Pf.20273/2013/5 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.273/2013/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Jeky Emese ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Németh Roland ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szavatossági igény érvényesítése és egyéb iránt indított perében a ....Törvényszék
2. szeptember
3. napján kelt, ..... számú ítélete ellen az alperes
4. és
5. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperest terhelő marasztalást 7.003.000,- (hétmillió-háromezer) forintra, és annak
6. január 1-től
7. június 30-ig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, míg
8. július 1-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamataira leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 175.000,(százhetvenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak 560.400,- (ötszázhatvanezernégyszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket - az illetékes adóhatóság felhívására. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az A. Kft.-vel
9. november
10. napján kötött vállalkozási szerződést, amelyben az A. Kft. a B. M.épülő 44 apartmanos társasház szerkezetépítési munkáinak elkészítését vállalta. Az alperes a vállalkozási szerződés megkötésével egyidejűleg megkezdte a felépítendő társasházi lakások értékesítését. Az A. Kft.
11. szeptember
12. napján befejezte a munkálatokat, Z. Jegyzője
13. szeptember
14. napján adta ki a használatba vételi engedélyt a teljes épületre. Az alperes
15. január
16. napján levélben jelezte az A. Kft. felé a hibás teljesítésből eredő igényét. A lakások értékesítése és lakások és a garázs birtokba vétele is többségében megtörtént
17. év végéig. A társasház első ízben
18. augusztus
19. napján készített írásos feljegyzést a kivitelezés hibáiról, amelyet az alperesnek
20. augusztus
21. napján adott át.
22. március 31-én a társasház részéről ismételt feljegyzés készült a még fennálló hibákról, amelyet az alperes
23. március
24. napján vett át.
25. április 24-én az alperes nyilatkozatot írt alá, amelyben rögzítette, hogy a garázs összefolyási problémáival kapcsolatban a kivitelezővel szemben pert indított a... Gazdasági Bíróság előtt, illetve a hiba elhárítását többször megkísérelte saját beruházásban megoldani, de az nem járt sikerrel. Ezt követően a társasház több levelet is intézett az alpereshez, majd
26. október 16-án E. szakértői véleményt készített a társasház állapotáról, amelyet az alperes átvett.
27. augusztus hó
28. napján a társasház képviselője és az alperes közös helyszíni bejárást tartottak, az arról készült jegyzőkönyvet azonban az alperes utólag nem írta alá. A felperes ezt követően a korábban eljárt E. szakértőt bízta meg a javítási munkálatok költségvetésének elkészítésével, aki a javítási költségeit 21.987.774,forintban határozta meg. Az A. Kft. által az alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perben a ....Megyei Bíróság ....sorszám alatt hozott ítéletet. A felperes 40.254.900,- forint és járulékai vállalkozó díj megfizetése iránt indított keresetét 15.602.450,- forint vállalkozói díj tekintetében találta alaposnak. Alaposnak találta ezzel szemben az alperes beszámítási kifogását hibás teljesítés miatti kijavítási költség címén 12.000.000,- forintban, árleszállítás címén 9.445.000,- forintban, és az alperes viszontkeresetét 9.700.000,- forint tekintetében kötbér címén. Az alperes által a felperes részére értékesített ingatlanhoz tartozó társasházi közös tulajdoni részek hibásak. Az „A" épület
29. és
30. lakások közötti csapadékvíz levezető a csatornaburkolat felett úgy ért végett, hogy a víz minden irányba szétfolyt. Ezt az alperes úgy javította, hogy a csapadékvíz kivezetőre könyököt szerelt fel. A kerékpártároló mögött 2 db szellőzőnyílásra a felperes szereltetett fel egy-egy acélszerkezetű szellőzőrácsot, amelynek költsége 48.000,- forint volt. Az alperes az udvarra térvilágítást tervezett, amelynek kiépítését a felperest nem igényelte. Ennek vezetékei a földből kilógnak, ezek eltávolítási költsége 2.500,forint. A teremgarázs feletti födém csapadékvíz elleni szigetelése nem történt meg, ez a födémen leázásokat okoz, javítási költsége 6.830.000,- forint. A garázskapu feletti térelválasztó virágvályú magassága nem az előírásoknak megfelelő, javítási költsége 40-50.000,- forint. A liftakna és a lépcsőház térségében a fólia nincs bevezetve az ereszcsatornában, javítása részben megtörtént, a további javítás költsége 125.000,- forint. A felperes a
31. február
32. napján előterjesztett keresetében 21.987.774,- forint és annak
33. január 1-jétől a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését hivatkozva arra, hogy a felperes társasház tulajdonosai és az alperes között létrejött adásvételi szerződéseket az alperes hibásan teljesítette, kereseti kérelmét ezért elsődlegesen szavatosság, másodlagosan kártérítés, harmadlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén terjesztette elő. Az alperes a kereset elutasítását kérte, állította, hogy a felperes által felsoroltak egy része nem hiba, más része javításra került, az ezt meghaladó része pedig elévült igény. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 7.005.500,- forintot, és annak
34. január 1-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 477.000,- forint perköltséget, és kötelezte a felperest 612.000,- forint, míg az alperest 288.000,forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Az elsődlegesen szavatosság jogcímén előterjesztett kereseti kérelemmel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a felperes a szavatossági igénye érvényesítésével elkésett. A másodlagosan kártérítés címén előterjesztett kereseti kérelemmel kapcsolatban az elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi építész szakértői vélemény, valamint a felperes által csatolt E.okleveles mérnök szakértő által előterjesztett vélemény alapján megállapította, hogy az E. -féle szakértői vélemény 3., 5., 7., 8., 9.,
35. pontjában felsorolt kivitelezés hibás, ezzel a felperes az alperes jogellenes magatartását bizonyította, a hibák javítása a felperesnek többletköltséget jelent, ezért a felperes kárát is bizonyítottnak találta. Az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemény alapján állapította meg a javítás költségét az 5.,
36. és
37. tétel tekintetében. A
38. tétel tekintetében megállapította, hogy a hiba kijavítása megtörtént, a
39. tétel tekintetében azt állapította meg, hogy az alperes kártérítési felelőssége nem áll fenn, mivel a hiba a birtokba vételt követően azonnal felismerhető volt, és az alperes ennek kijavítását írásban nem vállalta. A
40. tétel tekintetében rögzítette, hogy az alperes külső térvilágító lámpatestek felszerelését tervezte, amelyre a felperesi társasház közösség nem tartott igényt, a bekötésre előkészített vezetékek ilyen módon a helyszínen felhasználatlanul maradtak. A peres eljárásban az alperes akként nyilatkozott, hogy ugyan vállalta ezeknek a vezetékeknek az eltávolítását, később azonban úgy gondolta, hogy ez nem az ő dolga. Miután azonban az alperes a
41. augusztus 31-ei beadványban és a
42. október 25-ei levelében is vállalta ennek javítását, ezért a bíróság az alperes kártérítési felelősségét e tétel tekintetében is megállapította, annak összegszerűségét mérlegeléssel 2.500,- forintban határozta meg. Ítélete indokolásában (
43. oldal
44. bekezdés közepétől
45. oldal
46. bekezdés) rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a szavatossági igény elévülését követően több hibára vonatkozóan is elismerést tett, így a
47. augusztus hó 31-ei hibajegyzékben feltüntetett hibákat elismerte és vállalta azok kijavítását, átvette a
48. március 1-jei hibajegyzéket, és
49. április
50. napján további javítást vállalt. Az alperes a .. Megyei Bíróság előtt ....szám alatt folyamatban volt perben az alperes a kivitelezővel szemben nagyobb részt pernyertes lett, ennek ellenére a fennálló hibákat nem javította ki. Mindezt az elsőfokú bíróság akként értékelte, hogy az alperes a felelősség alól magát kimenteni nem tudta, az ő magatartása járult ahhoz hozzá, hogy a felperesek eddig vártak az igény érvényesítésével, ezért a bíróság az alperes kártérítési felelősségét megállapította. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokait a felelősség alóli kimentés körében. Hivatkozott arra, hogy a felelősség megállapítása szempontjából nem az értékesítés, azaz a teljesítés időpontját vette alapul az elsőfokú bíróság, hanem egy jóval későbbi időpontot, az A. Kft. és az alperes között folyamatban volt per befejezését, az alperes ezt követő magatartását. Hivatkozott arra, hogy nem nyert bizonyítást a perben, hogy a beázási hiba felismerését (
51. januárját) követően
52. december 20-áig történt volna értékesítés az alperes részéről a felperes társasház tagjai felé. Előadta, hogy
53. januárját követően a beázási hibák nem minősültek rejtett hibának, ebben az időszakban azonban nem került sor további lakás, illetve gépkocsitároló értékesítésre. Előadta, hogy korábban a hiba rejtett hiba volt, azt az alperes sem fedezhette fel, miután pedig nyílt hibává vált, mindenki számára észlelhető volt, erre tekintettel felróhatóság nem terhelhette az alperest a lakások értékesítésének időpontjában. A fellebbezésben az alperes kifejtette, hogy a jelen per szempontjából nem releváns az a tény, hogy a későbbiekben az A. Kft. és az alperes között folyamatban volt perben hozott ítélet ellenére az alperes nem javította ki a hibákat. Előadta, hogy a kivitelező mind a mai napig nem egyenlítette ki az ítélet alapján az alperes felé fennálló tartozását, az alperes pedig a javításhoz szükséges szabad pénzeszközökkel nem rendelkezik. Előadta azt is, hogy a kivitelező elleni perben a vízszigetelés hibájával összefüggésben csupán 3.602.450,- forint elszámolását érte el, a beszámított további 12.000.000,- forint az egyéb hibákkal kapcsolatban viselt javítási költség, 9.700.000,- forint pedig késedelmi kötbér volt. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. A fellebbezés kisebb részben, az alábbiak szerint megalapozott: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárásban beszerzett
54. sorszámú igazságügyi építész szakértői vélemény
55. oldalának a bíróság által feltett
56. kérdésre adott válasza alapján annyiban pontosítja, hogy az E. -féle szakértői vélemény
57. tételében feltüntetett szabadon hagyott vezetékek tekintetében az alperes részéről hibás teljesítés nem történt. A szakértői vélemény rögzítette, hogy az udvari térvilágítás céljára kihelyezett elektromos kábeleket nem helyezték feszültség alá, a felperesi társasház tulajdonosainak kérésére maradt el az udvari térvilágítás megépítése, ezért maradtak felhasználatlanul a kiépített vezetékek, a jelenség azonban ilyen módon nem tekinthető hibának. Az így pontosított, egyebekben helyesen megállapított tényállás alapján helytálló az elsőfokú bíróság által levont az a jogi következtetés, hogy az alperes és a felperes társasházközösség tagjai között létrejött adásvételi szerződéseket az alperes hibásan teljesítette, ezért a szerződések és a társasház alapító okirata alapján közös tulajdonba kerülő épületrészek hibájával összefüggésben az alperest kártérítési felelősség terheli. A Ptk.310.§-a szerint szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A Ptk.318.§