Pf.20404/2013/3 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.404/2013/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a Feketéné dr. Szemző Margit (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Csontos Krisztián ügyvéd ügyintézése mellett a Csontos Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és a dr. Pink Marianna ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Pink Marianna Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesekkel szemben jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 23.P.22.137/2012/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az I. rendű alperes országgyűlési képviselő és a II. rendű alperes alelnöke. Az I. rendű alperes
4. július hó
5. napján Hen sajtótájékoztatót tartott, amelynek során az időközi polgármesteri választásnál induló K. A. x-i polgármesterjelölt érdekében kampánybeszédet mondott. A sajtótájékoztatón többek között azt nyilatkozta, hogy H az ország egyik legeladósodottabb települése, a város minden lakosára a csecsemőtől az aggastyánig több százezer forintnyi adósság jut; a h-ek már fizetnek adót az ingatlanjaik után, és L. J. y-n képviselőtársaival megteremtette az ebadó bevezetésének a lehetőségét is. Hangsúlyozta, hogy bár a kormány tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtését ígérte, az emberek a munka világában zajló változásokból egyelőre csak azt érzik, hogy kevesebb pénzért többet kell dolgozniuk. A több százezer új munkahelyből néhány ezernek Hre is jutnia kellett volna, ezzel szemben a város aktív korú lakosságának jelentős része a szocialista vezetésű szomszédos Szen találja meg a boldogulását. A sajtótájékoztatón két képviselőtársával megjelent H. K. a Y városi elnöke is, aki vitába szállt az I. rendű alperessel. Kifejtette, hogy a városnak nincs működési célú hitele, a település minden forintot fejlesztésre fordított. Közölte azt is, hogy az önkormányzat az elmúlt években sokat tett a helyi foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, mintegy 700 új munkahely kialakítását és további 600 megőrzését támogatta anyagilag. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II. rendű alperes, illetőleg ha az ő felelőssége nem lenne megállapítható, akkor az I. rendű alperes, mint a II.rendű alperes neve országgyűlési képviselője megsértette a felperes jóhírnevét azon valótlan tény állításával, illetőleg a valóság elferdítésével, hogy „H az ország egyik legeladósodottabb települése, a város minden lakosára csecsemőtől az aggastyánig több százezer forintnyi adósság jut." Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és arra való kötelezését, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül hivatalos sajtótájékoztatón nyilatkozattal kérjen bocsánatot H Megyei Jogú Város valamennyi lakosától a város jóhírnevének megsértése miatt, továbbá nyilatkozzon arról, hogy a
6. július hó
7. napján megtartott sajtótájékoztatón a valóságot lényegesen elferdítve mutatta be a település gazdálkodását, míg a valóság az, hogy a felperes működési célú hiánnyal nem, csupán fejlesztési célú adósságállománnyal rendelkezik. Végezetül 1 000 000 Ft kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az I. rendű alperest. Előadta, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatban az I. rendű alperes csak és kizárólag azt a tényt emelte ki, amely szerint a város adósságállománya a többi városhoz viszonyítottan jelentős mértékű, azt azonban elhallgatta, hogy a városnak nincs működési hiánya, és az adósságállomány azon beruházások következtében emelkedett erre a szintre, amelyet pártállástól függetlenül minden képviselő megszavazott. Tény, hogy a város magas adósságállománnyal dolgozik, de eddig a jogos részleteket mindig pontosan fizette, ugyanakkor az adósságállomány segítségével megnégyszereződött a város vagyona, tehát a vagyonelemek bőségesen fedezik a tartozásállomány mértékét. Fontosnak tartotta, hogy a település éves adósságszolgálata a törvényi előírásoknak megfelel, az előírt mértéket sosem lépte túl, amelyet mind az ÁSZ, mind a rendszeres könyvvizsgálat igazolt. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes hivatkozott arra, hogy a felperes által sérelmezett nyilatkozatot az X alelnökeként tette. Az egységes bírói gyakorlat szerint, ha valaki a jogi személy nevében és képviseletében tesz nyilatkozatot, akkor a jogi személy tevékenységi körében eljáró természetes személy magatartásának joghatásai a jogi személyre nézve állnak be. Állította továbbá, hogy a kereset tárgyává tett kijelentés valós tényeket tartalmazott, ezért az személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg. Azon felperesi hivatkozást pedig, mely szerint annak elhallgatása a részéről, hogy a városnak nincs működési hiánya és ez a valós tények hamis színben való feltüntetését jelenti, azért tartotta alaptalannak, mert erről az esetben lehetne szó, ha a megtörtént események sajátos csoportosításával alaptalanul következtetett volna további meg nem történt tényekre, vagy ha utalásokkal, célzásokkal, feltevésekkel keltette volna további események megtörténtének a látszatát. Álláspontja szerint a kifogásolt közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, továbbá vitatta a felperes nem vagyoni kárigényét is. A II. rendű alperes hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes a valóságnak megfelelő tájékoztatást adott, a nyilatkozata objektív tényeken alapult, amit a KSH adatai is alátámasztanak, így a valóság elferdítéséről vagy valós tények hamis színben történő feltüntetéséről nem lehet szó. Az I. rendű alperes nem azt állította, miszerint a felperes fizetésképtelen, hanem azt mondta el, hogy a város eladósodott, ez a tény pedig megfelelt a valóságnak. Az elsőfokú bíróság a
8. sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte őt, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 25 000 Ft, a II. rendű alperesnek pedig 25 000 Ft + áfa összegű perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 60 000 Ft kereseti illeték az állam terhén marad. Határozatának indokolása szerint az I. rendű alperes, mint a x-i párt alelnöke abból a célból nyilatkozott a sajtótájékoztatón, hogy a politikai szervezet álláspontját, nézeteit közvetítse a nyilvánosság felé, ezért az általa tett nyilatkozatért - amely az alperesi védekezéssel ellentétben nem volt véleménynyilvánításnak tekinthető - a II. rendű alperes vonható felelősségre. Az alperesek okiratokkal támasztották alá, hogy H adósságállománya tetemes, amit a felperes sem vont kétségbe, így a sérelmezett kijelentés valótlansága nem volt megállapítható. A felperes kereseti kérelmének alapjaként arra is hivatkozott, hogy az I. rendű alperes által közöltek hamis színben tüntetik fel a valóságot, illetőleg hamis látszatkeltésre alkalmasak, mert az I. rendű alperes elhallgatta azt, hogy a felperes gazdálkodása során kimutatott hosszúlejáratú tartozások kifejezetten fejlesztésből adódtak, tehát a város vagyona jelentős mértékben gyarapodott, míg működési célú tartozások nem mutathatók ki. A magas tartozásállomány mellett a város a jogos törlesztéseket pontosan fizeti, a vagyona megnégyszereződött, a megnövekedett vagyonelemek bőségesen fedezetet nyújtanak a tartozásaira. A perbeli jogvita elbírálásakor nem volt figyelmen kívül hagyható az, hogy az I. rendű alperes nyilatkozatának célja nem a felperes gazdálkodásának a bemutatása és a működésének a vizsgálata volt, hanem a sajtó összehívására egy kampányhadjárat során került sor, ahol az I. rendű alperes a saját, illetőleg az időközi választásokon induló polgármesterjelölt pártjának nézeteit hangsúlyozta, és ennek alátámasztására tett tényállításokat. Azzal, hogy a sajtótájékoztatón a Y városi elnöke vitába szállt az I. rendű alperessel, és kijelentette, miszerint a városnak nincs működési célú hitele, s minden pénzt fejlesztésre fordít, elhangzottak a felperes által hiányolt állítások is. Az nem volt jogsértő, hogy a város adósságállománya milyen mértékű és abból az egyes lakosokra milyen összeg jut, mert ezen adatközlésből a város gazdálkodására nem lehetett teljes körű következtetéseket levonni. Annak vizsgálata, hogy H adósságállománya minek következtében emelkedett meg, tartozásait a város hogyan teljesíti és a gazdálkodása hogyan alakul, a személyiségi jogi jogvita kereteit meghaladja. Mindezen körülményeket értékelve a törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a II. rendű alperes képviseletében eljáró I. rendű alperes kereset tárgyává tett nyilatkozata nem valósított meg személyiségi jogsértést. Jogsértés hiányában annak jogkövetkezményei sem voltak alkalmazhatóak sor, ezért a felperes által felajánlott tanúbizonyítás szükségtelen volt. A pervesztes felperes a Pp.
9. §-ának