A határozat elvi tartalma: Amennyiben a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez a perben alkalmazandó közösségi (uniós) rendeletek értelmezése kapcsán, úgy ítéleti döntésében az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltakat kell szem előtt tartania. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.680/2012/12.szám A Kúria a dr. Törő András ügyvéd által képviselt felperes nevefelperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd (1137 Budapest, Szent István krt.
- III/1.) által képviselt alperes neveSzerve alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 3.K.32.423/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.K.32.423/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint együttes elsőfokú felülvizsgálati eljárási költséget. az és Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes
- május 26-án és június 20-án kelt határozataiban feldolgozóipari jogosulatlan támogatás jogcímén 45.484.064 forint és kamatai visszafizetésére kötelezte a felperest a 2004/
- gazdasági év vonatkozásában. Indokolása szerint az őszibarack feldolgozóipari támogatás kizárólag a közösségi jog rendeleti szabályai szerint meghatározott késztermékek előállítása céljából előállított termék után vehető igénybe. Felperes ezzel szemben olyan eljárással állította elő termékét (őszibarackvelő), amely bár besorolható KN-kód alá, azonban az előállítás módja miatt nem felel meg a közösségi rendeleti szabályban foglaltaknak. Ezért ebben a támogatási programban nem támogatható. A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) a per tárgyalásának felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EuB) a 2201/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet 1.) részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1535/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet 2.), valamint a termelési támogatási rendszer keretében szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított őszibarackra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények megállapításáról szóló, a Bizottság
- július 28-i 2320/89/EGK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet 3.) értelmezésének tárgyában. Az EuB a közösségi rendeletekre vonatkozó értelmezését C-25/
- számú ítéletében (a továbbiakban: Ítélet) adta meg. A Törvényszék az EuB ítéletében foglaltakra tekintettel az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásra nézve előírta az alperes számára, hogy „az Európai Bíróság ítéletében hivatkozott jogszabályok alapján értékelve kell újra megvizsgálnia a felperes által előállított terméket, annak eredetét, gyártási folyamatát, illetve az előállítás célját. Mindezen körülményeket együttesen, komplex módon értékelve kell döntenie a támogatás lehetőségéről, illetve annak mértékéről.” Az alperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a Törvényszék az EK rendeletek rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva az EuB ítéletében foglaltakat tévesen értelmezi, így ítélete a közösségi rendeleteknek ellentmondó ténybeli és jogi következtetésen alapul. Ezért kérte, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét és utasítsa el a felperes keresetét. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában történő fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felek ilyen irányú kérelme hiányában a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Törvényszék az EuB ítéletében foglalt értelmezésnek megfelelő tartalommal alkalmazta-e az EK rendeleteket a perbeli esetben. Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikk (az EKSz. korábbi 234. cikke)
- a)pontja értelmében „[a]z Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:
- a)a Szerződések értelmezése;
- b)az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; (...)”. A közösségi és uniós jogi aktusok autentikus és egységes alkalmazást biztosító értelmezésének fóruma tehát az EuB. Joggyakorlata szerint a tagállami bíróságok ítéleti döntéseikben az alapszerződések, illetve a másodlagos jog rendelkezéseit az EuB által értelmezett tartalommal kötelesek érvényre juttatni. (többek között: Günter Fuβ-ügy, C-429/09, 46. pont; Larsy-ügy, C-118/00, 44. pont;, Köbler-ügy, C-224/01, 56. pont) Jogszerűtlen, következésképpen a Pp. 275. §
(4)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezésre vezet az, amennyiben a Törvényszék megkeresi az EuB-t a közvetlen hatályú és közvetlenül alkalmazandó közösségi, uniós jogi rendeletek értelmezését illetően, azt követően azonban nem az EuB által megadott tartalomnak megfelelő döntést hoz. Az Ítélet megállapította: Az EK rendelet 1. 3. cikk
(1)bekezdése értelmében a termelői támogatási rendszer alapja az a szerződés, amely az elismert termelői szervezetek és a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott feldolgozók között jön létre. A 2. cikk
(1)bekezdése szerint a konstrukcióban az a termelői szervezet a támogatott, aki az őszibarackot (paradicsomot, körtét) beszállítja a feldolgozó számára. A Törvényszék által feltett kérdésekre válaszolva megállapította tovább, hogy az EK rendelet
- I. mellékletében megjelölt termékektől eltérő termékek is a hivatkozott KN-kódok alá tartozhatnak. Ugyanakkor az a termék támogatható a program keretében, amely egyrészt az I. melléklet szerinti KN kód alá tartozik, másrészt pedig megfelel a hivatkozott kód alatt megjelölt megnevezésnek, amely a jelen esetben az „őszibarack szirupban és/vagy természetes gyümölcslében” elnevezésű terméket jelenti. Ezt az értelmezést erősíti - az EuB indokolása szerint - az EK rendelet
- cikk
- pontjának pontosítása is. Az EK rendelet
- 6c. cikk
(4)bekezdés b) pontja értelmében ugyanakkor a feldolgozónak csak olyan termék után folyósítható a termelési támogatás, amely megfelel a minimális minőségi követelményeknek. E minőségi követelményeket pedig az EK rendelet
- tartalmazza, meghatározva az őszibarack feldolgozásának módját: „egészben, felezve, negyedelve, szeletelve vagy kockázva”. Összefoglalva a fentieket: a Törvényszék által feltett kérdésekre az EuB azt a választ adta, hogy „... azon „szirupban és/vagy természetes gyümölcslében” tartósított őszibarack tekinthető a 2201/96 rendelet [EK rendelet 1.]
- cikkének
(1)bekezdése szerinti feldolgozott terméknek, amely nemcsak az 1535/2003 rendelet [EK rendelet 2.]
- cikkének
- pontja szerinti fogalommeghatározásnak felel meg, hanem a 2320/89 rendeletben [EK rendelet 3.] megállapított minimális minőségi követelményeknek is.” (Ítélet
- pont) Az Ítélet indokolásából tehát az következik, hogy a támogatási program csak arra az őszibarack alapanyagból készített termékre terjed ki, - azaz csak az a jóváhagyott feldolgozó vehet részt a támogatási programban -, akinek a terméke megfelel az EK rendelet
- és az EK rendelet
- által támasztott konjunktív feltételeknek. A per adataiból az következik, hogy a felperes által előállított őszibarackvelő kielégíti a KN-kód és az ahhoz tartozó megnevezés követelményét, de az előállítás technikáját tekintve nem felel meg az EK rendelet
- szerinti gyártási módnak. A felperes a per során több alkalommal hivatkozott arra, hogy bár részt vesz a támogatási programban, de támogatásban nem ő, hanem a gyümölcsbeszállítók, azaz a termelői szövetkezetek részesültek. Utal arra a Kúria, hogy a közigazgatási perekben megvalósuló szubjektív jogvédelem a Polgári perrendtartás eljárási szabályai alapján valósul meg. Következésképpen a közigazgatás - így az alperesi hatóság - jogszerű működésének kontrollja a jogvédelemért folyamodó felperes által megadott körben, azaz a kereseti kérelemben foglaltak alapján valósul meg. A közigazgatási bíróság alapelvi jogsértéseket (pl. a jogos várakozás európai uniós jogi elve, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, a bizalomvédelem elve), illetve egyéb anyagi jogi jogsértéseket hivatalból, arra irányuló kereseti kérelem nélkül nem állapíthat meg. A felperes keresetét a fentiekben megjelölt EK rendeletek jogsértő alkalmazására alapította. A támogatás címzettjeivel kapcsolatosan bírói döntési kötelezettséget kiváltó kereseti kérelmet nem, csupán észrevételt fogalmazott meg a
- sorszámú, azt követően a
- sorszámú nyilatkozatában, illetve a
- sorszámú, nyilvános tárgyaláson tett nyilatkozatában. Kereseti kérelem hiányában pedig a Törvényszék ebben a kérdésben nem foglalhatott állást. A Kúria a fenti indokok alapján a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján - a közösségi rendeletek jogsértő alkalmazására tekintettel - a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Az alperes sikeres felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felperest kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű együttes perköltségének megfizetésére. A felperes pervesztességére tekintettel köteles a kereseti és a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére. Az összegszerűségről az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény kereset, illetve felülvizsgálati kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezései alapján döntött. Budapest,
- október
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró