P.20089/2012/29 – Balassagyarmati Törvényszék

A ... Törvényszék a ... (....) ügyvéd által képviselt ... (...szám alatti lakos) felperesnek - a ... (...) ügyvéd által képviselt ... (.. szám alatti lakos) I. rendű, a ...(....) ügyvéd által képviselt ...(...szám alatti lakos) III. rendű és... (... szám alatti lakos) IV. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indult perében meghozta a következő ÍTÉLETET A törvényszék a felperes kereseti kérelmét elutasítja, és kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I. rendű alperesnek 215.900.-Ft (azaz Kettőszáztizenötezer-kilencszáz forint), III. és IV. rendű alpereseknek együttesen 215.900.-Ft (azaz Kettőszáztizenötezer-kilencszáz forint) perköltséget. Az állam által előlegezett költséget az állam viseli. A törvényszék megkeresi a ..Megyei Kormányhivatal ...Körzeti Földhivatalát, hogy a ... külterület ...és ...hrsz. alatti ingatlanok vonatkozásában elrendelt perfeljegyzést az ítélet jogerőre emelkedését követően törölje az ingatlan-nyilvántartásból. Az ítélettel szemben annak kézbesítését követő 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet .. Törvényszékhez címzetten a ... Törvényszéken lehet írásban előterjeszteni 6 példányban. A fellebbezést előterjesztő fél részére az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. Amennyiben a fellebbezés kizárólag a perköltség viselésére, illetve az ítélet indokolására vonatkozik, a II. fokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart. Indokolás: A felperes az alperessel szemben

1. májusában pert indított többek között annak megállapítása érdekében, hogy az alperes által
2. június
3. napján megkötött, és a ... és ... hrsz alatti ingatlanokkal kapcsolatos adásvételi szerződés semmis, és az ingatlanok tulajdonjoga őt illetné meg azért, mert a kárpótlási jegyeket - amelyekkel az adásvételi szerződésben szereplő eladó megszerezte az ingatlanok tulajdonjogát, - ő már korábban az eladótól megvásárolta. A ... Városi Bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította ... szám alatti ítéletével melyet a ...Megyei Bíróság ... szám alatti ítéletével helybenhagyott. A másodfokú bíróság indokolásában kifejtette, hogy a felperes kereshetőségi joga az általa hivatkozott előszerződések vonatkozásában elévült, így az elévülési kifogásra tekintettel igényét az alperessel szemben nem érvényesítheti. A fenti eljárás jogerős lezárását követően fordult ismételt kereseti kérelemmel a felperes az alperessel szemben, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes tulajdonát képező ... és ... hrsz alatti ingatlanok az ő tulajdonát képezik, méghozzá a közte és néhai ... ...között
4. június hó
5. napján kelt megállapodás alapján. Kérte továbbá az I. rendű alperest a perrel felmerült költségeinek megfizetésére kötelezni. A törvényszék felhívására a felperes pontosította kereseti kérelmét a
6. sorszám alatt iktatott beadványában, melyben kérte I. rendű alperes kötelezését kártérítés vonatkozásában is amennyiben a tulajdonjoga nem jegyezhető be az időközbeni elidegenítésre tekintettel, melynek összegét 17.000.000.-Ft-ban határozta meg. A megindított eljárás közben az I. rendű alperes a perbeli ingatlanok tulajdonjogát a III. és IV. rendű alperesek részére idegenítette el a
7. március
8. napján kelt adásvételi szerződéssel, míg a II. rendű alperest megillető jelzálogjoggal biztosított követelést kiegyenlítette. A fentiekre tekintettel a felperes a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetétől elállt, és perbe hívta III. és IV. rendű alpereseket akikkel szemben kereseti kérelme az volt, hogy tűrjék a kérdéses ingatlanok kapcsán a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, ugyanakkor velük szemben perköltségigénye nem volt. A törvényszék a felperes kérelmére a pert a felperes és II. rendű alperes között jogerős végzésével megszüntette. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes kereseti kérelmének elutasítását, és a perrel felmerült költségeiben történő felperesi marasztalást. Álláspontja szerint a felperes semmivel sem igazolta tulajdoni igényének jogosságát, és kérte a felperest annak igazolására, hogy az általa hivatkozott „Együttműködési megállapodás" alapján hogyan és milyen módon számolt el néhai --- van -el. A III. és IV. rendű alperesek a kereseti kérelem elutasítását és perköltségeik megtérítését kérték. Álláspontjuk szerint nekik a felperes és az I. rendű alperes vitájához semmi közük nincsen, ők az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szereztek tulajdonjogot, és a jóhiszeműségük sem kérdőjelezhető meg, így a perbeli ingatlanok jogszerű tulajdonosa és haszonélvezője a két alperes. A peres felek előadása, a csatolt okirati bizonyítékok és a ... Városi Bíróság ... szám alatti eljárásának iratai alapján a törvényszék megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. Az eljárás során a felperes következetesen állította, hogy a keresetében megjelölt ingatlanok tulajdonjoga őt illeti meg. Előadta, hogy állítását a közte és néhai ... (az alperes korábbi élettársa) között megkötött „Együttműködési megállapodás"
9. pontjában megfogalmazott kitétel támasztja alá, miszerint „ A földárveréseken megszerzett földterület 50%-a feletti tulajdonjogot és rendelkezési jogot ..., míg a másik 50% feletti tulajdonjogot és rendelkezési jogot ... gyakorolja és bírja". Felperesi felvetés szerint az imént idézett szerződéses rendelkezés egyértelműen igazolja az ő tulajdonjogát a perrel érintett két erdőterület vonatkozásában. A törvényszék az alperesi vitatásra tekintettel felhívta részletesen a felperest a bizonyítási kötelezettségének teljesítésére, azonban a törvényszék többszöri felhívására a felperes nem reagált, így a bizonyítatlanság terhét neki kell viselnie. A törvényszék álláspontja szerint a felperes kereseti kérelmének pozitív elbírálásához elsődlegesen azt kellett volna hitelt érdemlően igazolnia, hogy a néhai .. megkötött megállapodás alapján szerzett tulajdonjogot az I. rendű alperes az ingatlanok vonatkozásában, illetve a tulajdonszerzése a megállapodástól eltérően került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, és a felperes tulajdonjoga kellett volna, hogy bejegyzésre kerüljön. A felperes által csatolt okirati bizonyíték („Együttműködési megállapodás") azonban a felperes tulajdonszerzésének igazolására nem alkalmas, ugyanakkor a rendelkezésre álló adásvételi szerződés amellyel az I. rendű alperes az ingatlanok tulajdonjogát megszerezte, sem igazolja a felperes állítását, ugyanakkor a tulajdonszerzésről való felperesi értesülést igen, hiszen az adásvételi szerződésen okirati tanúként maga a felperes szerepel aláíróként. Az a tény, hogy a felperes az I. rendű alperes tulajdonszerzése során okirati tanúként szerepel azon tényt erősítheti, amely szerint az „együttműködési megállapodás" alapján néhai H-... van D-... rendelkezése alapján élettársa szerezte meg a van -nek jutó részt a kárpótlás során megszerzett területekből. Amennyiben a perbeli ingatlanok vonatkozásában a felperest illette volna a területek tulajdonjoga, úgy az adásvételi szerződést is a saját nevére készíthette volna a felperes, hiszen a szerződések elkészítése az ő feladata volt a megállapodás alapján. A fentiekre tekintettel a törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a felperes kereseti kérelmét az általa előterjesztett módon nem találta alaposnak így azt elutasította. Sem a felperes által megjelölt Ptk. 115.§