K.20219/2010/16 – Balassagyarmati Törvényszék

...Megyei Bíróság 10.K.20.219/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A ... Megyei Bíróság ... (....) felperesnek – ... jogtanácsos által képviselt ...Főigazgatósága (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperesi jogelőd az ... Osztály ...iktatószámú határozatát az ...Igazgatósága ... iktatószámú határozatára kiterjedően h a t á l y o n kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. A perben feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: Az egyéni vállalkozó, biztosítási ügynöki tevékenységet folytató felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében az elsőfokú adóhatóság azt állapította meg, hogy a felperes utiköltség elszámolása nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló
2. évi CXVII. törvény (Szja.tv.)
3. számú melléklete III/
4. pontjában foglalt feltételeknek, mert az általa vezetett útnyilvántartásból nem állapítható meg sem az év első és utolsó napján a kilométeróra állása. Így az útnyilvántartás adatai helyett havi 500 km figyelembevétel elszámolható költséget vett csak figyelembe. Ennek következtében a
5. szeptember
6. napján meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére 2007 és
7. évre személyi jövedelemadó, magánszemélyek különadója és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben állapított meg adókülönbözetet, összesen 3.284.029.forint összegben és kötelezte ennek az adókülönbözetnek, valamint 1.642.014.- forint adóbírságnak és 597.499.- forint késedelmi pótléknak a megfizetésére. Ezt a határozatot az alperes jogelődje
8. január
9. napján kelt határozatával helybenhagyta. Döntésének indokolása szerint a felperes útnyilvántartásának vezetése nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, hiszen az útnyilvántartásnak magának kell tartalmaznia éves nyitó és záró kilométeróra állásokat. Nem lehetséges, hogy az külön iratban kerüljön feltüntetésre. Ezen túlmenően a felperes olyan időpontban csatolta be az utazáshoz használt gépjárműve nyitó- és záró kilométeróra állásait tartalmazó nyilvántartását, amikor a vizsgálat megállapításait tartalmazó jegyzőket már megismerte. Továbbá az adóhatóság vitatta az útnyilvántartások hitelességét is. A felperes ugyanis
10. évben az egyéni vállalkozásával kapcsolatban ....,
11. évben pedig ... kilométer utat számolt el. A keresetlevelével a felperes ezeknek a határozatoknak a bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Jogszabálysértésként jelölte meg, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, amely előírná, hogy az útnyilvántartáskor ugyanazon a lapon kellene feltüntetni az utazáshoz használt gépjármű kilométerórájának állásait, mint amely lapokon a megtett kilométerek vezetése történik. Az útnyilvántartás hitelességével kapcsolatos adóhatósági kifogásokra pedig tényként hivatkozott arra, hogy ...-i lakóhelyéről rendszeresen kellett utaznia a ...-i munkavégzési helyére és ezen kívül sok kiszállást is kellett teljesíteni. Így álláspontja szerint az útnyilvántartásában feltüntetett utazási távolságok a szakmában nem ismeretlen, reális utazási mennyiségek. Az útnyilvántartásának az a hiányossága pedig, hogy a felkeresett üzleti partner, név szerint abban megjelölve nincs azzal függ össze, hogy a felperes vezetői feladatokat látott el, így közvetlenül üzleti partnereket nem keresett fel, az útnyilvántartásban alkalmazott jelzésekből azonban egyértelműen megállapítható, hogy az adott utazás milyen célt szolgált. Az alperes a kereset elutasítást kérelmezte. A bíróság a felperes kereseti kérelmét az alábbiak miatt találta megalapozottnak. Az Szja.tv-nek a vállalkozói költségek elszámolásáról szóló
12. számú melléklete, járművek költsége címet viselő III. fejezte
13. pontja szerint a saját tulajdonú személygépkocsi használta esetén a költségelszámoláshoz szükséges a külön útnyilvántartás vezetése, amelynek feltételeit az Szja.tv.
14. számú melléklet II/
15. pontja határozza meg. Eszerint az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, az utazás időpontját, az utazás célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmi útvonalon megtett kilométerek számát. Ez a törvényi rendelkezés valóban nem tartalmaz arra vonatkozó külön előírást, hogy a használt gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, a fogyasztási normát, az év első és utolsó napán mutatott kilométeróra állásokat hol kell az útnyilvántartásban feltüntetni. Így nem jelenthető ki, hogy jogszabálysértő az az útnyilvántartás, amely az egyik lapon tartalmazza utazáshoz használt gépjármű adatait, így a gépjármű típusú, forgalmi rendszámát, fogyasztási normáját, az év első és utolsó napján volt kilométeróra állásait, a többi lapon pedig ettől elkülönítve az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partner megnevezését és a közforgalmi útvonalon megtett kilométerek számát. Ennek következtében viszont az Szja. törvény mellékleteiben található rendelkezésekkel nem támasztható alá az a alperesi jogelődi álláspont, hogy a felperes útnyilvántartása ne felelne meg a törvényi rendelkezéseknek annak következtében, hogy külön lapon tartalmazza a gépjárműre, annak kezdő és záró kilométeróra állására vonatkozó adatokat és külön lapokon az útnyilvántartási adatokat. Az Szja.tv. olyan rendelkezést sem tartalmaz, hogy az
16. számú melléklet II/
17. pontja szerinti adatokat összefűzött útnyilvántartásban kellene szerepeltetni, az útnyilvántartás formájára ugyanis semmilyen törvényi előírás nincsen. Az útnyilvántartási adatok között a törvényi előírás külön nevesíti a felkeresett üzleti partner megnevezését. A felperesi útnyilvántartásban az üzleti partnerek feltüntetése valóban nem szerepel. Szerepel azonban az oda bejegyzett utazásoknál, a megjegyzés rovatban különböző jelölés. Így többek között a ... jelölés, amely a felperes előadása szerint az ... Biztosító ....Igazgatóságát jelöli. A felperes ugyanis megyei vezetőként rendszeresen utazott lakóhelyéről a biztosító ...-ban lévő megyei igazgatósága irodájába. Így eldöntendő kérdésként merült fel, hogy a felperesi útnyilvántartás által alkalmazott jelölési módszer kielégíti-e azt a törvényi előírást, hogy az útnyilvántartásban a felkeresett üzleti partner megnevezését is fel kell tüntetni. A bíróság álláspontja szerint annak sincsen törvényi akadálya, hogy az útnyilvántartásban rövidített jelölés kerüljön alkalmazásra, ha abból egyértelműen megállapítható, hogy az ténylegesen kit, mely üzleti partnert takar. A felperes mind az adóellenőrzés, mind pedig a perben folyamatosan hivatkozott arra, hogy nem szorosan vett ügynöki tevékenységet végzett az ...Kft-nél, hanem egy speciális megbízási szerződéssel rendelkezett, amelynek keretében elsődleges feladata az volt, hogy az ügynöki jogviszonyban álló személyek felé értékesítés támogatási feladatok végzésében vegyen részt. Ennek következménye, hogy nem üzleti partnerekhez, hanem rendszeresen a biztosító megyei központjába, régiós központjába és a különböző helyeken megtartott felkészítő tréningekre kellett utaznia. Így a felperes a felkeresett üzleti partnerek jelölésére vezette be a rövidítéseket, amelyek egyértelműen lehetőséget teremtenek annak a megvizsgálásra, hogy az útnyilvántartásba bejegyzett kilométer felhasználást milyen feladat teljesítéséhez vette igénybe. Mivel a fentiekből következően a felperes útnyilvántartás vezetése azzal, hogy az utazáshoz használt gépkocsira vonatkozó adatokat és a nyitó- és záró kilométeróra állást külön lapon szerepeltette az útnyilvántartásában és az a kitöltési gyakorlat, hogy a rendszeresen felkeresett helyeket rövidítéssel jelölte meg az Szja. törvény mellékletében az alperesi jogelőd által is felhívott rendelkezésekbe nem ütközik, ezért erre a jogszabálysértésekre alapított adóhatósági határozatok maguk jogszabálysértőek, így erre a jogszabálysértés tényére tekintettel a bíróság ezeket a határozatokat az Art.
18. §