Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.438/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által képviselt felperesnek - a dr. Kovács Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen, társadalmi szervezet törvényes működésének helyreállítása iránt indított perében, a Székesfehérvári Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 27.P.21.038/2012/
- sorszámú ítélete ellen, az alperes részéről
- és
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a Fejér Megyei Bíróság Pk.60.566/1990/
- számú végzésével .... sorszám alatt nyilvántartásba vett I.rendű alperes neve Egyesületet megszüntette. Rendelkezett továbbá a jogerős ítélet megküldéséről a Székesfehérvári Törvényszék Civil Szervezetek Nyilvántartó Irodája részére. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok, továbbá képviselő egyesületi elnök személyes meghallgatása alapján megállapította, hogy az alperes működése nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek: a szervezetnek a felépítése, a szervezet vezetőinek tevékenysége és egymástól való elhatárolódása, mindennek a rendszere az alapszabályból nem állapítható meg, a tagsági viszony létrejöttére és megszűnésére vonatkozó rendelkezések nem egyértelműek, az alperesnek nincs tagnyilvántartása, így az sem dönthető el, hogy egy közgyűlés határozatképes-e, vagy sem. Az a tény, hogy az alperes rendkívüli közgyűlésén 10 fő jelen volt, az egyesület megfelelő működéséhez nem elégséges, hiszen nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a jelenlévők tagjai-e az egyesületnek. Az sem volt meghatározható, hogy a tagdíjfizetési kötelezettséget melyik közgyűlési határozat állapította meg. A tagdíjat az alperes nem szedi be, amennyiben pénzre van szükségük, azt az érintett tagok adják össze. Nem állapítható meg az sem, hogy az egyesület miből gazdálkodik, továbbá az sem, hogy rendelkezik-e bankszámlával. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint képviselő elnök és baráti, ismeretségi köre esetenként rendezői tevékenységet végez, mely nem egyenértékű az egyesület működésével. Az alperes a működés törvényességének helyreállítása érdekében hozott felperesi jelzést megtárgyalta, azt elutasította, a változtatásnak a lehetőségét is elvetette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jelen esetben nincs lehetőség a törvényes működés helyreállítására, ezért az alperesi egyesületet a
- évi CLXXV. törvény
- §
(3)bekezdés c) pontja alkalmazásával megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását, az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte. Indokául előadta, hogy az elsőfokú bíróság a felmerült bizonyítékokat és adatokat helytelenül értékelte. Az elsőfokú bíróságon az alperes elnöke előadta, hogy az egyesület elektronikus nyilvántartása megsemmisült, a papír alapú nyilvántartásait igazolhatóan ellopták, így az a körülmény, hogy az elnök nem tudta megjelölni az egyesület tagjainak számát, a tagok címét, továbbá azt sem, hogy mennyi volt az utolsó aktuális tagdíj összege, nem jelenti azt, hogy az egyesület létszáma 10 fő alá csökkent, illetve ne szedne tagdíjat. A bíróság nem indokolta azon megállapítását, hogy az alperes nem egyesületként, hanem képviselő „baráti köre"-ként működik. A
- március 3-i közgyűlésen 10 fő egyesületi tag megjelent, és az eljárási hiányosságoknak részben eleget tett. Előadta azt is, hogy az ügyészi jelzésben foglaltakat az egyesület az alapszabályában és működésében érvényesíteni akarja, melyhez a korábbi országos szervezetként meghatározott egyesület alapszabály szerint illetékes szerveinek az értesítése és döntésbe való bevonása szükséges, mely cselekmények folyamatban vannak, azonban teljesítésük időigényes, így nem vonható le az a következtetés, hogy nincs lehetőség a törvényes működés helyreállítására. A hatályos jogszabályoknak megfelelő egységes szerkezetű alapító okirat elkészítése folyamatban van, az egyesület megsemmisült dokumentációjának pótlása szintén. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokaival egyetért, azt megismételni nem kívánja. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki: a jelen jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes képviselője a bíróság kérdésére azonnal nem tudott nyilatkozni arról, hogy az alperesnek hány tagja van, illetve kik azok, továbbá mennyi az általuk fizetendő tagdíj mértéke. Az eljárt bíróságoknak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes a törvényes működés helyreállításának érdekében a felperes által előírtakat teljesítette-e. A felperes
- augusztus
- napján jelzéssel élt az alperes felé és indítványozta, hogy az elnök a jelzésben foglaltakról tájékoztassa az Országos Küldöttgyűlést, és kezdeményezze az alapszabály módosítását annak érdekében, hogy az alapszabály az Etv.
- §
(2)bekezdése szerinti elemeket rögzítse a társadalmi szervezet céljára, szervezetére, a szervekre, azok működésére és hatáskörére, a tagok jogaira és kötelezettségeire egyértelmű, félreérthetetlen szabályokat tartalmazzon és az Etv. 6. §
(1)bekezdésében írt elveknek maradéktalanul feleljen meg. Kérte, hogy a jelzés alapján tett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztassa a Főügyészséget. Az alperes
- március 3-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen határozott a székhelyváltozásról, továbbá elfogadhatatlannak tartotta az ügyészség álláspontját, és továbbra is ragaszkodott az alapszabályban írtakhoz, melyen változtatni nem kívánt. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy ezen közgyűlés határozatképessége tagnyilvántartás hiányában nem állapítható meg. Tagnyilvántartás nélkül abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerű volt-e, arra valamennyi tag meghívásra került-e, illetve a jelenlévők ténylegesen tagjai voltak-e az alperesnek. Annak sincs jelentősége, hogy az alperes törvényes képviselője által hivatkozott őrzővédő tevékenységet az alperes vagy Pricz István baráti köre, illetve ismerősei végezték-e, ugyanis az alperesi működésnek az ügyészi felszólalásban, illetve jelzésben írt hiányosságai továbbra is fennállnak. Mindezekre figyelemmel helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy a felperesi jelzésben foglaltak elutasítása miatt a jelen esetben nincs lehetőség a törvényes működés helyreállítására, ezért a
- évi CLXXV. törvény
- §
(3)bekezdés c) pontja alapján helyesen szüntette meg az alperesi egyesületet. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke . Molnár Ágnes s.k.. Merőtey Anikó s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: ódi Zsuzsanna írnok