Fk.267/2010/30 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdése

(5)bekezdés I. fordulat). Ezért a bíróság 10 (Tíz) hónap fk. fogházbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. A próbaidő tartama alatt a fiatalkorú vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. ... II. rendű vádlott - … b ű n ö s: - társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében (Btk. 170. §

(1)bekezdése

(5)bekezdés I. fordulat) - testi sértés bűntettében (Btk. 170. §

(1)bekezdése

(2)bekezdése) - 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk. 195. §

(1)bekezdése). Ezért a bíróság halmazati büntetésül 3 (Három) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre és 3 (Három) év közügyektől eltiltásra ítéli. ... III. rendű vádlott - … b ű n ö s: - társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében (Btk. 170. §

(1)bekezdése

(5)bekezdés I. fordulata). Ezért a bíróság 1 (Egy) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre és 2 (Kettő) év közügyektől eltiltásra ítéli. A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.176/2010/I. számú bűnjeljegyzéken

1. sorszám alatt nyilvántartott 1 db fanyelű baltát elkobozza, a
2. sorszám alatt nyilvántartott 1 db fanyelű lapát lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... né … szám alatti lakosnak. A II. számú bűnjeljegyzéken
3. sorszám alatt nyilvántartott 1 db lapátot elkobozza. Fk. ... I. rendű vádlottat külön kötelezi a bíróság 133.680.(Egyszázharmincháromezer-hatszáznyolcvan) Ft bűnügyi költség megfizetésére, ... II. rendű vádlottat külön kötelezi a bíróság 216.516.- (Kettőszáztizenhatezerötszáztizenhat) Ft bűnügyi költség megfizetésére, ... III. rendű vádlottat külön kötelezi a bíróság 207.959.- (Kettőszázhétezer-kilencszázötvenkilenc) Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg I., II. és III. rendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezi további 150.761.- (Egyszázötvenezer-hétszázhatvanegy) Ft bűnügyi költség megfizetésére a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására, az államnak. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 460/2009/23.-BTÖ. számon emelt vádat fk. ... I. rendű, ... II. rendű és ... III. rendű vádlottak ellen 1 rb. a Btk.
4. §

(2)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés I. fordulata szerint minősülő társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt, továbbá a II. rendű vádlottal szemben 1 rb. a Btk. 170. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette és 2 rb. a Btk. 195. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt. A vádirati tényállás lényege az alábbi:

1. november 15-én egy előzetes konfliktust követően - melyben rendőri intézkedésre is sor került - …, …ék által használt … számú ház bejárata előtt ... II. rendű vádlott egy baseballütővel bántalmazta ... sértettet, aki az ütést bal kezével védte ki, minek következtében a bal kéz IV. középcsontjának darabos törését, a bal kézhát felületes zúzott sebeit és a bal kéz külső oldalának zúzódását szenvedte el. A csonttöréses sérülés 8 napon túli gyógytartamú sérülés. Ezt követően II. és III. rendű vádlott bement a házba ...t keresve, előtte II. rendű vádlott szólt a fiának, I. rendű fk. ...nak, hogy az ablak közelében figyeljen. ...nek sikerült a lakásból kimenekülnie az ablakon át. Amikor az ablakon kiugrott, a kint tartózkodó I. rendű vádlott a nála lévő baltával rátámadt, ütése azonban célt tévesztve az ablak fájába csapódott. ... sértett a …telep felé kezdett el szaladni, miközben a vádlottak és gyerekkorú ... (II. rendű vádlott kisebbik fia) üldözték őt. Útközben ... elvette I. rendű vádlottól a baltát, aki ezután egy karót vett magához és azzal szaladt tovább. A menekülő ... sértettet ... III. rendű vádlott utolérte, és a nála lévő lapáttal előbb háton majd fejen ütötte nagy erővel, melytől a sértett a földre került, ahol az időközben odaérkező fk. ... I. rendű és ... II. rendű vádlott a náluk lévő eszközökkel bántalmazták, illetőleg meg is rugdosták. A további bántalmazást a mentő megérkezése akadályozta meg. A mentős a bántalmazott ...t személyi igazolványáért hazaküldte, de a kapu bejáratában ismét összetalálkozott …nal, aki hátulról újból leütötte, melynek következtében a földre került és eszméletét rövid időre elvesztette. ... II. rendű vádlott nem akadályozta meg, hogy ... sértett bántalmazásában tevékenyen részt vegyenek gyermekei, fk. ... I. rendű vádlott, illetőleg gyk. ..., s ezáltal súlyosan megszegte szülői felügyeletéből eredő kötelezettségét, veszélyeztetve mindkét kiskorú gyermekének testi és erkölcsi fejlődését is. A vádlottak együttes bántalmazása következtében ... sértett többek között három helyen a koponyacsont törését, valamint mindkét oldalt az agyállományának többszörös zúzódását, valamint keményburok alatti vérömleny kialakulását szenvedte el, mely koponyaűri sérülések közvetlen életveszélyes sérüléseknek felelnek meg. A bántalmazás és a bekövetkezett sérülés között az ok-okozati összefüggés megállapítható. A lefolytatott bizonyítási eljárás szerint ... testvérét, ...et és ... édesanyját, ...t is bántalmazták. Ezen bántalmazások a vád tárgyát nem képezték. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bíróság az alábbi tényállást állapította meg: Fk. ... I. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, élettársi kapcsolatban nem él. 10 osztály iskolai végzettséggel rendelkezik,
2. június 8-i dátummal fegyelmi eljárás során a …i …ból azonnali áthelyezésre került a …i …ba, ahol tanulmányait már nem kezdte meg. Ezután alkalmi munkát végzett önállóan, illetve édesapjával, ... II. rendű vádlottal együtt. Jelenleg erdőre jár, fakitermelésnél rakodó. Egy hónapban átlag 10-15 napot tud dolgozni, amiből napi 5-6.000.- Ft jövedelme származik. Emellett 28.500.- Ft szociális segélyt kap. Tulajdonát képezi egy 900.000.- Ft értékű ingatlan …, a … úton, amelyet a nagyapja pénzügyi támogatásával vásárolt az édesapjától. Nagyobb összegű tartozása nincs, büntetve nem volt. ... II. rendű vádlott elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van, ..., aki
3. június
4. napján született. A cselekmény idején még fiatalkorú, az eljárás idején már nagykorúvá vált fk. ... ugyancsak II. rendű vádlott gyermeke. A II. rendű vádlott házasságát a Balassagyarmati Városi Bíróság 2.P.20771/2008/
5. számú ítéletével
6. január
7. napján bontotta fel jogerősen. Mindkét, akkor még kiskorú gyermek vonatkozásában ... szülői felügyeleti joga érintetlen maradt, a vádlott a gyerekek eltartásához azt követően is hozzájárult. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, majd ács-állványozó szakképzettséget szerzett. Jelenleg munkanélküli, 28.500.- Ft szociális ellátásban részesül. Emellett szakmájába illő alkalmi munkát végez, amiből havi 50-60.000.- Ft jövedelme származik. Nagyobb összegű vagyontárgya nincs. A …,, … szám alatti házuk banki árverés alatt áll, mivel az arra 5 évvel ezelőtt felvett 6 millió Ft hitel havi 80.000.- Ft-os törlesztő részletét nem tudták fizetni. A hiteltartozás tőkerésze időközben 12 millió Ft-ra emelkedett. Emellett gépjármű hiteltartozása is van, 2 millió Ft, melyet ugyancsak nem törleszt. Büntetve ez idáig egy alkalommal volt, nevezettet a Balassagyarmati Városi Bíróság
8. november
9. napján jogerős B.405/2001/
10. számú ítéletével társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. ... III. rendű vádlott élettársi kapcsolatban él, kiskorú gyermeke nincs. Az iskola 9 osztályát végezte el, de középiskolai tanulmányait az első évfolyamon abbahagyta. Álláskeresői támogatásban részesül, melynek havi összege mintegy 30.000.- Ft. Más jövedelme, nagyobb értékű vagyontárgya, illetőleg nagyobb összegű tartozása nincs. Büntetve volt. Nevezettet a Balassagyarmati Városi Bíróság
11. július
12. napján jogerős 5.Fk.397/2008/
13. számú ítéletével a Balassagyarmati Városi Bíróság Bk.438/2007/
14. számú próbára bocsátását megszüntetve a
15. február
16. napján elkövetett testi sértés bűntette, magánlaksértés vétsége, lopás vétsége és közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ugyancsak a Balassagyarmati Városi Bíróság
17. november
18. napján jogerős 1.B.637/2009/
19. számú ítéletével a
20. július
21. napján elkövetett garázdaság bűntette miatt 20 nap közérdekű munka büntetést szabott ki. ... III. rendű vádlott enyhe fokú gyengeelméjűségben, infantilis viselkedéssel, továbbá érzelmi labilitással, kóros mértékű befolyásolhatósággal, kontrollálatlan indulatkitörésekkel, paralógiákkal jellemzett személyiségzavarban szenved, mely a cselekmény idején is megvolt, a cselekmény kialakulásához is hozzájárult, ezért közepes mértékben korlátozott volt cselekménye veszélyes következményeinek felismerésében, vagy a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. ...nál elmebetegség, tudatzavar, szellemi leépülés nincs és a cselekmény idején sem volt. A bíróság által megállapított történeti tényállás az alábbi:
22. november 15-én 18 óra 50 perckor tett bejelentés alapján 20 óra 45 perckor rendőri intézkedésre került sor .... szám alatti házánál lopási cselekmény elkövetése miatt. A II. rendű vádlott által használt házba betörtek, onnan elsősorban italokat tulajdonítottak el. A helyszíni szemle során nyomkövető kutya alkalmazására került sor, és a kutya a szagnyomot követve a ... szám alatti háznál állt meg, mely házsorban ... és családja is lakott. A megtartott házkutatás során az udvaron, a ház mögött, a rongyok alatt a gazban feltalálásra és lefoglalásra került az eltulajdonított tárgyak egy része. A rendőrség a helyszíni szemlét 22 óra 30 perckor fejezte be. Már a szemle alatt is, de a szemlét követően is az Iskola út
23. szám alatti házban lakó és pillanatnyilag ott tartózkodó személyek közül többen, ..., ..., ..., ... is megjelentek ... házánál, kiabáltak, fenyegetőztek, egyikük ismeretlen eredetű tárggyal a feltört ajtót is megdobta, még a rendőrök ott tartózkodása idején. Az I., II. és III. rendű vádlott megzavarta ...t, aki ekkor még elmenekült. A rendőrök távozását követően a II. rendű vádlott felhívta az ott lévőket, hogy most üssétek őket, majd ... II. rendű vádlott egy baseballütőt vagy egy ahhoz hasonló, felfelé szélesedő, mintegy 1 méter hosszúságú fa eszközt, fk. ... I. rendű vádlott egy baltát, míg ... III. rendű vádlott egy úgynevezett szívlapátot vett magához és azzal ismét üldözőbe vették ...t, aki az .... szám alatti házba menekült. Az eszközzel a kezében ... futott utána, és őt követte I. és III. rendű vádlott, valamint II. rendű vádlott kisebbik gyermeke, gyk. ..., akinek egy gereblye vagy egyéb botszerű tárgy volt a kezében. Az ... szám alatti házban lakó ... a II. rendű vádlott kiabálására jött ki a házból. A bejárati ajtótól mintegy 1-2 méterre II. rendű vádlott rákiáltott, hogy „Megdöglesz te is, …!” (... ragadványneve) és legalább egy alkalommal a feje felé ütött a nála lévő eszközzel. ... kezét felemelte, amelyben egy kalapács volt, így az ütés a kezét találta el. A sértett a földre is lekerült. Ez idő alatt ... bement a házba, ...t keresve, majd követte őt ... is. Ezt megelőzően ... felszólította a fiát, fk. ...t, hogy álljon az ablak alá és „Ha … kiugrik (... ragadványneve) vágd fejbe a baltával!”. Az …. szám alatti házban nincs világítás. A sötétséget kihasználva az ablaküveget helyettesítő furnér lemezt kitörve, a veréstől való félelmében ... kiugrott az ablakon és az úgynevezett …telep felé kezdett el futni. A három vádlott ekkor üldözőbe vette, és szinte egyidőben érték őt utól. Ment utánuk gyk. ... is. A vádlottak a náluk lévő eszközökkel a földre került sértettet testszerte elkezdték ütlegelni, fk. ... a nála lévő baltával, ... a nála lévő baseballütővel illetve ahhoz hasonló tárggyal, míg ... a szívlapáttal, miközben kiabáltak. ... azt kiabálta, hogy „Meg fogsz dögleni!”, míg fk. ... amikor odaért: „Most megvan a szemétláda!”. Az ütések a fejét is érték. ... a bántalmazás során egy időre az eszméletét is elvesztette. Amikor úgy gondolták, hogy már eleget kapott, s valaki szólt is, hogy most már elég, abbahagyták az ütlegelést és visszamentek a …-be. Ekkor már sérülések is látszottak rajta, a szeme be volt dagadva, az orrából jött a vér. A fején is sérülések voltak. A bántalmazást követően a sértettet a vádlottak a helyszínen hagyták, őt onnan a testvére és ... hozták el. A mentőt egy magát …nak nevező, ismeretlen személyazonosságú ember értesítette 23 óra 56 perckor. A mentő 0 óra 02 perckor ért a helyszínre, és mintegy 10 percet töltött ott. Az egyik mentős - mivel ... mondta, hogy a közelben lakik ... - elküldte a beteget a személyi igazolványáért. ... - aki ekkor is még ittas állapotban volt - az alkohol és a bántalmazás hatása miatt a mellettük lévő ház udvarára ment be, ahol ... apjáék laknak, de ... is ott tartózkodott. A III. rendű vádlott a ház bejárata előtt ismét szóváltásba keveredett ...el, majd egy alkalommal ököllel állon ütötte, minek eredményeként a sértett először fenékre esett, majd eldőlt, s eszméletét elvesztette. A mentő innen szállította a kórházba. ... sértett ... II. rendű vádlott bántalmazása következtében a bal kéz IV. kézközépcsontjának a mérsékelt tengelyeltéréssel járó darabos törését, a bal kézhát felületes zúzott sebeit szenvedte el. A kézközépcsont törés 8 napon túli gyógytartamú sérülésnek felel meg, mintegy 6 hetes tényleges gyógytartammal. Az egyéb sérülés(ek) külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamúak. ... elszenvedte még a bal tért külső oldalának tenyérnyi zúzódásával járó 8 napon belül gyógyuló sérülést, azonban az nem volt megállapítható, hogy ez a sérülés II. rendű vádlott bántalmazásával okozati összefüggésbe lenne hozható. ... sértett jobboldalt a homlokcsontnak a csontos szemüreg felső lemezére is ráterjedő törését, jobboldalt a nyakszirtcsont törését, baloldali koponyaalapi törést (piramis csont törése) szenvedte el, továbbá a fejbőr diónyi és legalább két tojás nagyságú vérömlennyel járó zúzódásait is elszenvedte, melyek valószínűsíthetően a csonttörések vetületében helyezkedtek el. ... elszenvedett továbbá agyrázkódást, mindkét oldalt az agyállománynak a többszörös (kisebb kiterjedésű, körülírt) zúzódását, baloldalt a homlok- és halántéklebeny felett keményburok alatti vérömleny kialakulását, a jobb szemtájék zúzódását és az orr zúzódását. Az enyhe fokú agyrázkódás a jobb szemtájék zúzódása, az orr zúzódása, a vérömlennyel járó zúzódások külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamú sérülésnek felelnek meg. A többi sérülés külön-külön és együttesen is 8 napon túli gyógytartamú sérülésnek felel meg. A keményburok alatti vérömleny tényleges gyógytartama 10-14 napra tehető, a többi sérülés tényleges gyógytartama külön-külön és együttesen is 6 hétre tehető. A sértett által elszenvedett koponyaüri sérülések közvetlen életveszélyes sérüléseknek felelnek meg. A sértett által elszenvedett koponyaűri sérülések (többszörös agyzúzódás, keményburok alatti vérömleny) miatt idejekorán történő szakszerű orvosi ellátás nélkül a sértett halála is bekövetkezhetett volna a fellépő nagyfokú agyoedéma következtében. A sértett sérülései és a vádlottak együttes bántalmazása között az ok-okozati összefüggés fennáll. -♦♦♦A történeti tényállás indokolása az alábbi: A törvényszék ítélete fk. ... I. rendű vádlott vonatkozásában - fellebbezés hiányában
24. március
25. napján elsőfokon jogerőre emelkedett, így a törvényszék ítéletét - a Be.
26. §

(1)bekezdésére figyelemmel - az ő vonatkozásában csak olyan mértékig indokolja, amely II. és III. rendű vádlott cselekvőségének megítéléséhez szükséges. A bíróság ez ügyben is vizsgálta a cselekmény indítékát. Azt állapította meg, hogy ... és ... bántalmazására azért került sor, mert a cselekmény napján az esti órákban ... t meglopták, s az ő feltételezése szerint ...ék voltak az elkövetők, akik még emellett rájuk is támadtak. ... … szám alatti házában november 15-én este úgynevezett bulira készült. Ehhez különféle dolgokat, köztük italokat is vásárolt. 16 óra 30 perckor helyezték el ebben az épületrészben az italokat és hazamentek, majd amikor 19 órakor lementek, akkor már fel volt törve a helyiség. Értesítették a rendőrséget, akik kutyát is hoztak, amely az … utca felé ment, ahol megtalálták a nagyobb mennyiségű italt, mely a ház végében, a ... számnál rongyokkal volt letakarva. Ez egy hosszabb épület, amelyben több lakás van. A kutatásban részt vett ... is, aki ötletet adott, hogy hová rejthették el az italokat. ... elmondása szerint ebben azért tudott segíteni, mert ő az ügy későbbi sértettjei között nőtt fel, s tudja, ismeri a gondolkodásmódjukat, kikövetkeztette, hogy hová dughatták el az italokat. Mivel a betörés felfedezése után, a rendőrség kiérkezése előtt ... már átment ...ékhez és látta őket italt fogyasztani, így utóbb nyilván arra következtetett, hogy ők lopták el az értékeit (a II. rendű vádlott előadása szerint büntetőeljárás az ügyben a lopás miatt senki ellen nem indult). A II. rendű vádlott számára különösen az volt felháborító, hogy a házban lakók kezdtek el rájuk kiabálni, őket fenyegetni, és amíg a rendőrség a szemlét tartotta, ez a folyamat akkor is tartott, valaki a korábban betört, később betámasztott ajtóhoz is dobott valamilyen tárgyat. Folyamatosan azt sérelmezte, hogy a rendőrség érdemben velük szemben nem intézkedett (nyomozati iratok 105-

1. oldal,
2. tjkv. 7-
3. oldal) A helyszínen intézkedő … rendőr főhadnagy megerősítette a II. rendű vádlott által elmondottakat, noha az ő emlékezete szerint ... volt az, akit többször rendre kellett utasítani, mert folyamatosan ment a szemle közben a két felekezet között a kiabálás. Az egyik részről ..., a gyerekei és a felesége, a másik részről ..., ..., az édesanyja, ... és a testvére, ... kiabáltak egymással. Ez utóbbiakat többször el kellett a helyszínről küldeni, hogy ne zavarják az eljárást. Megerősítette azt is, hogy valaki hozzádobott valamit az ajtóhoz. Erre ...ék botokat kaptak fel, szétosztották egymás között és kirohantak, de utána vissza is jöttek az épületbe, ekkor még nem bántalmaztak senkit. Megerősítette, hogy ...ék az eljárásuk alatt, míg ők az épületben voltak és a jegyzőkönyvet készítették, végig kiabáltak. Elmondta a tanú azt is, hogy …ék véleménye szerint …, azaz ... volt a lopás elkövetője. A rendőrség úgy hagyta el a helyszínt, hogy tettlegességre még nem került sor, de a feszültség jól érződött. (
4. tjkv. 6-
5. oldal) ... III. rendű vádlott, a II. rendű vádlott volt feleségével, ...néval történő szembesítésekor a tanú kérdésére, hogy „Ki hívott téged oda, hogy gyere verekedni?” azt a választ adta, hogy: „Hát a … mondta. Ő mondta, hogy most üssük őket, szaladjunk.” (nyomozati iratok
6. oldal) Tartalmát tekintve ezt erősíti meg ... vallomása, aki III. rendű vádlott unokatestvére, ragadványneve …, aki szintén a helyszínen tartózkodott, mivel a bulira érkezett. Elmondta, hogy amikor a rendőrök elmentek, …ék elkezdtek szervezkedni, előre kitervelték, hogy el kell majd törni a kezét és a lábát …nak. A legnagyobb hangadó ebben ... volt, azt mondta, hogy mivel betörtek hozzá, és mivel a testvérének a gyereke, és meglopta őt, ezért agyon kell ütni. Ebben még támogatta őt a nagyobb fia is, a felesége és a ... is. (nyomozati iratok
7. oldala) Aztán úgy folytatja, hogy elindultak, ki a hátsó ajtón, ..., a felesége, a nagyobbik fia és a …. Kint magukhoz vettek karót, ásót, lapátot, magyarul felfegyverkeztek és mentek keresni a …t. Mindezen vallomásokból tehát az állapítható meg, hogy a betörés kapcsán ... ban az a meggyőződés alakult ki, hogy annak elkövetője .... Hiába ment az udvarukig a nyomozó kutya, hiába találták meg a ház közelében, a másokkal együtt használt közös udvarban az ellopott tárgyak egy részét, a rendőrség nem intézkedett, nem állította elő őket, sőt, még ...ék léptek fel támadólag. Ennek hatására alakult ki benne az a szándék, hogy a fentiek miatt elégtételt vegyen. ... szerint ugyanakkor a bántalmazás oka az volt, hogy ő tartozott ... nak 30.000.- Fttal, mintegy kocsmai hitelként. Abból 15.000.- Ft-ot ki is fizetett, de aznap, amikor megverte, szólt neki, hogy estig adja meg a tartozást, mert szüksége van pénzre, ha nem, akkor hoznak rájuk embereket és kapni fog. (nyomozati iratok
8. oldala) A bíróság a sértettnek ezt az állítását nem fogadta el, hiszen nyilvánvalóan nem ez volt a bántalmazás indoka. Azt, hogy rendőri intézkedésre került sor, és a nyomozó kutya az …. szám alá ment, lefoglalások történtek, valamint a későbbi sértettek részéről inzultus érte a vádlottakat, megnyugtatóan bizonyítja a nyomozati iratok
9. oldalától található, a lefoglalást is rögzítő szemlejegyzőkönyv, illetőleg a vádlottak előadása mellett a helyszínen intézkedő … főhadnagy vallomása is. Mindezeken túlmenően meg kell állapítani, helytálló és lényeglátó volt ... kihallgatását végző rendőrtisztnek a sértetthez intézett kérdése, miszerint ha ... állítása szerint ő tartozott pénzzel ... nak, akkor mi oka volt II. rendű vádlottnak arra, hogy bántalmazza a mostoha apját, ...t, a húgát, ...et, illetőleg az édesanyját, ...t. Erre a tanú nem tudott választ adni. Az is azt bizonyítja, hogy nem lehetett a bántalmazás oka az adósság, hogy ... önmaga előadásával is ellentétbe keveredett, amikor a nyomozati vallomása szerint a tartozás kérése és a veréssel fenyegetés a bántalmazás napján történt, ugyanakkor a tárgyaláson az események után 2 és fél évvel határozottan állította, hogy ez a fenyegetés az események előtt 1-2 héttel történt, és a nyomozati vallomás elétárása után is emellett tartott ki. Ezen ellentmondást és a fent kifejtetteket mérlegelve a bíróság ezen sértetti előadást nem fogadta el. A rendőrök távozását követően tehát eszközökkel a kezében ... után indult ... II. rendű, fk. ... I. rendű és ... III. rendű vádlott, valamint velük tartott gyk. ..., a II. rendű vádlott kiskorú gyermeke is. A III. rendű vádlottnak volt olyan előadása a nyomozás során, miszerint ... embereket hívott a helyszínre és azok is velük tartottak a bántalmazás során. Az eljárás egyéb bizonyítékai azonban ezt egyértelműen nem támasztották alá. Az eljárás későbbi részében már teljes volt, úgy a sértett, mint a vádlottak részéről az egyetértés atekintetben, hogy ... bántalmazásában hárman vettek részt. ... korábbi előadására a tárgyaláson magyarázatot is ad, miszerint már nem tudja, miért mondta az első kihallgatásán azt, hogy idegenek ütötték …t, nem akar hazudni, segíteni akart ...éknak (
10. tjkv.
11. oldal). Arról is beszámolt, hogy ...ék felhívták a figyelmét, úgy mondja el a történéseket, hogy nekik is jó legyen, és arról is tájékoztatták, hogy ebből eredően milyen büntetést kapnának. Ezt akkor mondták, amikor rendőrségi kihallgatásról mentek hazafelé. (
12. tjkv.
13. oldal) Az eljárás során az nem volt megállapítható, hogy a II. rendű vádlott kifejezetten felszólította volna I. rendű vádlottat, esetlegesen gyk. ...t, hogy tartsanak vele, de ezt eltűrte, sőt - a később részletezettek szerint - I. rendű vádlottnak még utasítást is adott. A szakértő úgy fogalmazott, hogy jelen esetben elindult a cselekménysor, a feszültség fokozódott, az agresszió gyűlik, majd kisül és ennek során mérlegelés nélkül belesodorva az eseményekbe történt meg a gyerekek bevonása. ... I. rendű vádlott, továbbá volt felesége, ...né is tagadták, hogy gyk. ... a cselekménynél jelen lett volna, vagy eszköz lett volna nála. Azt a vallomások alapján a bíróság szerint sem lehet megállapítani, hogy a gyermekkorú személy a bántalmazásban részt vett volna, azonban, hogy az elkövetőkkel tartott és eszközt vitt magával, azt számos vallomás bizonyítja. Ezek az alábbiak: ..., ... testvére (ragadványneve …) nyomozati vallomása szerint azt látja, amikor többen különböző szerszámokkal rátörnek ... házára, a felsorolásban a három vádlott mellett ...t is említi ...ként. (nyomozati iratok
14. oldala) Ezt követő oldalon még azt is hozzáteszi, hogy a kisebb gyereknél egy vasdarab volt. Folytatólagos kihallgatása során úgy pontosítja, hogy vascső vagy fakaró féleség volt nála. Végig a helyszínen volt az eseményeknél ... is, aki szerint az …ék háza előtt látta …t (... ragadványneve) és többek között ott volt még … nagyobbik és kisebbik fia, a kezében egy akácfa darabot látott. Újra megismétli, hogy a ... kisebbik fiánál egy karó volt. (nyomozati iratok 411., 417.,
15. és
16. oldal) Ő is futott ... után, az apjával, ...nal és a testvérével. ... a tárgyaláson is megerősíti, hogy ... is ott volt a helyszínen, és úgy emlékszik, mintha lett volna valamilyen eszköz is a kezében, de azt nem használta, az anyjával volt. (
17. tjkv.
18. oldal) A sértett előadása szerint is ott volt a bántalmazásánál ... kisebbik fia és egy vasgereblye volt nála. (nyomozati iratok
19. oldala) ... ezt a vallomását a tárgyaláson is fenntartotta (
20. tjkv. 27-
21. oldal). ... szerint is velük volt ..., együtt rohantak ki a házból, ezt a tárgyalás során is fenntartja. (nyomozati iratok
22. oldala,
23. tjkv.
24. oldal) Sőt, még ... II. rendű vádlott első vallomása szerint is, amikor kirohantak a házból, velük tartott a kisebb gyereke is, aki egy söprűt fogott és elkezdték együtt ...éket zavarni. (nyomozati iratok
25. oldal) Annyit még a tárgyaláson is elismert ... , hogy … is szaladt utánuk. (
26. tjkv.
27. oldal) Mindezen vallomások alapján azt ugyan nem lehetett megállapítani, hogy a gyermekkorú személy a bántalmazásban részt vett volna, és vád hiányában ez nem is volt a büntetőeljárás célja, de a fent ismertetett vallomások alapján az megállapítható, hogy az apjával együtt a sértett után szaladt, eszközzel a kezében, és közeli szemtanúja volt az eseményeknek. ... nyomozati vallomása és a tárgyaláson előadottak szerint is II. rendű vádlott kólát ígért neki, valamint pénzt, hogy verje meg …t, de ebből csak a kólát kapta meg. Ezt a tárgyaláson is megerősítette. ... viszont ezt következetesen tagadta. (nyomozati iratok
28. oldala,
29. tjkv.
30. oldal,
31. tjkv. 10-
32. oldal) Ennél nagyobb a valószínűsége, hogy ... az elmeorvos szakértői véleményben is megállapított sodorható személyiségéből, jelleméből adódóan korábbi, sértettektől elszenvedett bántalmazása miatt revansként is, szívesen részt vett a cselekményben. Az elmeorvosszakértő a tárgyaláson kifejtette, hogy személyisége az indulati oldalról nagyon erősen érzelemvezérelt. Indulatait nem tudja mentálisan visszafogni, az indulatai vezérlik az ő személyiségét. Ezek a személyiségzavarának jellemzői. Az akarati életében könnyű sodorhatóság jellemzi. Ő nem törekszik dominenciára, nem lesz vezéregyéniség, de könnyen, gondolkodás nélkül sodorható, könnyű őt a cselekménybe belevinni. Ha látja, hogy verekednek, akkor szinte anélkül, hogy eleve felfogja, hogy miről is van szó, kell-e verekedni, dönt, másnak a pártjára állhat. Akkor is belesodródik, ha az a hibás, akinek a pártjára állt. Az események tehát viszik magukkal és ha figyelembe vesszük, hogy a vádbeli események előtt mintegy egy héttel …on, az úgynevezett … kocsmája előtt 4-5 ember, ... és testvérei bántalmazták, a földre került, szétszakadt a pólója, megkönnyítette döntését a cselekményben való részvételre. Ezt ő maga sem zárta ki a tárgyaláson. (
33. tjkv.
34. oldal) Annak meghatározása, hogy milyen ütőalkalmasságok voltak az elkövetőknél, szintén hosszabb elemzést igényel a bíróságtól, az ellentétes előadások miatt. A bizonyítékok mérlegelésével a törvényszék azt állapította meg, hogy ... II. rendű vádlottnál a cselekmény elkövetésekor egy baseballütő vagy ahhoz hasonló botszerű tárgy, fk. ... I. rendű vádlottnál egy balta, míg ... III. rendű vádlottnál egy úgynevezett szívlapát volt, amely megnevezés a lapát formájára utal. A II. és III. rendű vádlottól több előadási is elhangzott, hogy ... nál a cselekmény elkövetése közben többféle eszköz volt. A II. rendű vádlott vallomása szerint, amikor első alkalommal ...ék után kirohant, akkor egy fél méteres ablakkeret karót vett magához, de amikor ...t bántalmazta, akkor már karó vagy csákánynyél volt nála (nyomozati iratok
35. oldala) A tárgyaláson is tesz ilyen tartalmú vallomást, miszerint először deszka, utána nyél, majd akáckaró volt a kezében. (
36. tjkv.
37. oldal) ...nak is van ilyen tartalmú vallomása, miszerint a II. rendű vádlottnál baseballütő, karó, majd csákánynyél volt, míg I. rendű vádlottnál lapát, balta, illetve bot, természetesen nem egyidejűleg. (nyomozati iratok
38. oldal) Ugyancsak ... vallomása szerint a II. rendű vádlott ... kezét csákánynyéllel törte el, de amikor először kiment, sodrófa-féleség volt nála. A … ragadványnevű ..., ... testvérének első, a rendőrök által a helyszínen jelentésben rögzített vallomása szerint faütő volt II. rendű vádlottnál, majd a nyomozás során 4-5 cm vastag, 1-1,2 méter hosszú karóról beszél. (nyomozati iratok 74.,
39. oldala) ... másik előadása szerint a „nyújtófaszerűség” ismételten felmerül vallomásában (nyomozati iratok
40. oldala), de itt le is írja, hogy külsőre milyen kinézetű tárgyra gondol, ami vékony volt, utána vastagodott, fából készült. ... baseballütőnek nevezi ezt a tárgyat, amit ... bántalmazása közben látott az ablakon kinézve, ahová menekült. Szintén elmondja, hogy az elején vékony, majd később vastagodott. (nyomozati iratok
41. oldal,
42. tjkv.
43. oldala) ..., akit II. rendű vádlott bántalmazott is, szintén baseballütőnek nevezi a tárgyat, hozzátéve a leírást is, olyan volt, mint a tv-ben, az egyik vége vastagabb, a másik vékonyabb. (
44. tjkv.
45. oldal) A sértett rokonságához tartozó ... is végig a helyszínen volt, ő is az ... szám alatt tartózkodott. Amikor a nyomozó hatóság közvetlen az esemény után meghallgatja és nyilatkozatát jelentésben rögzíti, az intézkedő rendőrnek a tanú egy faütőről beszél, amit a nyomozás során fekete ütlegnek nevez. (nyomozati iratok
46. oldala,
47. oldala) A bíróság megítélése szerint ... mellett az egyik leghitelesebb, semmilyen irányba nem elfogult tanúvallomást ... tette. ... a nyomozás során még baseballütőről is beszél, de a tárgyaláson pontosításra kerül, hogy ő a rendőrségi kihallgatás közben is csakúgy, mint végig a bírósági kihallgatás során az ún. „bim-bam ütő” kifejezést használta, ugyanis ő ezt a bizonyos tárgyat, ami II. rendű vádlottnál volt, így nevezte. A rendőr mondta, hogy ez baseballütő lehetett, ezért került ez a kifejezés is a nyomozati jegyzőkönyvébe. Erről a tárgyról leírja, hogy olyan, mint egy nyújtófa, 4060 cm-re teszi a hosszát, hengeres fadarab és furcsa hangja volt, amikor ütöttek vele, mintha csengett volna. (nyomozati iratok
48. oldala,
49. tjkv. 9.,
50. oldal) Amikor a bántalmazás után …ék (... ragadványneve) jöttek visszafelé, a II. rendű vádlottnál látta ezt a bim-bam botot, de erre nem csak a tárgyaláson, hanem már a nyomozás során is hivatkozott. (nyomozati iratok
51. oldala,
52. tjkv.
53. oldal) Ezeket a vallomásokat értékelve a bíróság álláspontja szerint az a következtetés vonható le, hogy II. rendű vádlottnál a cselekmény elkövetésekor egy henger alakú, mintegy 0,5-1 méter körüli tárgy volt, amely fokozatosan vastagodott. A tárgy alakját többen leírják, ..., ..., ... és ... is. A legtöbb tanú ilyen formájú tárgyat látott a II. rendű vádlottnál. Az teljesen értelmetlennek tűnik és csaknem kivitelezhetetlennek is, s valójában magyarázat sincs rá, hogy a kiindulási eszközöket mi okból és főleg mi módon kellett, illetve lehetett volna cserélgetni. Már-már komikusan hat ... állítása, hogy ... volt felesége, ... né osztogatta az eszközöket. Nyilván másik eszközt akkor kellett volna magához venni, ha az előző eltörik vagy elhagyja. Erre azonban adat nincs, arra van adat, hogy az első eszköz, amire ...ra a II. rendű vádlott lesújtott, az nem törött el. Nincs tehát ok annak a leváltására, és ez nem is történt meg, figyelemmel ... vallomására, aki az ... bántalmazásából visszatérő vádlottaknál, köztük ... nál is a visszatéréskor is ugyanazt az eszközt látta, mint ami korábban nála volt, nevezetesen a bim-bam ütőt. Ugyanez állapítható meg fk. ... I. rendű vádlott esetében is. Ahogy ezt a bíróság II. rendű vádlottnál kifejtette, I. rendű vádlottnak ugyancsak nem volt oka a baltát lecserélnie másik eszközre. A vádlotti vallomás, illetve az I. rendű vádlott édesanyja, ... né vallomása szerint ... elvette a baltát a fiatalkorú vádlottól, amikor II. és III. rendű vádlott bement a házba ... után, nehogy azzal kárt okozzon. A vádbeli cselekményt követően ... elhalálozott. Ezzel szemben - igaz, hogy a bíróságnak már nem állt módjában a tanút kihallgatni, de annak nem volt eljárásjogi akadálya, hogy vallomását tárgyalás anyagává tegye - a tanú éppen arról nyilatkozik, hogy amikor ... kiugrott az ablakon, fk. ... is utána szaladt, kezében a baltával. (nyomozati iratok
54. oldal) Ebből pedig az is következik, hogy ... a korábbi, I. rendű vádlotti, illetőleg ...né tanú vallomásával szemben, nem vette el a baltát a fiatalkorú terhelttől. Ez egy lényeges mozzanat lett volna az ügyben, így alig két hónappal az események után erre ő maga, aki a baltát elveszi is nyilván emlékezett volna, és oka sem volt arra, hogy ezt elhallgassa. Ezt az álláspontot erősíti ... vallomása, miszerint amikor ... bántalmazásából visszafelé jöttek a terheltek, fk. ...nál akkor is ott volt a balta. ... ki is hangsúlyozza, hogy ő nem látott olyat, hogy valaki elvette volna a …tól a baltát, nála volt és visszavitte a kocsmába magával. (nyomozati iratok
55. oldala,
56. tjkv. 14-
57. oldala) Ez pedig azt jelenti, hogy az elkövetéskor I. rendű vádlottnál a balta volt. Az eszköz megítélésénél lényegében a legkönnyebb helyzetben a törvényszék III. rendű vádlott esetében volt. Az nem volt kérdés, ezt vallotta következetesen III. rendű vádlott is, és ezen vallomását sem a vádlott-társai, sem a tanúk nem vonták kétségbe, hogy a cselekmény elkövetésekor lapátot használt. Pusztán az merült fel kérdésként, hogy ez a lapát a rendőrség által ...éknál lefoglalt lapát, avagy később, általa átadott és ugyancsak lefoglalt ún. szívlapát volt. (A bíróság megjegyzi, hogy az ügy megítélése szempontjából - figyelemmel a később kifejtett orvosszakértői véleményben írtakra is - ez a kérdés az ügy megítélése szempontjából tényleges jelentőséggel nem bír, de a lefoglalt tárgyak további sorsáról dönteni kell.) ... állítása szerint ... az ő lapátját vette magához. Ezzel szemben ... állította, hogy a saját tulajdonát képező szívlapát volt nála. Meg is magyarázta, hogy a lapát úgy került a ... szám alá, hogy ezzel egy héttel előtte földmunkát végeztek. A másik lapát is ott volt, az az ...é. Elmondása szerint amikor ...nétól a lefoglalás történt, a rendőrök áthívták a klubhelyiségbe, akkor rámutatott egy lapátra, de nem tudta biztosan, hogy volt-e valakinél az a lapát. Nála a szívlapát volt. A bíróság mérlegelése szerint elsősorban annak a személynek kell tudni, hogy milyen eszköz volt nála, aki azt használta. Ez pedig III. rendű vádlott volt, így a törvényszék azt állapította meg, hogy a cselekmény elkövetésekor III. rendű vádlottnál a tőle lefoglalt ún. szívlapátot használta a cselekmény elkövetésének eszközeként. (
58. tjkv.
59. oldal,
60. tjkv.
61. oldal,
62. tjkv.
63. oldal) A vádlottak tehát a fenti eszközökkel felszerelkezve ...t üldözték, így jutottak el az ... szám alatti házig. ... II. rendű vádlott kiabálására lépett ki ... a házból. ... II. rendű vádlott a tárgyaláson az ezután kialakult helyzetet az alábbiak szerint adta elő a tárgyaláson: „Futottunk és akkor találkoztam a …sal az … úti házuk bejárata előtt. Ott a kezében volt egy kalapács és egy kés, én ordítottam rá, hogy tegye le ezeket. Nem tette le, hanem meg akart engem ütni, és ekkor ütöttem rá a kezére. Ha nem akart volna megütni, meg nem akart volna nekem támadni, akkor nem is tettem volna. Én nem azzal a szándékkal mentem neki, hogy megverem, meg agyonütöm. Ha ezt akarom tenni, akkor nem a kezére ütök, hanem a fejére. Én csak önvédelemből tettem. A ... akkor már ott volt a ház előtt, én pedig a ... után szaladtam. ...nak a bal kezére ütöttem. Azt nem tudom, hogy a kezét hogyan tartotta, feltette a kezét, hogy támad vele. A bal kezében volt a kalapács és azzal szeretett volna ütni felém, és akkor csaptam rá a kezére.” (
64. tjkv. 8-
65. oldal) Ezzel szemben nyomozati kihallgatása során még azt mondta, hogy: „... közben beszaladt a házba, az ajtó előtt ott keménykedett ... (…), egyik kezében egy kalapács, a másikban egy kés volt talán. Jött felém, akkor háromszor ráütöttem az oldalára a nyéllel és a kezéből kicsavartam a kést.” (nyomozati iratok
66. oldal) A II. rendű vádlott tehát egyik alkalommal támadóként állítja be ...t, akinek a kezére ütött, majd korábbi kihallgatása szerint az oldalára, és a kést is ki kellett csavarni a kezéből. Ezzel szemben a rendelkezésre álló egyéb vallomások szerint ... nem tett semmi olyan jellegű mozdulatot, amit támadásnak lehetett volna vélni. Ilyen magatartást még az ... érdekeltségi köréhez tartozó fk. ... I. rendű vádlott sem látott, aki közvetlenül a II. rendű vádlott mögött haladt. A tárgyaláson tett vallomása szerint ... csak ott állt az utcán és fogta a kezében a kést és a kalapácsot, olyat nem látott, hogy ment volna az apja felé késsel és kalapáccsal, csak hadonászott vele. (
67. tjkv.
68. oldal) ... III. rendű vádlott még az a személy, aki olyan tartalmú vallomást tett, hogy ... deréktájban jó nagy erővel ütötte meg ...t, aki ekkor oldalára esett. (nyomozati iratok
69. oldal) ... olyan tartalmú vallomást is tett, hogy ... egyszer ütötte meg ...t, aki ettől elesett. A II. rendű vádlott nem ütötte tovább, erre a tárgyaláson így emlékezett, de azt már nem tudta megmondani, hogy a derekán ütötte meg vagy máshol ütötte ...t. (
70. tjkv.
71. oldal) A későbbi vallomásai alapján megállapítható, hogy ... III. rendű vádlott valójában szemtanúként nem kerülhet szóba ... bántalmazásánál. A tárgyaláson azt mondja, hogy: „Valószínűleg amikor az ... beszaladt a házba, ... akkor jött ki kalapáccsal meg késsel, ott állt az ajtóban, akkor jött kifelé, nem hallottam semmit, hogy mit mondtak egymásnak, mert én is beszaladtam. Amikor én beszaladtam a házba, akkor ... már feküdt, mert leütötte őt ... . Nem láttam, hogy mi történt közöttük. Úgy tudom, hogy deréktájon ütötte meg őt. Az ütés hatására esett a földre .... Miután ... földre került, azt követően én nem láttam, hogy ütötte-e még őt valaki. (
72. tjkv.
73. oldal) Ezen vallomás alapján tehát az is kétségbe vonható, hogy III. rendű vádlott látta volna ... bántalmazását. Az ügy sértettje, aki nyilván, mint a cselekmény elszenvedője, így olyan személy, aki leginkább maradandó emléket szerzett a bántalmazásról, már első kihallgatásán az alábbiakat nyilatkozta: „Kimentem a ház elé, mert azt hallottam, hogy azt kiáltja valaki, hogy gyere ki .... Amikor kimentem a ház elé, akkor már ütött is ...i lakos. ... kezében egy baseballütő volt és azt kiabálta, hogy „Te is meg fogsz dögleni …!” és már ütött is. A fejemre célzott, de nekem annyi lélekjelenlétem volt, hogy a bal kezemet a baseballütő és a fejem közé tegyem. Én kiabáltam neki, hogy hagyd abba. Én ekkor már a földön feküdtem, majd engem többet nem is bántott ....” (nyomozati iratok
74. oldal) ... ezen vallomása szerint az ütő is eltört és ... tárgyaláson tett vallomása szerint is az ütésnél eltört a léc, azonban ezt a tárgyaláson ... úgy módosítja, hogy az ütés hatására leült és az ütő nem tört el, ilyet a tanúk sem láttak. Nyilvánvaló, hogy egy baseballütővel akkora ütést kellett volna mérni ahhoz, hogy eltörjön, ami lényegesen nagyobb sérüléssel jár. (nyomozati iratok
75. oldal,
76. tjkv.
77. és
78. oldal) A sértett a tárgyaláson is fenntartotta, hogy ... kiabálására ment ki, aki fejbe akarta őt ütni azzal a felkiáltással, hogy „Te is meg fogsz dögleni …!” és már ütötte volna fejbe a baseballütővel, de a kezét felemelte és arra ütött rá. A keze azonnal eltört, az ütő nem tört el. A továbbiakban is megerősíti, hogy a bal kezét találta el az ütés. A vádlott a fejét akarta megütni, de feltartotta a kezét és arra ütött rá. Megerősíti, hogy ...tól csak egy ütést kapott az ütővel. A sértett először még tagadta, hogy a kezében bármi lett volna, később ... vallomásának hatására elismeri, hogy egy kalapács lehetett a kezében, mivel későn érkezett haza, pakolta össze a szerszámokat, nagy hangokra lett figyelmes, lehetséges, hogy amikor kiment, a kezében volt kalapács. ... abból gondolta, hogy ...nál kalapács lehetett, hogy amikor elmentek a helyszínről ...ék, ott maradt egy kalapács a földön. Azt is hozzátette, hogy azt nem hiszi, hogy kiesett a kalapács ... övéből, mert a kalapács nem ott volt, ahol megütötték a sértettet, ahol elesett, hanem a pad mellett volt a kalapács. Ő azonban nem látta, hogy a sértett kezében volt-e kalapács. (
79. tjkv. 8-
80. oldal) ..., ... testvére szerint is ... bántalmazta ...t, ... ütötte meg őt baseballütővel. Többször ütötte meg, vagy tízet ütött rá. Mindenhol ütötte, az oldalát, kezét, lábát, ahol érte. A többiek nem bántották ...t.” (nyomozati iratok
81. oldal) ... tanú is szemtanúja volt az eseményeknek, elmondja, hogy a kiabálásra jött ki , ..., aki egyből kapott egy ütést ...tól, aki felkiáltott, hogy „Te is”, majd elkezdte ütni ...t. ...ra többször, legalább ötször ráütött, az ütés a fejre és testre ment. Az ütőt minden ütés során a feje magasságába emelte és onnan sújtott le. Ezt a tárgyaláson is megerősíti, miszerint ... kinyitott az ajtót, és ahogy kilépett megállt, II. rendű vádlott elkezdte ütni, egy fadarabbal fejmagasságban ütötte. Védekezett ..., védte a fejét kezével. Úgy gondolja, hogy ekkor érhette a kezét az ütés. A tárgyaláson is úgy emlékezett hogy háromszor-négyszer ütötte meg a fejét ..., mert oda célzott és a hátát is megütötte. Ahogy látta, jó erősen megsuhintotta. Ezektől az ütésektől ... összeesett. ... a vádlottak üldözése elől menekült be az … szám alá, ahol ... is lakott. Amikor ...t megtámadták, ... a ház ablakából nézte végig. Elmondása szerint ... az ütés közben feltette a kezét, segítségért kiabált. Azt látta, hogy ... ... kezét ütötte meg és többször ütött. (
82. tjkv.
83. oldal) Mindezen vallomásokat mérlegelve tehát az állapítható meg, hogy ... ... ragadványnevét kiabálva hívta őt ki a házból, de ... jött ki, egyik kezében kalapács is volt. A vallomásokból arra nem vonható le következtetés, hogy ... támadólag lépett volna fel II. rendű vádlottal szemben, ellenben II. rendű vádlott ...ra támadt a nála lévő baseballütővel, a feje felé ütött. A sértett hogy ezt kivédje, kezét feltette és a II. rendű vádlott ütése következtében bal keze ekkor törött el. A vallomások ellentmondóak atekintetben, hogy hány ütés érte ...t. A II. rendű vádlott is több ütést ismert el, és a tanúk közül is beszélnek több ütésről, de a sértett elmondása szerint őt csak egy ütés érte ... részéről. Az orvosszakértői vélemény szerint ... sértett a balkéz IV. középcsontjának a mérsékelt tengelyeltéréssel járó darabos törését, a bal kézhát felületes zúzott sebét szenvedte el. Ezek a sérülések nem zárják ki, sőt, inkább valószínűsítik, hogy egy erőbehatás során jöttek létre, a zúzódás helyét figyelembe véve kicsi a valószínűsége, hogy az ütések mindig ugyanott találják el a sértettet. Így tehát a törvényszék azt állapította meg, hogy ... sértettet ... II. rendű vádlott részéről a baseballütővel a védekezés közben felemelt kezén legalább egy ütést érte, amely a csonttöréses és zúzódásos sérülést okozta. ... a
84. április 7-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kezét meg akarták műteni, mert az egyik csont hátrébb van csúszva, de ő ebbe a műtétbe nem egyezett bele. A kórházban gipszet tettek rá, akkor mondták, hogy ha hozzájárul, megműtik, de végül is a műtétből nem lett semmi. (
85. tjkv.
86. oldal) Az orvosszakértő személyes vizsgálatot követően is úgy nyilatkozott, hogy ugyan látható, hogy nem az anatómiai helyzetében forrt össze a csont, de ez maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást nem eredményez. A kézfunkció teljes, tehát semmiféle károsodás nem alakult ki, nincs munkaképesség csökkenés. (
87. tjkv.
88. oldal) A szakértő megállapította azt is, hogy a kézközépcsont törés 8 napon túli gyógytartamú sérülésnek felel meg, mintegy 6 hetes tényleges gyógytartammal, a többi sérülés külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamú. A leletek alapján a szakértői vélemény még tartalmazza, hogy ... sértett elszenvedte a térd külső oldalának - a vádiratban ez tévesen úgy jelenik meg, hogy a bal kéz külső oldalának - tenyérnyi zúzódását. A szakértői vélemény még arra is utal, hogy a sértett által elszenvedett sérülések eleséses ütődésre nem utalnak. Az eszközöket számba véve a szakértő úgy foglal állást, hogy a térd külső oldalán leírt sérülés keletkezhetett a sértett által előadott módon a bűnjelként lefoglalt balta fokával való közepes erejű ütéstől is. Ezen sérülés létrejöhetett azonban baseballütővel való közepes erejű ütéstől is. Tekintettel arra, hogy az eljárás során olyan bizonyíték nem merül fel, miszerint ... térdsérülését ... II. rendű vádlott okozta volna, hiszen a sértett oldalára való ütés semmiképpen nem azonos a térd külső oldalának bántalmazásával, a bíróság II. rendű vádlott felelősségét e sérülés okozásával kapcsolatban nem állapította meg. Ugyanakkor arra merült fel adat a sértetti vallomás alapján, hogy e sérülés valószínű okozója fk. ... I. rendű vádlott volt, de vád hiányában nem foglalt állást a bíróság I. rendű vádlott etekintetben fennálló esetleges felelőssége kérdésében. ... ... általi bántalmazását követően a támadók berohantak a házba, elsőnek ... III. rendű, majd utána ... II. rendű vádlott. (
89. tjkv.
90. oldal) A házban ...t keresték. ... sértett testvérének, ...nak a vallomása szerint fk. ... az ablak alatt állt és várta, hogy ... mikor ugrik ki vagy az ablakon vagy az ajtón. Ahogy a testvére kiugrott az ablakon, fk. ... sújtott feléje a balta élével, de nem érte el, csak a levegőbe suhintott, mert ... előbb ugrott ki az ablakon és erre nem számított fk. .... (nyomozati iratok
91. oldala) ... kettő nappal az események után rögzített nyomozati vallomása szerint hallotta, amint az ő bántalmazását követően ... azt mondta a nagyobbik fiának, hogy legyen ott az ablak előtt, és ha a ... kiugrik az ablakon, akkor üsse le baltával őt. Ezután rúgta be a házának az ajtaját és ment be. ... kiugrott a ház ablakán, de … (helyesen …) nem találta el őt, mert az apósa, … valamit szólt ...nak és az rá figyelt. Az I. rendű vádlott a baltával suhintott ... felé, de nem találta el. (nyomozati iratok
92. oldala) A tárgyaláson ... már vallomását úgy módosította, hogy nem hallotta II. rendű vádlott felszólítását, miszerint a fiát az ablak alá küldte, ezt csak valakitől, talán az apósától utólag hallotta. (
93. tjkv.
94. oldal) A sértett, ... vallomása szerint is … (ami II. rendű vádlott ragadványneve) szólt a fiának, …nak, hogy itt van a balta, álljál az ablakhoz, mert biztos ott fog kiugrani. Ekkor rá gondolt. Annyit mondott még …, hogy ha kiugrik, vágd le a fejét. ... úgy döntött, hogy mégis kiugrik az ablakon, de egyből el is esett. A ... fia ütött felé, és akkor látta, hogy valóban balta van a kezében, amivel nem találta el. (nyomozati iratok
95. oldala) ... III. rendű vádlott ekörben is igen csapongó vallomást tett. A tárgyalás első részében még azt állította, hogy hallotta, amikor a házba beszaladt, hogy ... mondta …nak, hogy álljon oda az ablak alá és vágja le a fejét ...nak, ha kiugrana az ablakon. Ezt még azelőtt kiáltotta oda ...nak, mielőtt a házba bement volna. … oda is állt az ablak elé. Ő ugyan nem látta, de mondták sokan, hogy ott állt az ablak alatt. Ugyanezen tárgyalásnak későbbi részén még állította, hogy valóban hallotta, hogy ... mondta a …nak, hogy álljon az ablak alá és vágja el a nyakát ......nek, ha kiugrik az ablakon. Ezt ugyan a nyomozás során nem mondta, de ez azért volt, mert mondták ...ék, hogy úgy mondja el, hogy nekik is jó legyen, elmondták neki, hogy milyen büntetést kaphatnak ebből. Szintén ezen a tárgyaláson nem sokkal utána vallomását ismét módosítva már azt adta elő, hogy mindezt mástól hallotta. Nem úgy volt, hogy ő a házban bent volt és onnan hallotta, hogy ... mit mondott, neki ezt tanúk mondták el, nem hallotta a saját fülével, hogy álljon az ablak alá, ezt nem is látta, hogy ... ott állt az ablak alatt. A tanúk, akiktől ezt hallotta, az édesanyja, ..., …, ... valamint ....... (
96. tjkv. 20., 25.,
97. oldal) Ezzel szemben a nyomozás során ... tanú állította, hogy mielőtt ... berúgta volna az ajtót, odaszólt a fiának, ...nak, hogy úgy is itt fog az ablakon kiugrani ..., és amint kiugrik onnan, vegye le a fejét a baltával. ... erre semmit nem mondott, csak fogta a baltát a kezeivel és állt az ablak előtt. Mögötte akkor ott állt .. bácsi is, aki mondta ...nak, hogy „Gyerek, ha mégis kiugrik az ablakon az ..., nehogy belevágd a baltát, mert hiába vagy fiatalkorú, akkor is bezárnak ezért!”. (nyomozati iratok
98. oldala) Ugyanitt folytatta még a vallomását, hogy lehet, hogy a ...nak ez vette el a figyelmét, mert .. beszédje közben hallották, hogy az ablakon lévő nejlon suhog és ugrik ki onnan .... egyáltalán nem is suhintott a kezében lévő baltával ekkor ... felé, csak fogta a kezében a baltát. A tárgyaláson is így tartotta fenn a vallomását, miszerint ...t az édesapja az ablak alá állította, mondván, hogy ... máshol nem tud kimenni, csak az ablakon kimenekülni, s mondta az ..., hogy le kell venni a fejét abban a pillanatban, amikor ki akar ugrani az ablakon. Ő viszont olyat nem látott, hogy ... suhintott volna a baltával. Kijelentette, hogy ilyen nem volt, mert akkor azt látnia kellett volna. (
99. tjkv.
100. oldal) ...... tanú már csak onnan látta az eseményeket, hogy fk. ... baltával a kezében az ablak alatt állt. Ő hívta fel I. rendű vádlott figyelmét, hogy ha ... az ablakon kiugrik és az I. rendű vádlott agyonüti, van fiatalkorúak börtöne is és őt lecsukják. Erre a gyerek odament az anyjához. Kijelentette, ő olyat nem látott, hogy az I. rendű vádlott … irányába suhintott volna, csak azt, hogy amikor ... kiugrott az ablakon, I. rendű vádlott is utána szaladt, kezében a baltával. (nyomozati iratok 506-
101. oldal) A helyszíni szemle fényképfelvételein az látható, hogy az ablak furnér lemezei kihajlított állapotban vannak. A tanúk úgy nyilatkoztak, hogy ... ott ugrott ki, azonban a szemle annak ellenőrzésére már nem terjedt ki, hogy az ablaktokban baltától eredő vágásnyom látható-e avagy sem. (nyomozati iratok
102. oldala) Az eljárás során ... II. rendű vádlott tagadta, hogy felhívást adott volna I. rendű vádlott számára és I. rendű vádlott is ugyanezt állította. A törvényszék álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen alátámasztották, hogy I. rendű vádlott azért állt az ablak alá - és hogy ott állt baltával a kezében, ezt valamennyi tanúvallomás megerősítette - mert erre II. rendű vádlottól kapott utasítást. A tanúvallomások erre is kiterjedtek. Pl. ..., ...előtt is ismert volt az I. rendű vádlott szándéka, erre pedig önmagában fk. ...k ... magatartásából (ablak alatt áll) még nem vonható le egyértelmű következtetés, a felszólításnak is el kellett hangoznia. Azt azonban nem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy az utasításnak megfelelően az I. rendű vádlott ... irányába sújtott volna. Ezt az erősen ittas állapotban lévő sértett, aki a furnér lemezt kiütve, az ablakon a sötétbe ugrik kifelé, és elesik, valamint az érdekeltségi körébe tartozó testvére vallotta, míg a további tanúk ebben elbizonytalanodtak. A szemle sem rögzítette az ablakkeret balta hasításától eredő sérülését. Szükségtelennek tartotta a törvényszék utólagosan bírói szemle keretében ennek ellenőrzését, hiszen évekkel később egy esetleges ablakon lévő sérülés nem bizonyította volna, hogy ez a cselekménnyel összefüggésben és esetlegesen nem utóbb keletkezett, míg amennyiben sérülés nem lett volna az ablakkereten, az sem bizonyította volna, hogy esetlegesen az I. rendű vádlott részéről egy sértett irányába történő, de ablakkeretet el nem érő suhintásra nem kerülhetett sor. Ezt utóbb már csak a bizonyítékok fenti módon való mérlegelése alapján lehetett megállapítani. Miután ... a ház ablakán kiugrott és a … felé futott, nyomában I., II. és III. rendű vádlottal, kezükben a bántalmazásra alkalmas eszközökkel, és nem sokkal ezután utolérték, s akkor kezdődött meg ...nek a három vádlott általi együttes bántalmazása. Igen ellentmondásos bizonyítékok álltak a bíróság rendelkezésére annak eldöntéséhez, hogy a vádlottak az ablakon kiugorva menekülő sértettet milyen sorrendben követték, ki érte őt először utól, hogyan kezdődött a bántalmazása. Mivel az alább részletezett bizonyítékok alapján ezt pontosan megállapítani nem lehetett, a törvényszék azt állapította meg, hogy a három vádlott hozzávetőlegesen egyidejűleg érte utól ...t és együttesen és egyidejűleg kezdték meg a náluk lévő eszközökkel a bántalmazását. Mielőtt a fenti bizonyítékok részletezésére a törvényszék rátérne, két dologról kell még említést tenni. ... III. rendű vádlott nyomozati vallomásában több alkalommal kitért arra, hogy hármukon kívül ... bántalmazásában ... által helyszínre hívott, de általa csak részben ismert személyek is részt vettek. Ennek tényét ... és I. rendű vádlott is tagadta, sőt, maga a sértett, ... is határozottan kijelentette a tárgyaláson, hogy őt csak a három vádlott bántalmazta, noha látott ott több embert is mozogni, de azok őt nem bántalmazták. (
103. tjkv.
104. oldal) Ezen nyomozáskor tett vallomását már ... sem tartotta fenn a tárgyaláson, korábbi, idegenek általi bántalmazásról tett vallomásának okát abban látta, hogy segíteni akart ... éknak. (
105. tjkv.
106. oldal) Mindezek alapján a törvényszék is azt állapította meg a tényállásban, hogy a később részletezett bizonyítékok szerint ...t a három vádlott bántalmazta, abban más személy nem vett részt. ... nyomozati vallomásában utalt arra - mintegy ezzel is igazolva eljárása indokoltságát -, hogy ...nél valamilyen támadó eszköz volt a bántalmazást megelőzően. Első alkalommal tett vallomása szerint valami volt a kezében, amit a sötétben nem látott. Ütött feléjük, de nem talált el senkit, s ekkor kezdték el bántalmazni. (nyomozati iratok
107. oldal) ...nal történő szembesítésén, amely
108. márciusában, mintegy másfél évvel az első vallomása után volt, már láncos botra emlékszik, szó szerint láncra rögzített fára. ... ilyenre nem emlékszik. (nyomozati iratok
109. oldal) ... a tárgyaláson is tagadta, hogy nála ilyen eszköz lett volna, ... viszont újra emlékezett, hogy láncos bot volt a sértettnél, noha ezt megelőzően ugyanezen a tárgyaláson már tett olyan kijelentést is, hogy amikor ... a … felé szaladt, akkor nem volt semmi a kezében. (
110. tjkv. 16.,
111. oldal) A törvényszék álláspontja szerint mindössze ennyi önmagával és az eljárás egyéb adataival is ellentétes II. rendű vádlotti vallomás alapján nem állapítható meg, hogy ... eszközzel, ún. láncos bottal, nuncsakuval támadt volna rájuk, de még az sem, hogy ilyen lett volna nála. Mindamellett gyakorlati jelentősége az ügy megítélése szempontjából akkor sem lett volna, ha ténylegesen lett volna ...nél ilyen eszköz, hiszen II. rendű vádlotték üldözték a sértettet, aki menekült. Őt érte a három vádlott részéről eszközökkel történő támadás. A bántalmazás módjával kapcsolatban az alábbi vallomások hangzottak el: ..., az ügy sértettjének nyomozás során tett vallomása szerint őt ... III. rendű vádlott érte először utól, hátulról ütötte meg, a tarkóján érte az ütés. A III. rendű vádlott egyszer ütötte meg, de ekkor mintegy egy másodpercre rá már szaladtak oda a többiek is. (nyomozati iratok
112. oldala) A tárgyaláson tett vallomása szerint is ... volt az, aki őt elkapta, s megütötte a lapáttal. Ahogy leütötte, le is esett, nem tudott elszaladni, mert elkapta a sapkáját. Addigra odaértek ...ék is. Ugyanezen a tárgyaláson
113. április 7-én még tovább színezi a történetet, miszerint III. rendű vádlott húzta kabáttal és ő esett volna el, fordult egyet, meg akarta ütni ő is III. rendű vádlottat, de ő ügyesebb volt, félreugrott és fejbe vágta a lapáttal, ekkor esett le a földre. Utána értek oda a többiek. (
114. tjkv. 28.,
115. oldal) A
116. június 14-i tárgyaláson a sértett már elbizonytalanodott, hogy ki ért oda először a három vádlott közül, nem tudta már milyen sorrendben futottak utána, de ennek ellenére továbbra is úgy gondolta, hogy ... rántotta le őt a földre. (
117. tjkv.
118. oldal) ... már ...nal a nyomozás során történt szembesítésekor is elbizonytalanodott abban, hogy ki érte őt először utol és ki bántalmazta, miszerint „azt már pontosan nem tudom, hogy először melyikük kapott el, letiport és elkezdett engem rugdosni mindenki”. (nyomozati iratok
119. oldal) Ezzel szemben ... végig tagadta, hogy ő érte volna utol elsőként ...t. A vádlott az előbb ismertetett utóbbi kijelentésére válaszul is azt adta elő, hogy nem ő érte utol elsőként ...t, és nem is ő rántotta le a földre, ... érte őt utol és ütötte először. A III. rendű vádlott már a nyomozás során is ilyen tartalmú vallomást tett, miszerint hárman elkezdték üldözni ...t, aki ezt észrevette és a … felé szaladt. Elkapta őt hátulról vállon ..., majd megfordította és bevágott egyet-kettőt vagy hármat ököllel az arccsúcsára. ... ez miatt leesett. Majd ekkor ért oda ... és ő maga ... is. (nyomozati iratok
120. oldal) ... tanú is ott volt az eseményeknél, akinek az események hajnalán tett vallomása szerint ... és ... futottak ... után. (nyomozati iratok
121. oldal) A tárgyaláson ezt úgy pontosította, hogy amikor kiszaladt a házból ..., akkor legelőször ... szaladt, utána ... és végül .... Ő már a bántalmazást nem látta, csak hangokat hallott. (
122. tjkv. 7-
123. oldal) Ez egy meglehetősen sötét területen volt, mert elmondása szerint 7-8 méterre állt a bántalmazástól, de azt mégsem látta. (nyomozati iratok
124. oldal) ... nyomozati vallomásában arról is beszámolt, hogy amikor a bántalmazásból a vádlottak jöttek visszafelé, a III. rendű vádlott annyit mondott a II. rendű vádlottnak, hogy „nem te érted el elsőre, hanem én.” Lényegét tekintve ezt a tárgyaláson is megismételte ... azzal a különbséggel, hogy itt szó szerint próbálta meg idézni III. rendű vádlott szavait, miszerint „Na, ugye köcsög, hogy én értem előbb utol.” (nyomozati iratok
125. oldala,
126. tjkv.
127. oldal) A nyomozás során fk. ... I. rendű vádlott még lényegében ... III. rendű vádlottal és ...sal egyezően adta elő a bántalmazás kezdetén történteket. Ezen vallomás szerint: „Apu ment utána, ahogy futott, apu ráütött a ... lábára a karóval, ... leesett és utána futottunk oda én meg a … (… III. rendű vádlott ragadványneve)... ahogy a földön volt ..., apum félreállt és én pedig elkezdtem a lábának alsó részét rugdosni, azt nem tudom, hogy milyen erővel, a ... pedig a fejét ütötte kétszer vagy háromszor a lapáttal.” (nyomozati iratok
128. oldala) A vallomása folytatásában is kitart amellett, hogy .. , az édesapja volt az, aki a lábát ütötte meg ...nek, aki ekkor esett el. (nyomozati iratok
129. oldala) Amikor a nyomozás során szembesítik ... III. rendű vádlottal, akkor is ezen vallomás mellett tart ki az I. rendű vádlott, miszerint ő a …nal együtt szaladt, ... nagyon ittas volt, be voltak rúgva. Elmondja, hogy az édesapja, ... futott előttük 10 méterrel, ő ért oda először, de akkor ... már feküdt. (nyomozati iratok
130. oldal) Ebben a kérdésben alapvetően a tárgyaláson sem változott I. rendű vádlott álláspontja: „Úgy emlékszem, elől futott ... és utána apu. De inkább együtt futottak, egy idő után apu ott is hagyta őt. Én később értem oda, nem bírtam olyan gyorsan futni, mint ők, emiatt ők ketten előbb értek oda ... amikor odaértem, már láttam, hogy ... nem volt talpon, már el volt feküdve, de azt nem láttam, hogy mitől feküdt el.” (
131. tjkv.
132. oldal) Az első kihallgatásán ... nem tulajdonított különösebb jelentőséget vallomásában annak, hogy ki milyen sorrendben futott ... után, illetve ki volt az, aki megkezdte a bántalmazást. Sommásan azt a vallomást teszi, hogy: „Elkezdtünk utána szaladni (... után) és az udvaron a wc mögött majdnem az istállónál. Valami volt a kezében, amit a sötétben nem láttam, mi volt. Ütött felénk, de nem talált el senkit, mi viszont elkezdtük őt püfölni. Ütötte őt ... a lapáttal, a fiam valami bottal és én is egy lapátnyéllel. Ráütöttünk egy párat és otthagytuk őt.” (nyomozati iratok
133. oldal) Szembesítették a nyomozás során ... t ...sal is. A tanú megismételte vallomását, miszerint ahogy ... kiérkezett a házból, nyomban érkezett utána ... is. A kert felé szaladtak, a ... szaladt elől és a ... utána. ... ezt megerősítette az alábbi kifejezéssel: „Így történt.” (nyomozati iratok 666-
134. oldala) Végül is itt II. rendű vádlott vallomása szerint egyszerre érnek oda ...hez. Kihallgatása során megkérdezi a rendőrtiszt ...t, hogy ... részéről lapáttal történő bántalmazás célirányos volt vagy véletlenszerű, mire ő így válaszolt: „Célirányos volt, mert amikor ... odaért a fekvő ...höz, akkor egyenesen, szándékosan a fejére csapott.” (nyomozati iratok
135. oldal) A tárgyaláson történő kihallgatásakor azonban már megváltozott e körben ... vallomása, miszerint ...t ... érte utol a …pen, amikor ő odaért az I. rendű vádlottal, akkor ... már ütötte ...t. (
136. tjkv.
137. oldal) Ezek a bizonyítékok álltak rendelkezésére a bíróságnak annak megítéléséhez, hogy hogyan kezdődött a bántalmazás. ... vallomása szerint III. rendű vádlott ütötte őt hátulról fejbe lapáttal, csak ő állt körülötte. Már önmagában kétséges, hogy amikor hátulról fejen ütik és a földre kerül, hogyan láthatta, hogy ki volt az elkövető, ebben később el is bizonytalanodik, másodsorban pedig ... erősen ittas állapotban volt a cselekmény idején, emiatt is kétséges a pontos észlelés. Saját elmondása szerint is legalább másfél liter bort megivott és egész nap nem evett. Ezt megelőzően …ból jött haza, már akkor is be volt rúgva, ott is biztosan elfogyasztott 1 liter bort. (
138. tjkv.
139. oldal) Az ... által elmondottakat ... végig tagadta, állítása szerint ... volt az, aki a bántalmazást kezdeményezte. Lényegében ... vallomását támasztotta alá ... fia, fk. ... I. rendű vádlott is, miszerint az apja volt az, aki először utol érte, s a futásban megakadályozta, lábát kiütve, a sértettet. Ezt ismerte be ... is akkor, amikor azt állította, hogy ... a fején célzatosan bántalmazta ...t. Vallomása szerint ... már a földön fekvő személyhez ér oda futva, amikor is a II. rendű vádlott már ott van, tehát ez is azt bizonyítja, hogy ... volt az, aki a földre juttatta ...t. Abban viszont végig teljes volt az egyetértés a sértett és a vádlottak között, hogy egymáshoz képest néhány másodpercen belül mindhárom vádlott utol érte, és a később kifejtettek szerint a bántalmazását is megkezdte. A sértett üldözésével kapcsolatban tehát csak azt lehetett megállapítani, hogy mindhárom vádlott üldözőbe vette és néhány másodperces eltéréssel utol is érte az ún. …nél, nem messze attól a háztól, ahová a sértett korábban bemenekült. Azt, hogy pontosan ki érte először utol, ki adta le az első ütést, ítéleti bizonyossággal megállapítani nem lehetett. Magáról a bántalmazás módjáról lényegében csak a sértett és a három vádlott tudott beszámolni. ...... volt még ott a közelben, de ő maga mind a tárgyaláson, mind a nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy csak a sértett jajgató hangját hallotta a sötétség miatt, noha 7-8 méterre állt az eseményektől, azokat nem látta. ..., akinek a ragadványneve … és ... testvére, ... előadása szerint is ittas állapotban volt. A nyomozás során ő számol be még arról, hogy látta a bántalmazást, leírva, hogy II. és III. rendű vádlott ... fejénél volt, míg I. rendű vádlott a lábánál. Azt is elmondja, hogy 10 méterre lehetett a helyszíntől, egy szinkében volt megbújva, mert félt. (nyomozati iratok
140. oldal) Ha figyelembe vesszük, hogy ... 7-8 méterről nem látta az eseményeket a sötétség és a nagy gaz miatt, akkor az tűnik valószínűnek és így elfogadhatónak, hogy ..., aki még mindezek mellett egy zárt helyiségben is volt, még kevésbé volt abban a helyzetben, hogy szemtanúja legyen az eseményeknek. A nyomozás vége felé illetve a tárgyaláson pedig már teljesen a „tudatlanság” állapotába burkolózik, miszerint nem emlékszik már semmire. A tárgyaláson ezt az események óta bekövetkezett balesetével magyarázza. Azt ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy hallhatta, amint ... azt mondja a bántalmazás közben a testvérének, hogy „Most meg fogsz dögleni.” Erre utaló kifejezést ... is hallott, és ezt maga ... sem tagadta, miszerint elhangozhatott ilyen kifejezés. (nyomozati iratok
141. oldala) A bántalmazás módjára vonatkozó vallomásokat összefoglalva az alábbiakat lehet megállapítani: fk. ... és ... védekezése szerint ők ...t a fején nem bántalmazták, testének alsó részére, esetleg karjára, oldalára, lábára mértek ütéseket és bele is rúgtak. ... volt az, aki lapáttal a sértett fejét bántalmazta. ... vallomásában elismerte magatartására vonatkozóan, hogy megüthette a lapáttal a sértett fejét, de a bántalmazásban valamennyien együttesen részt vettek, és ugyanilyen tartalmú vallomást tett ... is. Saját állításuk igazolására mind a nyomozás, mind a tárgyalás során szinte mindenki előadta, hogy ki hol állt a sértetthez viszonyítva a bántalmazás közben. ... II. rendű vádlott tárgyaláson előadott vallomása szerint amikor ... feküdt a földön, ... a II. rendű vádlottól jobbra állt, a fia pedig tőle baloldalra, tehát ... feje volt a II. rendű vádlott jobb keze felé, aki a teste középső részénél állt, tőle jobbra volt ... feje és az ő jobb oldalán állt ..., balra pedig …. ... fejénél állt, ... pedig a lábánál. (
142. tjkv.
143. oldal) ... nyomozati vallomása szerint amikor ... is odaért, mert ő előtte állt meg olyan 5-10 cmrel, odament és annyit mondott, hogy „Most megvan a szemétláda.” Utána elkezdte ... is ütni a sértettet. Az I. rendű vádlott ott állt ... fejének magasságában. ... előadása szerint a sértett lábánál állt. (nyomozati iratok
144. oldal) ...néval történt szembesítésekor elmondottak szerint ... az ... jobboldalán volt, a váll felé, ... pedig a baloldalán, a csípője felé a derekánál. (nyomozati iratok
145. oldal) Ugyanezen szembesítés során ... szerint a II. rendű vádlott a sértett fejénél állt. (nyomozati iratok
146. oldal) ... II. rendű vádlott ...nal történő szembesítésekor pedig azt mondja, hogy a sértett alsó részére ütött hármat vagy négyet, vele szemben állt a fia, ..., míg a III. rendű vádlott állt a jobboldalán, ... pedig a baloldalán feküdt a földön. (nyomozati iratok
147. oldal) ... ugyanakkor amellett tart ki, hogy ő állt ... lábánál, míg ... feljebb állt a sértett fejénél, ... pedig valamivel lejjebb, ... ún. középtájánál. (nyomozati iratok
148. oldal) ... az ...el történő szembesítése során is fenti módon mondta el az ún. sorrendet, nevezetesen, hogy ő a sértett lábánál állt, a többiek pedig ott voltak oldalt, ... a sértett fejénél, míg ... a jobboldalánál állt. (nyomozati iratok
149. oldal) A tárgyaláson némiképp már másképp emlékezik a felállásra III. rendű vádlott, miszerint ő a sértett oldalánál állt, ... pedig vele szemben, míg ... a sértett fejénél. (
150. tjkv.
151. oldal) Nyilvánvaló tehát, hogy ezen elmondások alapján nem lehet tényállást megállapítani, hiszen mindkét vádlott a saját érdekében igyekezett előadni a felállást, miszerint mindenki próbálta magát legtávolabb elhelyezni a sértett fejétől. Az élethelyzet realitásait szem előtt tartva, miszerint három feldühödött ember bántalmaz egy negyedik személyt, nehéz azt elfogadni, hogy ezek közül ketten csak a sértett lába részét vagy kezét, oldalát, hátát ütik, kínosan ügyelve arra, hogy a sértett fejét ne érje ütés, ... hátán, lábán ugyanakkor sérülést nem is írnak le. Az I. és II. rendű vádlott ezen védekezését az orvosi iratok sem támasztják alá. A tárgyaláson az igazságügyi orvosszakértő tanácselnöki kérdésre elmondta, hogy ... testén deréktól lefelé nem írtak le sérülést. A karon valószínűsíthetők kisebb zúzódásos sérülések, melyek kis erejű ütéstől származhatnak. Elmondta a szakértő azt is, hogy ha legalább ugyanilyen erejű ütések érik a test többi részét, hátat, lábat, kellett volna ezen a testtájékon is valamilyen sérülésnek keletkeznie. Ilyen azonban nincs leírva. Azt is hozzátette viszont a szakértő, hogy a fejen is voltak sérülések, hematómák, amelyek a kórházban nem kerültek leírásra, erről csak az utólag megismert mentős esetlapból értesült, tehát akkor teljesen korrekt a megfogalmazás, ha azt állítja, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján deréktól lefelé, nem történt sérülés, de az sem kizárt, hogy történt, csak nem került leírására, elsősorban azért is, mert a súlyosabb sérülésre koncentrálhattak a sértettet ellátó orvosok. (
152. tjkv.
153. oldal) Ha ezt a bizonytalanságot figyelembe is vesszük, a bíróságot ... sértett és ... III. rendű vádlott a bántalmazás módjáról tett alább részletezett vallomásai arról győzték meg, hogy nem csak III. rendű, hanem I. és II. rendű vádlott bántalmazása sem eredendően a sértett teste alsó részének a bántalmazására irányult. Az események után mintegy fél évvel foganatosított sértetti kihallgatáson ... vallomása szerint ... bántalmazását követően ... is többször megütötte a fejét baseballütővel. Arra emlékszik, hogy II. rendű vádlott legalább kétszer nagyon gyorsan megütötte a fejét ezzel az eszközzel, érezte, hogy a fejét veri és ekkor megint a földre esett. (nyomozati iratok
154. oldal) Későbbi kihallgatásán lényegében ugyanezt erősíti meg, amikor ... megütötte a fejét, leesett, azután mindjárt ott voltak ...ék (mármint II. rendű vádlott) is, és mindenhol ütni kezdte a kezében lévő baseballütővel a kezét, lábát, ő pedig közben körbe-körbe össze-vissza pörgött a földön. Nemcsak ... ütötte, hanem a fia, ..., valamint III. rendű vádlott is, úgy ütötték, ahol érték. Azt mondta még el, arra emlékszik, hogy ... egyszer olyan félerővel hátulról ráütött a fejére és utána már be volt torzulva, utána már mindenhol érezte az ütéseket, a lábán, a kezén, a fején. (nyomozati iratok
155. oldal) A nyomozás során ... val történt szembesítésekor II. rendű vádlott állította, hogy ... kizárólag ... fejét ütötte, agyon akarta őt ütni. Ennek ... ellent mondott, miszerint ezt nem igaz, mind a ketten ütötték a fejét (mármint II. és III. rendű vádlott). (nyomozati iratok 724-
156. oldal) ... a tárgyaláson azt is elmondta, igaz, hogy be volt rúgva, de amikor ... leütötte, akkor ... t látta, hogy szalad utána a fiával oda, ahol ő volt. Amikor már odaértek ...ék, akkor együtt ütötték-vágták. (
157. tjkv.
158. oldal) A cselekmény óta a tárgyalásig mintegy kettő és fél év telt el. A sértett lényegében nem változtatott vallomásán, de már jóval homályosabban emlékezett a részletekre. Kijelentette itt is, hogy a …nél hárman bántották, mármint a három vádlott, de azt már pontosan nem tudta megmondani, hogy a fejére kitől kapott ütést. Elmondta, hogy mindenhonnan kapott ütést, a vádlottak mind ott voltak. Nem emlékezett már arra sem, hogy korábban arról nyilatkozott volna, hogy a II. rendű vádlott kétszer fejen ütötte baseballütővel. Hozzátette, hogy amikor kihallgatták a rendőrök, akkor még emlékezett, most már nem emlékszik. Annyira emlékezett most, hogy odaszaladtak a vádlottak, ütötték-vágták, de azt már nem tudja, hogy melyikük ütött a fejére. (
159. tjkv.
160. oldal) ... III. rendű vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson önmagát is terhelő vallomást tett, eszerint: „Én nem tudom, hogy ki, hová és mennyit ütött. Mindenki (mármint a három vádlott) sokat ütött, kapott rendesen a ...” (nyomozati iratok
161. oldal) Ugyanezen kihallgatása közben ...val történő szembesítése során néhány perccel később az alábbiak szerint fogalmazott, amikor is a II. rendű vádlottnak az volt a védekezése, hogy ő és a fia nem ütöttek fejre: „Ott mindenki ütött a ...re, ahol érte.” (nyomozati iratok
162. oldal) ...el történő szembesítése során ezt mondja: „... ért oda elsőnek. Üthettem meg én is a fejedet, nem tudom, azt láttam, hogy a ... és a ... is fejbe vert téged egy baseballütővel, ... meg egy lapáttal, meg én is egy lapáttal.” (nyomozati iratok
163. oldal) Folytatólagos nyomozati kihallgatása szerint ilyen vallomást tesz: „... a kezében lévő nyéllel többször is megütötte ...t ott, ahol érte. Én is ütöttem a lapáttal ...t, lábát, karját, a fejét azt nem tudom, mert sötét volt.” (nyomozati iratok
164. oldal) Megjegyzi a bíróság, hogy a vallomás itt úgy folytatódik, hogy a három vádlotton kívül más személy is bántalmazta a sértettet, azonban erre vonatkozóan a bíróság már értékelte a bizonyítékokat, miszerint más személy részéről bántalmazást nem lehetett megállapítani. Az ilyen tartalmú vallomását III. rendű vádlott a tárgyaláson is fenntartotta, miszerint amikor ő odaért ...hoz, akkor már feküdt a földön. A ...nál lapát volt, ... és ... is ütötte őt, lehet, hogy ő is megütötte (mármint III. rendű vádlott), megüthette őt. Sötét volt, azt nem tudja, hogy mások is ütötték-e, de azt tudja, hogy mások is voltak ott mellette.” (
165. tjkv.
166. oldal) A törvényszék álláspontja szerint ezen két vallomás tükröz reális élethelyzetet, amikor is feldühödött három ember rátámad egy negyedik emberre, eszközökkel, baseballütővel, baltával, lapáttal vannak felszerelkezve, sötét van, a sértett a földön van, ráadásul összehúzza magát, körbe-körbe forog, hogy védekezzen a földön, nyilván nem lehet szétválasztani, hogy kinek az ütése a sértett mely testrészét éri. Nem csupán a lábra irányuló ütés szándékára utal a II. rendű vádlott által elhangzott kifejezés sem, miszerint „Meg fogsz dögleni!”, illetve ugyancsak nem erre utal az ...tól elhangzott korábban idézett kifejezés sem, miszerint „Most megvan a szemétláda!”. Etekintetben az erősen ittas ... vallomását is figyelembe lehet venni, hiszen nem azt azonosítja be, hogy ki hová üt, de azt ittas állapotban is érzi, hogy több helyről záporoznak az ütések, a fejére is, ő pedig összehúzva próbálja védeni magát. A három vádlott részéről tehát egyidejűleg, együttesen került sor a náluk lévő eszközökkel a sértett testszerte történő bántalmazására. Azt pontosan meghatározni, hogy ki, melyik sérülést okozta, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett, és az orvosszakértői vélemény sem nyújthatott ehhez egyértelmű támpontot ahogy ez majd később ismertetésre kerül -, mivel valamennyi, a vádlottak által használt eszköz a sértett csonttöréses és ebből eredő életveszélyes sérüléseinek a létrehozására alkalmas volt. Az ügyben készült orvosszakértői vélemény szerint ... sértett jobboldalt a homlokcsontnak a csontos szemüreg felső lemezére is ráterjedő törését, jobboldalt a nyakszirtcsont törését, baloldali koponyaalapi törést (piramiscsont törése), enyhe fokú agyrázkódást, mindkét oldalt az agyállománynak a többszörös (kisebb kiterjedésű, körülírt) zúzódását, baloldalt a homlok és halántéklebeny felett a keményburok alatti vérömleny kialakulását, a jobb szemtájék zúzódását és az orr zúzódását szenvedte el. Az enyhe fokú agyrázkódás, a jobb szemtájék zúzódása és az orr zúzódása különkülön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamú sérülésnek felel meg, míg a többi sérülés külön-külön és együttesen is 8 napon túli gyógytartamú. A keményburok alatti vérömleny tényleges gyógytartama 10-14 napra, a többi sérülés tényleges gyógytartama külön-külön és együttesen is 6 hétre tehető. A sérülések vonatkozásában a szakértő a tárgyaláson kiegészítette szakvéleményét a nyomozati iratok
167. oldalán található mentős esetlapban írtak alapján. Ebben az alábbi olvasható: „Udvaron fekve találjuk (mármint ...t). Idegrendszer: térben-időben dezorientált, eszméletvesztése volt, beszéde összefüggéstelen. Sérülések: fején, fül mögött, diónyi + tojásnagyságú hematómák láthatók, jobb szeme duzzadt, orra környékén alvadt vérfolt.” Ezek a sérülések a kórházban nem kerültek leírásra. Ez alapján megállapította, hogy a sérült koponyacsont-töréseinek vetületében hematómák találhatók, melyek a fül mögött diónyi nagyságú, míg továbbiak tojásnagyságú hematómák. A szakértő kiemelte, hogy a leírás itt sem pontos, mivel csak az van leírva, hogy a fejen, a fül mögött diónyi hematóma, ami valószínű, hogy a tarkó jobboldalán elszenvedett ferde törés, tehát a koponyacsont-törés vetületében lehetett. A többihez pedig az van írva, hogy + tojás nagyságú hematómák - tehát vérömlennyel járó zúzódásos sérülések -, de mivel többesszámban van, az legalább kettőt jelent. Valószínűsítette, hogy jobboldalt a homlokon lehetett még ez a hematóma, és baloldalt a halántéktájon a hajas fejbőr területén. De ez pontos leírás hiányában csak valószínűsíthető, vagyis hogy valamennyi esetben a hematómák a csonttörések vetületében voltak. Ezek a sérülések külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamúak. A sérülések alapján tehát legalább három különálló, nagyobb erejű, tompa erőbehatás igazolható. Ezek az erőbehatások a homlok jobb oldalát, a tarkó jobb oldalát és a bal halánték területét érték. Az erőbehatások történhettek lapáttal, baseballütővel, balta tompa fokával történő nagyobb erejű ütéstől, de a mentős esetlap ismeretében ezt a megállapítását úgy pontosította, hogy a sérülések és a külsérelmi nyomok alapján egyértelműen megállapítható, hogy nagy erejű ütések érték a koponyát. A jobb homlok, illetve a szemtájékon leírt sérülések keletkezésénél a szakértő a fenti eszközök mellett lehetőséget látott arra is, hogy nagyobb erejű rúgás is létrehozhatta azokat. A sérülések alapján nem lehetett megállapítani, hogy a sértett melyiket szenvedte álló vagy ülő testhelyzetben el. A szakértői vélemény szerint ezek a sérülések szerszámnyéllel való ütésektől valószínűtlen, hogy keletkezhettek. Ennek az a magyarázata, hogy nagy erejű ütések érték a koponyát, a fejbőrt, mégsem keletkezett a fejen zúzott seb, vagyis bőrfolytonosság-megszakítás nem keletkezett a fejen, hiszen hematómák ún. gugák. Egy szerszámnyél, esetleg kisebb karó az viszonylag kis átmérőjű, tehát ha egy viszonylag kis területen éri a koponyacsont felett a fejbőrt ezzel az eszközzel a nagy erejű erőbehatás, akkor az igen nagy valószínűséggel a háromból néhány helyen zúzott-repesztett sebet, bőrfolytonosság-megszakítást okozott volna, de ilyen seb sehol nincs. Viszont ha lapáttal történik vagy baseballütővel vagy balta tompa fokával, tehát egy nagyobb felszínen éri ugyanaz az erőbehatás a fejbőrt, akkor nem kell szükségképpen zúzott sebnek, azaz bőrfolytonosság-megszakításnak keletkeznie. Egy vékony, kis méretű bottal tehát ...nél ezeket a sérüléseket nem lehetett létrehozni. A karónak van egy éles és egy tompa része, az éles részre vonatkozik a szakértő kizárása, azzal nem hozhatók létre ezek a sérülések, a tompa részével viszont - főleg ha vastagabb a karó - igen. A szakértő megállapítása szerint a sértett által elszenvedett koponyaűri sérülések közvetlen életveszélyes sérüléseknek feleltek meg. A sértett által elszenvedett koponyaűri sérülések (többszörös agyzúzódás, keményburok alatti vérömleny) miatt ideje-korán történő szakszerű orvosi ellátás nélkül a sértett halála is bekövetkezhetett volna a fellépő nagyfokú agyödéma következtében. A szakértő a tárgyaláson részletezte, hogy a sérülések miért életveszélyes sérülések, miként vezettek volna esetleg halálhoz. Leírtak agyzúzódásos területek, leírták két helyen az ún. keményburok alatti vérömleny kialakulását, az egyik részen radiológiai vizsgálattal meg is állapították, hogy 4 mm vastagságú. Ez alapján - tehát a központi idegrendszert érintően, az agysérülés következményeként - kialakult egy vizenyős agyduzzanat, az ún. agyödéma, aminek az volt a tünete, hogy a sértett bekerült az addiktológiára felvételre, igaz ittas is volt, és néhány óra múlva már egy hányással, felülni is alig tudó, egy szédüléssel, felfájással járó rosszullét alakult ki nála. Ez a zúzódások és a vérömlenyek hatására jött létre. A koponyának van egy űrtere, ami nem növekszik, és ha az agyvízben lévő vér - ami a keményburok alatti vérömlenyt jelenti - kitölti ennek az űrtérnek a nagy részét, akkor már az agy hozzányomódik a koponyacsonthoz, és ez jelentkezett ezekben a tünetekben. Ebben a helyzetben ha a beteg orvosi kezelést, gyors orvosi ellátást nem kap, akkor ezek a sérülések a sértett halálát is okozhatták volna. Annak ellenére kialakultak ezek a tünetek, hogy a kórházba való felvétel során injekciókat kapott, amiben volt vízhajtó, hányáscsillapító, Furosemid, B6-vitamin és volt benne Seduxen is és még egy másik nyugtató hatású szer, amivel kivédték azt, hogy esetleges epilepsziás rosszullét, illetve epilepsziás roham is kialakuljon ezzel a hányással és szédüléssel, felülési nehezítettséggel vagy képtelenséggel járó rosszulléttel. Szükségessé vált még infúziók adása, ami ezt a bizonyos agyvizenyőt lecsökkentette. Ezek voltak azok az orvosi beavatkozások, amelyek eredményezték, hogy nem következett be komolyabb eredmény. A tényleges közvetlen életveszély az agy belső sérülései következtében állt fenn. Az életveszélyes sérülések száma nem határozható meg pontosan, hiszen több helyen volt kisebb fajta agyzúzódásos sérülés. Az agyállománynak a sérülései a törést okozó erőbehatásoktól keletkeztek, de nem szükségképpen a koponyának a törési helyén, hiszen pontosan ez a csapódás-ellencsapódásos jelenség lényege, a szubdurális bevérzés is erre utal. A három törést nagy erejű erőbehatás okozhatta, ezek együttesen vagy ezek közül egy vagy kettő az agysérüléseket. Azt nem lehet elválasztani, hogy melyik erőbehatás melyik agysérülést okozta. A koponyacsonttörés sérülések önmagukban 8 napon túl gyógyuló, de nem életveszélyes sérülésnek minősülnek, de jelen esetben ténylegesen létre is jött a közvetlen életveszélyes sérülés az agysérülések eredményeként. Ha viszont ez nem következett volna be, a csonttörésekből, a bántalmazás erejéből, módjából akkor is reálisan következne egy súlyosabb, életveszélyes sérülés kialakulásának a lehetősége. (nyomozati iratok 361-
168. oldal,
169. tjkv. 20-
170. oldal,
171. tjkv.
172. oldal) Összegezve tehát a szakértői véleményben foglaltakat az állapítható meg, hogy a vádlottak által megvalósított együttes, eszközökkel (baseballütő, balta, lapát) történő bántalmazás nagy erővel történt. Legalább három olyan erőbehatás érte a koponyát, amely töréses sérüléshez vezetett. Valamennyi erőbehatás vagy kettő vagy egy erőbehatás következtében agysérülések jöttek létre, amelyek közvetlen életveszélyes állapotként értékelhetők. A bántalmazás befejeztével, amikor a vádlottak eljöttek a sértettől, őt a testvére, ... és ... karon fogva kísérték vissza az udvarba. Nyilván tévedett ..., amikor úgy emlékezett, hogy ...sal kísérte vissza ...t, hiszen maga ... is azt erősíti meg, hogy nem ő, hanem ... segített ...nak ... támogatásában. (nyomozati iratok
173. oldal) ... vallomása szerint ő hívta a mentőket. Amikor a mentők megérkeztek, a sértetti és a tanúvallomások szerint (pld. ...) elküldték haza a személyi igazolványáért. Ennek lehetőségét az orvosszakértő sem zárta ki. Azon tanácselnöki kérdésre, hogy kellett-e a mentősnek ránézésre vizsgálat nélkül látni az ő tényleges állapotát, a szakértő úgy válaszolt, hogy nem, hiszen az orvos sem látta a kórházban, az agyrázkódással járó sérüléseket fedte az alkoholos befolyásoltság tünete. Nem lehet kizárni, hogy azt hitte a mentős is, hogy csak részeg. (
174. tjkv.
175. oldal) Ennek során még egy alkalommal megtörtént ... bántalmazása. ...ék és ... szülei, …ék egymás mellett laknak. ... nyilván állapotából adódóan (amit részben az ittasság, részben a korábbi bántalmazás eredményezett) tévedésből …ék udvarára ment be. Mielőtt az udvaron történtekkel kapcsolatos bizonyítékokat értékelné a törvényszék, két olyan dologgal kell még foglalkozni, ami ezen esethez kapcsolódik. ... több alkalommal is beszámolt arról, hogy a … melletti bántalmazást követően, amikor ők már eljöttek a helyszínről, még a testvérével, ..ral elment hozzá ... és tudott vele kommunikálni. ... elmondta, hogy ő nem vett részt a betörésben, mentegetőzött, hogy nem ő tette. (
176. tjkv.
177. oldal,
178. tjkv.
179. oldal) A vádlott ezzel mintegy arra utalt, hogy amennyiben ... a bántalmazást követően ily módon tudott vele kapcsolatot teremteni, nyilván a súlyos sérüléseit nem a …nél, hanem máshol kellett, hogy szerezze. ... volt az egyik személy, aki a bántalmazást követően elkísérte az udvarig ...t. Elmondta, hogy ő innentől kezdve nyomon kísérte a tevékenységét, hogy felemelték a nyulasnál a földről. Azután szerinte nem volt arra lehetősége, hogy elmenjen ... ékhoz beszélni bárkivel is (
180. tjkv.
181. oldal). A sértett sem számol be ilyen beszélgetésről, ...t viszont erre a tárgyaláson nem lehetett kihallgatni, hiszen az eseményeket követő balesetére hivatkozva mindenre úgy válaszolt, hogy nem emlékszik. Amennyiben el is fogadnánk ezt a vádlotti védekezést, abban az esetben sem lenne alkalmas ez az előadás arra, hogy a korábbi mérlegeléssel megállapított tényállást megdöntse, hiszen a szakértő szerint a bántalmazás után a sértett még lehetett olyan állapotban, hogy mozog és kommunikál, akkor is, ha agyrázkódást szenvedett. A kórházba is a saját lábán ment be, ott sem gondoltak még az elején az orvosok arra, hogy bármi komolyabb sérülése is van, hiszen 8 napon belüli szemtáji sérülést diagnosztizáltak, és mellette ittas is volt. (
182. tjkv.
183. oldal) A másik ilyen előadás, ami arra utalt, illetve azt sejtette, hogy a súlyos sérüléseket a …nél történő bántalmazást követően szenvedte el ..., az volt, miszerint többek között a II. rendű vádlott volt felesége, ...né is elmondta, hogy amikor az első rendőrségi kihallgatás után gyalogosan indultak haza a …nal, útközben III. rendű vádlott eldicsekedett nekik, hogy megtorolt és leszámolt, visszaadta a ...nek a kölcsönt, szétverte a fejét, úgy mondta neki, hogy „Faltörő kost játszott vele”. Úgy mesélte útközben a ..., hogy a ... kezében bot vagy ásó volt és úgy ment be egyedül az udvarukba, akkor ő kicsavarta a kezéből azt, majd megfogta a nyakánál és a fenekénél a ruháját és többszörösen nekilendítette a falnak a fejét, jó nagy erővel, aztán valahogy ... elmászott a wc-ig, mert tovább nem bírt, csupa vér volt minden. Ezt az előadást az I. és II. rendű vádlott is megerősítette. (nyomozati iratok
186. oldal,
187. tjkv.
188. oldal) ... sértett ilyenre nem emlékezett, míg ... III. rendű vádlott tagadta, hogy ilyet tett volna, sőt arra sem emlékezett, hogy ilyet mondott volna vádlott-társainak. Nem lehet kizárni, hogy ...tól ez az előadás a rendőrségről hazafelé menet elhangozhatott. Ez nem idegen az elmeorvos-szakértői vizsgálat során feltárt személyiségétől, miszerint nevezett enyhe fokú gyengeelméjűségben, továbbá infantilis viselkedéssel, érzelmi labilitással, kóros mértékű befolyásolhatósággal, kontrollálatlan indulatkitörésekkel, paralógiákkal jellemzett személyiségzavarban szenved. A szakértő által tárgyaláson kifejtettek szerint megjelenhet nála a mellébeszélés, a nem igazmondás, az eltúlzás. Ettől függetlenül tényszerű az, ha ő nem emlékszik valamire, az elfogadható, hiszen aki szellemi fogyatékos, az rosszul emlékezik, keverednek a dolgok, keverednek a paralógiákkal, mellébeszélésekkel az esetleges valós emlékanyagok. Részben emlékszik, de nem minden elemére emlékszik, apró emlékek kimaradása megtörténhet, részben paralogizál, mellébeszél, nem mond igazat, fantáziál. Az egész cselekményre megáll az, hogy ő paralogizálhat. Ez a személyiség struktúrájából várható. (nyomozati iratok
189. oldal,
190. tjkv. 6-
191. oldal) A III. rendű vádlott tehát fantáziálhatott, nagyot mondhatott ezzel kapcsolatban, de az objektív adatok kizárják, hogy ez valóban meg is történhetett. Az egyik ilyen körülmény a fizikai adottság hiánya. ... erős, testes ember, emiatt sem valószínű ez a fajta elkövetési mód. Másodsorban ... sérülései sem támasztják alá ezt az elkövetési módot. Az orvosszakértő kifejti, hogy ha úgy tekintjük, hogy homlokkal ment a falnak, akkor egy sérülés lehetett volna, ami jobboldalt a homlokcsonttörést és a csontos szemüreg felső falára is kiterjedő törést okozhatta volna. Ennél az elkövetési módnál a homlok a falhoz ütődik, de akkor mindenféleképpen hámhorzsolásos sérülésnek kellett volna keletkeznie, de ilyen nem történt. Ez alapján kizárta a szakértő ezt az elkövetési módot, mert egy ilyen erejű erőbehatásnál, ami több csontot is ér, a homlokcsontot is, csontos szemüreg felső falát is eltöri, úgy odadobni valakit, hogy ott semmilyen hámhorzsolás nem keletkezik, nem lehet. A másik két sérülés ebben a pózban nem hozható létre, mert a tarkótájék és a halánték terület sérült meg. (
192. tjkv.
193. oldal) Mindez tehát azt bizonyítja, hogy ... a fenti módon ...t nem bántalmazta, ily módon neki sérülést nem okozhatott. Az udvarban történtekkel kapcsolatban a bíróság az alábbiakat állapította meg: ... előadása szerint, amikor betévedt …ék udvarába, akkor a III. rendű vádlott még egy alkalommal lapáttal fejen ütötte, minek következtében elveszítette az eszméletét. Ezt több kihallgatás során is megismétli, majd az egyik kihallgatásán már úgy pontosítja, hogy egyszer ütötte meg őt III. rendű vádlott, jött kifelé a disznóólból, becsapta az ajtót, amit ő meghallott, akkor hátra akart fordulni, ekkor vette észre, hogy a ... az a lapáttal. Aztán csak azt érezte, hogy hátul valahol a fejét megütötte fél erővel, leesett a földre és utána már nem tudja, hogy mi történt, nem emlékszik semmire. (nyomozati iratok 456.,
194. és
195. oldal) Ezzel a vallomással kapcsolatban aggályként merül fel, amire a bíróság már korábban is hivatkozott, hogy ... erősen ittas állapotban volt, vajon valóban észlelhette, hogy hátulról meg akarják támadni, és láthatta-e, hogy ugyanakkor hátulról ki bántalmazza. Belső ellentmondásban van a sértetti vallomás. Ha megfordul, látja ki van mögötte, akkor viszont az ütést nem hátulra kapja, ha viszont mégis hátulról, akkor honnan tudja, ki ütött? Mindazon túl a sértett véletlenül tévedt a III. rendű vádlott apjáéknak az udvarába, arra III. rendű vádlott nem számíthatott, így erre felkészülve a disznóólba elbújni sem volt oka, hogy várja ... érkezését. A sértett a tárgyaláson már messze nem volt következetes az udvarban történő bántalmazását illetően. Elmondása szerint csak arra emlékezett, hogy bement …ék kapuján mintegy 20 métert, kapott egy ütést valahová hátra, de erről pontosabbat nem tud. Ott leesett és ott már vége volt. Az ütésre emlékezett... csak egy ütést érzett, de nem tudja, ki ütötte meg. Nem betonra esett, hanem ott homokos rész van és egy víztócsába esett bele. További tanácselnöki kérdésre azt a választ adta, hogy azt nem tudja megmondani, hogy amikor utoljára megütötték, mivel ütötték meg. Hátulról kapott egy ütést, előre esett a pocsolyába és ott is maradt. Azon vallomásrészének elétárása után, hogy ahol a nyomozás során azt vallotta, hogy III. rendű vádlott fejen ütötte, a sértett azt adta elő, hogy nem tudja, hogyan került így a jegyzőkönyvbe, szerinte ő ezt csak gondolta, hogy ... üthette le, amikor a mentősök elküldték személyi igazolványáért, de nem látta. Vallomását ezzel a kiegészítéssel tartotta fenn. Ezen előadás szerint tehát a sértett csak gondolta, nem látta, hogy őt ki bántalmazta, viszont ő hátulról kapott ütésre emlékezett és nem ellökésre. (
196. tjkv. 29-30.,
197. oldal) ... nyomozati vallomása szerint ugyanakkor a nyúltelepi bántalmazást követően mintegy 20 percre mentek hozzájuk ...ék, a ..., az anyja, a testvérei megbeszélni, hogy miért verte meg ő ...t. A mentősök ekkor még nem voltak ott. A III. rendű vádlott erre azt válaszolta, hogy mert ők is megverték őt a …i kocsmában, amikor …ről jött haza. Utána ... nekitámadt, jött volna neki, de ő bevágott neki ököllel a mellére egyet és leesett a földre, a betonra. Fejjel előre esett, lépett egyet hátra és úgy esett el, utána már nem bírt felkelni. (nyomozati iratok
198. oldal) Ez a vallomás arra utal, hogy ...ék családja is átment …hez, amely történésre egyéb adat a most idézett III. rendű vádlotti vallomáson túl nincs. Ezt az előadást később már ... sem tartotta fenn. Következő gyanúsítotti kihallgatásán már úgy adja elő, hogy amikor hazament, ... egyedül ment hozzá. Mutogatott felé, fenyegetőzött, hogy megöli, ő pedig szemből mellbe vágta őt, ekkori előadása szerint már ... nem előre, hanem hátra, hanyatt esett. (nyomozati iratok
199. oldal) A tárgyaláson elmondottak szerint, amikor ... bement hozzájuk, fenyegetőzött, hogy megöli őket, ő meglökte, de kiesett az ajtón. Itt már tagadja, hogy megütötte volna. Ismét úgy mondja el, hogy ... hanyatt esett, elkezdett hátrálni, a jobb kezét a háta mögé tette, hogy ne essen nagyot és tulajdonképpen a fenekére esett. A bejárat előtt beton van, ő erre esett, letette a kezét és nem ütötte be a fejét, a fenekére esett, nem verte be a fejét. A III. rendű vádlott tagadta, hogy a fejét bántotta volna ekkor a sértettnek. (
200. tjkv.
201. oldal) Etekintetben III. rendű vádlott valamennyi vallomása tartalmaz nóvumot, a sértettet hol mellbe üti, hol meglöki, hol hanyatt esik, hol előre esik, hol fenékre ül, hol betonos részre esik, hol beton és föld keverékére. ... is látta ebben az állapotában a sértettet, és kijelentette, hogy nem a betonos részen, hanem a földön feküdt, nem érte el a betont, attól jó két méterre volt. (
202. tjkv.
203. oldal) Arra már nem emlékezett, hogy hanyatt vagy hason feküdt. Lényegében a két ellentétes tartalmú vallomás alapján, miszerint hátulról ütötték meg a sértettet vagy elölről kapott ütést, vagy lökést, nem lehetett megállapítani, hogy valójában mi történhetett. ...en annyi sérülés volt, hogy igazából a sérülés várható helye és jellege alapján sem lehetett volna ebben a kérdésben megnyugtatóan állást foglalni. Az orvosszakértő által a tárgyaláson elmondottakra figyelemmel az előre esés látszik kevésbé valószínűnek, mivel a szakértő álláspontja szerint hámhorzsolásos sérülésnek is kellett volna ebben az esetben keletkezni. Ilyen sérülés pedig ... arcán nincs feltüntetve. Ennek a sérülésnek a kiálló részeken, homlokon, arcon, orron, arc kiálló részein kellett volna keletkeznie. Az orr zúzódását leírták, de hámhorzsolás nélkül. Ez inkább ütésre utal. Ezért orvosszakértői szempontból az előre való esés nem valószínűsíthető (
204. tjkv. 26-
205. oldal), így ez a vélemény - legalább is a földet érés tekintetében - III. rendű vádlott vallomását valószínűsíti. ... sértett által is elismerten ... unokatestvére is ott volt …nél. A nyomozás során mondja el ..., hogy amikor odatévedt …ék udvarába, akkor még a leütés előtt hallotta … (...) hangját, illetve látta is őt hátul az udvarban. Utólag mondták neki, hogy amikor őt leütötte III. rendű vádlott, még … rá is szólt ...ra, hogy mit csinált, és állítólag lekevert neki egy nagy fülest. (nyomozati iratok
206. oldal) Ez tehát azt bizonyítja, hogy ..., ... unokatestvére amikor ez a cselekmény történt, a helyszínen volt. Így tehát az ő vallomása lehet az, ami a tényállás megállapításának alapjául szolgálhat. Abból eredően, hogy ... ... unokaöccse, tekinthetnénk ...t elfogultnak. Azonban arra figyelemmel, hogy ... atekinetben is reálisan nyilatkozott, hogy amikor ... elkezdett szervezkedni, hogy ...t a lopás miatt megbüntessék, ...t, az unokaöccsét is azok között sorolta fel, aki a II. rendű vádlottat ebbéli tervében támogatta, és a többiekkel elindult felfegyverkezve megkeresni ...t. A bíróság álláspontja szerint tehát önmagában azon okból, hogy a III. rendű vádlott az unokatestvére, nem lehet ...t elfogultnak tekinteni. ... vallomása szerint ... valahogy betévedt a …ék udvarába, ezt a ... (...) meglátta, aztán ököllel behúzott neki egyet. Ő ennyit látott. Kapott egy öklöst ...tól és ez miatt hátraesett a földre. Ekkor értek oda a mentősök. Az ütést követően már nem tudott felállni, olyan volt, mint akinek agyrázkódása van. Félrebeszélt, valamit motyogott magában, de ő nem értette, a szemei nyitva voltak. ... egyszer ütötte meg elég nagy erővel az állán ...t ököllel és utána esett hátra. Nem is esett, inkább csak hátradőlt az ütést miatt, összecsuklott és hátradőlt a sima földre. Még azt kívánta elmondani, hogy mielőtt ... megütötte volna az ...t, az ... homloka mind a két felén tiszta-tiszta vörös volt. Ő azt hitte, hogy véraláfutásos, annyira piros volt neki azon a területen a feje. (nyomozati iratok 552-
207. oldala) ... ezt a vallomását a tárgyaláson is fenntartotta, miszerint amikor ... meglátta ...t, adott neki egy állast. Neki ... anyja szólt, hogy itt van .... Kiment és tessékelte volna el, hogy menjen el az udvarból, a … ezt meglátta, és állon ütötte, ököllel az állára ütött egyet. ... ettől elesett, jött a mentő és elvitte. A sima földes részre ült le. Nem volt teljesen magánál az ..., ő vitte ki a testvérével, akit szintén ...nak hívnak, a mentőhöz. Elmondta még, hogy az, hogy … megütötte az ...t, a bejárati ajtónál történt, ott ült a fenekére, ők onnan emelték fel a …ral együtt és vitték ki a mentőhöz. ... már nem tudott felkelni a földről, leült, hátradőlt, de a feje nem érte el a földet. ... továbbra is állította, hogy nem ütötte meg, hanem meglökte a sértettet, a feje a sóderes betonrészre esett, míg ... kitartott mellette, hogy inkább a földre esett. ... szerint betonos rész … udvarában nincs is. (
208. tjkv. 33-
209. oldal) A törvényszék álláspontja szerint ... vallomása az, amire a tényállás ezen része építhető. Arra nincs adat, hogy ittas állapotban lett volna, az eseményeket egész közelről látta, ennek elfogadható okát is adta. A sértett és a vádlott szerint is a helyszínen volt, és olyan körülmény sem merült fel, ami miatt elfogultnak kellene tekintetni, és emiatt a vallomását a bizonyítékok köréből ki kellene zárni, s őt, inkább tekintendő pártatlannak a vallomása a korábban hivatkozottak szerint. Ez alapján tehát ... ököllel állon ütötte az udvarba betévedt ...t, aki először a fenekére huppant, majd hanyatt dőlt. Azt pontosan megállapítani, hogy a feje a betont érte, a sóderos részt vagy a földes részt, nem lehetett. Ez nyilvánvalóan a helyszínen sem lett volna pontosítható, hiszen az érintettek a helyszín ismeretében nem tudtak abban egyetérteni, hogy hol volt a sértett feje, de az ügy megítélése szempontjából nincs gyakorlati jelentősége a most ismertetendő orvosszakértői véleményre figyelemmel. Az orvosszakértő eleve úgy foglalkozik ezzel a kérdéssel, mintha azt kezelné tényként, hogy ... feje a betonra, illetve töredezett betonra került. A szakértő véleménye szerint a hanyatt esés nem zárható ki, de egyik sérülés sem keletkezhetett úgy, hogy a sértett a fenekére esett, aztán hanyatt. A tarkósérülés sem. A csonttörésnek vagy az életveszélyes sérülésnek nem lehetett ez a keletkezési módja, mert fenékre esett. Olyan nagy erejű erőbehatás már ebből kifolyólag nem érhette. Elmondja a szakértő, hogy természetesen van olyan, hogy valaki hanyatt esik, és akkor történik ilyen sérülés, sőt, akár halálos sérülés is keletkezhet így, de itt jelen vonatkozásában ezt nem tartja valószínűnek, pontosan a sérülés miatt és a sérülés helye miatt. Egyrészt azért, mert diónyi, tojásnagyságú vérömlennyel járó zúzódásos sérülések keletkeztek. Töredezett felszínű járdán az várható, hogy valamilyen hámsérülésnek is létre kell jönnie. Ha valaki fenékre esik, úgy dől le vagy esik le, akkor már az energia nagy része a feneket és a gerincet éri elsődlegesen. Itt pedig nagy erejű erőbehatásoktól keletkeztek a fejsérülések. A következő tárgyaláson azt is pontosította a szakértő, hogy ha ellökik, vagy ökölütés következtében kerül a fenti módon a talajra a vádlott, ez a korábban elmondottakra semmilyen módon nincs kihatással. (
210. tjkv.
211. oldal, illetve
212. tjkv.
213. oldal) Mindezen megállapításból tehát következik, hogy a vádlott három koponyacsont töréses jellegű sérülése közül egyik sem keletkezett ... utólagos bántalmazása következtében, így a koponyacsont töréses sérülések eredményeként létrejött agysérülések sem itt keletkeztek, így ezen bántalmazás nem eredményezte az életveszélyes sérülések létrejöttét. -♦♦♦A fenti módon megállapított tényállás alapján a törvényszék következtetést vont le a vádlottak bűnösségére, és ... II. rendű, valamint ... III. rendű vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk.
214. §

(1)bekezdésébe ütköző és az elkövetés idején

(5)- jelenleg

(6)- bekezdés I. fordulata szerint minősülő társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, ezen túlmenően ... II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki további 1 rb. a Btk. 170. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdése szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében, valamint 2 rb., a Btk. 195. §

(1)bekezdése szerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntettében. A megállapított tényállás szerint a vádlottak ... szervezésében és irányítása alatt indultak el ... bántalmazására. Szándékuk és elhatározásuk egységes volt abban, hogy ...t a náluk lévő eszközökkel bántalmazzák. A közös szándékra, elhatározásra utal az is, hogy együttesen üldözték ...t, együttesen bántalmazták, olyan kifejezések közepette, hogy „Meg fogsz dögleni” vagy „Most megvan a szemétláda”. Mindezek alapján tehát mindhárom vádlott esetében megállapítható, hogy a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg. (Btk. 20. §

(2)bekezdése) A vádlottak szándéka nem irányult a sértett életének kioltására. Hiába az erre utaló, II. rendű vádlottól elhangzott kijelentés („Meg fogsz dögleni!”), ha ennek komolyságára az eljárás egyéb adataiból nem vonható le következtetés. A sértett „vétke” nyilvánvalóan nem volt olyan nagy - még ha ... úgy is gondolta, hogy az italokat ... lopta el-, hogy emiatt az életére törne, a halálát kívánja. A bántalmazást sem kitartóan addig folytatták, amíg a sértett életjeleket mutatott, hanem egy rövid ideig tartó ütlegelés után, felszólításra - hogy ez kitől hangzott el, ... , ... né avagy maga II. rendű vádlott, pontosan megállapítani már nem lehet - abbahagyták. Tehát nem ölni akartak, „csak” meg akarták verni. Evégett őt nagy erővel bántalmazták a náluk lévő eszközökkel (baseballütő, balta foka, lapát hátsó lapja), testszerte ütötték, ahol érték, így a fejét is. A sértett bántalmazása szándékos volt, az egyenes szándékkal történt. A használt eszközökre, az ütések erejére figyelemmel, valamint figyelemmel arra is, hogy a nagy erejű ütések elsősorban a fejet célozták meg, hiszen a test egyéb részén súlyos csonttöréses sérülések nem is voltak, a vádlottak szándéka legalább eshetőlegesen, a belenyugvás szintjén kiterjedt arra, hogy csonttöréses és ennek eredményeként agyi sérülés is keletkezhet. Különösebb anatómiai ismereteket nem igényel annak a felismerése, hogy a fej és azon belül az agy az emberi test egyik központi szerve, az annak védelmére szolgáló koponya durva bántalmazása az agy sérülését eredményezheti, amely adott esetben halálhoz is vezet. Bántalmazás közben a vádlottak már többször idézett kijelentései is arra utalnak, hogy tudatuk átfogta a súlyos sérülés keletkezésének a lehetőségét. A három vádlott együttes bántalmazása és a bekövetkezett eredmény között a közvetlen okozati összefüggés fennáll. A vádlottak bántalmazásának eredményeként megindult az okfolyamat, amely a halálos eredmény irányába haladt, közvetlen életveszély volt megállapítható, de ahogy ez be is következett, fennállt annak a lehetősége, hogy ebbe az okfolyamatba orvosilag beavatkozva az életveszély megszűnjék, s a halál bekövetkezésének az elhárítását célzó beavatkozás sikerre is vezetett. A szakértő az agyi sérüléseket minősítette életveszélyes sérüléseknek. Azt is megállapította, hogy ezek a sérülések a koponyacsont töréssel járó sérülések eredményeként jöttek létre. A koponyacsont töréses sérüléseket legalább három nagy erejű erőbehatása okozta. Azt megállapítani azonban, hogy az agyi sérülések, vagyis az életveszélyes sérülések egy, kettő vagy mindhárom törést okozó ütés következtében jöttek-e létre, nem lehetett. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben az elkövetők egymás tevékenységéről tudva, akarategységben, közösen bántalmazzák a sértettet, tettükért társtettesként valamennyien felelnek. Nincs jelentősége, hogy a több elkövető közül a súlyos sérülést ténylegesen ki okozta, a bekövetkezett eredményre figyelemmel kell a büntetőjogi felelősségüket megállapítani. (BH. 2007. 71) A vádlottak esetében is erre tekintettel állapította meg a bíróság a rendelkező rész szerint bűnösségüket. A megállapított tényállás szerint ... II. rendű vádlott ...t is egyenes szándékkal bántalmazta, baseballütővel a feje felé lendítve ütött. Ebben a helyzetben nyilván számítania kellett arra is, hogy a sértett önmagát védve kezét maga elé teszi. Etekintetben közömbös maradt, az egyenes szándékú bántalmazás mellett az eredményre legalább az eshetőleges szándéka kiterjedt, hiszen nyilván általa is ismert, hogy a baseballütő csonttöréses sérülés kiváltására egyértelműen alkalmas. Ő ebbe belenyugodva cselekedett. A vádlott esetében jelen helyzetben a jogos védelem kérdése fel sem merülhet, de enyhítő körülményként sem lehet értékelni, hogy ... a házból kijőve kezében kalapácsot tartott, hiszen ... agresszív, ugyanakkor a házban tartózkodó ... felé irányuló felszólítására lépett ki, a vádlott felé támadást nem intézett, ... pedig nem védekezett, hanem dühből, indulatból cselekedett. A bántalmazás következtében maradandó fogyatékosság nem jött létre. Az ügyész a Btk. 195. §

(2)bekezdése szerint minősülő 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettével is vádolta ... II. rendű vádlottat, a tényállás azon része alapján, miszerint a II. rendű vádlott nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekeit megakadályozza ezen cselekményben való részvételben, és ezáltal súlyosan megszegte szülői felügyeletéből eredő kötelezettségét, veszélyeztetve mindkét kiskorú gyermekének testi és erkölcsi fejlődését is. A bíróság ... II. rendű vádlott bűnösségét az

(1)bekezdés szerint minősülő - a veszélyeztetett gyermekek, a sértettek számához igazodóan - 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében állapította meg. Egységes a bírói gyakorlat atekintetben, hogy amennyiben a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy valósítja meg a kiskorú veszélyeztetését, akár még oly módon is, hogy bűncselekmény elkövetésére bírja rá vagy erre törekszik, az nem a

(2), hanem az

(1)bekezdés szerint felel magatartásáért. Jelen esetben ... II. rendű vádlott kiskorú gyermekei, fk. ... és gyk. ... vádlottak nevelésére köteles személy, így amennyiben megvalósítja e Btk-beli diszpozíciót, a cselekménye az

(1)bekezdés szerint minősül. Fk. ... a cselekmény idején már

1. életévét betöltötte, mintegy öt hónap választotta el a nagykorúságtól, míg gyk. ... - a nyilvántartó adatai alapján
2. június
3. napján született …on, anyja neve: … A II. rendű vádlott magával vitte a cselekmény elkövetéséhez az I. rendű vádlottat. Az nem nyert bizonyítást, hogy erre kifejezetten felszólította volna, azonban I. rendű vádlott a körülményekből, az apja által elmondottakból tisztában volt azzal, hová készülnek, miért mennek ... után, a II. rendű vádlott pedig tudta, hogy gyermeke velük tart, azt eltűrte, sőt, a segítségére is számított. Ily módon bevonta őt a bűncselekmény elkövetésébe, s ennek egyik - de igen jelentős - részmozzanata volt, amikor felhívta, hogy álljon az ablak alá és ha ... kiugrik, a baltával őt bántalmazza. Ezzel a konkrét felhívással bűncselekmény elkövetésére törekedett rábírni. Azért ez utóbbi kifejezést állapította meg a törvényszék, mivel azt nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a felszólításban foglalt magatartást I. rendű vádlott valóban véghez is vitte. A cselekmény ezzel együtt egységesen minősül az

(1)bekezdés szerint. Az I. rendű vádlott a cselekmény elkövetésekor még 18. életévét nem töltötte be, a pszichológus szakértői vélemény szerint az elkövetés idején is értelmi fejlettsége és annak színvonala megfelelt életkorának és iskolai végzettségének. Azt lehet megállapítani, hogy a nagyobb gyermek ugyan már közel volt a felnőtt férfikorhoz, közel ahhoz, hogy önálló döntést hozzon, de az ő személyisége még alakul, fejlődésben van. Ez a konkrét helyzet, amibe II. rendű vádlott belesodorta a fiát az erkölcsi fejlődés tekintetében egy veszélyeztető momentum, ez a szülői magatartás a morális fejlődésre van kihatással, az értelmi fejlődését már nem veszélyezteti. Ez a megállapítás abban az esetben is helytálló, hogy a szakértői vélemény szerint aktuálisan nem mutatható ki traumatizáló hatás a személyiségben, azaz a vizsgálat I. rendű vádlottnál nem mutatott ki az erkölcsi fejlődésben konkrét károsodást. A cselekmény a veszélyeztető magatartás kifejtésével befejezetté vált. Külön vizsgálatot és magyarázatot nem is igényel annak megállapítása, hogy egy bűncselekmény elkövetésébe való bevonás, illetőleg annak eltűrése, hogy a kiskorú a szülővel tartson, az a nevelési kötelezettség súlyos megszegését jelenti, hiszen - más elkövetői körre vonatkoztatva - ugyanezen szakaszhely

(2)bekezdése ezt a magatartást önálló elkövetési formaként bünteti. A rábírás nem csak szóban vagy írásban történhet, hanem ráutaló magatartással is, és ez a vádlotti magatartás is ekként értékelhető, amikor a szülő kifejezését adja, hogy hová és mire készül, és oda magával viszi gyermekét oly módon, hogy eltűri, hogy vele tartson, sőt, a cselekmény elkövetése közben konkrét - önálló bűncselekményt is megvalósító - feladattal „látja el”. Azt nem állapította meg a bíróság, ez a vád tárgyát sem képezte, hogy gyk. ... is részt vett volna tevőlegesen a cselekmény elkövetésében, azonban eszközzel felszerelve apjával és bátyjával tartott ... üldözésének első részében, illetve a Nyúltelepről történő bántalmazásnál is jelen volt. Gyk. ... 12 éves múlt a cselekmény elkövetése idején, ezzel kapcsolatban a pszichológus szakértő is kiemeli, hogy a veszélyeztető körülmények a kisebb gyermeknél jobban érvényesülhetnek. A gyermekkorú személy értelmi fejlettsége korának és iskolázottságának megfelelő volt a cselekmény elkövetése idején is. Ebben az életkorban már nyilván tisztában volt vele, tudta, hogy más személyt bántalmazni, ahogy ezt a szülő teszi, nem lehet. Nevezett végigélte, végignézte az eseményeket és ez a szülői magatartás a morális fejlődésére volt kihatással. Ugyancsak a szakértő megállapítása szerint az apa és gyermekek viszonyából azt a következtetést vonta le, hogy az apa által leállítható lett volna a gyermek, vagyis a szülőnek megvolt a lehetősége és képessége is arra, hogy a gyerekek részvételét, illetve jelenlétét a cselekménynél megakadályozza. A fiatalabb gyermek esetében is nyilvánvalóan helytállóak azok a megállapítások, amit a törvényszék I. rendű vádlottal kapcsolatban tett, úgymint a cselekmény befejezettségére tett megállapítás, valamint atekintetben is, hogy a fenti magatartást a nevelési kötelezettség súlyos megszegéseként értékelte. A törvényszék nem hallgatta ki tanúként a bírósági eljárás idején már fiatalkorú ...t erre indítvány sem volt. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az ehhez a Be. 280. §

(1)bekezdésében megkívánt különösen indokolt eset nem áll fenn, mivel - a vallomás megtagadás jogával is törvényesen rendelkező - tanútól nem várható olyan bizonyítékok beszerzése, amik az eljárásban bevont más bizonyítási eszközök révén ne lett volna biztosíthatók. A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a törvényszék mindkét vádlott vonatkozásában a társas elkövetést, azt, hogy a cselekményt rendkívül brutális módon, eszközöket felhasználva hajtották végre. További súlyosító körülmény mindkét vádlott esetében a személy elleni erőszakos bűncselekmények mind helyi, mind országos elterjedése. További súlyosító körülmény ... II. rendű vádlott vonatkozásában a többszörös halmazat. Súlyosító körülmény az életveszélyes állapot közvetlen volta. Enyhítő körülmény ugyanakkor a vádlotti magatartástól függetlenül bekövetkezett, jelentősnek tekinthető időmúlás. A II. rendű vádlott esetében büntetlen előéletet nem értékelt enyhítő körülményként a törvényszék, hiszen a vádlott 2001-ben lopási cselekmény miatt már volt büntetve, ugyanakkor ez oly régen történt, hogy ez súlyosító körülményként sem értékelendő. Enyhítő körülményként kell továbbá értékelni a sértetti közrehatást, miszerint ... hőzöngő magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy ... ellene fordult. Nyilván ezen eljárás nem is volt erre hivatott, de az elrendelt büntetőeljárás sem állapította meg ... felelősségét a II. rendű vádlott sérelmére elkövetett lopási cselekményben, így ezt a bíróság sem értékelheti a II. rendű vádlott javára. Enyhítő körülményként értékelendő viszont III. rendű vádlott vonatkozásában a ténybeli beismerés és az utolsó szó jogán tett megbánás. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét 2 évtől 8 évig, a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét 1 évtől 5 évig, míg a súlyos testi sértés bűntettét 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény. Halmazati büntetésről lévén szó, a Btk. 85. §

(1),

(2)és

(3)bekezdése értelmében a legsúlyosabb büntetési tétel a felével emelkedik. A cselekmény brutalitására figyelemmel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy ... II. rendű vádlottnál mindenképpen szabadságvesztés kiszabása szükséges a Btk.

1. §ában megfogalmazott büntetési célok eléréséhez. Az enyhítő körülményekre figyelemmel azonban a törvényi minimumnál magasabban, de lényegesen a középmérték alatt, annak mintegy felében határozta meg a szabadságvesztés tartamát. A bíróság a büntetést bűntett miatt szabta ki, ezért annak végrehajtási fokozata a Btk.
2. § a) pontja alapján börtön fokozat. A vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért attól a törvényszék a Btk.
3. §-a alapján, a szabadságvesztés tartamához igazodó időtartamban a Btk.
4. §

(1)bekezdésére figyelemmel eltiltotta. ... III. rendű vádlott esetében végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt perbeszédében az ügyész, a bíróság ezzel szemben mellőzte a szabadságvesztés felfüggesztésének kimondását. Kétségtelen, hogy a III. rendű vádlott esetében a lefolytatott igazságügyi elmeorvosszakértői vizsgálat enyhe fokú gyengeelméjűséget és személyiségzavart állapított meg, melynek eredményeként a szakértőpáros közepes mértékben korlátozottnak tartotta a cselekménye veszélyes következményeinek felismerésében, illetve e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. Ez a mentális képességbeli hiány abban nyilvánul meg, hogy általában nem értékel eléggé, nem kontrollál eléggé, nem méri fel megfelelően a cselekményének mi lesz a következménye. Emellett a személyisége az indulat részéről nagyon erősen érzelemvezérelt, azonban természetesen azzal tisztában van, hogy az általa megvalósított cselekmény tiltott dolog, azzal bűncselekményt valósít meg. Az akarati életében könnyű sodorhatóság jellemzi, megállapítja a szakértő, hogy könnyű volt őt a cselekménybe belevinni. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy III. rendű vádlottnak személyes jellegű indítéka is volt ...el szemben, és önállóan is cselekedett, amikor az együttes bántalmazást követően az apja házának az udvarán bántalmazta ...t. A szakértők által megállapított közepes mértékű korlátozottság a fenti enyhítő körülmények mellett a Btk. 24. §

(2)bekezdésére figyelemmel további enyhítésre ad lehetőséget. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a törvényszék álláspontja szerint az, hogy ... a jelen ítélet meghozataláig már három alkalommal volt büntetve. A Balassagyarmati Városi Bíróság által 5.Fk.397/2008/

1. számon hozott ítélete tényállása szerint ... a jelen ügyben elbírált cselekménnyel - a bántalmazás eredményét leszámítva - szinte teljes egészében megegyező jellegű cselekményt követett el. A bíróság által megállapított és a törvényszék által a tárgyaláson ismertetett tényállás szerint
2. február 22-én - és ezen a napon került sor a III. rendű vádlott gyanúsítottként történő kihallgatására is - a reggeli órákban ... két társával karókkal felfegyverkezve, az idős korú … sértettet szidalmazva megjelent annak házánál. A sértett ekkor a lánccal bezárt kapun belül állt, a vádlottak a náluk lévő karókkal a kapun keresztül próbálták őt ütlegelni, aki ugyanígy védekezett. Az egyik vádlott a nála lévő bottal a sértett bal kézhát III. ujj körömpercére ütött. Ezt követően ... és egyik társa a kaput berúgták úgy, hogy az helyéről kidőlve a sértettre esett. Ekkor ... a botot eldobva és az udvarra belépve a földön fekvő sértettet ütlegelni kezdte és később a társai is bántalmazták, minek következtében a középvonalban a homlok 20 cm-es repesztett sebét szenvedte el. ... III. rendű vádlott másik ügyében szintén a Balassagyarmati Városi Bíróság hozott marasztaló ítéletet 1.B.637/2009/
3. számon, az itt megállapított tényállás szerint
4. július 3-án - tehát ez esetben is még a jelen eljárásbeli cselekményt megelőzően - az esti órákban a III. rendű vádlott és társa …on az ún. „…” kocsmában előzetes szóváltást követően tettleg bántalmazta ...t. A bántalmazás során ... egy alkalommal ököllel szájon, míg társa a kezében lévő fa karóval a szem környékén, a fején megütötte, melynek következtében a sértett az alkar duzzanattal járó sérülését szenvedte el. A III. rendű vádlott tehát a jelen vádbeli cselekményt megelőzően ugyan még büntetve nem volt, de már két, személy elleni erőszakos jellegű bűncselekmény miatt is folyt vele szemben eljárás. A megindult büntetőeljárások sem tartották vissza attól, hogy újabb, még súlyosabb bűncselekményt kövessen el. Ilyen körülmények mellett a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a szabadságvesztés felfüggesztése súlytalan büntetést jelentene a III. rendű vádlott számára, és az enyhítő körülmények mellett a korlátlan enyhítés lehetőségét is számba véve, nem indokolt a szabadságvesztés felfüggesztése. Álláspontja szerint III. rendű vádlott esetében egy rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés szolgálhatja csak megfelelően a Btk.
5. §-ában megfogalmazott büntetési célokat, ez az a büntetés, amely a vádlottat - enyhe fokú gyengeelméjűsége és személyiségzavara mellett - rádöbbenti cselekménye súlyára. A törvényszék által részletezett enyhítő körülményeket a törvényszék a büntetés mértékének a meghatározásakor vette figyelembe, amikor a Btk.
6. §

(2)bekezdés

1. c)pontja alapján enyhítő szakasz alkalmazásával a törvényi minimum alatt határozta meg a szabadságvesztés tartamát, a Btk. 43. §
2. a)pontjára figyelemmel ez esetben is börtön fokozatban. A III. rendű vádlott is méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért attól őt a bíróság attól a szabadságvesztés tartamához igazodó időtartamban eltiltotta. Az első tárgyaláson ... sértett, mint magánfél polgári jogi igényt terjesztett elő elmaradt munkabér, illetőleg a bántalmazás következtében felmerült, elsődlegesen gyógyszerköltségei vonatkozásában, azonban összegszerűséget nem határozott meg, és ezt az eljárás későbbi szakaszában sem tette meg külön tanácselnöki felhívásra sem. Erre figyelemmel a törvényszék azt állapította meg, hogy a költségek tételes kimutatásáról szóló okirat becsatolásának az elmaradása, illetve az erről történő tételes nyilatkozat meg nem tétele az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását kizárja, ezért annak érvényesítését a törvényszék a Be. 335. §

(1)bekezdése alapján egyéb törvényes útra utasította. A Bj. 176/

1. számú bűnjeljegyzéken a I. jelölés alatti 1 db fanyelű baltát és a II. jelölés alatti ún. szívlapátot a bíróság a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján elkobozta, mivel ezen szerszámokat az elkövetők a bűncselekmény elkövetésénél eszközül használták. A I. jelölésű bűnjeljegyzék

1. tételszáma alatti fanyelű lapáttal összefüggésben mindez nem volt kétséget kizáróan megállapítható, ezért a törvényszék annak lefoglalását a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján megszüntette és a

(2)bekezdés alapján a tulajdonosnak rendelte kiadni. Ahol a bűnügyi költség elkülöníthető volt, elsősorban a kirendelt védők díja, illetőleg II. rendű vádlott esetében az igazságügyi pszichológus szakértő, III. rendű vádlott esetében az igazságügyi elmeorvos-szakértő díja, ott a törvényszék a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére a Be. 338. §

(1)és

(3)bekezdése alapján külön-külön kötelezte, míg az el nem különíthető költségek esetében, amelyek elsősorban a tanúk útiköltségéből, illetőleg az igazságügyi orvosszakértő munkadíjának