A határozat elvi tartalma: Az
- évi XLIII. tv.
- §
(1)bekezdése szerinti jövedelem helyes értelmezés szerint ugyan nyugellátásnak minősül, de illetményként kifizetett átmeneti ellátás, ezért az illetmény esedékességére vonatkozó szabályok irányadóak. 1996. XLIII. Tv. 192. §
(3)Mfv.II.10.750/2012/4.szám A Kúria a személyesen eljáró felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen a
- évi jövedelemről és levont adóelőlegről kiállított adatlap megváltoztatása iránt a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon 6.M.258/
- szám alatt megindított é másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.878/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.878/2012/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 6.M.258/2011/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A megállapított tényállás szerint a felperes
- december 30-ig hivatásos szolgálati viszonyban teljesített az alperesnél szolgálatot.
- december 31-i kezdő nappal szolgálati nyugállományba vonult. Az alperes
- december 31-ei dátummal állította ki az „Adatlap
- évre a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról" igazolást, amelynek
- sorában nyugdíjként, 15.
- sorában pedig adóterhet nem viselő járandóságként feltüntette összesen 514.556,- Ft előnyugdíj összegét. Az adatlap
- sorában pedig ezen összeg után 92.620,- Ft mértékű adót - mint adóterhet nem viselő járandóságok adóját - szerepeltetett.
- január 8-án a felperes számlájára 870.778,- Ft-ot utalt át, amely a felperes
- január és február havi előnyugdíjának 514.556,- Ft-os összegéből, valamint a felperes egyhavi távolléti díjából, azaz 362.153,- Ft-ból tevődött össze. A felperes szolgálati panasza elutasítását követően keresetét arra hivatkozva terjesztette elő, hogy a
- január és február hónapokra járó előnyugdíj nem minősülhet
- évben megszerzett jövedelemnek, ezért alperes kötelezését kérte
- évre vonatkozóan olyan jövedelem- és járulékigazolás kiállítására, amelyben az 514.556,- Ft összegű nyugdíj nem szerepel, valamint a befizetett 92.620,- Ft adó után késedelmi kamat megfizetését kérte. Érvelése szerint
- évben a nyugdíjon kívül más jövedelme nem volt, ezért adófizetési kötelezettsége sem keletkezett volna, ha az alperes nem
- évi jövedelemként veszi figyelembe a
- január és február hónapokra járó nyugdíjat. A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 6.M.258/2011/
- ítéletével a felperes keresetét elutasította. számú A munkaügyi bíróság a kereset elbírálásakor annak tulajdonított jelentőséget, hogy az irányadó jogszabályok alapján az adott jövedelemnek mely időpontban kellett bevételként jelentkezni a felperesnél. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (Hszt.)
- §
(1)bekezdésében, 192. §
(1)bekezdésében, valamint a 28/2006.(XI.9.) IRM-ÖTM együttes rendelet 19. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján megállapította, miszerint az utolsó havi illetmény kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét a hivatásos szolgálati viszony utolsó napján kellett kifizetni. Minthogy a felperes utolsó szolgálatban töltött napja
- december
- napja volt és a kéthavi illetménynek megfelelő összeget az alperes
- január 8-án megfizette, az az előző,
- évre vonatkozó bevételnek minősül. A felperes fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.878/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az alperes szolgálati panaszt elutasító határozatára kiterjedően megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a felperes
- évi jövedelméről és a levont adóelőlegről kiállított adatlap
- és 15.
- rovatából törölje az ott nyugdíj, illetve adóterhet nem viselő adóalap címén feltüntetett 514.556,- Ft-os tételeket. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 19.819,- Ftot kártérítés jogcímén. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint annak megítélésekor, hogy a kérdéses jövedelem melyik naptári évre vonatkozik, a megfizetett összeg jogcíme az irányadó, így a
- december 31-től fennálló nyugállományra tekintettel a felperes
- január, február hónapra járó előnyugdíja nem minősülhet az előző,
- évre vonatkozó jövedelemnek. Ezért annak sincs jelentősége, hogy azt az alperes
- január 15-ét megelőzően kifizette. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a Hszt.
- §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozott, amely rendelkezés értelmében a kérdéses összeg
- december 30-án, tehát
- évben volt esedékes. Emellett a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (Szja tv.)
- §
(1)bekezdésének megsértésére is hivatkozott, melynek értelmében ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 15-ig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A Hszt. 192. §
(1)bekezdése szerint a nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követő 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét kell kifizetni. E jövedelem helyes értelmezés szerint ugyan nyugellátásnak minősül, de illetményként kifizetett átmeneti ellátás. A Hszt. 61. §
(1)bekezdése arról rendelkezik, hogy a szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást. A 28/2006.(XI.9.) IRM-ÖTM együttes rendelet 19. §
(3)bekezdése értelmében a kéthavi illetményt a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálati viszony utolsó napján kell kifizetni. Következésképpen helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság a kérdéses összeg 2008. december 30-ai esedékességét. Ezért annak 2009. január 15-ét megelőző időpontú kifizetésére tekintettel az Szja tv. 26. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek minősül. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság érdemben helytálló ítéletét helybenhagyta. A pernyertes alperesnek perköltségigénye nem volt, ezért ebben a kérdésben a határozathozatalt a Kúria a Pp. 78. §
(2)bekezdése szerint mellőzte. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságára tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna, s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő