Gfv.30153/2013/5 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(2)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.153/2013/5.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az Ujfalusi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Kacskóné dr. Ujfalusi Valéria ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Kandra Károly ügyvéd által képviselt alperes ellen a Szolnoki Törvényszéken 10.P.20.612/

1. számon indult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.638/2012/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 381.000,(háromszáznyolcvanegyezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.500.000,(hárommillió-ötszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ft Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a Kft-vel (továbbiakban: kft.) - amelynek az alperes a tagja és az ügyvezetője volt - évek óta szerződéses kapcsolatban állt: a felperes vezette a kft. folyószámláját és évente folyószámla hitelszerződést is kötöttek egymással. A felperes a kft-vel
3. december 17-én két - folyószámlahitel és kölcsön szerződést kötött. A 18.500.000 Ft folyószámlahitel szerződés 16.
4. pontja azt a nyilatkozatot tartalmazta: „Alulírott kezes egyetemleges készfizető kezességet vállalok az adós által jelen szerződés alapján felvett mindenkor fennálló kölcsöntőke és járulékai erejéig: "A szerződés hivatkozott pontja az alperes személyi adatait is rögzítette. A 17.500.000 Ft-ról szóló kölcsönszerződés 2.2.
5. pontja szerint az alperes a folyószámla hitelszerződés szerinti tartalommal egyetemleges készfizető kezességet vállalt az adós által a szerződés alapján felvett, mindenkor fennálló kölcsön, tőke és járulékai erejéig. Mindkét szerződés végén szerepel az alperes aláírása ügyvezetőként, az adós kft. képviseletében. A kft-vel szemben
6. március 19-én felszámolási eljárás indult. A felperes felszólította az alperest, mint készfizető kezest a hivatkozott szerződésekből eredő, az adós lejárt tartozásainak a megfizetésére. Az alperes írásbeli nyilatkozatában e felszólítást tudomásul vette, a fizetésre szabott határidőt a teljesítés feltételeinek a megteremtéséhez nem tartotta elégségesnek, a törlesztés felfüggesztését, a teljesítésre új ütemezés kidolgozását kérte, nyilatkozatában kezesnek tüntette fel magát. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében 21.173.040 Ft kölcsöntőke és járulékai, valamint 22.338.565 Ft folyószámla hiteltőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte, tévedés címén mindkét szerződést megtámadta. Többek között arra hivatkozott, hogy kezességet írásban nem vállalt, a szerződéseket természetes személyként nem írta alá. Az elsőfokú bíróság ítéletével 21.173.040 Ft és járulékai, valamint 22.338.565 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint a perbeli szerződések és az alperes kezesként történt felszólítására adott válaszlevele alapján egyértelmű, hogy az alperes mint magánszemély tudatában és ismeretében volt a készfizető kezességvállalásnak. A felek között a készfizető kezességi szerződés írásban létrejött, mivel azt az alperes aláírta, minden lapját szignálta. A felek 2005-óta fennálló szerződéses kapcsolata során az alperes mindvégig az adós ügyvezetőjeként járt el, vele szemben a készfizető kezességvállalás a felperes részéről mindig elvárás volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: az alperes a kft. nevében kötött kölcsön- és hitelszerződésekben a kft. által vállalt fizetési kötelezettségek teljesítéséért a saját nevében készfizető kezességet vállalt, a Ptk.
7. § /1/ bekezdésének tartalmi feltételei teljesültek. A másodfokú bíróság megítélése szerint az egy okiratba foglalt több szerződés esetén az okiratot elegendő egyszer aláírni. A szerződéseknek az alperes által ügyvezető minőségben történt aláírása és a szerződések minden oldalának a kézjegyével történt ellátása elegendő annak megállapításához, hogy mind az általa képviselt adós nevében, mind a saját nevében írásban nyilatkozott a szerződéses tartalom elfogadásáról. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk.
8. § /2/ bekezdésébe és a
9. § /2/ bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Arra hivatkozott, hogy mindkét perbeli szerződést ügyvezetői minőségében írta alá, erre utal az okiratok szövegezése is az aláírások alatt. A jogi személy képviselője által tett nyilatkozat a Ptk.
10. § /2/ bekezdése alapján a jogi személyt teszi kötelezetté, de nem kötelezi a képviseletet ellátó személyt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
11. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kölcsönszerződésbe foglalt kezesi szerződés létrejött-e. A szerződés tartalma nem hagy kétséget afelől, hogy a kft. tartozásáért a kezesség az alperest mint természetes személyt terheli. Az adott ügyben a kft. nevében a kölcsönszerződést aláíró ügyvezető és a kezességet vállaló természetes személy azonos volt. Ezért a szerződés egyszeri aláírása mindenképpen elegendő volt mindkét szerződés létrejöttéhez. Tény, hogy a létrejött szerződés formailag hiányos volt, mert arról lemaradt, hogy az alperes azt nem csak mint a kft. ügyvezetője, hanem mint kezes is aláírta. Ezen formai hiányosság miatt azonban a konkrét perben azt megállapítani, hogy a kezességi szerződés nem jött létre, nem lehet. A Kúria megítélése szerint e körben ügydöntő jelentősége van a perben becsatolt, a felperes írásbeli fizetési felszólítására tett alperesi nyilatkozatnak, ami kétséget kizáróan azt tanúsítja: az alperes is úgy ítélte meg, hogy a kft. kötelezettségeinek teljesítéséért kezességet vállalt. A pereli kezesi szerződés létrejöttének ez a jogértelmezése van összhangban a Ptk. 4. §

(1)bekezdésében rögzített alapelvvel is, mely alapján a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Az alperes ezen kötelezettségének azzal tett volna eleget, ha legkésőbb a fizetési felszólítás kézbesítést követően haladéktalanul tájékoztatja a felperest arról, hogy kezességet nem vállalt. Mindezekre figyelemmel a Kúria nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp.

1. § /1/ bekezdése alapján irányadó Pp.
2. § /1/ bekezdése szerint figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
3. § /3/, /5/ és /6/ bekezdéseire, a felperes jogi képviselőjének ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységével arányban kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperes teljes személyes költségmentességére tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
4. (VI. 26.) IM rendelet
5. § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. Budapest,
6. október
7. Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó-bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró