A határozat elvi tartalma: A kereseti kérelemről dönt a bíróság, ha az első tárgyaláson megváltoztatott kérelemről határoz. A reformatórius jogkörével a bíróság csak akkor tud élni, ha gyakorlásának feltételei adottak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.004/2013/7.szám A Kúria a Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sátori Anna ügyvéd, cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt. 6.) alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 24.K.30.282/2012/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 24.K.30.282/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Cs.P. panaszos bejelentése nyomán indult fogyasztóvédelmi eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége BPF-6379-3/
- számú határozatában azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 47.§
(9)és
(10)bekezdését, valamint a Vet. végrehajtásáról szóló 273/2007.(X.19.) Korm.rendelet (továbbiakban: Vhr.) 25.§
(1)és
(4)bekezdését, az Üzletszabályzata 11.7.4. pontját, amikor a fogyasztó ellátásba történő visszakapcsolását a tartozás rendezésén túl a felperes és a fogyasztó között más jogvita kapcsán keletkezett, nem jogerős követelés kifizetéséhez is kötötte. Az elsőfokú hatóság az 500.000 forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabása során - a Fgytv. 47.§
(4)bekezdése alapján - értékelte a felperes jogsértő magatartását, továbbá azt, hogy a felperes a téves tájékoztatást elismerte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes HAJ-02681-3/2011. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a fogyasztóvédelmi bírság összegét 475.000 forintra mérsékelte, megállapítva, hogy a felperes csak a Fgytv. 47.§
(9)bekezdését sértette meg. A felperesnek a bírság törvényességét vitató, e körben a határozat megváltoztatását, majd annak hatályon kívül helyezését is kérő keresetének az elsőfokú bíróság helyt adott és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a szankció alkalmazás során olyan körülményt értékelt a felperes terhére helytelenül az alperes, amely a bírság kiszabás jogalapját adja (jogsértés elkövetése). Kifogásolta, hogy a magatartás megváltozott jogi értékelése a bírság összegszerűségében nem jelentett arányos mérséklést. Hiányolta a jogsértés időtartamának értékelése körében annak megállapítását és figyelembe vételét, hogy a fogyasztó mikor fizette ki a visszakapcsolás díját, tekintve, hogy az a visszakapcsolás feltétele, így kihatással van a felperes magatartásának időbeliségére. Álláspontja szerint az alperes nem tett eleget az indoklási kötelezettségének, mivel a határozati döntés indokai formálisak voltak. Mindezek alapján levonta azt a következtetést, hogy az alperes nem értékelte az egyszeri jogszabálysértést, a mérlegelési jogkörét helytelenül gyakorolta, mellyel érdemi hibát vétett. Az elsőfokú bíróság meghatározta az új eljárás szempontjait. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 215.§-át, mert a felperes keresetében kizárólag a határozat megváltoztatását kérte, ennek ellenére a bíróság a határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkezett, ezzel tiltott módon eltért a kereseti kérelemtől, azon túlterjeszkedett. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a bíróság jogszerűen élt a kasszáció lehetőségével, miután lényeges eljárási hibákat észlelt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítélet törvényességét kizárólag a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria a fent idézett Pp. 275.§
(2)bekezdésében foglalt szabály értelmében a jogerős ítélet törvényességét kizárólag abban a körben vizsgálja, amely körben annak jogszerűségét a felek bármelyike a felülvizsgálati kérelmében kifogás tárgyává teszi. A perbeli esetben az alperes kizárólag azt állította, hogy a Pp. 215.§-át azzal sértette meg a bíróság, hogy a kért intézkedés (határozat megváltoztatása) helyett egy másik intézkedést (hatályon kívül helyezés és új eljárásra kötelezés) tett, azaz a bíróság a reformatórius jogkör helyett a kasszáció lehetőségével élt. Az alperes ezen felülvizsgálati hivatkozása két okból is alaptalan: A felperes keresetlevelében valóban a határozat megváltoztatását és a bírság mérséklését kérte, azonban az első tárgyaláson már úgy nyilatkozott, hogy a határozat hatályon kívül helyezését kéri (4.számú jkv. 1. oldal utolsó bekezdés). A közigazgatási perekben a kereseti kérelem megváltoztatására az első tárgyalás befejezéséig van mód a Pp. 335/A.§
(1)bekezdése alapján, így iratellenes az az alperesi állítás, hogy a határozat hatályon kívül helyezését a felperes nem kérte. E kereseti kérelemre figyelemmel az elsőfokú bíróság a Pp. 215.§-át nem sérthette. Mindezen túlmenően bár az Fgytv. 50.§
(1)bekezdése és a Pp. 339.§
(2)bekezdés q) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát a bíróság megváltoztathatja, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a bíróság minden esetben élni tud a reformatórius jogkörével. Abban az esetben ugyanis, ha a bírság kiszabás során elvégzett mérlegelés kapcsán lényeges körülmény feltárásának elmaradását és a határozat indokolási hiányosságát állapítja meg (mint ahogy tette ezt az elsőfokú bíróság a visszakapcsolási díj megfizetése vonatkozásában és a formális indokolás tekintetében), akkor a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy átvegye a közigazgatási hatóság szerepét, mivel a bírósági felülvizsgálat jellegéből eredően nem lehet feladata egy addig nem értékelt körülmény feltárása, és első körben való értékelése, továbbá egy formális indokolás helyett részletesen indokolt válasz kidolgozása. Fentiekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján az alperes köteles megfizetni a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban ügyvédi képviselettel felmerült költségeit, melynek összegét a Kúria a perben kifejtett ügyvédi munkával arányban és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. Az alperes az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti teljes személyes illetékmentessége folytán az Itv. 50.§
(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati illetéket az állam viseli a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján. Budapest,
- augusztus
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró, Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró