← Magyarország

Kfv.37026/2013/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az erdőgazdálkodót mindaddig terheli a jogosulatlan fakitermelés észlelése esetén a törvényben előírt haladéktalan bejelentési kötelezettség, ameddig az erdészeti hatóság nem törli őt az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.026/2013/3.szám A Kúria a dr.Konczné dr.Tóth Edit ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek a dr.Révész Zoltán jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Budapest, Keleti Károly u. 4.) alperes ellen erdőgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében a Kecskeméti Törvényszék

  1. szeptember
  2. napján meghozott 2.K.21.021/2011/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 2.K.21.021/2011/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. belül fizessen meg együttes elsőfokú az és Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 20.000 (húszezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és ... eladók
  6. november
  7. napján adásvételi szerződéssel értékesítették a közös tulajdonukat képező ... helyrajzi szám alatt felvett, összesen ... ha ... m2 alapterületű külterületi erdő művelési ágú ingatlanukat ... vevőnek ... forint vételárért. A szerződés
  8. pontjában rögzítették, hogy a vevő a felperestől, mint erdőgazdálkodótól átvette az erdőültetvényre vonatkozó erdőtervet, amelyben a a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága a ... 4/A erdőrészletben a teljes területet érintő tarvágást és erdőfelújítást, a ... erdőrészletben pedig a faállomány egészségügyi felhasználását, azaz bruttó 150 m3 fakitermelést engedélyezett. ... vevő az adásvételi szerződés alapján
  9. november
  10. napján az ingatlan birtokába lépett, ettől az időponttól vállalta az erdőgazdálkodói tevékenységből eredő valamennyi kötelezettséget és felelősséget, valamint, hogy erdőgazdálkodói minőségét a hatóság felé bejelenti. A felperes a hatósághoz
  11. november
  12. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységét a ... jelű erdőterületeken megszüntette, mivel a ... helyrajzi számú területet értékesítette. Kérte erdőgazdálkodó nyilvántartásból törlését, bejelentéséhez csatolta az adásvételi szerződést. ...
  13. november
  14. és 20-a között időszakban a felperes által a hivatalhoz előzetesen bejelentett fakitermeléseket - az erdőtervtől eltérően - végrehajtotta, illetve elvégeztette. Az erdészeti hatóság erdőfelügyelője
  15. november
  16. napján tartott helyszíni ellenőrzést a perbeli területen. Észlelte, hogy a ... helyrajzi számú erdőrészletben az erdőtervi előírástól jelentős mértékben eltérő fakitermelés történt. Bejelentést tett a hatósághoz, amelynek alapján a felperes erdőgazdálkodói nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást
  17. november
  18. napján felfüggesztették és az ügyben a felperessel szemben eljárást indítottak.
  19. december
  20. napján a területen helyszíni szemlét tartott a hatóság, ahol megállapítást nyert, hogy az erdőtervtől eltérően kitermelt faanyag mennyisége 1778 m3, a faállomány 75 %-ának eltávolításával járó szakszerűtlen fakitermelést történt. Az elsőfokú közigazgatási szerv - megismételt eljárásban határozatával 35.560.000 forint erdőgazdálkodási bírságot szabott ki a felperessel szemben, előzetes bejelentését 1778 m3-rel meghaladó, jogosulatlan fakitermelése miatt, amely a ... erdőrészletre vonatkozott. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperesnek tudomása volt a jogosulatlan fakitermelésről, melynek bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, holott a felperes volt a kérdéses erdőrészlet nyilvántartott erdőgazdálkodója, amikor a jogosulatlan fakitermelés történt (
  21. november 7-től november 20-ig). A felperes fellebbezése folytán az alperes jogelődje a
  22. szeptember 30-án meghozott 04.4/10664-3/
  23. számú határozatával indokolásának kijavításával, kiegészítésével - helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a jogosulatlan fakitermelés idején a felperes volt az erdőgazdálkodó. Az, hogy bejelentette törlés iránti kérelmét, még nem mentesíti a felelősség alól, hiszen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
  24. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
  25. §-ának /5/ bekezdése szerint az erdőgazdálkodói kötelezettségek a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg, a törléshez pedig jogerős döntés szükséges. Hivatkozott az alperes arra, amennyiben a felperes észlelte a kitermelést, úgy haladéktalanul be kellett volna jelentenie az erdészeti hatóságnak, nem csak a szakirányítójának, így megállapítható, hogy nem a tőle elvárható módon cselekedett. A felperes nem adott felhatalmazást ... a jogosulatlan fakitermelésre, azonban tudomása volt a többletkitermelésről és azt az Evt.
  26. §-a és
  27. § /1/ bekezdésének a/ pontja alapján, mint erdőgazdálkodónak be kellett volna jelentenie az erdészeti hatóságnak vagy a rendőrségnek. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy nem sértette meg az Evt.
  28. § /1/ bekezdését, maga a hatóság mulasztotta el az Evt.
  29. § /4/ bekezdésében foglalt kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes súlyosan megsértette a jóhiszeműség, a szakszerűség, gyorsaság, valamint az ügyféllel való együttműködés követelményét, az alperes nem tartotta szem előtt az ügyfél, azaz a felperes jogát és jogos érdekét hatósági eljárása során, mellyel a Ket.
  30. § /2/ és /4/ bekezdésében és
  31. §-ának /1/ bekezdésében írott alapelveket súlyosan megsértette. A bíróság osztotta a felperes álláspontját, mely szerint jogszabályi kötelezettségének eleget téve, határidőben jelentette be
  32. november
  33. napján az ingatlan értékesítését, és kérelmezte ezen erdők vonatkozásában az erdőgazdálkodói nyilvántartásból törlését. A bejelentés alapján az alperesnek mérlegelés nélkül, a legrövidebb időn belül kellett volna törölni a felperest a nyilvántartásból, figyelemmel, hogy a felperes az Evt.
  34. § /2/ bekezdése alapján becsatolta az adásvételi szerződést is. Az alperes a 30 napos ügyintézési határidő betartása helyett 20 nappal a törlési kérelem beérkezése után
  35. november
  36. napján felfüggesztette az eljárást jogszabályellenesen, tekintettel arra, hogy
  37. november
  38. napján érkezett a bejelentés, miszerint az erdőfelügyelők erdőtervi előírástól eltérő fakitermelést észleltek. Az Evt.
  39. §-ának /4/ bekezdésére hivatkozással a bíróság megállapította, jelen ügyben ahelyett, hogy az erdőfelügyelők, mint az erdővédelmi szolgálat tagjai a jogszabályban előírt intézkedéseket foganatosították volna, csupán egyszerű jegyzőkönyvet vettek fel annak ellenére, hogy észlelték a szabálytalanságokat és erdőtervi előírástól eltérő fakitermelést. A bíróság tanúként hallgatta meg ... erdészeti szakirányítót, aki vallomásában nyilatkozott, hogy a túlgyérítésről erdőfelügyelőtől és a felperestől szerzett tudomást. ... A bíróság megállapította azt is, hogy az erdőttervtől eltérő fakitermelést bűncselekménnyel mások végzeték, akikkel szemben az alperesnek el kellett volna járnia, azonban a fakivágás megakadályozása végett jogi kötelezettségének nem tett eleget. Az alperesnek három nappal az adásvételi szerződés megkötése után tudomása volt arról, hogy az újabb erdőterületet a ... család vásárolta meg. A felperest erdőgazdálkodóként a nyilvántartásból a bejelentést követően azonnal törölnie kellett volna a hatóságnak. A felperes névjegyzékből való törlésének jogszabálysértő elmulasztása miatt az alperes a felperessel szemben jogszabálysértéssel hozta meg bírságoló határozatát. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  40. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  41. §-ának /1/ bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót határozattal törli a nyilvántartásból, tehát az ügyintézési határidő az eljárás megindításának időpontjában hatályos szabályozás szerint 22 munkanap volt, ezért megalapozatlannak tartja az alperes azon ítéleti megállapítását, hogy a felperest mérlegelés nélkül a legrövidebb időn belül kellett volna törölni a nyilvántartásból.
  42. november 20-án még nem telt el az ügyintézési határidő, ezért az erdészeti hatóság nem tehető felelőssé azért, hogy a törlés nem történt meg a ... és megbízottai által elvégzett fakitermelés előtt. Előadta továbbá az alperes, hogy az Evt.
  43. §-ának /1/ és /5/ bekezdései alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fakitermelés időszakában a felperes minősült erdőgazdálkodónak. A
  44. december 9-én tartott helyszíni szemléről készített jegyzőkönyv szerint a felperes észlelte, hogy a négy B erdőrészlet út felőli oldala erősen meg van gyérítve, vagyis jogosulatlan fakitermelés történt, ezt azonban nem jelezte az erdészeti hatóságnak. Ezen tényállás alapján, az Evt.
  45. §-a és
  46. § /1/ bekezdésének a/ pontja alapján az erdészeti hatóság jogszerűen szabta ki a felperessel szemben az erdőgazdálkodási bírságot. Előadta továbbá az alperes, hogy a bíróság a per során tévesen azonosította az erdészeti hatóságot az erdővédelmi szolgálattal. A jogszabály eltérő hatáskört állapít meg a két szervezet részére, az Evt.
  47. § /2/ bekezdésének a/-d/ pontjai tartalmazzák az erdészeti hatóság jogosultságait, míg a
  48. § /4/ bekezdésének a/- f/ pontjai az erdővédelmi szolgálat jogosultságait és kötelezettségeit. Az erdővédelmi szolgálat a valóságban még nem létezik, a jogalkotó még nem hozta létre ezt a szervezetet. A bíróság ítélete indokolásában tévesen a nem létező erdővédelmi szolgálat hatáskörére hivatkozva állítja, hogy az alperes, bár módjában állt volna, nem akadályozta meg az erdőirtástól eltérő fakitermelést. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a
  49. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Evt.
  50. §-ának /1/ bekezdése értelmében erdőgazálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó. Az Evt.
  51. §-ának /5/ bekezdése alapján az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. Az Evt.
  52. §-a akként rendelkezik, hogy jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé. Az Evt. idézett rendelkezéseiből és a peradatokból megállapítható, hogy a felperes
  53. novemberében erdőgazdálkodónak minősült. Erdőgazdálkodóként pedig az Evt.
  54. §-ában szabályozottak szerint haladéktalan bejelentési kötelezettség terhelte a rendőrség és az erdészeti hatóság felé a jogosulatlan, eredőtervtől eltérő fakitermelés észlelése esetén. A felperes bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ezért vele szemben az erdőgazdálkodási bírság kiszabása jogszerűen történt. A Kúria rámutat arra, hogy az alperes esetleges eljárási késedelme nem mentesíti a felperest az Evt-ben előírt jelentési kötelezettsége alól. Az Evt.
  55. §-ában és
  56. § /1/ bekezdésében írt kötelezettségek címzettje az erdőgazdálkodó felperes. A Kúri álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
  57. §-át, mert az alperesi határozatok törvényességét nem a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta felült. A bírósági felülvizsgálatnak arra kellett volna kiterjednie, hogy az alperesi hatóságok helyesen alkalmazták-e a felperesre az Evt. vonatkozó rendelkezéseit. Ehelyett részletesen vizsgálta a bíróság, hogy a közigazgatási hatóságok eljárása mennyiben felelt meg a Ket. alapelveinek. Erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem alapozhatta volna döntését a Ket. eljárási szabályaira, illetőleg azok esetleges megsértésére. Figyelmen kívül hagyta tehát a bíróság azt, hogy az alperesi határozatok törvényességét a felperesre, mint erdőgazdálkodóra vonatkozó Evt. rendelkezések alapján kellett volna elvégeznie. Az alperes eljárásának törvényessége, szabályosságe tehát nem képezte tárgyát a jelen bírósági felülvizsgálatnak. A Kúria megjegyzi, amennyiben a felperes álláspontja szerint az alperes eljárása, döntése számára kárt okozott, ebből eredő igényét a Polgári Törvénykönyv
  58. §-ának /1/ bekezdésére alapozva polgári perben érvényesítheti. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  59. §-ának /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp.
  60. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Kúria az alperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illeték megfizetése az illetékekről szóló
  61. évi XCIII. törvény
  62. §-ának /3/ bekezdésén és
  63. §ának /1/ bekezdésén alapszik. ,
  64. szeptember
  65. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, előadó, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.