Kfv.37045/2013/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hatáskör hiányában hozott határozatot a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok vizsgálata nélkül meg kell semmisíteni, ha a döntés jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.045/2013/3.szám A Kúria a Papcsák Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr.Trencsán Gábor ügyvéd) által képviselt ... felperesnek a dr.Farkas Nóra jogi előadó által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Budapest, Keleti Károly u. 24.) mint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogutóda alperes ellen termőföld vásárlásával kapcsolatban kiadott hatósági bizonyítvány bírósági felülvizsgálata iránti perében a Kaposvári Törvényszék

1. október
2. napján meghozott 9.K.21.237/2012/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kaposvári Törvényszék hatályában fenntartja. 9.K.21.237/2012/
5. számú ítéletét Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a felperes kérelmére
6. február
7. napján kiállított hatósági bizonyítványában igazolta, hogy a felperes a termőföldről szóló
8. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. § /2/ bekezdésének c/ pontja szerint tagállami állampolgárként 2007-től kezdődően saját nevére, saját kockázatára, mezőgazdasági tevékenységet folytat Magyarországon. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága a
9. március
10. napján felügyeleti eljárás keretében meghozott 04.3/932-1/
11. számú határozatával a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
12. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
13. §-ának /2/ bekezdése és
14. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján megsemmisítette a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának 23.4/60-3/
15. számon kiadott hatósági igazolását. Megállapította, hogy jelen ügyben a Földművelésügyi Igazgatóság hatáskör hiányában hozott döntést, a megsemmisítését kizáró, a Ket.
16. §-ának /4/ bekezdése szerinti ok nem áll fenn. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és szükség esetén az alperes új eljárásra kötelezését. A Ket.
17. §-ának /4/ bekezdésére hivatkozással előadta, hogy az alperes megsemmisítő határozatával az általa jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét sértette meg. Álláspontja szerint a jogszabálysértő döntés követekezményeinek felszámolása céljából az alperesnek a Ket.
18. § /2/ bekezdése szerint kellett volna eljárnia, az ügyben eljárt hatóság új eljárásra utasításával. Utalt továbbá a felperes a Ket.
19. §-ának /5/ bekezdésére is, amely szerint a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel összefüggésben kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A Kaposvári Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a megsemmisítésnek törvényi akadálya nem volt, mert a Ket.
20. §ának /4/ bekezdése szerint két konjunktív feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy semmisségi ok esetében se kerüljön sor a határozat megsemmisítésére. A perbeli esetben nem teljesült a két feltétel egyike, mivel a döntést a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
21. február
22. napján hozta, így a három év a döntés meghozatala és a hatósági bizonyítvány megsemmisítése között nem telt el. A bíróság álláspontja szerint a Ket.
23. §-ának /5/ bekezdése a törvény hatályból adódóan kizárólag a hatósági eljárással kapcsolatos költségekre vonatkozóan rendelkezik, a szerződést kötő felek költségeire a szabály nem vonatkozik, ebben az esetben nem az államigazgatási jogkörben okozott kárért, a polgári jogi kártérítési igény érvényesítéséről van szó, hanem a jogszabálysértő határozat káros jogkövetkezményeinek hivatalbóli felszámolásáról. Ezért a közigazgatási hatóságnak kizárólag a hatósági eljárásra vonatkozó költségeket kell megtérítenie külön kérelemre. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének megfelelő ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a törvényszéknek új eljárásra kellett volna utasítania az alperest, figyelemmel arra, hogy megsemmisítő határozata jogszabálysértő, ugyanis az alperes nem tett eleget a Ket.
24. § /5/ bekezdésében foglaltaknak és nem rendelkezett a helyzet rendezéséről. Az alperes határozata ugyanakkor a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sértette, hiszen a felperes a hatósági igazolásban bízva földtulajdont szerzett, valamint földtulajdonát továbbértékesítette. A megfelelő döntés az lett volna, ha a hatósági igazolás megadásáról szóló hatósági határozat megsemmisítésével egyidejűleg az alperes rendelkezik a reparációról is, azaz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010.(XII.27.) Korm.rendelet
25. § /2/ bekezdésében kijelölt hatáskörének birtokában - figyelemmel az egyébként meglévő törvényes feltételek fennállására - egyidejűleg restitúciós kötelezettsége körében a felperes részére kiadja a Földművelésügyi Igazgatóság által azonos tartalommal kiállított hatósági igazolást, a kiadás feltételei fennállnak jelenleg is. Ezen eljárás kikényszerítésére úgy lett volna lehetőség, ha bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
26. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ket.
27. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján a döntést meg kell semmisíteni, ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe. A Ket.
28. § /4/ bekezdésének b/ pontja szerint a hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha semmisségi ok esetén a
29. § /4/ bekezdésében foglalt idő eltelt. A Ket.
30. § /4/ bekezdésének a/ pontja értelmében a döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt. A rendelkezésre álló peradatok alapján a Kúria - egyezően az elsőfokú bírósággal - megállapította, hogy a hatósági bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számítottan három év mgé nem telt el, így ezen konjunktív feltétel hiányában a jóhiszeműáen szerzett és gyakorolt jogok sérelmének vizsgálata nélkül hozhatott az alperes jogelődje törvényes határozatot az elsőfokú döntés megsemmisítéséről. Helyesen állapította meg ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság azt is - szemben a felperes álláspontjával -, hogy a Ket.
31. §ának /5/ bekezdése kizárólag a hatósági eljárással kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozik, a megszerzett földtulajdon továbbértékesítésével felmerült költségekre értelemszerűen nem. A Kúria rámutat, hogy a hatósági bizonyítvány megsemmisítésével a felperes kérelme elbírálatlan maradt. Tekintettel arra, hogy az ügy elbírálása hatáskörváltozás miatt a alperes neveról szóló 22/2012.(II.29.) Korm.rendelet
32. §-ának /2/ bekezdése alapján az alperes hatáskörébe tartozik, a Ket.
33. §-ának /1/ bekezdése értelmében eljárási kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy a felperes kérelmét el kell bírálnia, és a hatósági bizonyítvány amennyiben a Tft. 8/A. § /2/ bekezdés c/ pontjában írt feltételei a lefolytatandó eljárásban is fennállnak - ki kell állítania a felperes részére. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
34. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pernyertes alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának a Pp.
35. §-ának /2/ bekezdése értelmében határoznia nem kellett. A felülvizsgálati eljárás illetékekről szóló
36. évi XCIII. törvény
37. §-ának /1/ bekezdése szerinti 70.000 forint illetékét a felperes felülvizsgálati kérelmére bélyegben lerótta, ezért az eljárási illeték megfizetéséről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. ,
38. szeptember
39. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, előadó, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok