezen túlmenően a II.r. vádlott azt is határozottan állította, hogy amikor átvették a foglalót, az áleladók az V.r. vádlott autójában levették a parókájukat, mert melegük volt. (II.r. vallomása
  134. sorszámú jegyzőkönyv
  135. oldal.) Mindezekből következően a tényállás az V.r. vádlottra vonatkozó része megalapozott. A III.r. vádlott és a IV.r. vádlott egyaránt tudtak az áleladók közreműködésével zajló ingatlan eladásról. Közösen szervezték és biztosították először a foglaló, majd a banki pénzfelvétel zavartalan lebonyolítását, mert mindannyian tudták, a tulajdonosok nagy pénzzel fognak kijönni a bankból. A III.r. vádlott későbbi vallomása szerint - nyomozati iratok
  136. oldal - úgy beszélték meg, hogy II.r. és az V.r. vádlottak megvárják, amíg a két „játszóember" kijön a bankból, ők távolabb várnak, a IV. rendűt ő kérte, a VI.r. vádlottat pedig T. hozta. Mindezeken túlmenően megállapítható, hogy a második tényállási pontnál, amikor pénzmozgás volt, a II-III., IV., V. és VI.r. vádlottak komoly szervezést igénylő módon, több autóban, különböző felállásban a helyszínen tartózkodtak az ügylet sikeres befejezésének biztosítása érdekében. Jogszerű adásvétel esetében a megbeszélt ingatlanszerzői jutalék kifizetése ezt bizonyosan nem igényelné, annak legális módja merőben eltér a vádlottak magatartásától. A VIII.r., a IX.r. és a X.r. vádlottak tekintetében a Fővárosi Bíróság beismerésük szerint az egyéb bizonyítékokkal megerősítetten a tényállást megalapozottan megindokolta. Az ítélőtábla rámutat arra is, hogy az I.r., a IV.r. és az V.r. vádlottak védői lényegében az elsőfokú bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységét támadták. Erre azonban a másodfokon kiegészített megalapozott tényállás esetében nincs perjogi lehetőség. Nem talált az ítélőtábla olyan okot sem, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért az I. vádlott védőjének erre vonatkozó indítványa nem bizonyult alaposnak. A VII.r. vádlott esetében a Fővárosi Ítélőtábla osztotta a védő álláspontját, amely szerint e vádlott tekintetében a tényállás megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság ítélete
  137. oldal
  138. bekezdésétől kezdődően a
  139. oldal első bekezdésével bezárólag értékeli a személyével összefüggő bizonyítékokat. A Fővárosi Bíróság rögzíti, a VII.r. vádlott egyértelműen tagadta, hogy a bűncselekményről tudott volna és rá nézve egyetlen vádlott sem tett terhelő előadást. Bűnösségét az ellene folyó másik eljárás, Jáger Lászlóval fennállt korábbi kapcsolata és dr. Gy. M. ügyvéd részére
  140. sz. tanú személyazonosságát megerősítő közlése alapján, ténybeli következtetés útján állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján is téves következtetésre jutott, mert az alapvetően sérti az ártatlanság vélelmét, hiányos tényeken alapszik és figyelmen kívül hagyja a ténybeli következtetés bizonyító erejének szigorú követelményét. Helytálló ténybeli következetésről ugyanis csak abban az esetben lehet szó, ha a körülmények minden más lehetőséget kizárnak. Az adott esetben ez a követelmény nem valósult meg már az elsőfokú bíróság előtti eljárásban sem. Miután a téves ténybeli következtetés helyesbítése nem jelenti a felülmérlegelés tilalmát, az ítélőtábla az előző okból megalapozatlan tényállást helyesbítette, illetve az időközben befejeződött eljárás adataival kiegészítette. Az ily módon helyesbített tényállás lényege szerint a III.r. vádlott korábbi ügyfélként vette fel a kapcsolatot VII.r. vádlottal, őt a
  141. sz. tanúnak bemutatott a X.r. vádlott jogi képviseletére felkérték, hamis okiratokkal megtévesztették a személyazonosság valódisága tekintetében. A VII.r. vádlott a csalás bűncselekményéről nem tudott, őt felhasználták, hogy a másik ügyvéd előtt X.r. vádlott szerepe hihetőbb legyen. A VII.r. vádlott ellen a másik eljárás jogerős felmentésével fejeződött be. Továbbá dr. Gy. M. nem az ügylet előtt, vagy közben érdeklődött az eladó személyéről, hanem mintegy négy hónappal később, ekkor a VII.r. vádlott csak azt mondta, amit a III.r. vádlottól hallott, aki egyébként őt eszközül felhasználta. Ezekből a tényekből pedig egyértelműen csak az a következtetés vonható le, miszerint a VII.r. vádlott nem tudott arról, hogy bűncselekmény elkövetésébe vonják be, az elkövetőket semmilyen módon nem segítette, magatartásával nem követett el bűncselekményt. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésével és helyesbítésével, illetve az indokolás részbeni kiegészítésével az ítélőtábla a tényállást már minden tekintetben megalapozottnak találta, ekként irányadónak tekintette. A Fővárosi Bíróság ítélete jogi indokolásában a VII.r. vádlott kivételével okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. Cselekményeik jogi minősítése és a vonatkozó jogi indokolás azonban egyes részeiben helyesbítést igényelt. Elsődlegesen az irányadó tényállás szerint a VII.r. vádlott bűnös részvételére vont jogkövetkeztetéseket mellőzte az ítélőtábla az indokolás
  142. oldal utolsó előtti, az
  143. oldal első, az
  144. oldal
  145. illetve az
  146. oldal
  147. bekezdéséből. A Fővárosi Bíróság a vagyon elleni bűncselekmények jogi minősítését lényegében a váddal egyezően állapította. meg. Befejezett csalásként a Trencséni utcai ingatlanra, csalás kísérleteként az Irtás utcai ingatlanra vonatkozó adásvételeket értékelte. Emellett külön sikkasztás bűncselekményeként rótta fel a
  148. sz. tanútól átvett, zsebbe kért 12 millió Ft, illetve a II.r. vádlott részére adott 4 millió Ft jutalék összegeit. A Fővárosi Ítélőtábla a vagyon elleni bűncselekmények ilyen módon történt minősítésével nem értett egyet, mert az nem felel meg a több csalárd ingatlan adásvétele kapcsolódásának, azok valódi céljának és a közbenső magatartások helyes jogi értékelésének. Ennek előrebocsátása után az ítélőtábla különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy az események logikája nem hagyható figyelmen kívül. Az adott ügyben az I.r. vádlott un. lepapírozott ingatlanok adásvételét azért határozta el, mert terve sikeres végrehajtásának eredményeként saját nevére maga akart ingatlant szerezni. Ennek érdekében a kft. finn ügyvezetőjétől a Trencséni utcai ingatlan megvásárlására úgy kérte a vételár átutalását, hogy tudta, nem a valódi tulajdonos lép fel eladóként. Nem arról volt tehát szó, hogy a jogszerű céllal rábízott tőkével sajátjaként rendelkezett, hanem eleve csalárd úton eszközölte ki a vételár rendelkezésre bocsátását. A Trencséni utcai ingatlan 3 H Kft. általi tulajdonszerzése csak az első lépcsőfoka volt az eseményeknek, hiszen annak eladását tervezték, hogy ilyen úton az I.r. vádlott az Irtás utcai ingatlant saját részére meg tudja vásárolni.
  149. sz. tanú vevő a korábban csalárd módon megvásárolt ingatlan továbbeladása folytán fizetett a 3 H Kft. nevében szerződő az I.r. vádlott kezéhez a szerződésben írt 55 millió Ft-on felül 12 millió Ft-ot. Ez a 12 millió Ft nem tekinthető az egész szerződés érvénytelensége miatt a legális vételár részének, mint amely összeggel a kft. károsodott, mert azzal az I.r. vádlott sajátjaként rendelkezett. Valójában a 3 H Invest Kft. finn tulajdonosa a Trencséni utcai ingatlan vételárára 40 millió Ft felvételét engedélyezte, majd annak eladásakor az I.r. vádlott 31 millió Ft-ot,
  150. sz. tanú vevő pedig 16 millió Ft-ot utalt a kft. számlájára. Így a megtévesztéssel a Kft-től megszerzett 40 millió Ft összeg helyett 47 millió Ft került vissza a Kft-hez. A 3 H Kft. finn tulajdonosának első megtévesztésére azért volt szükség, hogy az ügyletekben szereplők részvételi hasznát fedezni lehessen, majd
  151. sz. tanúnak eladással a 3 H Kft-től jogtalanul kicsalt összeg is visszafizetésre kerüljön. Végső soron az I.r. vádlott minden anyagi befektetés nélkül jutott volna az Irtás utcai ingatlan tulajdonába, ha annak valódi tulajdonosai, illetve a rendőrség az eseményeket nem szakítja meg. Az előzőekre figyelemmel az ítélőtábla az I.r. vádlottnak a II.r. vádlott részére juttatott 4 millió Ft jutalékot és az
  152. sz. tanútól szerződésen kívül átvett 12 millió Ftot nem a 3 H Kft-től rábízott, ezáltal elsikkasztott összegeknek, hanem a csalás részeként a haszon érvényesítésének tekintette. Ily módon az ítélőtábla a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének külön történt megállapítására nem látott alapot, azt az I. és II.r. vádlott esetében is a terhükre rótt csalás bűntettének keretében értékelte. Szükséges arra is felhívni a figyelmet, hogy ingatlan adásvétele esetében a jogtalan haszonszerzési célzat az ingatlanhoz kapcsolódik, a tévedésbe ejtett passzív alanynak a bejegyzést eszközlő Földhivatalt kell tekinteni, a kárt szenvedő (sértett) pedig az ingatlan eredeti tulajdonosa. Az így megszerzett ingatlan továbbértékesítése esetén a megtévesztett és kárt szenvedő, jóhiszeműen szerződő fél sérelmére elkövetett csalás - amennyiben az ingatlan értékén túl további haszonnal nem jár -, úgy halmazati felrovására nincs lehetőség, hiszen ekkor a bűncselekménnyel (csalással) megszerzett dologból származó előny biztosításáról van szó, amely büntetlen utócselekmény. A hivatkozott 1/
  153. BPJE. határozat értelmében tehát a 3 H Invest Kft, és
  154. sz. tanú ugyan megtévesztés áldozatai, de eljárásjogi szempontból nem ők a csalás sértettjei, hanem az ingatlanok valódi tulajdonosai. Ugyanakkor ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy polgári jogi igény előterjesztésére nem jogosultak, azonban polgári perben kötelmi jogi igényük érvényesíthető. Mindezekre figyelemmel az I.r. vádlott terhére rótt 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettét - melyből 1 rb. kísérlet (Btk.318.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés a./ és c./ pontok és
(7)bekezdés b./ pont), valamint 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét (Btk.317.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c./ pont és
(6)bekezdés b./ pont) egységesen 2 rb. tástettesként elkövetett csalás bűntettének, melyből 1 rb. kísérlet értékelte változatlan anyagi jogi szabály mellett, A IV.r., az V.r., a VIII.r., a IX.r. és a X.r. vádlottak terhére rótt vagyon elleni bűncselekmények minősítése és elkövetői minőségük megállapítása törvényes. Az egyes vádlottak terhére szóló közokirat-hamisítás bűntettei körében a jogi indokolás helyesen hívja fel és értelmezi a Btk.274.§
(1)bekezdés a./, b./ és c./ pontjai szerinti elkövetési magatartások mibenlétét. Téves ellenben az a megfogalmazása az
  1. oldal
  2. bekezdésében, miszerint a hamis szerződések „elkészítésében (…) a VI.r. vádlott kivételével valamennyi vádlott közreműködött". Ehelyett azt állapítja meg, hogy szükségszerűen tudomással bírtak a hamis közokiratok létéről és ahhoz kapcsolódóan különböző elkövetési magatartásokat tanúsítottak. Az adásvételi szerződések aláírói tudottan a földhivatali bejegyzésre szánták a hamis közokiratok tartalmának felhasználását, ennél fogva az I.r., a VIII.r., a IX.r. és a X.r. vádlottak társtettesként a Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pontja szerint minősülő az I.r. vádlott esetében 2 rb - közokirat-hamisítás bűntettét követték el. A IV.r. és az V.r. vádlottak a szerződés aláírására szállították a 2 áleladót, ezzel segítséget nyújtottak a hamis adásvételi szerződések elkészítéséhez. Bűnösségük bűnsegédként történt megállapítása ugyancsak a fenti minősítés mellett helytálló. Az I., IV., V., VIII. és IX. r. vádlottaknak a 2. tényállási ponthoz kapcsolódó és a Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont szerint minősülő közokirat-hamisítások kísérleti szakban rekedtek, mert a tulajdonjog fenntartással történt adásvétel csak széljegyre került a Földhivatali eljárásban, a tulajdonjog változásának bejegyzésére nem került sor. A tényállás 2. pontjában írt 6 db hamis közokirat elkészítésénél a VIII. és IX. r. vádlottak 1-1 személyi igazolványhoz saját parókás fényképüket bocsátották rendelkezésre, ezért 1-1 rb., a Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének bűnsegédei. Itt utal az ítélőtábla az 1/2000. Büntető jogegységi határozatra, amely szerint a közokirat-hamisításnak a Btk.274.§
(1)bekezdés a./ és b./ pontját egyaránt kimerítő magatartás természetes egységet alkot, ebben az esetben a cselekményt az a./ pont szerint kell minősíteni. A X.r. vádlott 2 hamisított közokirat-felhasználásával igazolta a személyazonosságát, amelyet a Fővárosi Bíróság helyesen minősített 2 rb. a Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének. Az irányadó tényállás szerint
  1. február
  2. napján a a IV.r. vádlott vezette autóban adta át a III.r. vádlott a 6 hamis közokiratot a VIII. és IX.r. vádlottaknak, így szállította valamennyiüket az ügyvédi irodához, tehát a hamis okmányok felhasználásához segítséget nyújtott. Ugyanakkor korábban a paróka ötlete is részben tőle származott, arra ő biztosított pénzt, ezáltal a két személyi igazolvány meghamisításához ilyen módon hozzájárult. Figyelemmel az előzőleg idézett 1/
  3. számú Büntető jogegységi határozatra, így a 6 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéből 2 rb. a Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pontja szerint, 4 rb. a b./ pontja szerint minősül. A VII.r. vádlott esetében a Fővárosi Bíróság téves ténybeli következtetés útján megalapozatlan tényállást állapított meg és abból téves következtetést vont a bűnösségére. A Fővárosi Ítélőtábla a téves ténybeli következtetést megváltoztatta, mert az annak alapjául szolgáló kiinduló tételeket mindhárom figyelembe vett kérdésben elfogadhatatlannak találta. Az ítélőtábla a tényállást ennek megfelelően módosította és az indokolás korábbi részeiben ennek okait is kifejtette. A védő logikus részletes érvelésével egyetértve az adott ügyben semmi olyan körülmény nem merült fel, amely felvetné, hogy a VII.r. vádlott a csalás és közokirat-hamisítás bűncselekményeinél általa tudottan és szándékoltan közreműködött volna. Az irányadó tényállás szerint őt az egyik korábbi ügyfele mintegy felhasználta, semmi oka nem volt arra, hogy az eladóként szereplő és személyi okmányokkal rendelkező eladó személyazonosságában kételkedjen, a hónapokkal későbbi felvilágosítás jóhiszeműsége sem vonható kétségbe. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a VII.r. vádlottat az ellene a Btk.318.§
(1)bekezdés és
(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és a Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pontjában meghatározott bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt ellene emelt vád alól a Be.6.§
(3)bekezdés a./ pontja szerint bűncselekmény hiányában felmentette. A másodfokú eljárásban is bűnösnek talált vádlottakkal szemben a Fővárosi Bíróság a bűnösségi körülményeket nagyrészt helyesen vette számba, emellett azonban a kiegészítésük és némi helyesbítés is indokolt volt. A Fővárosi Bíróság az I.r. vádlott esetében a részbeni folytatólagosságot a terhére rótt sikkasztás bűntettére figyelemmel írta a terhére. Az ítélőtábla e tekintetben a minősítést megváltoztatta és a vagyon elleni cselekményeket egységesen csalásként értékelte, ahol a folytatólagosság már nem merült fel, ezért annak a súlyosító hatását is mellőzni kellett. Az ítélőtábla további súlyosító körülményként vette figyelembe a IV.r. és a X.r. vádlottak korábbi büntetettségét. Az I.r. vádlott tekintetétben nyomatékos súlyosító körülmény a
  1. sz. tanú részére történt továbbértékesítéssel megvalósult büntetlen utócselekmény. A tényállás
  2. pontjánál
  3. sz. sértett kárának megtérülése az I.r. vádlott esetében enyhítő körülmény, jóllehet csekély súllyal, mert arra polgári per eredményeként került sor. A büntetések mértékének felülbírálatát a büntetés kiszabási körülmények módosulása és erre is figyelemmel a vádlottak közötti belső arányosság tette szükségessé. A cselekmények elkövetése óta több mint 6 év eltelt. Ebben ugyan egyes vádlottak magatartása is közrejátszott, de az eljárás ilyen jelentős elhúzódását ez nem indokolta. Ugyanakkor a tényállásban felrótt bűncselekmények tárgyi súlya jelentős. A hasonlóan szervezett csalási cselekmények ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai szinte védtelenek, ahogyan az
  4. sz. sértett esetében is történt. Ilyen cselekményeknél a felsorolt bűnösségi körülmények mellett nem jöhet szóba a kiszabandó szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, amint azt valamennyi védő előterjesztette. Az I.r. vádlott kiemelkedő szerepet játszott a cselekmények megtervezésében és lebonyolításában is, esetében nyomatékos enyhítő körülmény sem merült fel. Szabadságvesztésének 6 év börtönbüntetésben megállapított tartama helyes, büntetése inkább méltányos, mintsem eltúlzott lenne. Ugyanakkor az ítélőtábla a Fellebbviteli Főügyészség indítványára a IV.r., az V.r. és a VIII.r. vádlottak szabadságvesztés büntetéseinek súlyosítására sem látott indokot. A súlyosítást célzó ügyészi indítványt az ítélőtábla annyiban osztotta, hogy a V.r. vádlott börtönbüntetésének felfüggesztését nem látta elfogadhatónak, amint azt az előzőekben jelezte. Az V.r. vádlott esetében tévedett a Fővárosi Bíróság, amikor a különösen kedvező személyi körülményekre hivatkozással a kiszabott 2 év szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ukrán állampolgár vádlott magyarországi büntetlen előélete nem elegendő a különös méltánylást érdemlő körülmény alapjaként. Ezzel szemben az irányadó tényállás szerint komoly biztató, segítő szerepet játszott a II.r. vádlott közreműködéséhez. Mindezek alapján az ítélőtábla a börtönbüntetésének felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. Emellett társaihoz hasonlóan, arányos időtartamban a Btk.62.§
(1)bekezdés alapján közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kiszabott vele szemben. Az általa előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a Btk.99.§
(1)bekezdésén alapul. Az ítélőtábla a IV.r., a VIII.r. és a IX.r. vádlottakkal szemben kiszabott fő- és mellékbüntetések mértékét törvényesnek, arányosnak találta, azok megváltoztatására nem látott alapot. A X.r. vádlott esetében az alkalmazott joghátrány némileg eltúlzott a hasonló szerepet játszó VIII.r. és IX. vádlottakhoz viszonyítottan. Az ítélőtábla ezért a X.r. vádlott börtönbüntetését és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 2-2 évre enyhítette. E vádlott előzetes fogvatartásának kezdő időpontjában elírás történt, azt az ítélőtábla a Be.261.§
(1)bekezdése alapján kijavította. A másodfokú eljárás idejére egyes vádlottak személyi adataiban változás következett be, ezeket az ítélőtábla az irataik alapján rögzítette. A Fővárosi Bíróság elmulasztott rendelkezni a 3 H Invest Befektető és Kereskedelmi Kft. jogi képviselője útján benyújtott polgári jogi igényéről, ezért ezt az ítélőtábla pótolta. Miután a kft. a korábban kifejtettek szerint nem tekinthető a bűncselekmény sértettjének, így kártérítési igénye sem bírálható el polgári jogi igényként a büntetőeljárás keretében. Erre figyelemmel az ítélőtábla a bejelentett igényt a Be.335.§
(1)bekezdése szerint egyéb törvényes útra utasította. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a VII.r. vádlott terhére rótt összeget - felmentése okán - a Be.339.§
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. Az elsőfokú ítélet előzőek szerinti megváltoztatása a Be.372.§
(1)bekezdésén, egyebekben törvényes rendelkezéseinek helybenhagyása a Be.371.§
(1)bekezdésén alapszik. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről az ítélőtábla a Be.381.§
(1)bekezdése értelmében döntött. Az ítélet ellen a VII. r. vádlott tekintetében a Be.386.§
(1)bekezdés c./ pontja és
(3)bekezdése alapján van helye fellebbezésnek, míg a többi vádlott esetében további perorvoslatnak nincs helye. Budapest,
  1. év június hó
  2. napján Dr. Lassó Gábor sk. tanács elnöke Révész Tamásné sk. előadó bíró Dr. Fatalin Judit sk. a bíró A Fővárosi Bíróság 17.B.16/2008/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.318/2010/
  4. számú ítéletében foglalt változtatással az I.r., a IV.r., az V.r., a VIII.r., a IX.r. és a X.r. vádlottak tekintetében
  5. június
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
  7. év június hó
  8. napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Hornyákné Sléder Ágnes tisztviselő Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.239/2012/
  9. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  10. február hó
  11. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta és kihirdette a következő ítéletet: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság
  12. év június hó
  13. napján kelt 17.B.16/2008/
  14. számú ítéletét a II.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja. A II.r. vádlott terhére rótt vagyon elleni bűncselekményeket egységesen felbujtóként elkövetett csalás bűntettének (Btk. 318.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés a.) és c.) pont,
(7)bekezdés b.) pont), és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének (Btk. 318.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés a.) és c.) pont,
(7)bekezdés b.) pont) minősíti. A közbizalom elleni cselekmények vonatkozásában a rendbeliségre utalást mellőzi. A vádlottal szemben kiszabott halmazati büntetés mértékét 4 (négy) év börtönbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II.r. vádlott tekintetében helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fővárosi Bíróság a 2010. június 29. napján kelt 17.B.16/2008/100. számú ítéletével Az I.r. vádlott bűnösségét - 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében melyből 1 rb. kísérlet - (Btk.318.§
(1),
(2)bekezdés a./ c./,
(7)bekezdés b./ pont), 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében - melyből 1 rb. kísérlet (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont), és 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében (Btk.317.§
(1),
(2)bekezdés c./ pont,
(6)bekezdés b./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. a II.r. vádlott bűnösségét 1 rb. felbujtóként elkövetett csalás bűntettében ( Btk. 318.§
(1)
(2)bekezdés a.)és c.) pont
(7)bekezdés b.)pont ), 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk. 318.§
(1)
(2)a.)és c.) pont
(7)b.) pont), 1 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274.§
(1)c.)pont), 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében ( Btk. 274.§
(1)c.) pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében ( Btk. 317.§
(1)
(5)b.) pont) állapította meg, ezért halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtönbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III.r. vádlott bűnösségét 2 rb. felbujtóként elkövetett csalás bűntettében, melyből 1 rb. kísérlet (Btk. 318.§
(1)
(2)bekezdés a.) és c.) pont 7.) bekezdés b.) pont), 2 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, melyből 1 rb. kísérlet (Btk. 274.§
(1)bekezdés c.) pont) és 6 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274.§
(1)bekezdés a.) pont) állapította meg, ezért halmazati büntetésül 5 év 8 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IV.r. vádlott bűnösségét 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont), és 6 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az V.r. vádlott bűnösségét 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A VII.r. vádlott bűnösségét 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 4 év ügyvédi foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte. A VIII.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont), 2 rb. közokirathamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IX.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás kísérletében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont), 2 rb. közokirathamistás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A X.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében (Btk.318.§
(1),
(6)bekezdés a./ pont), 1 rb. társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) és 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pont) állapította meg. A bíróság ezért halmazati büntetésül 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Döntött a bíróság a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnjelekről.
  1. sz. magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Határozott továbbá az I.r. vádlottal szemben a zár alá vétel feloldása körében és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a III.r., a IV.r., az V.r., a VI.r. és a VIII.r vádlottak terhére büntetésük súlyosításáért, az V.r. vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáért, továbbá a VI.r. vádlott részbeni felmentése miatt, bűnösségének a közokirat-hamisítás bűntettében való megállapításáért is, Az I.r. vádlott és védője felmentésért, A II.r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt és enyhítésért, A III.r. vádlott és védője téves minősítés miatt és enyhítésért, A IV.r. vádlott és védője felmentésért, Az V.r. vádlott védője 3 napon belül elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, A VI.r. vádlott és védője megalapozatlanság miatt és felmentésért, A VII.r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, A VIII.r. vádlott és védője enyhítésért, A IX.r. vádlott védője az ok megjelölése nélkül, A X.r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A másodfokú eljárás tartama alatt VI.r. vádlott elhalálozott, a Fővárosi Ítélőtábla a
  2. május
  3. napján meghozott 2.Bf.318/2010/
  4. sorszámú végzésével a VI.r. vádlottal szemben az elsőfokú ítéletet a bűnjelekre vonatkozó rendelkezések kivételével hatályon kívül helyezte és az ellene indult büntetőeljárást megszüntette. Egyben megállapította, hogy az őt érintően felmerült 59.360 Ft bűnügyi költséget az állam viseli.
  5. június hó
  6. napján kihirdetett 2.Bf. 318/2010/
  7. számú ítéletével a távollévő az I.r., a IV.r., az V.r., a VII.r., a VIII.r., a IX.r., a X.r. vádlott vonatkozásában az eljárást befejezte, míg a II.r. és a III.r. vádlott ügyét elkülönítette. Az ítéletet - a II.r. és a III.r. vádlott kivételével - valamennyi vádlott vonatkozásában megváltoztatta, a távollévő az I.r. vádlott tekintetében a 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettét, melyből 1 rb. kísérlet (Btk.318.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a./ és c./ pontok,
(7)bekezdés b./ pont) és 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét (Btk.317.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c./ pont,
(6)bekezdés b./ pont) egységesen 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntetteként - egy esetben kísérletként - (Btk.318.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a./ és c./ pontok,
(7)bekezdés b./ pont) értékelte,a IV.r. vádlott terhére rótt 6 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetténél (Btk.274.§
(1)bekezdés a./ pont) a cselekmények közül 2 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítését nem érintve 4 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét a Btk.274.§
(1)bekezdés b./ pontja szerint értékelte, megállapította, hogy a VIII.r. és a távollévő a IX.r. vádlottnál 1-1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás kísérletének (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) megnevezése helyesen társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettének kísérlete. A halmazati büntetés mértékét a X.r. vádlottal szemben 2 (kettő) év börtönbüntetésre és 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra enyhítette, az V.r. vádlott börtönbüntetése végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyben mellékbüntetésként 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra is ítélte, a kiszabott szabadságvesztésbe az általa 2006. március 1. napjától március 3. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, a VII.r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk.318.§
(1)bekezdés,
(6)bekezdés a./ pont) és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk.274.§
(1)bekezdés c./ pont) miatt emelt vád alól felmentette, a X. vádlott előzetes fogvatartásának kezdő időpontját helyesen
  1. július
  2. napjában jelölte meg, megállapította, hogy az I.r. vádlott tartózkodási helyeként megjelölt lakcíme megszűnt,a IV.r. vádlott lakóhelye megjelölve., a VIII.r. vádlott névviselése a változott, lakcíme megjelölve. Megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban a vádlottak terhére megállapított bűnügyi költségből a VII.r. vádlott esetében a 26.840 (Huszonhatezernyolcszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam visel. A 3 H Invest Befektető és Kereskedelmi Kft. magánfelet polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I.r., a IV.r., az V.r., dr. a VII.r., a VIII.r., a IX.r. és a X.r. vádlottak tekintetében helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült összesen 138.690,- (százharmincnyolcezer-hatszázkilencven) forint bűnügyi költségből az V.r. vádlott 52.480.- (ötvenkettőezer-négyszáznyolcvan) forint, a IX.r. vádlott 47.560,- (negyvenhétezer-ötszázhatvan) forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen az ügyész a VII.r. vádlott tekintetében fellebbezést jelentett be, mely fellebbezés utóbb visszavonásra került, az ítélet valamennyi fentebb írt vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett. A II.r. vádlott védője írásban is megindokolta a tényállás részben téves megállapítása miatt, a sikkasztás bűntette miatt emelt vád alóli felmentés érdekében bejelentett fellebbezést, másodlagosan a büntetés enyhítését is kérte. Támadta azt az ítéleti megállapítást, miszerint a X.r. vádlottól az ő 150 ezer Ft-os közreműködői díján és az ügyvéd 50 ezer Ft munkadíján felül a fennmaradt összeg a II.r. vádlotthoz került és ezen osztozott a III.r. vádlottal. Valójában ugyanis a II.r. vádlott számla ellenében I.r. vádlottól kapta meg a 4 millió Ft közvetítői jutalékot, amelyről a finn többségi tulajdonos is tudott. A II.r. vádlott tehát sikkasztáshoz nem nyújtott segítséget I.r. vádlottnak. Itt tényleges munkavégzés történt, egyszer kapott 4 millió Ft-ot, kétszeres kifizetés nem történt. A tényállás helyesbítésével bizonyítékok hiányában a bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentést kért. Tévesnek tartotta azt a megállapítást is, hogy a II.r. vádlott vette rá
  3. sz. tanút az eladó szerepének eljátszására, ez a III.r. vádlotthoz kötődik, ahogyan az a III.r. vádlottnak az ítélet
  4. oldal utolsó előtti bekezdésében hivatkozott vallomásában szerepel. Ebből következően a II.r. vádlott elkövetői minőségét nem felbujtóként, hanem bűnsegédként indítványozta megállapítani. A
  5. tényállási pontnál a szerződéskötés évének elírását kérte helyesbíteni. A vádlottak helyszíni elfogásánál a fellebbviteli főügyészségi indítvány szerint felhívta a figyelmet a II.r. vádlott tevékeny közreműködésére, ennyiben szükségesnek ítélte a tényállás módosítását. Rögzíteni kérte azt is, hogy a II.r. vádlott a neki átadott 1,5 millió Ft felét az V.r. vádlottnak adta át. A büntetés kiszabása körében védence tényfeltáró beismerésére, a hatóságot segítő magatartására, bűnsegédi szerepére utalt. Nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni továbbá, hogy önhibájából nincs állandó munkahelye, egyedül neveli 9 éves gyermekét, büntetlen előéletű volt. Indítványozta a kétszeres enyhítés lehetőségének igénybevételével a szabadságvesztés 2 évre történő enyhítését és egyben annak felfüggesztését. Ennek elvetése esetére a büntetés 3 évre csökkentését kérte azzal, hogy a szabadságvesztés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.724/2010/
  6. számú átiratában észrevételezte, miszerint egyes perrendi szabályok sérültek, de a tényállás is részben megalapozatlan, mert felderítetlen, hiányos és iratellenes. Az eljárási szabályok sérelme körében kifogásolta, hogy Bobai István igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő meghallgatásánál a figyelmeztetés nem felelt meg a hatályos szabálynak, ez az eljárási szabálysértés azonban a másodfokú eljárásban felveendő bizonyítás útján kiküszöbölhető. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a bizonyítékok körébe vonni és elbírálni dr. Gy. M. ügyvéd -a 3 H Invest Kft. jogi képviselője - által előterjesztett 45.400.000 forint összegű polgári jogi igényt, ezzel megsértette a Be. azon rendelkezését, hogy az ítélet történeti tényállásában megjelölt összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben kell elbírálni. Megsértette az elsőfokú bíróság a Be. 335.§
(1)bekezdés rendelkezését is, amikor
  1. sz. magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, mert elutasításának lett volna helye. Az ítélet
  2. oldal
  3. bekezdésében az okiratokra tett megállapítás az ügyészi indítvány szerint azzal egészítendő ki, hogy a lakcímkártyák teljes hamisítványok, míg a többi 4 db. okirat hamisítvány. ( A hamis okmányok előállítása általános papírra színes nyomtatóval történt, a hamisított személyi igazolványok, adóigazolványok csak a kitöltés kivitelezésében térnek el a hatóság által kiadott igazolványtól. (igazságügyi okmányszakértő véleménye alapján) A II.r. vádlott vallomása és a rendőri jelentés alapján a tények között az állapítható meg, hogy nem az elfogott vádlottak közlése, hanem a II.r. vádlott tevékeny közreműködése vezetett a III., IV. és VI.r. rendű vádlottak elfogásához. A bíróság az
  4. vádpontban többek között az ítélet
  5. oldal
  6. bekezdésében azt állapította meg, hogy a 4 millió forintos megbízási díjról szóló számla összegéből I.r. vádlott csak 2 millió forintot fizetett ki II.r. vádlottnak, a fennmaradó 2 millió forintot pedig saját céljaira fordította. Ezzel kapcsolatban a bizonyítékok értékelése során a
  7. oldal
  8. bekezdésében arra hivatkozott, hogy hogy a II.r. vádlott állítását a megbízási díj íly módon történő kifizetésére a 3 H Invest kft. bankszámla kimutatásai is alátámasztják, mert eszerint a kifizetéskor I.r. vádlott nem rendelkezett ekkora összeggel, figyelemmel az egyéb, telek vételárra vonatkozó kifizetésekre is.
  9. sz. tanú tanúvallomását összevetve a banki kimutatások adataival az ítélet indokolásával ellentétben helyesen az a következtetés vonható le, hogy a megbízási díj teljes összegének kifizetésére lehetett fedezete I.r. vádlottnak. A Fellebbviteli Főügyészség tárgyalás tartását indítványozta, amelyen a 3 H Invest Kft. polgári jogi igényének és Bobai István igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményének felolvasását tartotta szükségesnek. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a II.r és a III.r. vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozata után - a következő tárgyalási határnapon meg nem jelenésük miatt ügyüket véglegesen elkülönítette, a korábbi tárgyaláson lefolytatott bizonyítás anyagát - figyelemmel arra, hogy a III.r. vádlott vonatkozásában az ügyet ismételten ideiglenesen el kellett különíteni meg nem jelenése miatt - a II.r. vádlottal szemben egyrészt a tárgyalási időköz eltelte, másrészt a tanács összetételében bekövetkezett változás miatt - ismertetéssel a tárgyalás anyagává tette. A II.r. vádlott védője korábbi perbeszédében az ügyészség által felvetett helyesbítésekkel a tényállást megalapozottnak találta. A fennálló érdekellentéteket természetesnek ítélte, amely az egyes vádlottak érdekéből adódik. Utalt védence teljes őszinte beismerésére, megbánására. A minősítés körében felbujtás helyett a bűnsegédi közreműködés elfogadását, a büntetés enyhítését és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését kérte.
  10. január hó
  11. napján a korábbi perbeszédében foglaltakat maradéktalanul fenntartotta, azt kiegészítette azzal, hogy az ítélet megalapozatlan tényállása az iratok tartalma alapján kiegészíthető, pontosítható. A személyi részben tévesen szerepel, hogy a II.r. vádlottat a vádban írt cselekmény elkövetése előtt ítélték felfüggesztett szabadságvesztésre, az 2007-ben, jelen cselekmény után történt. Az ítélet történeti tényállása II.r. vádlott beismerő, másokat is terhelő nyilatkozatain alapul. A Trencsén utcai ingatlannal kapcsolatos pénzösszeg tekintetében a II.r. vádlott Sz. Sz-tól egyetlen alkalommal sem kapott pénzt, az ő munkadíját, jutalékát az I.r. vádlott fizette ki részére. Ez az a 4.000.000 forint, amelyről számlát állított ki, eseti megbízási szerződés alapján járt el mint vállalkozó, az összeget az APEH felé bevallotta, ez az összeg valós bevétele volt, bűncselekmény elkövetése fel sem vetődhet. A II.r. vádlott bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette vádja alóli felmentését indítványozta. Kérte mellőzni az ítéleti tényállásból, hogy a II.r. vádlott vette rá Sz. Sz-t az ál-eladó szerepének eljátszására. Ezt beismerő vallomásában sem állította, a II.r. vádlott nem oktatta ki Sz. Sz-t, ezt a III.r. vádlott is megerősítette. A II.r. vádlott e bűncselekményben csak bűnsegédként vett részt. Sz. Sz. azon vallomását, hogy a II.r. vádlott jelen volt az ügyvédi irodában a szerződéskötéskor, valamennyi jelenlévő egyértelműen cáfolta. A büntetés kiszabásánál kérte értékelni, hogy a II.r. vádlott a két bűncselekményből összesen 2.750.000 forintot kapott. A károk a törvényi alsó határhoz közeliek, részben megtérültek. A beismerés nyomatéka nagy, mindkét cselekményben bűnsegédi bűnrészes, egyik cselekmény kísérleti szakban rekedt, egyedül neveli 10 éves kiskorú gyermekét. A 7 éves időmúlás, a megromlott egészségi állapot, a megbánás mint enyhítő körülmények büntetésének jelentős enyhítését indokolják, figyelemmel kell lenni a belső arányosság követelményére is. A másodfokú tárgyaláson a Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat fenntartotta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a felvett bizonyítással a perrendi szabálysértéseket kiküszöbölte. Álláspontja szerint az átiratban írt megalapozatlansági hibák a tényállás pontosításával korrigálhatók, a helyesbített tényállás megalapozottá válik, így irányadónak kell tekinteni. A II. vádlott feltáró beismerő vallomást tett. A fellebbviteli főügyészség véleménye szerint a II.r. vádlott bűnösségére okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság, cselekménye minősítése törvényes. Az időmúlás enyhítő hatásának nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, mert ahhoz a vádlott is hozzájárultak, a második cselekménynél pedig a kísérleti szakban rekedés csak a rendőrség közbelépésének köszönhető. Indítványozta a tényállás átirat szerinti kiegészítését, II.r. vádlott vonatkozásában az ítélet helybenhagyását. Az utolsó szó jogán a II.r. vádlott a korábbi tárgyaláson az utolsó szó jogán elmondottakat fenntartotta, eszerint elismerte bűnösségét, nagyon sajnálta a részvételét. Hozzátette, hogy a számla alapján járó közvetítői díjjal ő rendelkezhet, abból bárkinek adhat, az nem bűncselekmény. A védelmi fellebbezés a következők szerint bizonyult alaposnak. A Fővárosi Ítélőtábla teljes terjedelmében felülbírálta a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek során - egyetértve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában foglaltakkal, - több eljárási szabálysértést észlelt. Ezen túlmenően a tényállás részben megalapozatlan, hiányos, iratellenes és téves ténybeli következtetést is tartalmaz. Ezek a hibák és hiányosságok azonban sem külön-külön, sem összességükben nem vezettek az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, mert azokat az ítélőtábla a másodfokú eljárásban orvosolta. Ennek érdekében a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tűzött ki és azon a szükséges bizonyítási cselekményeket foganatosította. A felülbírálat során észlelt eljárási szabálysértések a következők voltak: A nyomozás során Váradi László igazságügyi építési és ingatlan-értékbecslési szakértő terjesztett elő véleményt a vádban szereplő ingatlanok értékére, majd a bíróság Bobay István ingatlanforgalmi szakértőt is kirendelte
  12. sorszámú végzésével, mert több vádlott kifogásolta a korábbi ingatlan-forgalmi véleményt. Bobay István ingatlanforgalmi szakértő véleményét írásban benyújtotta, majd őt a bíróság a
  13. április
  14. napján tartott tárgyaláson meghallgatta. A
  15. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a szakértőt a véleményének szóbeli előterjesztése előtt a szakértői esküre figyelmeztette és annak tisztázása is elmaradt, hogy a szakértőkkel szemben nem áll-e fenn kizáró ok. Ez a figyelmeztetetés tehát részben hiányos, részben nem felel meg a hatályos perrendi előírásnak, amely
  16. október
  17. napjától megváltozva a hamis szakvéleményadás következményeire való figyelmeztetést követeli meg. A bíróság Bobay István ingatlanforgalmi szakértő véleményét fogadta el, az a figyelmeztetés hibája miatt azonban bizonyítékként nem értékelhető. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a másodfokú tárgyaláson bizonyítás felvételével, a szakértők meghallgatásával küszöbölte ki az eljárási szabálysértést, melyet az elölről kezdett másodfokú eljárásban iratismertetéssel tett az eljárás anyagává. A Fővárosi Ítélőtábla további perrendi szabálysértést nem észlelt. A Fővárosi Bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek során az eljárás résztvevőinek jogai nem sérültek, kérdezési, észrevételezési jogaikat gyakorolhatták, indítványaikat a bíróság elbírálta. A Fővárosi Bíróság ügyfelderítési kötelezettségét nagyrészt teljesítette. A megállapított tényállás azonban az ügyész és a védők által is kifogásolt több részletében hiányos, de nem felel meg minden tekintetben a felvett bizonyítás anyagának sem. A Fővárosi Ítélőtábla a Be.363.§
(2)bekezdés b./ pontja alapján tartott tárgyaláson felvett bizonyítás, továbbá a Be.352.§
(1)bekezdés a./ pontja szerint az iratok tartalma és ténybeli következtetetés útján az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát a tényállás kiegészítésével és helyesbítésével kiküszöbölte. A másodfokú tárgyalásra idézte és a Be.110.§-ában írt figyelmeztetésüket követően meghallgatta az ügyben véleményt adó mindkét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt. Váradi László és Bobay István szakértők egybehangzó nyilatkozata szerint a korábban véleményt adó Váradi László ingatlanforgalmi szakértő kevesebb összehasonlító adat birtokában volt, míg Bobay István ingatlanforgalmi szakértőnek később már nagyobb adathalmaz állt a rendelkezésére. A közöttük lévő értékbecslési különbség ebből adódott. Váradi László megismerve a Bobay István által felhasznált adatokat, egyetértett a véleményével is, ezáltal megszűnt a közöttük lévő ellentét, egyszersmind szabályos meghallgatásukkal a tényállás vonatkozó része és annak az ítélet 42-
  1. oldalán szereplő indokolása is megalapozottá vált. Az ítélet tényállásának kiegészítése a személyi rész körében a következők szerint volt szükséges: A II.r. vádlott a vádban írt cselekmények idején büntetlen előéletű volt, helyesbítendő a
  2. oldal első bekezdésében, miszerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság a feltüntetett adatok alapján nem az elkövetés előtt, hanem nyilvánvalóan azt követően hozta meg ítéletét. A történeti tényállás bevezető részében az ítélet
  3. oldal
  4. bekezdését követően rögzíti a másodfokú bíróság a következőket II. vádlottra vonatkozóan is: 1./ Az I.r. vádlott kifejezetten megkérte a II.r. vádlottat, hogy maradjon háttérben, mert attól tart, ha kiderül az ő közvetítői szerepe, akkor az ügyvéd alaposabban utánanéz az ingatlannak. Korábban ugyanis egy jogellenes adásvételben a II.r. vádlott szerepe is felmerült, amiért dr. Gy. M. ügyvéd felhívta az I.r. vádlott figyelmét, hogy a II.r. vádlott segítségét ne vegye igénybe. Az I.r. vádlott ennek tudatában elhallgatta az ügyvéd előtt a II.r. vádlott személyét és az előzetes megbeszéléseket. (A II.r. vádlott nyomozati vallomása
  5. oldal, az I.r. vádlott, nyomozati iratok
  6. oldal.) Az ítélet
  7. oldal
  8. bekezdését kirekeszti, mert az a későbbiekben helyesbítendő iratellenes megállapításon is alapuló téves ténybeli következtetés eredménye, ezen túlmenően hiányos. Kirekeszti továbbá a
  9. bekezdést is, mert az 1./ pont I. bekezdésében részletezi a tényállás a X.r. vádlottnak az ügybe történt bevonását. Ehelyütt kiegészíti a tényállást a következőkkel: 2./ A III.r. vádlott évekkel korábban VII.r. vádlott ügyvéd ügyfele volt. Ezt az ismeretséget felhasználva kereste fel a III.r. vádlott a X.r. vádlottal együtt dr. a VII.r. vádlottat az ügyvédi irodájában. A III.r. vádlott ötlete volt, hogy
  10. sz. tanú személyazonosságát az ügyvéd által stabilizálják, így hihetőbb, ha eladóként ügyvéddel megy a megbeszélésre. A VII.r. vádlottat a X.r. vádlott magát
  11. sz. tanú kiadva bízta meg a jogi képviselettel, az ügylet hátteréről és szerepéről nem tájékoztatták, arról a VII.r. vádlott mástól sem értesült. (a III.r. vádlott gyanúsítotti vallomás, nyomozati iratok
  12. oldal,
  13. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  14. és
  15. oldal.) A tényállás 1./ pontjának kiegészítése: 3./ A
  16. oldalon a
  17. pont első mondatát követően rögzíti: A X.r. vádlott a felkérést elvállalta, róla kisminkelve és parókában fénykép készült, majd ezzel a fényképpel a III.r. vádlott ismeretlen személlyel hamis személyi igazolványt készíttetett a tulajdoni lapon szereplő adatok alapján. A tulajdoni lapon
  18. sz. tanú születési éve szerepelt csupán
  19. évként, a hónap és nap a valóságos május
  20. napja helyett május
  21. napjaként, személyi száma 0717 helyett 3186 számú végződéssel, adóazonosító jele pedig ugyancsak a ténylegestől eltérően került az igazolványokba. Amikor a X.r. vádlott a III.r. vádlottal megjelent a VII.r. vádlott ügyvédi irodájában és őt a jogi képviseletre felkérték, a hamis személyi igazolványt és szintén hamis adókártyát átadták dr. a VII.r. vádlott részére, aki azokat lemásolta. (a X. vádlott
  22. sorszámú jegyzőkönyv
  23. oldal, a III.r. vádlott
  24. sorszámú jegyzőkönyv
  25. oldal, adásvételi szerződés, nyomozati iratok
  26. oldal, tulajdoni lap, nyomozati iratok
  27. oldal,
  28. sz. tanú tanúvallomása, 1512297/
  29. számú nyomozati iratok
  30. oldal.) A tényállás
  31. pontjának zárásaként az ítélet
  32. oldal
  33. bekezdését követően az alábbi kiegészítés indokolt:
  34. sz. sértett részére a Földhivatal a tulajdonos változásról szóló határozatot nem kézbesítette.
  35. március 9-én szerzett tudomást a történtekről, amely napon ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett, illetve a földhivatali bejegyzés törlése iránt polgári pert indított a 3 H Invest Ingatlan Befektető és Kereskedelmi Kft. alperes ellen. A perben a Fővárosi Bíróság a
  36. február
  37. napján jogerős PP.V.17/21246/2006/
  38. számú ítéletével megállapította az adásvételi szerződés érvénytelenségét, elrendelte az alperes tulajdonjogának törlését, egyben a felperes
  39. sz. tanú tulajdonjogának bejegyzését. A jogerős ítélettel az eredeti állapot helyreállt, ezáltal
  40. sz. sértett kára teljes egészében megtérült. (Nyomozati iratok
  41. oldal, feljelentés, polgári perben hozott ítélet kiadmánya, másodfokú iratok
  42. sorszám alatt.) A tényállás
  43. pontjánál a következő kiegészítések és helyesbítések indokoltak: 4./ A
  44. pont első bekezdésében több helyen az I.r. vádlott nem II.r., hanem helyesen I.r. vádlott. 5./ Az ítélet
  45. oldal utolsó bekezdéséhez: A
  46. február 10-én elkészített adásvételi szerződésbe foglalt 55 millió Ft vételár ütemezését úgy határozták meg, hogy ezen a napon 4 millió Ft, majd
  47. február 18-ig további 4 millió Ft előleg átadására kerül sor, a fennmaradó 47 millió Ft-ot pedig
  48. március
  49. napján kell a vevőnek megfizetnie. A második 4 millió Ft-ot az előzővel azonosan készpénzben
  50. február 14-én
  51. sz. tanú kiegyenlítette, erről dr. Gy. M. ügyvéd irodájában az adásvételi szerződés
  52. számú kiegészítés megnevezésű okirat készült. (Nyomozati iratok
  53. és
  54. szám.) 6./ A Trencséni utcai ingatlan hátralékának kifizetését az ítélet
  55. oldal
  56. bekezdése tartalmazza, amely kiegészítendő azzal, hogy az I.r. vádlott a
  57. sz. tanútól készpénzben átvett 43 millió Ft-ból 31 millió Ft-ot ezen a napon a 3 H Invest Kft CIB Banknál vezetett számlájára befizetett. Így az I.r. vádlotthoz a korábban átvett 4+4 millió Ft előleg és a
  58. március
  59. napján kifizetett hátralékból megtartott 12 millió Ft, összesen 20 millió Ft került.
  60. sz. tanú vevőként ragaszkodott ahhoz, hogy írásbafoglalást nyerjen a teljes, 67 millió Ft vételárat tartalmazó okirat is, amely kérésére
  61. március
  62. napi dátummal elkészült és az ügyvédi irodában maradt az adásvételi szerződés
  63. számú kiegészítése megnevezéssel. (Nyomozati iratok 185 oldal, számlakivonatok, nyomozati iratok 346,
  64. oldal.) 7./ Az ítélet
  65. oldal első bekezdésétől az Irtás utcai ingatlan adásvételének körülményeire vonatkozik a tényállás. A IX.r. vádlott 1976-ban született, míg M. Gy. 1961-ben, a VIII.r. vádlott 1970-ben,
  66. sz. tanú másik tulajdonos pedig 1957-ben. A jelentős korkülönbség ellensúlyozására vásároltak és viseltek parókát mind a személyi igazolványba szánt fényképek elkészítésekor, mind a későbbi személyes megjelenéseik alkalmával. Az I.r. vádlott tudott arról, hogy a valódi tulajdonosokat un. játszóemberek helyettesítik. Az ingatlan természetbeni bemutatása azért történt, hogy az ügyvéd előtti esetleges kérdésekre válaszolni tudjanak. (Nyomozati iratok
  67. és
  68. oldal, tulajdoni lap születési évvel, a II.r. vádlott vallomása, nyomozati iratok
  69. oldal, a III.r. vádlott vallomása, nyomozati iratok
  70. oldal.) 11./ Az ítélet
  71. oldal
  72. bekezdésében írt hamis, illetve hamisított közokiratok között a M. Gy. nevére szóló adóigazolvány száma helyesen megjelölve. (Nyomozati iratok
  73. oldal.) 12./ Az ítélet
  74. oldal
  75. bekezdésében az adásvételi szerződés megkötésének dátuma helyesen
  76. február
  77. napja. 13./ Az ítélet
  78. oldal
  79. bekezdésében iratellenes, hogy a VI.r. vádlott a szerződés megkötésének napján is a III. és IV.r. vádlott társaságában volt és egy gépkocsival mentek a helyszínre. Ilyen állítás senkinek a részéről nem hangzott el, a VI.r. vádlott szerepére és közreműködésére kizárólag a
  80. március
  81. nap banki ügylet kapcsán merültek fel adatok. A jelzett ítéleti megállapításból ezért ehelyütt a VI.r. vádlott közreműködését az ítélőtábla kirekesztette. 14./ Az ítélet
  82. oldal
  83. bekezdését követően rögzíti a következőket: Az ingatlan valódi tulajdonosait a Földhivatal a széljegy feljegyzéséről értesítette. M. Gy. a Földhivatali közlésről tudomást szerezve
  84. február
  85. napján csalás bűntette miatt ismeretlen személy ellen büntető feljelentést tett. A rendőrség a nyomozás során felvette a kapcsolatot az adásvételi szerződést ellenjegyző dr. Gy. M. ügyvéddel, tőle szereztek tudomást a
  86. március
  87. napján 14 órára tervezett banki pénzátadásról. Az ezt megelőzően a 13 órára tervezett Trencséni utcai ingatlan vételárának kifizetéséről nem esett szó. (M. Gy. feljelentése, nyomozati iratok
  88. oldal, dr. Gy. M. tanú vallomása, nyomozati iratok
  89. oldal) 15./ Továbbmenően kiegészíti a tényállást azzal, hogy dr. Gy. M. ügyvéd amikor
  90. február 28-án tudomást szerzett az Irtás utcai ingatlannal kapcsolatos feljelentésről, a Trencséni utcai ingatlan adásvételében közreműködő a VII.r. vádlottat felhívta telefonon és az eladó személye iránt érdeklődött. AVII.r. vádlott ekkor a III.r. vádlottól szerzett információk alapján megnyugtatta kollégáját, hogy
  91. sz. tanú és családját régóta ismeri, az eladó valós személy volt. (Dr. Gy. M. tanú
  92. március
  93. napi vallomása, nyomozati iratok
  94. oldal,
  95. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  96. oldal, a III.r. vádlott
  97. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  98. oldal.) Az ítélet következő,
  99. oldal
  100. bekezdésére vonatkozó kiegészítéseket az ítélőtábla előzőleg
  101. sorszám alatt jelezte. 16./ A tényállás
  102. oldal
  103. bekezdését azzal egészíti ki, hogy mindannyian tudták, az áltulajdonosok nagy pénzzel fognak kijönni a bankból, vigyázni kell a részesedés megszerzése érdekében. (a III.r. vádlott nyomozati iratok
  104. oldal.) 17./ Az ítélet
  105. oldal
  106. bekezdésében iratellenes az a megállapítás, hogy az elfogott vádlottak közlése alapján került sor a szintén a közelben tartózkodó III., IV. és VI.r. vádlottak elfogására. Ehelyett azt rögzíti, hogy erre a II.r. vádlott tevékeny közreműködésével került sor. (A II.r. vádlott nyomozati iratok
  107. oldal és rendőri jelentés, nyomozati iratok
  108. oldal.) 18./ A tényállás
  109. pontjában írtak zárásaként kiegészíti még a tényállást a következőkkel: Bacskai Imre további 8.561.596 Ft összegű polgári jogi igényt terjesztett elő, amely az elmaradt kamat, kiesett bérleti díj és nem vagyoni kár részekből tevődik össze. (Elsőfokú iratok 63.sorszám alatti beadvány) Az elsőfokú bíróság rendelkezett erről a polgári jogi igényről, de sem a tényállás, sem az indokolás azt nem tünteti fel. ári jogi igényt terjesztett elő a 3 H Invest Befektető és Kereskedelmi Kft is dr. Gy. M. ügyvéd jogi képviselő útján 45.400.000 Ft erejéig. Részletezve az igény 40 millió Ft telekre kifizetett vételár, 4 millió Ft kifizetett üzletszerzői jutalék és 1.400.000 Ft eredeti állapot visszaállítása iránti perköltség összegeket takar. (Elsőfokú eljárás
  110. sorszám alatti beadvány.) Az elsőfokú bíróság a polgári jogi igényt tényállásában nem tüntette fel és arról nem is rendelkezett. A fentiekben rögzített kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást már minden tekintetben megalapozottnak találta a II.r. vádlot vonatkozásában is. A Fővárosi Bíróság ítélete indokolásában a rendelkezésre állt bizonyítékokat megjelölte. Részletesen ismertette a vádlottaknak az eljárás egyes szakaszaiban tett nyilatkozatait, a tanúk előadásait és mindazokat az okirati bizonyítékokat, amelyeket a tényállás megállapítása során felhasznált. A bizonyítékok egyenkénti és egymással is egybevetett vizsgálatát a Fővárosi Bíróság elvégezte, erről ítélete indokolásának
  111. oldalától kezdődően számot is adott. A Fővárosi Bíróság ítélete
  112. oldalán hivatkozik az igazságügyi okmányszakértői vélemény elfogadására, amely vélemény aggálytalan megállapításain alapul a tényállásban a hamis közokiratok felhasználásának ténye. A vonatkozó indokolás azzal egészítendő ki, miszerint a lakcímkártyák teljes hamisítványok, míg a többi 4 okirat hamisítvány. A hamis okmányok előállítása általános papírra, színes nyomtatóval történt. A hamisított személyi igazolványok és adóigazolványok csak a kitöltés kivitelezésében térnek el az eredeti, a hatóság által kiadott igazolványoktól. A tényállás rögzítése során egyes tényeket egyértelmű adatok alapján meg lehetett állapítani. Ilyenek voltak például a 3 H Invest Kft. cégadatai, a meghatalmazások iránya, tartalma, bizonyos pénzforgalmi banki kimutatások, az adásvétel tárgyát képező ingatlanok adatai, az adásvételi szerződések tartalma, a lefoglalt hamis közokiratok megítélése, stb. Ugyanakkor lényeges eltérések voltak a cselekményeket beismerő, illetve azokat tagadó vádlottak előadása között, de kisebb ellentmondásokat az egyébként beismerésben lévő vádlottak vallomásai is tartalmaztak. A Fővárosi Bíróság a bizonyítékok mérlegelése során kétségtelenül nem mindenre kiterjedően, de követhető módon és elfogadható mértékig számot adott arról, hogy mely bizonyítéknak tulajdonított valóságtartalmat. A vádlotti védekezések elemzésénél megindokolta, hogy a tényállás bizonyos részeit kinek az előadására alapította és ennek logikus magyarázatát adta. Alapvető jelentősége volt annak megállapítása, hogy a vádlottak honnan, mióta ismerték egymást, mit tudtak egymás személyéről. Ennek ismeretében vizsgálható kapcsolatuk, megállapodásaik tartalma, mélysége, végső soron magatartásuk egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő láncolata. A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli ennek kapcsán, hogy több vádlott együttműködésénél nem szükséges, hogy valamennyien az ügyletek minden egyes részletét ismerjék, magatartásaik és tudattartalmuk megítélését az átfogó ismereteik hiánya nem befolyásolja. A hasonló cselekményeknél egyes résztvevők kifejezetten háttérben kívánnak maradni, jóllehet ők az események mozgatói. Mások szerepüknél fogva az előtérben cselekszenek és a rájuk bízott feladatot végzik el, jóllehet tudják a megbízás célját, nem szükségképpen kerülnek minden szervezővel kapcsolatba. Az adott ügyben kétségtelenül megállapítható volt, hogy a II.r. vádlott és a III.r. vádlott egyaránt ingatlanközvetítéssel foglalkoztak. Az a tény is egybehangzó nyilatkozatokon alapszik, hogy az I.r. vádlott először a II.r. vádlottal ismerkedett meg, aki később a III.r. vádlottat is bemutatta az I.r. vádlottnak. a III.r. vádlott állította, hogy az I.r. vádlott un. lepapírozott ingatlanokat keresett, ezt a II.r. vádlottól tudja és ennek ismeretében vállalkozott a hamis okmányok beszerzésére. A II.r. vádlott abban következetes volt, hogy az I.r. vádlott arra kérte, maradjon a háttérben, mert az ügyvédje nem bízik benne. Ilyen irányú kérés, illetve a II.r. vádlott közreműködésének eltagadása csak úgy értelmezhető, ha az I.r. vádlottnak valami eltitkolni való oka volt erre. Emellett a II.r. vádlott kifejezetten megkérdezte az I.r. vádlottat, ha tudja, hogy nem az igazi tulajdonostól veszi, miért kockáztat. Erre azt a választ kapta, hogy nem a saját pénzét kockáztatja, rövid időn belül busás haszonnal tovább adja, ha nem jön össze, csak az állását veszíti el, a finn pedig kivonul Magyarországról. (II.r. vádlott vallomása, nyomozati iratok
  113. oldal.) Ezeket a körülményeket a II.r. vádlott magától nem találhatta ki, ismerete mástól sem származhatott. Ténykérdés az is, hogy a II.r. vádlott mindkét ingatlan adásvételénél - jóllehet a helyszín közelében volt - a háttérben maradt, ahogyan erre Kolár I.r. vádlott megkérte. A későbbiekben a Trencséni utcai ingatlan nyomott vételára, amit a finn tulajdonos felé közöltek, ugyanennek az ingatlannak a jelentős haszonnal, részben az I.r. vádlott gazdagodására való értékesítése, majd az újabb ingatlan szintén áron aluli, immár az I.r. vádlott saját nevére megvásárlása azt az eseménysort mutatja, amely célt az I.r. vádlott a II.r. vádlottnak korábban felvázolt. Mind a Trencséni utcai, mind az Irtás utcai ingatlan tehermentes volt, semmi nem támasztja alá, hogy azoktól a tulajdonosaik miért akartak volna féláron megválni. Senki, köztük az I.r. vádlott sem hivatkozott arra, hogy a rendkívül alacsony vételárak okát firtatta volna, vagy ezzel kapcsolatban bármi elhangzott az adásvételnél szerepelt tulajdonosoktól. Az I.r. vádlott ezt megelőzően is vásárolt ingatlant, a környék áraival nagyjában tisztában kellett lennie. Ebből következően a II.r. vádlott vallomása szerint tudta, hogy nem a tényleges tulajdonosokkal kötik meg az adásvételi szerződéseket. Továbbmenően az is nyilvánvaló, hogy a finn tulajdonos számára a vétel az alacsony vételár esetében annyira kedvező, hogy minden további nélkül a hozzájárulását adja a vételár átutalásához, az I.r. vádlott eseti pénzfelvételéhez. Annak a körülménynek pedig nincs különösebb jelentősége, hogy az I.r. vádlotthoz a Sz. Sz-nak átadott vételárból került-e vissza pénz, vagy sem. Az ingatlan ugyanis a 3 H Invest Kft. tulajdonába került, amely ily módon a további ügylet tárgya, ezáltal továbbértékesítésnél a haszon biztosítéka volt. Ezt igazolja a
  114. sz. tanú részére történt értékesítés, amelyre azért csak mintegy 4 hónappal később került sor, mert a meghirdetett ingatlanra akkor jelentkezett olyan vevő, aki a kialkudott vételárból zsebbe is hajlandó volt fizetni. A II.r. vádlottnak a cselekményekben részvételét

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.