← Magyarország

Pfv.21335/2012/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok helyes mérlegelése esetén a felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésre nem kerülhet sor. 1952. III. Tv. 206. §

(1)Pfv.V.21.335/2012/
  1. A Kúria a dr. Barta Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Francsics Imre ügyvéd által képviselt alperes ellen biztosítási jutalék megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 27.G.40.373/
  2. szám alatt indult, és az Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.615/2011/
  3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes javára 150.000 (Egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára 597.400 (Ötszázkilencvenhétezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s ... és a biztosítási alkuszi tevékenységet folytató alperes
  4. január 01-jén megbízási szerződést kötöttek. A megbízottat a biztosítási szerződést közvetítő tevékenységéért és az ügyfélápolási munka után javadalmazás illette meg.
  5. július
  6. napjától a megbízotti pozícióba a felperes került. A felperesi társaság kültagja ekkor ..., beltagja a felesége ... volt. Az alperes és ...
  7. október
  8. napján egyedi megállapodást kötött speciális vezetői feladatok ellátására. E szerződés alapján ... feladata volt az alperes gondozásában lévő teljes biztosítási állomány ápolási munkájának koordinálása, az intervenciós folyamat megszervezése, ellenőrzése. E tevékenység ellátásáért külön díjazás járt, amelyet az alperes a felperes részére folyósított. A felperesi betéti társaság tagjai között a házassági életközösség
  9. február 25-én megszakadt, ezt követően ... nem végezte el a felperes nevében az 1.
  10. számú mellékletben írt állományápolási tevékenységet. A felperes módosított keresetében 7.043.415 forint, a megbízási szerződés 1.
  11. mellékletében meghatározott állományápolási díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagosan az alperes marasztalását a Ptk.
  12. §-ára alapítottan kérte. Az alperes a felperesi követelésből 1.069.488 forintot és járulékait elismert, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy a felperes nevében tevékenységet ellátó ... a felperes beltagjával fennállt házassági életközösség megszakadását követően állományápolási tevékenységet nem végzett. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 7.043.415 forint és járulékai megfizetésére. Megállapította, hogy a felek között a szerződéses kapcsolat
  13. december 16-ig fennállt, a felperes
  14. áprilisától kezdődően jogfenntartó nyilatkozattal küldte meg részszámláit az alperesnek. Az alperes az állományápolási jutalék kifizetését megtagadta, ezzel szerződést szegett, és a felperesnek kárt okozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését a perköltségre is kiterjedően megváltoztatta, és a felperes keresetét az alperes által elismert 1.069.488 forintot meghaladóan elutasította. Rámutatott arra, hogy a per tárgyát kizárólag a
  15. október 01-i megállapodásból eredő állományápolási díj iránti igény képezte. ... kültag
  16. márciusától e feladatot nem látta el, és a felperesi társaság ezt a tevékenységet más személy útján sem végezte el, nem is végezhette a feladatok sajátos jellegéből eredően, a teljesítéshez szükséges ismeretek, információk, egyéb feltételek hiányában. Erre tekintettel a felperes díjazásra nem tarthat igényt. A jogerős ítélet értelmében megalapozatlan a felperes kártérítési igénye is, ugyanis az alperes terhére jogellenes felróható magatartás nem állapítható meg. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a
  17. december 31-ig terjedő időszakra nézve az alperes állományápolási díj fizetési kötelezettségének eleget tett, és miután
  18. márciusától a javára tevékenység végzésére nem került sor, így jogszerűen tagadta meg az állomány ápolásával kapcsolatos feladatokért járó állományápolási díj kifizetését. Az állományápolási díj kifizetésének megtagadásával így szerződésszegést nem követett el. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Jogszabálysértésként a Pp.
  19. §
(1)bekezdése és 221. §
(1)bekezdése megsértésére, valamint a Ptk. 277. §
(2)és
(3)bekezdése, 318. §
(1)bekezdése és
  1. §-a megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen állapította meg, hogy a keresete milyen követelés megfizetésére irányult, az ítélet megállapításai nem a felperesi iratokon és nyilatkozatokon, hanem kizárólag az alperes állításain alapulnak. Érvelése értelmében a per érdemére kiható eldöntendő kérdés az volt, hogy az alperes jogszerűen járt-e el, amikor ... szakmai vezető megvonta a felperestől az alperes teljes biztosítási állományának az 1.
  2. számú mellékletben szereplő feladatok teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatását. Arra hivatkozott, hogy a bíróság a felmerült bizonyítékok nem megfelelő mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes saját elhatározásából önként hagyott fel az 1.
  3. számú mellékletben rögzített feladatok teljesítésével. A perben felmerült bizonyítékok igazolják, hogy az alperes nem szerződésszerűen járt el, amikor az alperesi teljes állomány állományápolási munkáinak teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatást megtagadta, így tévesen mondta ki a másodfokú bíróság, hogy az alperes terhére kártérítési felelősséget megalapozó jogellenes felróható magatartás nem állapítható meg. Előadta, hogy a megbízási szerződés alapján nem eredményre, hanem gondos eljárásra volt kötelezett. Az alperes azzal, hogy a szerződés teljesítésének lehetőségétől elzárta, nyilvánvaló szerződésszegést követett el, megsértette az együttműködési kötelezettséget, aminek következményeként a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint viselnie kell az állományápolási díj mértékével azonos kárt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Mayer Tamás József és az alperes között
  4. január 01-én megkötött és
  5. október 01-én módosított megbízási szerződés alapján - az érintettek utóbb kötött megállapodása folytán a megbízotti pozícióban történő alanycserére tekintettel - a felperes javára három jogcímen járt díjazás. Egyrészt jogosult volt az általa végzett biztosításközvetítői tevékenység ellenértékeként kötési, valamint ápolási jutalékra, és a módosított megállapodásra tekintettel a teljes alperesi állománnyal kapcsolatos állományápolási díjra is. A felperes perben tett nyilatkozataiból és keresetpontosításaiból egyértelműen megállapítható, hogy a per tárgyát a
  6. október 01-i megállapodásból eredő állományápolási díj iránti igény képezte. Miután a bíróság következtetései a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben nem az alperes előadásán, hanem a felperesi keresetpontosításon és a felperes által a perben tett nyilatkozatokon alapultak, jogszabálysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság a felperes módosított kereseti kérelmének tartalmát és bírálta el ez alapján a peres felek közötti jogvitát. A felmerült bizonyítékok helyes mérlegelésével - döntően figyelembe véve a felperes elismerő nyilatkozatát is - megalapozottan állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy
  7. márciusától sem ... felperesi kültag, sem pedig a felperesi társaság részéről más nem végezte el a teljes alperesi állománnyal kapcsolatos állományápolási tevékenységet (...
  8. szeptember 08-i tárgyaláson tett nyilatkozatai,
  9. számú jegyzőkönyv
  10. és
  11. oldal.). Helyes megállapítás az is, hogy a megbízási szerződés 1.
  12. számú melléklete szerinti feladatok sajátos jellegéből eredően annak teljesítésére kizárólag ... volt köteles és jogosult. Miután
  13. márciusától a felperesi társaság e tevékenységet nem végezte el, így a Ptk.
  14. §-ában továbbá
  15. §
(1)bekezdésében és 478. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint díjazásra nem tarthat igényt. Figyelemmel arra, hogy a felperes e tevékenységet ... kültag igénybevétele nélkül nem volt képes teljesíteni, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakkal ellentétben nem volt döntő jelentősége annak, hogy az alperes az állományápolási munkák teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette-e vagy sem. ... személyes közreműködésének hiányában ugyanis a felperes az alperes részére a vállalt szerződéses kötelezettséget teljesíteni nem tudta. Megalapozottan jutott a bíróság arra a következtetésre is, hogy miután az alperes a felperesi teljesítés hiányában az állományápolási díj kifizetésére nem volt köteles, így szerződésszegést nem követett el, erre tekintettel a Ptk. 318. §
(1)bekezdésének utaló szabálya folytán a 339. §
(1)bekezdése alapján kártérítés megfizetésére sem kötelezhető. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése szerint határozott. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.